Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-18 / 271. szám

1 NÉPÚJSÁG, 1986. november 18., kedd Köpeczi Béla akadémikus, művelődési miniszter megyénkben (Folytatás az 1. oldalról) ja a közönség. Felmerülhet a dotáció problémája is. A kulturális politika nem ké­szült fel megfelelően a gaz­daság strukturális átalaku­lására. korábban egyértel­műen kijelentettük. hogy ami a művelődéshez tarto­zik, az nem lehet áru. De az érdeklődés mind összetet­tebb. s nem valószínű, hogy mindent támogatni kell anyagilag. Egyre gazdaságo­sabban, hatékonyabban kell az e területen dolgozó intéz­ményeknek is tevékenyked­niük. Egyre gyakrabban felvető­dik az utóbbi időben a kul­túra és az erkölcs kérdése Különösen a humán értel­miség feszegeti ezt a kér­dést. mondván, hogy a gaz­dasági változás a morál rom­lását is hozta magával. Nem először merül fel így ez az ellentmondás: már 1956 után vitáztak a „fridzsider szo­cializmusról'. Már akkor „féltették” az embereket a nagyobb jóléttől, a kevésbé fegyelmezett társadalomtól De a helyzet, ha összetett is. mindenképpen szükség van a szélesebb értelemben veti kultúrára, s mind többen ér­deklődnek valódi értékei iránt. Meg kell felelni ennek a felfokozott igénynek, s ke­resni a befogadókkal, a kö­zönséggel a kapcsolatot. A művelődési miniszter hangsúlyozta, hogy hivatal­ba lépése idején legfontosabb feladatának az oktatás fej­lesztését tekintette, s öröm­mel állapítja meg. hogy meg­született a távlati program, s az oktatási törvény. Az ál­talános műveltségi szint emelése az alapoknál kez­dődik. vágyik az általános is­kolák ilyen szempontból döntőek Az alsó tagozatok­ban a demográfiai hullám levonulása után más sokkal jobb körülmények között le­het hozzákezdeni a munka javításához. Az új elvek sze­rint választhatnak a mód­szerek között a pedagógu­sok. az a lényeg, hogy a sa­ját meggyőződésük szerint a leghatékonyabbak legyenek, s végül a legjobb eredmény­re jussanak. Rendkívül lé­nyeges a felzárkóztatás és a tehetséggondozás egysége, vagyis az, hogy a nagy több­ség is haladjon, s a legrá­termettebbek is megtalálják az utat a nagy teljesítmény­hez. Ez nem kis erőfeszí­tést kíván az iskolától, fo­lyamatosan kell megvalósí­tani ezeket az elveket, A vállalatokkal, üzemek­kel nemcsak a gyakorlati képzésben, de másban is kapcsolatokat kell tartaniuk az intézményeknek, hogy is­merjék a társadalom igé­nyeit. A technikusképzés új­bóli bevezetésének is az az előnye, hogy egyszerre segí­ti az általános műveltségi szint emelését és a szakmá­ra előkészítést. Köpeczi Bé­la két olyan vonulatra is felhívta a figyelmet, amely sokat emelhet,a színvonalon és a diákok érdeklődését is felkeltheti: a számítógép technika és az idegennyelv­oktatás fontos tényező lehet Kísérletképpen a közeljövő­ben 15 gimnáziumban két­nyelvű oktatást vezetnek be. ez a szám nemsokára meg­kétszereződik lön figyelmet érdemel a fia­talok szabadidős tevékenysé. ge. s a nyugdíjasok is meg­különböztetett törődést igé­nyelnek Mind többen van­nak, egyre jelentősebb ez a réteg. A közművelődésben tá­maszkodni kell a társada­lom erejére, egyesületek, tár­saságok szerveződnek: szá­mukra intézményes kereteket szükséges adni Sok vita előzte meg és kí­séri az iskolai demokrácia fejlesztését. Különösen sok félelem övezi az iskolataná­csok megalakítását, sok pe­dagógus aggódik, hogy bele­szólnak munkájába. Pedig nem erről van szó. az isko Iának egyre inkább ki kell vívnia helyét a társadalom­ban. kapcsolatot létesítenie közvetlen környezetével, üze­mekkel. vállalatokkal, intéz­ményekkel. A kezdeménye zőbb. önállóbb munkáé a jövő. Ezután a művelődési mi niszter a közművelődés hely­zetéről szólt. Mint mondta, egyszerre vannak jelen gon­dok és pozitív változások. A szabad idő helyes eltöltése nemcsak kulturális kérdés, hanem a testi és lelki egész­ség problémája is, mivel