Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-04 / 234. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. október 4., szombat 3 A HAZAI ÉLVONALBAN Bábolna itthon és a világban Bábolna hallatán valamikor a lovak és a díszruhába öltözött lovasok jutottak eszünkbe. Bábolna neve ma fogalommá vált és legújabbkori történelme szorosan összefügg a magyar mezőgazdaság tudományos-technikai forradalmával, az iparszerű állattenyésztés és növénytermelés meghonosításával. Kisugárzó hatása a hazai élelmiszer-termelésre óriási, emellett külföldi kapcsolatai, aktív külkereskedelmi tevékenysége révén világszerte ismerik és elismerik. Bábolna példát mutatott, hogyan lehet fegyelmezett, alkotó munkával évről évre megújítani és növelni a gazdasági eredményeket. Nemcsak termel, előállít, feldolgoz, hanem az 1970-es évektől a magyar agrártermelés nagy őszi bemutatójának színhelyévé is vált. Most kilencedik alkalommal rendezték meg sikerrel a bábolnai napokat. Ezen beszélgettünk dr. Bürgert Róberttei, az MSZMP Központi Bizottsága tagjával, a kombinát állami díjas vezérigazgatójával a jelenről és a jövőről. Dr. Burgert Róbert: — Fő célkitűzésünk, hogy olyan további Iparosítást hajtsunk végre, amellyel a termelés költségeit mérsékelhetjük — Miként értékeli a bábolnai vállalatok VI. ötéves tervét? — Valamennyi eredményesen teljesítette az 1980-as évtized első felére célul tűzött feladatait. Kombinátunk öt esztendő alatt 37 milliárdos termelési értéket és 3,3 milliárd forint nyereséget ért el. Ez utóbbi például félmilliárddal haladta meg a tervezettet. Különösen kiemelkedő eredményeket értünk el 1985-ben az MSZMP XIII. kongresszusára való készülődés során. Eddigi legnagyobb nyereségünkkel: 817 millióval, a 125 hazai állami gazdaság nyereségének 14,5 százalékát adtuk. Szeretném azt is elmondani, hogy az állami gazdaságok múlt évi, átlagos 650 milliós termelési értékével szemben kombinátunk 8,2 milliárdot teljesített. — Hogyan fejlődtek az iparszerű kukoricatermelésben? — Közös vállalatunk az Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer 256 termelő taggazdasága — természetesen benne néhány Heves megyei üzemmel — a hazai szántóföldi terület 12 százalékán, a kukorica-vetésterület egy- hatodán termel. Ezek a nagyüzemek a VI. ötéves tervidőszakban 12,5 millió tonna gabonát termeltek. amely a népgazdaság szempontjából az egyik leg jelen-, tösebb VI. ötéves tervi eredményünk. Örömmel mondhatom, hogy ma már több mint száz tagja van rendszerünk úgynevezett nyolc tonnás klubjának, amelyhez a hektáranként nyolctonnás hozamot, vagy ezt túlszárnyaló kukoricatermést elért gazdaságok tartoznak. — Milyen eredményeik vannak a takarmánygyártásban? — Miután Európa legnagyobb állattenyésztő, illetve kukoricatermelő gazdasága vagyunk, ezért igen lényeges a Bábolnán lévő BCR- Művek munkája. Ezt 1978- ban kombinátunk a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyárával, valamint a Kőbányai Gyógyszer- árugyárral közösen hoztuk létre. Ma a hazai premixter- melés 55 százalékát adja. A svájci Büchler-cég technológiai berendezéseivel működő bábolnai üzemünk termelését számítógép vezérli és ellenőrzi. A korszerű technika és technológia lehetővé teszi a rugalmas termelést, és partnereink igényeinek kielégítését. Szak- tanácsadással a takarmányok termelésének