Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-01 / 258. szám

/ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam. 258. szám ÁRA: 1986. november 1„ szombat 2.20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Gyertyafény Fehérbe öltöztek a teme­tők. gyertyalángok melen­getik a hideg sírokat. A késő ősz visszatérő kedves ünnepe a mai. Aki csak teheti, útra kél, bármeny­nyi is a dolga, s egybe­gyűlnek a fogyatkozó, szét­szórt családok, rokonsá­gok megint. Holtak ham­vai fölött kapcsolódnak is­mét össze az élők között meglazult kötelékek, s a díszruhát öltött hantok kö­zött ha csak néhány perc­re is, de megnyugszik szí­vünk, lelkünk. Tiszteletre méltó szép hagyomány a krizantém és a gyertyagyújtás ilyenkor, november első napján vagy ennek a közelében. S mély­ségesen emberséges az is, ha csupán fejet hajtunk egy-egy nyughely előtt a sírkertben vagy éppen csak gondolatban adózunk el­hunytjaink emlékének. Mert a főhajtás és a leg­egyszerűbb megemlékezés is kifejezheti a ragaszko­dást, a hűséget, s semmi­vel sem kevesebb — hogy­ha olykor éppen nem több — mint a látványosabb ta­lálkozás, ceremónia. S gyúj­tó nélkül is fellobbanthatja azokat a szikrákat, ame­lyeknek természetesen nemcsak az eltávozottakért kell lobogniuk, hanem mindazokért is. akik itt maradtak. Akikre öröksé­gül maradt az egymás iránti felelősség, kötelesség is. Akiknek feladata, ten­nivalója van a világon. S akiket egykor csakis úgy őriz meg az emlékezet, ha becsülettel elvégezték a dolgukat. Millió síron millió gyer­tya lángja lengedez a vi­rágok, (koszorúk között a halottak ünnepén. Sok sír pedig most is dísztelen marad, mert nincs már, aki eljusson hozzájuk vagy aki még megtehetné, an­nak valamilyen oknál fog­va nem adódik módja er­re. Rengeteg az elfoglaltság, kevés a szabadidő, s a na­gyobb távolságokat amúgy is nehéz áthidalni. Meg az­tán annyi minden forog az ember fejében, hogy oly­kor a fontosabbat is elfe­lejti. A mulasztás megmagya­rázható, de megérteni ke­vésbé lehet. Hiszen bár­mennyi is a gondunk, azt. akihez valaha tartoztunk, akinek éltünket, nevelke­désünket, iskoláinkat, mes­terségünket. szellemi, anya­gi gyarapodásunkat, apróbb és nagyobb örömeinket kö­szönhetjük, aki segítőnk, barátunk, ismerősünk, tisz­telőnk volt — nem felejt­hetjük. Nem léphetünk át a jeltelen síron sem észre­vétlen, tűzhetünk egy-egy szál virágot. gyújthatunk egy-egy gyertyát azok fö­lött is, akikről csak any- nyit tudunk, hogy ember volt valaha; Sohasem kínos, hanem mindig kedves kötelessé­günk legyen az ilyenkor szokásos megemlékezés Csakis ez méltó hozzánk. Gyóni Gyula A konferenciát dr. Ripka Kálmán, a Heves Megyei Bírásáé elnöke nyitotta meg A KISZ KB kezdetné nyezésére az Igazságügy- minisztérium. a Legfőbb ügyészség, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatala, a Belügyminisztérium, a Magyar Jogász Szövetség, az Országos ügyvédi Ta­nács. a Közalkalmazottak Szakszervezete és a Köz- gazdasági és Jogi Könyv­kiadó együtt a Heves Megyei Igazságügyi KISZ- alapszervezettel rendezte meg azt a konferenciát, amely az idei államigaz­gatási és igazságügyi if­júsági napok rendezvény- sorozatába illeszkedik. A tegnap délelőtt, a He­ves Megyei KISZ-bizottság felsőtárkányi Politikai Kép­zési Központjában kezdő­dött eseményen a résztvevő­ket dr. Ripka Kálmán, a megyei bíróság elnöke üd­vözölte, közöttük dr. Misi Lászlót, a megyei pártbizott­ság osztályvezető-helyettesét, dr. Csalóczky Györgyöt, az Igazságügy-minisztérium fő­osztályvezetőjét, dr. Gremps- berger Gábort, a KISZ KB munkatársát, dr. Szenczi Gézát, az ÁISH osztályveze­tőjét, Sós Tamást, a KISZ Heves Megyei Bizottságá­nak első titkárát, dr. Eisen- bacher Istvánt, az ügyvédi kamara elnökét, dr. Zana Bélát, a megyei főügyészség osztályvezető ügyészét és Bukta Tibort, a Közalkal­mazottak Szakszervezetének megyei titkárát. A továbbiakban dr. No- votni Zoltán, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Jogi Karának civilisztikai tanszékvezetője, egyetemi ta­nár tartotta meg a tanács­kozás témaindító