Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-15 / 269. szám
10. ORSZÁGRÓL—ORSZÁGRA NÉPÚJSÁG, 1986. november 15., szómba! MOZAMBIK Kétségek között Az USA-ban a fegyvergyártás a legkifizetődőbb üzlet Képünkön: Pershing—2-es rakéták alkatrésze futószalagon KATONAI-IPARI KOMPLEXUMOK Az amerikai katonai-ipari komplexum étvágya telhetetlen (A Saint Luis Post Dispotch rajza — KS) Hz amerikai „vas háromszög” A reykjaviki leszerelési áttörést megakadályozó legfontosabb oknak Mihail Gorbacsov, az Egyesült Államok politikai vezetésének a katonai-ipari komplexumtól való függését nevezte. De milyen erőkről is van szó? Növekvő étvágy A katonai-ipari komplexumnak — a militaristák, a fegyvergyárosok és a szélsőséges politikusok „vas háromszögének” — a gazdasági. a politikai, a tudományos és a szellemi életben való egyre szembetűnőbb jelenlétéről több mint tíz évvel a második világháború befejeződése után. első ízben Dwight Eisenhower egykori elnök tett említést búcsúbeszédében. Azóta közel három évtized telt el, s az amerikai társadalmat hatalmas polipként szipo- lyozó képződmény — kiváltképp Reagan elnöksége idején — eredeti méretének többszörösére nőtt. Legkeményebb magvát az állami költségvetést megcsapoló, a dollárok milliárdjait a saját kasszáikba átszivaty- tyúzó hadiipari konszernóriások alkotják. Nézzük a tényeket. Az Egyesült Államok katonai kiadásai 1985-re már rekordszintet, 292 milliárd dollárt értek el. Az október BOKASSA BOTRÁNYAI Sőt, a kérdőjelek inkább tovább szaporodtak. Felmerült ugyanis annak gyanúja, hogy I. Bokassa korántsem saját szakállára döntött a veszélyes lépésről, (hiszen Banguiban uralmának megdöntése után, ezelőtt hét évvel, távollétében halálra ítélték), hanem voltaképp „beugratták”. Vagyis elhitették vele, hogy — reális szemmel nézve bármennyire hihetetlennek tűnjön is — még szerepet játszhat a két és fél milliós, koldusszegény afrikai állam életében. (A „felbujtók” egyes hírek szerint a francia szélsőjobboldal köreiben, valószínűleg Le Penék Nemzeti Frontjában elsejével kezdődött 1986— 87-es költségvetési évre a kormányzat eredetileg több mint 300 milliárdot kért hadügyi célokra, a törvény- hozás azonban az egyre nyomasztóbb államháztartási deficit (csaknem 230 milliárd dollár!) csökkentésére törekedve, lefaragta az előirányzatokat. (Még így is 274 , milliárd dollárral gazdálkodhat a Pentagon.) Az arányokat jól érzékelteti, hogy az 576 milliárdos összkiadásból mennyi jut fegyverkezésre, annál kevesebbet költenek viszont egészségügyre, polgári kutatásokra, a szociális gondok enyhítésére. A számadatok alapján azt is gondolhatjuk: az USA hadiállapotban állónak tekinti magát, máskülönben mi indokolná a katonai büdzsé ilyen magas szinten- tartását? Egyetlen dolog magyarázhatja: a katonai-ipari komplexum étvágya nőttön-nő, s a mind újabb, egyre költségesebb nukleáris és hagyományos fegyverek gyártását és szolgálatba állítását kényszerítik ki a kormányzattól. A kör bezárul Hosszadalmas lenne felsorolni azokat a mamut- vállalatokat, amelyek ilyen vagy olyan módon közvetlen haszonélvezői, egyúttal befolyásúiéi is a ikormányzakeresendők. Számukra ugyanis kapóra jön bármilyen esemény, amely kínos helyzetbe hozza a párizsi kabinetet.) A kellemetlen szituáció tagadhatatlan, hiszen az Élysée-palota számára a legjobb megoldás az lett volna, ha egyszer és mindenkorra letűnik a színről az 1965-ben katonai puccsal élre került politikus. Elvégre Bokassa hatalomra segítésében éppúgy a fekete kontinensre gyakorolt befolyásának megőrzését szem előtt tartó párizsi vezetés segédkezett, mint későbbi eltávolításában. Igaz. ez utóbti döntéseknek, egyebek között például a nemzetbiztonsági tanácsban ülő embereiken keresztül. A fegyverkezés fokozásában érdekelt 12 legnagyobb monopólium — a McDonnel Douglas-tól a Rockwell In- ternationalig a General Di- namicsig. a Lockheedig, a Boeingig és a General Elec- tivig — egyedül 1984-ben egyenként 5—7 milliárd