so­kan fordulnak az alkohol­hoz. Itt rögtön szóba kerül­het a fogyasztói szemlélet és a különböző divatok értéke­lése. Művelődésünkben szá­mos fogyasztói elem jelent­kezik. de nem lehet egyér­telműen károsnak tekinte­ni ezeket. Bizonyos formá­kat értékes tartalommal is meg lehet tölteni — például ilyen a rockopera — ezt mindig az adott esetben kell megítélni. Viszont a közvetí­tők előtt világosan kell áll­nia. hogy mi a valódi érték Nem lehet elvont ideálok után futni, tisztelni kell a közönség igényét. Mongyi Ferenc igazgató a képzésről beszél Ezután a miniszter az el­maradott rétegekről beszélt, hangsúlyozta. hogy nagy problémát jelent a társada­lom perifériájára kerültek sorsa. Sokan nem végzik el az általános iskolát, s egye­lőre a társadalom sem gya­korol rájuk elég nyomást. Visszaesett a felnőttoktatás, így gyarapodik az alacsony műveltségüek tömege. Kü­A lényeg az. hogy olyan emberek nevelődjenek, akik­nek van meggyőződésük, fel- készültségük. és úgy a vi­lágban. mind saját szakmá­jukban magas szinten iga­zodjanak el. A nagy huma­nista értékek jelen vannak életünkben, a kultúra alap­kérdése hogyan irányítsuk sorsunkat Ezek az eligazító támpontok pedig' segítsé­Emléksorok az egri 8-as Szánni Általános Iskolában günkre lehetnek ebben Eh­hez kell megfelelő bázist ta­lálni. olyan embereket, akik hajlandók vállalni ezt a programot. Hatékonyabb, mozgékonyabb módon kell a művelődésért dolgozni. a szocialista állam nem mond le a támogatásról, de esz­mei. tartalmi és szervezési feladatok állnak az e terü­leten dolgozók előtt. Nem könnyű végbevinni a refor­mot. de előre lehet haladni az ügy érdekében. Ezután Köpeczi Béla kér­désekre válaszolt, majd el­látogatott az Egri 8-as Szá­mú Általános Iskolába, ahol Petre József igazgató tájé­koztatta az intézmény mun­kájáról. Megtekintett bemu­tató foglalkozásokat is. Ez­után a Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Szakközépisko­la és Szakmunkásképzőbe ment. ahol Mongyi Ferenc igazgató beszélt neki az ott folyó képzésről. A miniszter érdeklődéssel hallgatta a be­számolót és kérdéseket is tett fel. Végül az egri Ho Si Minh Tankárképző Főis­kolán fejeződött be az egész napos Heves megyei látoga­tás. ahol dr. Szűcs László főigazgatóval vitatták meg a felsőoktatás és ezen belül az egri tanárképző főiskola helyzetét és a fő feladato­kat. Szöveg: Gábor László Kép: Szántó György Dr. Szűcs László tájékoztatója —( Külpolitikai kommentárunk Költő a bársonyszékben BEFEJEZŐDTEK A BRAZÍLIAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK. Bár. a kontinensnyi, a szó minden értelmében sokszínű (a déli német származású koló­niáktól az amazonjai dzsungelekben élő indiánokig terjedő) országokban vagy egy hétig eltart a voksok pontos összeszámolása, az máris biztos, hogy Jósé Sarney elnök pártja elsöprő győzelmet aratott. Voltaképpen nem pártról, hanem laza, alapvetőén centralista irányzatú pártszövetségről, a brazil de mokratikus mozgalom és a liberális front koalíció járói van szó. amely most mind a képviselőház négyszáznyolcvanhét mandátumáért, mind a felső­ház, a szenátus hetvenkét helyének kétharmadáért (vagyis negyvenkilenc mandátumért) vívott harcban megszerezte az összesen mintegy hetvenmillió (!) szavazó többségét. Az államfő a demokrácia nagy napjának nevezte az eseményt, s a kijelentés jogosnak tűnik: ez a hét­vege valóban kiemelkedő volt Brazíliában. Töbl mint negyedszázada (I960 óta) ez volt ugyanis eb ben a legnagyobb dél-amerikai országban az els valóban szabad voksolás. Amikor e sorok írója ne­hány esztendeje ott járt, még napirenden volt, hog> haladó értelmiségiek tűntek el nyomtalanul a kato nai rezsim laktanyáinak kinzókamráiban — és ugyan ez volt a helyzet a szubkontinens második legna gvobb államában Argentínában is. Sarney azonban tiszteletre méltó bátorsággal fo­gott hozzá