Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-21 / 274. szám
2* NÉPÚJSÁG, 1986. november 21., péntek Shultz marad Reagan sajtókonferenciája Reagan amerikai elnök szerda este megtartott sajtókonferenciáján nem volt hajlandó elismerni, hogy hibázott volna az iráni ügyben. A leghatározottabban tagadta. hogy megsértette volna a fennálló törvényeket, ismét védelmébe vette a titkos tárgyalásokat és az Iránnak teljesített fegyverszállításokat, az ügy eltitkolását a törvényhozás illetékesei elől. Reagan elismerte ugyan, hogy kormányának egyes tggjai ellenezték ezeket a lépéseket, de azt hangoztatta, hogy tudtak az ügyről. ..Politikai célkitűzéseinket sohasem vitatták, a nézeteltérés akörül volt, hogyan lehet a legjobban megvalósítani azokat. Egyes vezető tanácsadóim ellenezték, hogy akár a legkisebb mennyiségű védelmi fegyvert és pót- alkatrészt is leszállítsuk, én azonban úgy döntöttem, hogy ezt meg kell valósítani. A felelősség ezért a döntésért kizárólag az enyém” — mondotta. Az elnök közölte, a továbbiakban nem engedélyezi fegyverek szállítását Irán. nak. hogy ezzel „eloszlassa azt a széles körben elterjedt, noha hibás feltételezést, amely szerint fegyvereket adnának a túszokért cserébe”. Azt is bejelentette, hogy utasítást adott a kongresszus illetékes bizottságainak tájékoztatására. megtagadta azonban, hogy az ügy minden részletét a nyilvánosság elé tgrják, arra hivatkozva, hogy az „a nemzet- biztonsági érdekeket sértené, vagy veszélyeztetné a túszok biztonságát”. Az amerikai elnök kijelentette. nincs szó árról, hogy Shultz külügyminiszter az ügy miatt lemondana tisztéről. Shultz a nyilvánosság előtt fejtette ki ellenvéleményét. s ezután sokan számítottak arra, hogy távozik posztjáról. „Találkozásainkon sohasem vetette fel lemondását — mondotta erről az elnök. — Azt hangoztatta. hogy addig marad, amíg én ezt kívánom és én ezt kívánom.” Reagan nem volt hajlandó elismerni, hogy az Egyesült Államok kétarcú magatartást tanúsított volya az ügyben: míg szövetségeseit a f egy verszá 11 í tás ok eltiltására sürgette, addig titokban felfüggesztette a nyilvánosság előtt hangoztatott amerikai embargót. Azt is tagadta, hogy Washingtonnak tudomása lett volna az Izrael által eszközölt fegyverszállításokról. vagy éppenséggel hozzájárult volna azok teljesítéséhez. Korábban az izraeli kabinet több tagja hivatalosan is elismerte. hogy a szállítások Reagan tudtával és felhatalmazásával történtek. Az amerikai fél által szállított fegyverek között, mint az a sajtókonferencián már hivatalosan is kiderült. 1000 Tow-típusű harckocsi-elhá- ritó rakéta. valamint a Hawk-típusú légvédelmi rakétaütegek működéséhez szükséges pótalkatrészek voltak. Reagan most is ugyanazzal indokolta a titkos kapcsolatfelvételt, valamint a fegyverszállítást, mint korábban: szerinte „meg kellett kísérelni a kapcsolat felvételét a mérsékelt elemekkel”, mert „ez az egész Nyugat érdekét szolgálja és befolyásolja Irán magatartását a terrorizmussal kapcsolatban". Reagan elutasította azt a gondolatot, hogy a balul sikerült akció nyomán át kellene szerveznie a külpolitika irányítását és főleg meg kellene szüntetni a Nemzet- biztonsági Tanács' „árnyék- kormány'-tevékenységét. Az első kommentárok máris azt tanúsítják, hogy az elnöknek sajtókonferenciájával nem sikerült elérnie célját: nem győzte meg sem a vezető politikusokat, sem a közvéleményt eljárásának helyességéről és nem tudta bebizonyítani, hogy nem próbálta meg félrevezetni még saját szövetségeseit is. Ugyancsak nem tudta elhitetni. hogy az ügyet jogosan tartotta titokban a kongresszus erre illetékes vezetői előtt is. Sam Nunn demokrata párti szenátor, aki januártól a katonai bizottság elnöke lesz az új összetételű szenátusban. kijelentette: Reagan legalább hét alkalommal mondott ellent mindannak, amit megbízottai már hivatalos formában közöltek a szenátussal az ügy kirobbanása után. A szenátor szerint az amerikai külpolitikában számos súlyos hiba mutatkozik: ilyen volt a reykjaviki