dollárnyi tiszta hasznot zsebelt be. Nem rosszabb ennél a következő két esztendő mérlege sem. Érdekes adat, hogy az utóbbi három évben a Pentagonból több mint 2500 magas beosztású katona és civil „áramlott át” a hadiipar vezető posztjaira. (Sokan közülük korábban ugyanebből a körből kerültek be a Pentagonba.) Ez a sajátos körforgás, a „személyi uniók” összefonódása tartósan biztosítja a szavatolt állami katonai megrendeléseket. Ismeretes, hogy Caspar Weinberger, a jelenlegi hadügyminiszter és jó néhány kulcsembere azelőtt a Pentagonnal ugyancsak szoros kapcsolatban álló konszernnél dolgozott. A kör ily módon bezárul. Az elnök hálája Az sem titok, hogy Ronald Reagant, az egykori kaliforniai kormányzót a bit 1979-ben csak az váltotta ki, hogy a nagyzási hóbort hallatlan példáit produkáló, fél tucat nejjel és több tucat gyerekkel rendelkező uralkodó támogatása erkölcsileg egyre tarthatatlanabbá vált. Látva az elmaradott ország nemzeti jövedelmének negyedét felemésztő napóleoni mintára lebonyolított koronázási ceremóniát, az elpazarolt segélyeket, a korrupciót, a diktatúra kegyetlenségeit (iskolás gyerekek kínzásáról és megöléséről is beszéltek), Franciaország számára célszerűbb lett Bokassa „ejtése”, semmint a kiszámíthatatlan következményekkel járó belső robbanás kivárása. Egyelőre nem dőlt még el, hogy mi történjen a diszkrét háziőrizet eseménytelensé- gébe beleunt, az indokínai gyarmati háborúban részt „nyugati part” gyors ütemben feltörő hadiipari csoportjai segítették az 1980- as választási kampányban és juttatták be a Fehér Házba. Ezért a támogatásért — véli az elnök — mindmáig hálával tartozik, amit Reyk- javikban a „hadászati védelmi kezdeményezéshez”, az SDI-hez való makacs ragaszkodásával juttatott kifejezésre. Nos, ez a hála mindenekelőtt a „csillagháborús” terv zászlóvivőinek, azoknak a katonai-ipari köröknek szól, amelyek a „nemzetbiztonsági érdekekre” hivatkozva — a hadügy- és az energiaügyi minisztérium sokmilliárdos keretéből részesülve — köröm- szakadtáig ellenzik a nukleáris föld alatti kísérleti robbantások beszüntetését, az űrhadviseléshez szükséges új típusú röntgen-lézer és sugárnyalábfegyverek kipróbálásának tilalmát. Ez az úgynevezett védelmi, pajzs — szerény számítások szerint is — legalább 800—900 milliárd dollárba kerülne. Nem mindennapos üzlet! A „minél rosszabb, annál jobb” jelszavát valló komplexumhívek. persze nem képviselik az egész amerikai népet. Ezt Reagan is tudja. Az egyszerű emberek millióit az Egyesült Államokban is a nukleáris háború veszélye miatt szorongás, félelemérzet tölti el. Az elnöknek és csapatának fokozódó mértékben kell számolnia a közvélemény hangulatával. Serföző László vett egykori századossal. A jogszabályok értelmében ügyét másodszor is meg kell tárgyalni, mivel az előző eljáráskor nem volt jelen. Kérdés, születhet-e más döntés. mint a halálos ítélet? Esetleg ismét külföldre engedik. vagy börtönben marad. Közben — hogy a különös jogi és politikai kavarodás csak fokozódjon — az excsászár beperelte a korábbi francia kormányt, és személy szerint'Valery Gis- card d’Estaing államfőt, mivel ők szervezték meg — így a bírósági kereset — annak idején megbuktatását. Akárhogyan is alakuljon e groteszk történelmi tragikomédia, Bokassa szerepe az új bírósági eljárással gya- níthatólag végleg befejeződik. Legtalálóbban talán a Quotidien de Paris fogalmazta meg véleményét: „A történelem néha bohócokat szül, és Bokassa is közülük való”. Hullákra építette trónját, és éhezésbe vezette népét ■ ■ ■ Véres és nevetséges sértés marad a civilizáció számára ... Sz. C. Samora Machel halála világszerte megdöbbenést váltott ki. Ám a megdöbbenés mellett mindjárt feltámadt a gyanú is, hogy az odahaza és külföldön egyaránt nagy tekintélyű mozambiki vezető nem egy közönséges repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett a Dél- afrikai Köztársaság és Mo- zambik határán. Tüntetések sora jelezte a kétségeket, Kenneth