fejlesztéséhez, a minőségellenőrzéséhez is segítséget nyújtunk. Kutatásaikban, fejlesztéseikben szorosan együttműködnek számos hazai és külföldi nagy- vállalattal, intézménnyel, egyetemmel. Ugyanakkor nagyban támaszkodnak az alapítók tapasztalataira. Azt is szeretném elmondani, hogy a kukorica többirányú hasznosítására, ipari és humán célú feldolgozására építettük 1980-ban az olasz technológiával működő feldolgozó üzemünket. Évente 60 ezer tonna termésből kukoricacsírát. grízt, kukorica étkezési lisztet és egyéb speciális termékeket készít. Az üzem termelésének 12 százalékát exportálja. A kombinát magas fokon automatizált takarmánykeverő üzemében évente 240 ezer tonna anyagot dolgozunk fel és a hozzá tartozó tárolókban 60 ezer tonnát helyezhetünk el. Ott hatvanféle takarmánykeveréket készítünk és a bábolnai állattenyésztő telepeken kívül csaknem száz hazai partnerünket szolgáljuk ki. — Merre tart az állattenyésztésük? — Kombinátunkban az elmúlt időszakban tovább növekedett a baromfi és a tojástermelés színvonala, piaci versenyképessége. Jól mutatja ezt, hogy például az NSZK-beli Kiel-Steenbek- ben, Európa egyik legrangosabb tesztversenyén 1985'. évi teljesítménye alapján a Tetra SL., barna héjú tojást adó hibridünk győzött. Megelőzte a világhírű francia, nyugatnémet, holland és angol cégek hibridjeit. A VI. ötéves tervidőszakban a közös piaci előírásoknak megfelelően a korszerűsített győri baromfifeldolgozónk közelében az idén munkához kezdett a napi hetven tonna mellékterméket feldolgozó fehérjeüzemünk is. Magyar- országon elsőként, toliból is készítünk ott tápanyagot. Nemcsak saját, haném a Győr-Sopron Megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat győri, később soproni és kapuvári üzemében keletkező melléktermékeket is feldolgozzuk. Naponta 20—22 ezer tonna húslisztet és 3— 3,5 tonna ipari zsírt készítünk a környezetvédelmi előírások messzemenő betartásával. — A kombinát évek óta önálló külkereskedelmi joggal rendelkezik. Mennyiben segíti ez a munkájukat? — Az önálló export-import joggal rendelkező külkereskedelmi irodánk az AGRÁRIA, az elmúlt években tovább bővítette tevékenységét. Jelenleg 15 országba exportálunk. Legnagyobb vevőnk a Szovjetunió. ahová az idén 40 millió naposcsibét szállítunk. Az Azerbajdzsán Szovjet Szocialista Köztársaságba 1985- ben adtuk a 'kulcsra készen — a 164 épületből — álló barcmfiüzemet. A Német Demokratikus Köztársaság broiler naposcsibe piacának nyolcvan százaléka bábolnai tenyészanyag. A legnagyobb tőkés piacunk Afrikában van, nevezetesen Algériában, ahol a keltetőtojás import 50 százaléka bábolnai fajta. A sorrendben ezután lrak, továbbá Egyiptom következik. Az új vevőink közé tartozik Japán is- Mivel a nyolcvanas évek első felében sikerült piacainkat megtartani, ez jó alapot biztosít a baromfifeldolgozás nagyarányú bővítéséhez és fejlesztéséhez. A következő időszakban az a fő célkitűzésünk, hogy a termelés gazdaságosságát javítsuk, és növeljük a versenyképességünket. Ezek mellett igen lényeges termékeink teljes feldolgozása és a fogyasztókhoz való eljuttatása. — Milyen elképzelések vezérelték a Bábolnai Mező- gazdasági Kombinát VII. ötéves tervének kidolgozását? — A mai közgazdasági környezetben a fő célkitűzésünk. hogy olyan további iparosítást hajtsunk végre, amellyel a termelés