csúcsértekezleten tanúsított magatartás és ezek közé sorolta azt is. hogy az elnök, Thatcher brit miniszterelnökkel folytatott hétvégi tanácskozás után, visszalépett a korábbi leszerelési javaslatoktól. A szenátor sürgette, hogy haladéktalanul vizsgálják felül a külpolitikai döntéshozatali mechanizmust, biztosítsák a külügyminiszter meghatározó szerepét és szervezzék át a Nemzetbiztonsági Tanácsot annak megelőzésére, hogy beleavatkozzék a külpolitika alakításába. ..Az elnök, úgy látszik, nem ismerj azt a törvényt, hogyan kell tájékoztatnia a titkos akciókról a kongresz- szust " — mondotta Richard hugar, a szenátus külügyi bizottságának jelenlegi republikánus párti elnöke, aki ugyancsak hangoztatta: a sajtókonferencián elhangzottak nem oszlatták el az iráni üggyel kapcsolatos kétségeket. Reagan csaknem háromnegyed órás sajtókonferenciáján egyébként az iráni kérdés volt az uralkodó téma. Egyetlen kérdés foglalkozott a szovjet—amerikai kapcsolatokkal is. Reagan erről csak annyit mondott, hogy „a Reykjavikban előterjesztett amerikai javaslatok változatlanul a genfi targyalóasztalon vannak”, nem tért ki arra. hogyan módosította legutóbbi állás- foglalásaiban ezeket a javaslatokat, a nukleáris fegyverek felszámolásának kérdéséről pedig azt mondotta, hogy „már nem volt idő megtárgyalni a valamennyi nukleáris fegyver eltiltására vonatkozó szovjet javaslatot” az izlandi fővárosban. Egy másik kérdésre válaszolva az elnök kijelentette: változatlanul támogatni kívánja a nicaraguai kontrákat, hogy „nyomást gyakoroljanak a sandinista kormányra”. de az Egyesült Államoknak nem áll szándékában megszakítani a diplo. máciai kapcsolatokat Nicaraguával. Olalia temetése Manilában tízezrek vettek részt csütörtökön, a múlt hé ten meggyilkolt Rolando Olalia baloldali vezető és sofőrje temetésén, amety békésen zajlott le. Megfigyelők szerint ez volt a legnagyobb szabású, politikai jelentőségű temetés az 1983-ban meggyilkolt ellenzéki vezető, Benigno Aquino- nak — Corazon Aquino asz- szony. a Fülöp-szigetek jelenlegi elnöke férjének — temetése óta. amelyen több mint egymillióan vettek részt. A Szertartáson egyaránt jelen voltak a kormány, a bal oldali szervezetek és a diplomáciai testület képviselői. A menet élén haladt Sa,trtr Ocampo és Antonio Zumel a Nemzeti Demokratikus Front (NDF) elnevezésű baloldali tömörülés két vezetője. akik szervezetüket a kormánnyal megkezdett tárgyalásokon képviselik Ismeretes, hogy az NDF megszakította a tárgyalásokat. miután, Rolando Olali- át, a Néppárt (Bayan) és a Május 1. Szakszervezet elnökét és sofőrjét a múlt héten megölték. A temetés idején terjesztett röpiratában a Fü- löp-szigetekj Kommunista Párt Enrile hadügyminisztert és a fegyveres erők kötelékéhez tartozó, a manilai körzetben alakított „halálosztagokat” tette felelőssé a gyilkosságokért. Csütörtökön közzétett nyilatkozatiában a Nemzeti Demokratikus Front megállapította: Olalia meggyilkolása azt jetzi, hogy „fennáll a veszélye a fasiszta kormányzat visszatérésé nek”. Corazon Aquino,Fülöp- szigetek elnöke szerdán‘utasította a kormány tárgyaló- küldöttségét. hogy újítsa lel a tárgyalásokat a Nemzeti Demokratikus Fronttal, s november végéig jusson megállapodásra a tűzszünetről. Csütörtöki rádiónyilatkozatában erre készségét fejezte ki Satur Ocampo, az NDF tárgyalóküldöttségének vezetője. aki kijelentette, hogy szervezete korábbi javallatainak megfelelően, december 10-től kész érvényesíteni a tűzszünetet, ha valóban akarja a békét Aquino kormánya. Törvényes magántevékenység a Szovjetunióban Valamit bütykölni kellene a kocsimon. Barátom rögtön kész a válasszal: van egy „népi ezermester”, biztosan elvállalja, olcsón és jól dolgozik. Máskor szervizben varí^ az autó. de sietnem kell. A vezető egyedül ül a magánautóban, inthetek neki, s többnyire el is visz a „maszek”. Fémtárgyat kell hegeszteni, javítani: az egyik gyárban ismerős „fusizók” vannak, majd megcsinálják. Ha nem megy „fehéren”, megpróbáljuk „feketén” — hallottam máskor. 