a súlyos politikai-gazdasági örökség fel­számolásához. Az akkori ötszáz (!) százalékos inflá­ció ma nyolc százaléknál tart. kétségtelenek a fel lendülés jelei, és van némi remény az elképeszt (százmilliárd dolláros) államadósság fokozatos csők kentésére is. ' AMI A POLITIKÁT ILLETI, az elnök ugyancsak betartotta ígéretét: a huszonhárom szövetségi ál lantban ezúttal porondra léphetett — a kommunis- Iáktól (1960 óta először) egészen a környezetvédőkig valóban minden politikai erő. Brazíliának nyilván meg sok nehézséggel kell megküzdenie, ami történi azt csak kezdetként lehet felfogni. Harmat Endre Megkezdődött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka hét­főn a Kreml Nagy Palotájá­nak üléstermében a két ház, a Szövetségi és a Nemzeti­ségi Tanács együttes ülésé­vel megkezdte munkáját. Az elfogadott napirendnek meg"' felelően először a Szovjet" unió társadalmi és gazdasá­gi fejlesztésének 1987. évi tervét és az idei terv vég­rehajtásának menetét vi­tatták meg a szovjet tör­vényhozás küldöttéi. A jövő évi tervről Nyiko- laj Talizin, áz SZKP ’ KB Politikai Bizottságának pót" tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének első helyettese, az Állami Terv­bizottság elnöke tartott be­számolót. Hangsúlyozta, hogy a jövő évi terv telje­sen megfelel az SZKP XXVll. kongresszusán ki­dolgozott, a szovjet társa­dalom társadalmi és gazda­sági fejlesztésének meg- gyorsitását célzó irányvonal­nak. 1987-ben széles körben alkalmazzák az új gazdál­kodási módszereket, töké" letesedik a gazdasági me­chanizmus. A tervfelada­tok tükrözik azt a törek­vést. hogy a bruttó terme­lési eredményeket alapul vevő szemléletet mindin­kább felváltsa olyan mód­szer. amely a termelést a ráfordítás és végeredmény összevetése alapján értéke­li — mondta Nyikolaj Tali­zin. Hangsúlyozta. hogy a tervben jelentős hangsuly- lyal szerepelnek a szociá­lis fejlesztés kérdései. A Szovjetunió külgazda­sági kapcsolatainak tervéről szólva Talizin hangsúlyoz­ta. hogy azt a külgazdasági tevékenység gyökeres javí­tását célzó, nemrégiben el­fogadott intézkedések fi­gyelembevételével dolgoz­ták ki. Bővül és mélyül a KGST-tagországok szocialis­ta gazdasági integrációja. A kölcsönös kereskedelmi szállítások bővülése mellett fejlődni fognak az együtt működés olyan új formái, mint a közvetlen termelési kapcsolatok, közös vállala­tok létrehozása. Bővül a tudományos-műszaki együtt­működés, amely lehetővé teszi, hogy az új technika és technológia létrehozásá­ban teljesebben és ésszerűb­ben használják fel a szocia­lista országok lehetőségeit. A Szovjetunió 1987. évi állami költségvetési terve­zetét Borisz Gosztyev pénz­ügyminiszter terjesztette a küldöttek elé. Sztyepan Salajev. a Szov­jet Szakszervezetek Közpon­ti Tanácsának elnöke hoz zászólásában hangoztatta, hogy a szakszervezetek jó­váhagyják a terv- és költ­ségvetési javaslatot. Külön megelégedésre ad okot. hogy erősödik a szociális gondok megoldására fordí­tott figyelem — hangoztat ta. Gurij Marcsuk akadémr kus, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke hangsú­lyozta, hogy áz akadémia elsősorban az ország társa­dalmi és gazdasági fejlesz­tésének meggyorsítása szempontjából értékeli a jövő évi tervet A nap második felében a két ház külön-külön tartót! ülésén folytatták a vitát a tervezetekről, meghallgat­ták a terv és a költségve tés megvizsgálására létreho­zott bizottságok beszámoló­it.' Ugyancsak délután együt­tes ülést tartott a két ház külügyi bizottsága. Ügy döntöttek, hogy a reykjavikt szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó nyomán kialakult helyzettel kapcsolatban ja­vasolják a Legfelsőbb Ta­nácsnak, hogy fogadjon el a világ parlamentjeihez és népeihez szóló felhívást. A Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának ülésszaka ma folytatja munkáját

Next

/
Oldalképek
Tartalom