Kaunda zambiai elnök pedig nyíltan megfogalmazta azok lényegét: a dél-afrikai fajüldöző rezsim mindaddig bűnösnek számit az ügyben, amíg nincs bizonyíték az ellenkezőjére. folozambikot, ezt a délkelet-afrikai államot még az ág is húzza — mondhatná az ottani történésekre jobban odafigyelő olvasó. A portugál gyarmati uralom megszűnése után röviddel, ellenforradalmi bandák kezdtek garázdálkodni az országban; ma területének háromnegyedén akadályozzák a normális életet, szabotázsakcióikkal hatalmas kárt okoznak az amúgy is elmaradott gazdaságnak. Ráadásul esztendők óta szárazság pusztít Mozam- bikban: 13—14 •millió lakójából jelenleg 4 millió embert az éhenhalás veszélye fenyeget. Machel úgy próbált enyhíteni a helyzeten, hogy 1984-ben megállapodást kötött előbb a dél-afrikai fajüldöző rezsimmel, majd a kormánya ellen harcoló szervezettel, a Rena- móval is. Sokan erősen bírálták ezért, néhányan árulással is vádolták. Pedig ő csupán azt remélte, hogy így időt nyerhet szorongatott helyzetben lévő népe számára. Ám csalódnia- kellett: a szomszédos Dél-Afrika a gyengeség jelének fogta fel Machel megegyezési készségét, soha egy pillanatra sem tartotta be a szerződést. Ellenkezőleg. fokozta tevékenységét a haladó rendszer megdöntésére. Még leplezetlenebből támogatta a kormány- ellenes erőket, és gazdaságilag is zsarolta a (tőle erősen függő Maputót. Minden eszközzel akadályozza a Mozambikba irányuló áruszállításokat, segélyeket. Legutóbb, hogy a korlátozott nyugati szankciókat megbosszulja, közölte: a Dél-afrikai Köztársaságban dolgozó mintegy 70 ezer Az utód: Joaquim Chissano mozambiki bányásznak szerződésük lejártávaL haza kell térniük. Pretoria a közelmúltban már egészen odáig ment el a fenyegetőzésekben, hogy kijelentette: katonai lépéseket fontolgat Mo- zambik ellen, miután az nem hajlandó alkura az ellenforradalmárokkal, s újból felkarolja a térségben a haladó erőket. Ekkor halt meg Samora Machel. Az a politikus, aki akkor már minden erejével azért küzdött, hogy a Dél- Afrikával szomszédos államok együttműködése, ösz- szefogása hatékony legyen — Pretoriával szemben is. Halála fokozta a bizonytalanságot a térségben. A repülőszerencsétlenség hírére a nemzetközi közvélemény által oly erősen bírált délafrikai fajüldöző rezsimről némiképpen elterelődötit a figyelem, s így a -kilátásba helyezett szankciók egy részét talán elkerülheti Pretoria. A dél-afrikai támogatással átfogó támadásba lendült mozambiki ellenforradalmárok az elnök halála miatt megrendült országban simábban hajtják végre akcióikat. Mozambik helyzetének kilátástalanságát csak fokozza a rossz gazdasági helyzet, a szárazság. Nem könnyű tehát az utód. Joaquim Chissano dolga. Egyrészt folytatnia kell a birkózást az ország belső nehézségeivel, másrészt számolnia kell a dél-afrikai rezsim növekvő ellenségeskedésével, Mozambik változatlanul szálka a fajüldözők szemében. (KS) Elszállítják Machel maradványait (Fotók: AP — U. S. News and Worl Report — KS) Bíróság előtt az excsászár Feltűnési viszketegség? Politikai rövidlátás? Rossz helyzetfelmérés vagy tudatos félrevezetés? Naiv remények a diadalmas hazaérkezésről? Hiába telt el 'már néhány hét azóta, hogy Jean-Bédel Bokassa, Közép-Afrika egykori császára feltűnés nélkül visszatért hazájába, az okok és motívumok még ma sem sokkal világosabbak. Pályázati felhívás! A Poroszlói Magyar—Szovjet Barátság Mgtsz 1986. december 22-től 1989. december 21-ig terjedő időre, szerződéses üzemeltetésre átadja a Poroszló. Vörös Hadsereg u. 25. sz. alatt lévő Halászcsárdáját és a poroszlói Tisza-hidnál lévő A pályázatokat kérjük 1986. december 3-ig benyújtani a termelőszövetkezet , központi irodájába. Poroszló, Vörös Hadsereg u. 2. sz. A versenytárgyalás 1986. december 15-én. 10 órakor kerül megtartásra a fenti címen. Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást a tsz központi irodájában Fehér Amur halászcsárdáját. Dr. Batki Istvánné főkönyvelő-helyettes ad.