költségeit mérsékelhetjük. Arra törekszünk, hogy a hozamokat és a ráfordítási arányokat javítsuk. Áttörést szeretnénk a minőségi javításban. a jövedelmezőségben. Megkezdtük már a termelést győri baromfifeldolgozó gyárunk új húsfőző üzemében, ahol hússaláta-alapanyagot készítünk. Épül a csirkedarabo- lónk, amely 1987 első felében kezdi meg működését. Ott óránként 1500 baromfit darabolnak és csomagolnak majd. Az ugyancsak készülő hűtőházunk kettős feladatot lát el. Tároljuk majd a lefagyasztott baromfit és ez lesz a birkavágóhidunk fagyasztóüzeme is. Egyébként elkészültek már a napi száz juh levágására alkalmas vágóhíd tervei is. melynek építését rövidesen megkezdjük. A közös piaci előírásoknak megfelelő üzemben olyan berendezéseket vásároltunk. amelyek az európai, illetve az arab szokásoknak megfelelő vágást egyaránt lehetővé teszik. Ez az első lépés annak a vertikumnak a kialakításában. amellyel az iparszerű bárányhúster- melési rendszerünket a feldolgozással. a bőrkikészítéssel és az értékesítéssel bővítjük. Termékeink hazai forgalmazására egyébként Budapesten önálló irodát nyitottunk. Győrben például négy, a fővárosban pedig három baromfihúsboltunkban árusítunk már. Több helyen újak nyitására is készülünk. Kombinátunk egész munkáját nagyban segíti, hogy kialakítottuk a nagy teljesítményű számítóközpontunkat. ahol a teljes termelési, pénzügyi és számviteli munkák adatfeldolgozását gépesítettük. Ez alapjává vált vállalatirányítási rendszerünknek. Az Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer Közös Vállalatunk a VI. ötéves tervben ötmilliárd forintnál nagyobb fejlesztést valósított meg. és ennek több mint nyolcvan százalékát gépvásárlásra fordítottuk. Munkához kezdtsk bemutató üzemeink, mint á már említett kukoricafeldolgozó, ezenkívül a folyékonymű- trágya-telep. illetve a gumi- újrafutózó. Korszerűsítettük az egész országot behálózó nyolc termelési körzetünket. főként azok raktárait. Számos szolgáltatásunkat bővítettük. Mindez lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a VII. ötéves tervidőszakban az eddiginél magasabb színvonalon és olcsóbban termeljünk, ugyanakkor az eddiginél is több szolgáltatást nyújtsunk, taggazdaságainknak. Mi a Heves megyei üzemekkel is szorosabbra kívánjuk fűzni kapcsolatainkat és segíteni őket a kalászos gabonafélék és a kukorica temetésében. Saját gazdálkodásunk valamennyi területét felülvizsgálva ésszerű takarékossággal, a vállalati költségek leszorításával, valamint üzemeink termelésének hasznával. lehetőséget teremtettünk arra, hogy a taggazdaságaink által fizetett kukorica, ipari és takarmánynövények szolgáltatási díjait — terven felül, jelentősen csökkentsük. Az idén január 1-től visszamenőleg ez a tavalyihoz képest 25 százalékkal kisebb. 1987-ben csaknem a fele lesz az 1985. évinek. Ezzel elősegítjük partnerüzemeinkben is a gazdaságosabb termelést, a költséghozam- arányok javítását. — Milyen újabb szolgáltatásokat terveznek? — Már szó esett a folyékonyműtrágya-üzemekről. Ennek mintája itt Bábolnán 1980 óta működik. Ebben az évben 50 ezer tonna szuszpenzióval és tízezer tonna oldatműtrágyával elégíti ki 19 üzem ötvenezer hektáras igényét. A kedvező tapasztalatok alapján nyolc ilyen központot épít a2 Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer Közös Vállalatunk az