1987 májusától a „maszekok", „népi ezermesterek”, „fusizók” és hasonlók, amennyiben akarják hivatalossá tehetik tevékenységüket, a jövedelmüktől függő mértékű adófizetés mellett, szabadidejükben, saját munkájukkal kiegészíthetik keresetüket. Sőt. a magán- tevékenység keretében termelők szerződést köthetnek állami, szövetkezeti, társadalmi vállalatokkal, intézményekkel és szervezetekkel. Maguk is szövetkezetekbe, önkéntes társaságokba és egyesületekbe tömörülhetnek. Így intézkedik az a törvény, amelyet a heti ülésén fogadott el a magán- inunkatevékenység szabályozásáról a Szovjetunió legfelsőbb Tanácsa. Már az előkészítés során felvetődött, hogy milyen kedvezőtlen következményei vannak e terület jogi szabályozatlanságnak. Érezhető volt, hogy a „maszek” is fél, bizalmatlan. Tevékenységét ugyan egyértelműen nem tiltotta rendelkezés, de nem is engedélyezte. A becsületes ember pedig úgy gondolkodik: jobb. ha nem teszem, akkor biztosan nem lesz semmi bajom, egyébként meg ki tudja ... Így legfeljebb a testvérek, rokonok, ismerősök lakását tapétázta ki, csak a szomszédok autóját bütykölte, és jól megnézte, kit vesz fel az autójába, ha éppen útba esett a fuvar. A törvény előkészítése és a tervezet vitájában hangoztatták, hogy a magántevékenység rendezése megfelel a társadalom egésze érdekeinek. Az állami és szövetkezeti termelő és szolgáltató vállalatok — az egyes területeken kifejezetten széles körű és fejlett hálózatuk ellenére — nem tudják kielégíteni fogyasztási cikkekből és szolgáltatásokból a lakosság minden igényét. Tehát a mostani rendelkezés eredményeként a szocialista társadalom tagjainak könnyebb lesz kielégíteni igényeiket, másfelől becsületes munkával, szabályozott keretek között, társadalmilag hasznos tevékenységgel kiegészíthetik jövedelmüket. A törvény feladata elsősorban az, hogy felszámolja az eddigi indokolatlan korlátozásokat, eloszlassa a megalapozatlan félelmeket a munkavállaló és a megrendelő részéről egyaránt. Az elfogadott törvény 29 olyan munkafajtát határoz meg, amelyet az egyén — esetleg a vele együttélő családtagok segítségével, de mindenképpen idegen munkaerő alkalmazása nélkül — végezhet. A skála meglehetősen széles: készíthet cipőt, ruhát, ajándéktárgyakat, horgászeszközöket, építhet, lakást javíthat, mezőgazda- sági, kertészeti munkát vállalhat, gépkocsit, bútort, ruhát, cipőt és még sok egyebet javíthat, taníthat zenét, korrepetálást vállalhat, pénzért idegen nyelvekről fordíthat. Az engedélyeket a tanácsok adják ki, ők állapítják meg az adózás mértékét. A törvény úgy rendelkezik, hogy az engedélyezhető tevékenységfajták köre a helyi igényektől, kereslettől függően bővíthető. Az engedély kiadásakor a tanács elsősorban a munka társadalmi hasznosságát veszi alapul. Elbírálja azt is, megvannak-e annak a feltételei, hogy valaki az adott tevékenységet végezhesse: bizonyos esetekben szakmunkás-bizonyítvány, szakmai jártasság, vagy a jogosítvány megléte. Már a törvényben felsorolt tevékenységi körök is jelzik: korántsem minden esetben lesz szükség arra, hogy valakinek „papírja" legyen arról, hogy valaminek mestere. Néhányan — főleg a népművészek — indokolt esetben tanulót is alkalmazhatnak. A törvény szinte minden nagykorú állampolgár számára engedélyezi a magán- tevékenységet. A társadalmi termelésben foglalkoztatottak szabadidejükben egészíthetik ki a jövedelmüket magántevékenységgel. De végezhetnek termelőmunkát, vagy szolgáltatást a háztartásbeliek, a rokkantak, a nyugdíjasok, a tanulók az egyetemi hallgatók. A törvényből az is kiderül, hogy nem fognak egyik napról a másikra gomba módra szaporodni a kisipari műhelyek a Szovjetunióban. Elsősorban kiegészítő tevékenységről van szó. a munkavégzést és a jövedelmet tekintve is. Az ilyen munkát az állam szabályozza, egyidejűleg biztosítja végzésének feltételeit. Á magántevékenységből fakadó jövedelmeknek arányban kell lenniük a ráfordított személyes munka mértékével és meg kell felelniük a társadalmi igazságosság követelményeinek. A törvény tehát kizárja, hogy az árak meghatározásánál a „népi ezermester” visszaéljen esetleges monopolhelyzetével. Természetesen vannak tiltott tevékenységek is. Ilyen a fegyverek gyártása és javítása, a gyógyszerek, kábítószerek, másoló- és sokszorosítógépek készítése, a játéktermek működtetése. a szerencsejátékok szervezése és még néhány más tevékenység. KI Külpolitikai kommentárunk J—i Kivonulás Dél-Alrikából A KODAK KÖVETTE HASONLÓAN VILÁGHÍRT' társait, a Coca-colát, az IBM-et és a General Motorst. Ezzel már a negyedik amerikai mamutcég vonul ki Dél-Afrikából. A/Kodak ráadásul nemcsak az ottani (számítógépet gyártó) leányvállalatát adja el jövő tavaszig, hanem azt is megtiltja, hogy bármely üzemi vagy érdekeltsége árut szállítson a Dél-afrikai Köztársaságba. Ezzel példát adott a többi amerikai cégnek a szankciók komolyan vételéből. A szankciókat — mint emlékezetes — a washingtoni kongresszus határozta el a nyáron, mégpedig úgy. hogy az elnök vétóját semmisítette meg. Ez volt Ronald Reagan hivatali idejének eddigi legnagyobb politikai veresége, s a kongresszusi döntés nyomán a fajüldöző pretoriai rendszer legszilárdabb gazdasági támasza rendült meg. Amerikának rengeteg érdekeltsége van Dél-Afn- kában. Számtalan cég fektette be tőkéjét az ország ban, és az ottani igen gazdag nyersanyagforrások leg nagyobb fogyasztója is az Egyesült Államok volt. A szankciók azonban az idei évtől kötelezővé tették kivonulást az amerikai cégek számára. A politika: hatáson túl igen súlyos gazdasági veszteséget jeleni ez Dél-Afrikának. Természetes, hogy az IBM- vagy a Kodak-nagysá- gú és színvonalú vállalatok hiánya nagyon is érezhető lesz. Csakúgy, mint az amerikai pénzintézetek dél-afrikai ügyleteinek csökkenése. S végül, de nem utolsósorban az, ami a Kodak példája nyomán könnyen bekövetkezhet: az amerikai—dél-afrikai kereskedelem összeszűkülése. NEM, VITÁS, HOGY AZ AMERIKAI cégek kény szerű kivonulása nem marad hatástalan Dél-Afrik, nyugat-európai partnereire. A brit és a nyugatnémet kormányra egyaránt növekszik a nyomás a szankciók érdekében, hiszen Franciaország utál már a legerősebb tőkés állam is gazdasági büntetőintézkedésekkel adja tudtára a pretoriai fehér ki sebbségi rendszernek, hogy a konok apartheid-politika mind tarthatatlanabb. • A dél-afrikai kormánykörökben egyelőre váltig állítják, hogy az ország gond nélkül elviseli a szánk ciókat. Csakhogy ilyen — politikai kényszerűségekből született — tilalmak általában szélesedni szoktak ,4far Károly Bukarest Román—jugoszláv államfői tárgyalások Román—jugoszláv államfői tárgyalások kezdődtek csütörtökön, Bukarestben. Szinan Haszani, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének elnöke Nicolae Ceausescu elnök meghívására tesz kétnapos hivatalos, baráti látogatást Romániában. A jugoszláv vezetőt útjára e'kisérte Raif Dizdarevics külügyminiszter, és Nemad Krekhcs külkereskedelmi miniszter. A román és a jugoszláv vezetők rendszeresen, évenként. tartanak találkozókat. A román államfő tavaly decemberi jugoszláviai látogatásakor több konkrét megállapodást kötöttek az együttműködés bővítésére, a nyersanyag-felhasználás. az elektronika és az elektrotechnika, a gépgyártás és az energetika területén. A Duna vizének hasznosítására két vízi erőművet és a vaskapui vízlépcsőt építette fel közösen a két Duna-menti ország. Román és jugoszláv partnervállalatok együttműködnek a fémkohászatban, a vegyiparban és az olajvegyészet- ben is. A román—jugoszláv államfői tárgyalások külpolitikai témái között szerepel: mit tesz a két balkáni ország külön-külön és együtt azárt, hogy a félsziget a jószomszédság és a sokoldalú együttműködés övezetévé váljék. kerületigazgatói munkakör betöltésére, felsőfokú végzettségű, gyakorlattal rendelkező agrárszakembert keres. Családos jelentkezőnek szolgálati lakást biztosítunk. Fizetős a 25 1985. MÉM sz. rendelet alapjan incReKyezcs szerint. Jelentkezni 1986. november 30-ig személyesen vagy írásban a gazdaság igazgatójánál lehet.