előadását. Ennek címe: A harmadik személyért fennálló kártérí­tési felelősség egyes kérdé­sei. Lényegében olyan ese­tekről van szó, amikor más idéz elő valakinek kárt, és megint csak más személy felel ezért. Több csoportja is van az ilyenfajta ügyeknek: ide tartozinak a védöképtele- nek, példaként említhetők a kiskorú gyermekek, akiknek kártevéséért szüleik vagy gondozóik felelnek. A mun­kaviszony, továbbá tsz-tag- ság alapján az alkalmazot­tak felelősségre vonása is a szokásos polgári jogi for­mulától eltérően történik. Hiszen a polgári jog alap­szabálya, hogy a kárért min­dig az felel. aki azt okozta. Ez esetben viszont az alkal­mazott helytelen cseleke­detéért a munkáltatója felel. Mindennek egy speciális ese­te az, amikor valaki — mondjuk egy ügyintéző — államigazgatási jogkörben jár el, s így okoz kárt. Ugyan­csak ebbe a körbe tartozik, amikor megbízó az általa megbízott személy magatar­tása miatt kell, hogy helyt­álljon. Végül — a korábbi jogszabályok szerint — ezt a kört erősítette a biztosító ál­tal vállalt felelősség. Ez a tipikus esete annak, amikor valaki helyett éppen maga a társaság felel. Természetesen a vitaindító előadásban szó esett azokról a megoldásokról is. hogy a vállalati gazdasági munka- közösségek esetében maguk, a vállalati gazdasági mun­kaközösségek esetében ma­guk, a vállalatok is felelős­séggel tartoznak. A továbbiakban dr. Kolláth Györgynek, az Egészségügyi Minisztérium főosztályveze­tőjének elnökletével a más­fél nap során összesen 23 előadáson ismertették a meg­jelent fiatal jogászok néze­teiket, véleményeiket erről a kérdésről. Beszéltek a jogtörténeti fejlődés főbb vonaláról, jogszabályértel­mezési problémákról, s per­sze szóba került az ítélke­zési gyakorlat is. A szakmai-tudományos ta­nácskozás kiegészítéseként pénteken, este egri városné­zés, illetve diszkó szerepelt a programban. Ez a találkozó egyúttal alkalmat adott ar­ra is, hogy az ország külön­böző tájairól összesereglett ifjú bírák ügyészek, ügyvé­dek megismerkedjenek egy­mással, kicserélhessék ta­pasztalataikat. Ma délelőtt folytatódik a konferencia, majd dr. Gás- párdy József, a megyei bí­róság elnökhelyettese mond zárszót. Ifjú jogászok ismét % padbao (Fotó: Perl Mártont Maróthy László látogatása Angolában Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese, a ma­gyar—angolai gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködési veg.yesbizottság magyar tagozatának elnöke pénteken, a bizottság második ülésére Luandába utazott Ülést tartott az Elnöki Tanács Pénteken ülést tartott a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa. A testület megtárgyalta a Beatrix holland királynő és dr. Richard von Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztár­saság elnöke közelmúltban Magyarországon tett hivata­los látogatásáról szóló jelen­tést. Az Elnöki Tanács a jelen­tést egyetértéssel tudomásul vette, és megállapította: a Magyar Népköztársaság és a Holland Királyság, illetve a Német Szövetségi Köztársa­ság közötti államközi viszo­nyok rendezettek, s ez nem­csak ezen államok népei közötti jobb megértést segí­ti elő. hanem eredményesen járul hozzá az európai együttműködés és biztonság erősítéséhez. Kádár János tájékoztatta az Elnöki Tanácsot Gustáv Husáknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnökének október 30-án hazánkban tett munka­látogatásáról. amelynek so­rán megbeszélést folytattak a kétoldalú kapcsolatokról és közös érdekű nemzetközi kérdésekről. Az Elnöki Tanács megtár­gyalva a Minisztertanács elő­terjesztését, módosította a Magyar Vöröskeresztről szó­ló 1955. évi 25. számú tör­vényerejű rendeletet. A tár­sadalmi szervként működő Magyar Vöröskereszt felügye­letét a jövőben nem az egészségügyi miniszter, ha­nem a Minisztertanács fog­ja ellátni. A módosítást e szervezetnek a betegségek megelőzése érdekében az ál­lami szervekkel kialakult széles körű együttműködése és feladatkörének bővülése tette indokolttá. A testület határozott a nagy októberi szocialista forradalom évfordulója alkal­mából adományozandó ki­tüntetésekről, bírákat