országban. A jövő év szeptemberében kezd munkához kukoricavetö- mag-üzemünk, ahol évente tízezer tonna kiváló minőségű fémzárolt vetőmagot állítunk elő, elsősorban taggazdaságaink igényeinek kielégítésére. Az idén 60 ezer, jövőre 80 ezer hektárral bővül a gabonafejlesztési programunkban részt vevő üzemek száma. Ehhez év végéig 800 millió, jövőre pedig 900 millió forint értékű gépet vásárolunk. Arra törekszünk. hogy fajtaváltással már 1987-ben búzából és kukoricából elérjük a VII. ötéves terv végére előirányzott termelést, ami ez utóbbiból hektáranként átlagosan nyolc, a kenyérgabonából pedig 5,8 tonnát jelent. Természetesen ehhez nélkülözhetetlen, hogy taggazdaságaink maradéktalanul betartsák a helyi adottságaikhoz igazított. technológiát. Terveink teljesítését minden bizonnyal segítik majd azok a kutatások, amelyekhez több kutatóintézettel közösen 19 témában elnyertük a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium támogatását. — Újdonságokat hozott az Idei bábolnai napok rendezvénysorozata? Hogyan vélekedik erről? — Sorrendben az idén a kilencedik alkalommal rendeztük meg. Minden eddiginél több. 252 kiállító volt jelen, melyek közül 76 külföldi állított ki. Tizennégy országból, s többen a tengeren túlról érkeztek. Rendezvényünk célja, a korábbiakhoz képest nem változott. Igyekeztünk hozzájárulni a népgazdaság két alapvetően fontos mezőgazdasági ágazata a gabona és hústermelés növelésére irányuló törekvésekhez. A program- sorozat vitafórumot, tapasztalatcserét biztosított a gyakorlati és a tudományos szakembereknek. A bábolnai napok tartalmát tehát ismét a fejlesztés határozta meg. Több mint ezer újdonsággal jelentkeztek a résztvevők, amelyek azt hiszem a jövőt jelentik és gyakorlati alkalmazásra szánják. Agrártermelésünk fejlődésének ugyanis kulcskérdése, hogy mielőbb elterjedjenek a jövedelmezőbb termelést ígérő, a versenyképességet javító új termelési eszközök, eljárások. Bemutattak például olyan kombájnt, amelybe 33 újdonságot építettek be. A nagy létszámú új permetező és folyékonyműtrá- gya-kijuttató gépek kiállítása azt a törekvésünket bizonyítja, hogy meg kell újítanunk a permetezőgép-parkunkat. A bemutatott többcélú erőgépben látjuk a jövő traktorát. Ennek az a lényege, hogy a traktoros alapmunka mellett, egyidejűleg hozzá kapcsolt munkagépekkel, különféle munkaműveleteket képes elvégezni. Így csökken a beruházási költség, és jelentős az energiamegtakarítás is. Kiemelném a mikroelektronika és -automatika című bemutatónkat, amelynek az adta alapgondolatát, hogy ma már a nagyüzemek nem nélkülözhetik a termeléshez szükséges legfontosabb információkat. Segítséget adunk ezek folyamatos és gyors értékeléséhez. a felvonultatott programokkal és számítógépekkel. összességében az említettekkel igyekeztünk hozzájárulni a magyar mezőgazdaság nemzetközi hírnevének fokozásához, a jövő útjának bemutatásához. — Köszönjük a beszélgetést. Mentusz Károly A Mezőgazdasági ügyvitelszervezési és Számítástechnikai Vállalat programokat és számítógépeket ajánlott a nagyüzemeknek (A szerző felvételei) A talajművelesi bemutató egy részlete olasz Fiat traktorral és a hozzá kapcsolt korszerű munkagéppel Sikert aratott az amerikai Cyclo szemenkénti vetőgép A hazai Kaposgép markolókat, valamint a kisüzemednek szánt motoros kapákat mutatott be