men­tett fel és választott meg. majd egyéb időszerű té­mákról tárgyalt. Gerardo Iglesias magyarországi látogatása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának meghívására októ­ber 28—31. között látogatást tett hazánkban Gerardo Ig­lesias, a Spanyol Kommunis­ta Párt főtitkára. Kíséreté­ben volt Jósé Sandoval, az SK:P Bizottságának tagja, a Mundo Obrero főszerkesztő­je. a Marxista Kutatások Alapítványának elnöke. Kádár János, az MSZMP főtitkára megbeszélést foly­tatott Gerardo Iglesiassal. Az SKP főtitkárával találkozott és tárgyalt Aczél György, az MSZMP KB Társadalomtu­dományi Intézetének főigaz­gatója, Gáspár Sándor. a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke, a Politi­kai Bizottság tagjai, és Szű­rös Mátyás, az MSZMP KB titkára. A két párt vezetői véleményt cseréltek a nem­zetközi élet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom legfonto­sabb időszerű kérdéseiről. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszéléseken köl­csönösen tájékoztatták egy­mást a két ország helyzeté­ről. pártjuk tevékenységéről, és áttekintették az MSZMP és az SKP közötti kapcso­latok további fejlesztésének lehetőségeit. A spanyol vendégek láto­gatást tettek Tatabányán és megtekintették a Lencsehegy II. bányaüzemet. Jósé Sandovalnak. a Nóg­rádi-partizáncsoport volt rá­diósának Ispánovits Márton, a Measz főtitkára partizán emlékérem kitüntetést nyúj­tott át. Gerardo Iglesias pénteken délelőtt elutazott Budapest­ről; a Ferihegyi repülőtéren Szűrös Mátyás búcsúztatta. A KNEB tárgyalta Pénteken ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a szervezet székhá­zában. A KNEB megvitatta és elfogadta a közérdekű be­jelentések, javaslatok és pa­naszok intézéséről készített országos vizsgálati jelentést, s úgy döntött, hogy azt a Minisztertanács elé terjeszti. Ezután a KNEB elfogadta az elkülönített állami pénz­alapok kezelésével, felhaszná­lásával foglalkozó vizsgálat programját. Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény szerint az elkülönített álla­mi pénzalapok központi, kor­mányzati célokat szolgálnak, s különböznek mind a válla­lati gazdálkodás szabályai szerint képződő alapoktól, mind a társadalmi és a szö­vetkezeti érdekképviseleti szervezetek alapjaitól. A népi ellenőrök egyebek mel­lett megvizsgálják öt mi­nisztérium, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság és a Magyar Posta központi műszaki fejlesztési alapjai­nak, továbbá a kereskede­lempolitikai. a szakmunkás- képzési. a művészeti, a kul­turális és a közművelődési alapoknak a képzését, keze­lését. felhasználását. A többi között választ keresnek arra. hogy az egyes alapok pén­zeit a létesítésüknek megfe­lelően ítélik-e oda. s fel- használásuk rendeltetéssze­rűen segíti-e a kormányzati célok megvalósítását. Ennek megfelelően vizsgálják az alapokat kezelő tárcák, or­szágos hatáskörű állami szer­vek tevékenységét, majd az alapból folyósított összegek felhasználását kísérik nyo­mon a jogszabály által enge­délyezett legkisebb önálló gazdálkodó egységekig. Egy. a KNEB-hez érkezett közérdekű bejelentés alap­ján a fővárosi népi ellenőr­zési bizottság vizsgálatot végzett a budapesti Nagy­kereskedelmi Vállalatnál. En­nek során megállapították, hogy a bejelentés — amely a népi ellenőrzés 1983-ban lefolytatott vizsgálata után tett vállalati intézkedéseket kifogásolta — nagyrészt megalapozott. A vállalat ve­zetése három évvel ezelőtt — a vizsgálat után — kicse­rélődött. s több adminisztra­tív, illetve szervezési intéz­kedést is tettek. Ennek el­lenére érdemben mégsem hajtották végre a FNEB ja­vaslatait. így például a né­pi ellenőrök ismét a koráb­biakhoz hasonló hiányossá­gokat tapasztaltaik a mérle­geléseknél. a szállítmányok súlyeltérésében, a bizonyla­tolásban és az elszámolta­tásban. A vizsgálati megállapítások alapján a FNEB kezdemé­nyezte az illetékes vezetők felelősségre vonását. A téma: kártérítési felelősség harmadik személyért Jogászkonferencia Felsőtárkányban - fiataloknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom