Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-08 / 237. szám

l. NÉPÚJSÁG, 1986. október 8., szerda Hazánk vendége a holland királynő (Folytatás az 1. oldalról) kapcsolatok bővítéséhez, ez­által a nemzetközi légkör javításához, a helsinki fo­lyamat továbbviteléhez. Losonczi Pál megelégedés­sel szólt arról, hogy az ural­kodóval folytatott megbe­szélésen egyetértettek abban: annak ellenére, hogy Ma­gyarország és Hollandia el­térő társadalmi rendszerű, más szövetségi rendszerhez tartozó állam, mindkét or­szág egyaránt fontosnak tart­ja. hogy hozzájáruljon a fegyverkezés korlátozásához, a katonai szembenállás mér­sékléséhez, a kelet—nyuga­ti viszony javításához, A nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseit értékelve az Elnöki Tanács elnöke hang­súlyozta: ma a háború elke­rülése minden korábbinál sürgetőbb feladat, hiszen egy termonukleáris világégés az emberi civilizáció puszta fennmaradását is kétségessé ten né. — Napjainkban bizonyos reménykeltő jelek mutat­koznak a nemzetközi élet­ben. Megélénkült a szovjet— amerikai párbeszéd, eredmé­nyesen, megállapodással ért véget a stockholmi konfe­rencia. Ám, továbbra is fe- nyegetőek a veszélyek. Ezért létfontosságúnak tartjuk a nukleáris és a hagyományos fegyverkezés korlátozását, a világűr katonai célokra tör­ténő felhasználásának meg­akadályozását. E célok elő­mozdítását szolgáló meg­állapodást várunk a követke­ző szovjet—amerikai csúcs- találkozótól. — Kétségtelen tény, hogy a nemzetközi helyzet ''döntő mértékben függ a szovjet— amerikai viszony alakulásá­tól, ám a tapasztalatok — különösen Európában — azt bizonyítják. hogy a kisebb államok is sokat tehetnek a légkör javításáért, a bi­zalom építéséért. Biztosítha­tom önöket, hogy Magyaror­szág az elmúlt évekhez ha­sonlóan a jövőben is e cé­lok érdekében kíván tevé­kenykedni. Ebben a szellem­ben készülünk a helsinki fo­lyamat bécsi utótalálkozójá­ra. s azon leszünk, hogy az előmozdítsa a Helsinki Zá­róokmányban foglaltak ki­egyensúlyozott végrehajtá­sát, az összeurópai együtt­működés ügyét. A magyar—holland kap­csolatokat elemezve Loson­czi Pál utalt arra, hogy ha­zánk érdeklődése különösen a XVI. és XVII. században fordult Hollandia felé. A holland egyetemekről haza­tért magyarok a humaniz­mus. a reformáció és a fel­világosodás úttörőivé váltak, alkotásaik beépültek a ma­gyar művelődéstörténetbe. — Kapcsolataink történel­mi hagyományai és a mai realitásokból adódó érdeke­ink egyaránt arra ösztönöz­nek bennünket. hogy to­vábblépjünk a mindkét or­szág részére előnyös együtt­működés útján. A magunk részéről elégedettek vagyunk viszonyunk zavartalanságá­val, a kapcsolatok fejlődésé­vel, de meggyőződésünk sze­rint vannak még kihaszná­latlan. sőt feltáratlan lehe­tőségek — mondotta az El­nöki Tanács elnöke, majd poharát Beatrix királynő és Claus herceg, illetve a kísé­ret tagjainak egészségére, a holland nép boldogulására, a két ország további gyümöl­csöző együttműködésére, a békére emelte. A holland királynő vá­laszbeszédében köszönetét mondott a szívélyes fogadta­tásért, majd kifejtette: — Az államközi kapcsola­tok sokféle területet ölelnek fel. A nemzetközi párbeszéd­ben a kultúrák cseréje az a közeg, amelyben a különbö­ző országok a legvilágosab­ban mutatják meg önmagu­kat, s ez ad szint és formát minden egyéb kapcsolatuk­nak. Nemzeti arculatunknak, kultúránknak ez a mostani bemutatkozása jelenti mai magyarországi látogatásunk tartalmát. A két ország történelmi múltra visszatekintő kap­csolatairól szólva elmondta: Hollandia és Magyarország kezdettől fogva ugyanahhoz az európai kultúrkörhöz tar­tozik. Magyarország évszáza­dok óta erősen foglalkoztat­ja a hollandok képzeletét. A magyar nép régtől fogva sokakban mély szimpátiát ébresztett Hollandiában. — Országaink történelmé­ben már a korai időktől kezdve találhatók érintke­zési pontok. A Hollandiában működő magyar tudósok hozzájárultak ahhoz, hogy a humanizmus fejlődésnek in­duljon és elterjedjen Euró­pában, s ugyanezekben az időkben számos magyar író műve holland nyomdákon keresztül talált utat világré­szünk más országaiba. — Az országaink közötti kapcsolat mindmáig él, s a kulturális eredmények iránti kölcsönös érdeklődés táplál­ja. Rendkívül figyelemre méltó az a nagyfokú kreati­vitás, amellyel a magyar nép elismerést vív ki magának. Az európai zenei élet mér­hetetlenül sokat köszönhet a magyar zeneszerzők felbe­csülhetetlen teljesítményei­nek, valamint azoknak a magyar muzsikusoknak, akik évről évre eljuttatják ezt a zenét más országokba, köz­tük Hollandiába is. A hol­land zenei élet sokuk nevé­vel egyszer s mindenkorra összefonódott. Mindezek tük­rében logikus döntés volt. hogy a múlt évben megtar­tott kulturális fórum szín- ' helyéül Budapestet válasz­tották. Ezt a fórumot az eu­rópai együttműködést erősí­tő konferenciasorozat ré­szeként rendezték meg. Az uralkodó szólt arról, hogy Hollandiában nagy ér­deklődéssel és figyelemmel kísérik Magyarország fejlő­dését, amelynek gazdasági növekedése tagadhatatlan, kulturális kisugárzása erő­teljesebb, mint valaha. — Nagy örömmel nézünk elébe annak a magyar ren­dezvénysorozatnak. amelyre kulturális egyezményünk alapján kerül sor a közel­jövőben Hollandiában. En­nek sikerét Magyarország és Hollandia hagyományos ba­ráti kapcsolatai biztosítják. Beatrix királynő a magyar nép sikerében gazdag jövő­jére, kultúrájára, valamint a két ország és a két nép to­vábbi gyümölcsöző, jó kap­csolataira ürítette poharát. Beatrix királyné és Claus herceg délután ellátogatott a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába. Vajda György művelődési minisz­terhelyettes és Szabó Tibor, az iskola igazgatója fogadta a vendégeket, s a tanulók virágcsokrokkal kedvesked­tek nekik. A zeneművészeti szakkö­zépiskola múltjáról és je­lenlegi munkájáról adott tá­jékoztatásban az igazgató el­mondta, hogy az intézményt 1840-ben alapították, s az akkori Nemzeti Zenede lét­rehozásához Liszt Ferenc is hozzájárult jótékony célú koncertjeivel. A Zeneakadé­mia megalakulásáig ez az is­kola Volt hazánk egyetlen zeneoktatási intézménye. A felszabadulás után alakult ki zeneoktatásunk jelenlegi há- romlokú rendszere, s ebben a Bartók Béla Zeneiskola középfokú oktatási intéz­ményként tevékenykedik. Az iskola fontos szerepet tölt be a fiatal zenei tehetségek ok­tatásában. A vendégek nagy érdek­lődéssel hallgatták a tájé­koztatást: majd Ugrin Gábor karnagy szolfézsóráján a ze­neoktatás gyakorlatával is­merkedtek. A holland királyi pár, kí­sérete és magyar vendéglá­tóik este az Operaházban megtekintették a Holland Táncszínház előadását; a ba­lett-társulat műsorán Mar- tinu—Kylian: Katonamise és Ravel—Kylian: A gyer­mek és a varázslatok című műve szerepelt. Külpolitikai kommentárunk *)— Felhívás párbeszédre VIETNAM KÉSZ BÁRHOL, bármikor és bármilyen szinten felvenni a párbeszédet Kínával. Ezek a sza­vak az ENSZ-közgyülés ülésszakán hangzottak el a minap, s jelentőségük aligha vitatható. Nem az el­ső alkalom a mostani: Vietnam és Kina szövetsége­sei már több alkalommal felszólítottak a dialógus megkezdésére. Ez nemcsak a közvetlen régió, de a szélesebb nemzetközi politika számára is nagyon fon­tos lenne. Emlékezetes, hogy Vietnam és Kina ko­rábbi jó kapcsolatai a hetvenes évek második fele­ben romlottak meg véglegesen, s rövid időre a k: nai—vietnami határ frontvonallá is vált. Ma a hírügynökségek időről időre beszámolnak arról, hogy a két ország hadifoglyokat cserél, s al­kalmanként tűzszünetben állapodik meg. A háború a határon ma elsősorban kölcsönös ágyúzást jelent. Károkat nemcsak a lövedékek becsapódása okoz. ds az is, hogy a vietnamiak számára az oly szűkén mér’ értékes termőföldből jelentős területek kiesnek. A konfliktus fő térsége azonban ma Kambodzsa, ahol Kina továbbra is támogatást nyújt a polpotisták ban­dáinak. Ezek a fegyveres alakulatok Kínától kapnak had­felszerelést és pénzt, s Peking adja a politikai támo­gatást is a „vörös khmereknek". Nyilvánvaló: létre­jöhetne a rendezés, ha Kina megvonná a támogatást a véres tetteiről, saját nemzete elleni népirtásról hír­hedt csoporttól. A Vietnam (katonai és politikai) tá­mogatását élvező phnomperihi kormány kész a nem­zeti egység .megteremtésére — ám a gyilkosokká, nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni. Ezt az álláspon­tot támogatta a másik két indokínai kormány is. MINDEZ MEGFELELŐ ALAP LENNE a tárgyalás­ra. a rendezésre. Kína azonban mindeddig nem vök hajlandó megvonni támogatását védenceitől. Ha meg­szűnne a feszültség, a három indokínai ország nyil­ván könnyebben oldaná meg súlyos gazdasági prob­lémáit. Aligha kétséges, hogy Peking számára is kö­lönc a délkelet-ázsiai feszültség. A rendezés globális érdek. Erről beszélt Mihail Gorbacsov Vlagyivosz­tokban is: tárgyalásra szólítva fel Hanoit és Pekin- get. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Kína jelenleg a Moszkvával való viszony rendezése ,.fó akadályá­nak" éppen azt a támogatást állítja be. amit Viet­nam a Szovjetuniótól kap kambodzsai jelenlétéhez Miklós Gábor Izland Találkozó a jégföldön Ez egy olyan ország, „ahol az alvilág tüze küzd a sarki jéggel és gőzölgő források törnek elő a hó alól" — így jel­lemezte a költő a sarkkör közelében fekvő, hazánknál alig nagyobb Izlandot. „Lökhajtásos géppel robbantunk be a régmúltból a XX. századba" — vélekedett egy reykjaviki politikus. Nem ártanak az ilyen tömör jellemzések, hiszen az Atlanti-óceán északi részén lévő szigetország meglehe­tősen ritkán szerepel a diplomáciai események forgatagá­ban. jobbára csak a menetrendszerű kormányválságok ide­jén került a nagy hírügynökségek jelentései közé. ..JÜpmm« Izland és fővárosa — a térképen. Az október 11—12-í Reagan—Gorbacsov találkozó szín­helye Reykjavikban a Saga Hotel lesz (a képen a magas épület) (Fotók: MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Az elmúlt napokban azon­ban gyökeresen megváltozott a helyzet. Amióta Washing­tonban és Moszkvában egy­idejűleg nyilvánosságra hoz­ták. hogy az izlandi főváros fog otthont adni Ronald Rea- ’ gan amerikai elnök és Mi­hail Gorbacsov szovjet párt­főtitkár október 11—12-i ta­lálkozójának. azóta a világ minden sajtóorgánuma meg­különböztetett figyelmet szentel a kis. mintegy ne­gyedmilliós lakosú államnak. Viking kalandozók Pedig Izland számos érde­kességgel dicsekedhet, s nem csupán politikai értelemben. Sajátos már fekvése és tör­ténelme is. hiszen annak el­lenére. hogy itt jött létre 930-ban az Althing, a világ első népi törvényhozása, hosszú évszázadokon át ide­gen fennhatóság alá tarto­zott. A sziget ugyanis, ame­lyet már a viking kalando­zók is útba ejtettek, a XIII. században nervég ellenőrzés alá került, majd — mikor Norvégia maga is dán bir­tokká vált — a „Jégföld" (ezt jelenti szó szerint Iz­land neve), szintén Dánia része lett. A nemzeti önálló­sodási törekvések csak szá­zadunk elején hoztak gyü­mölcsöt: Koppenhága 1918- ban ismerte el a sziget ön­rendelkezési jogát, az akkor létrehozott perszonálunió­nak pedig csak a köztársa­sági államrend mellett dön­tő 1944-es népszavazás ve­tett véget. Izland belpolitikai vitáit azóta is három fő téma ural­ja: az ország gazdasági hely­zete, az ezzel szorosan ösz- szefüggö halászati jogok kér­dése, valamint a második vi­lágháború óta az országban állomásozó amerikai kato­nák ügye. Nem kis vihart kavart, hogy a reykjaviki ve­zetés a halászati feltételek és a felségvizek határainak kiterjesztése miatt több íz­ben szinte háborús viszony­ba keveredett Nagy-Britan- niával. (A dolog politikai pa­radoxonét az adja. hogy mindkét ország tagja a NATO-nak . .) Visszatérő probléma az amerikai katonai jelenlét. Izland, mindenekelőtt a kef- laviki szupertámaszpont két­ségkívül olyan jelentős lánc­szem az Egyesült Államok felderítő, előrejelző hálóza­tában. amelyről a sziget stra­tégiai előnyeit világosan fel­ismerő washingtoni admi­nisztráció aligha mondana le szívesen. A sorozatos kor­mányválságok. a különböző bal- és jobbközép koalíciók ugyan nemegyszer megvitat­ták a szerződés felmondását, ám politikai és kereskedel­mi megfontolások nyomán soha nem jutottak még el a szakításig. Hadsereg nélkül Ha már a fegyveres erők­ről esett szó, érdekes tény, hogy Izland az egyetlen NATO-ttag, amelynek nincs saját hadserege. Még rend­őr is csupán pár száz teljesít szolgálatot, a mostoha ter­mészeti körülmények miatt nincs vasúti közlekedés sem. a lakosság mintegy 90 szá­zaléka pedig a déli partvi­déken tömörül. Európa má­sodik legnagyobb szigetén a földterület alig egv százalé­kát (!) művelik meg. így érthető, hogy a viszonylag fejlett állattenyésztés mel­lett a nemzeti jövedelem túl­nyomó részét nem az ipar, hanem a halászat és a hal- feldolgozás adja. A jégsziget ugyanakkor több szempontból szerencsés fekvésű. Egyrészt élvezheti a Golf-áramlat némi enyhét adó melegítő hatását, más­részt a gejzírek páratlan bő­sége a hazai energiaszükség­let tekintélyes részét (körül­belül harmadát) biztosítja Üvegházak fűtése, ipari hő­energia nyerése. kiterjedt távfűtési hálózat — a termé­szetes. környezetvédelmi szempontból is tökéletes hő­források felhasználása nap­jainkban az élet minden te­rületén terjedőben van a szi­geten. Igaz, jelenthet gondot is a Föld mélye: Izlandon sok aktív tűzhányó nyugtalanít­ja időnként kitöréseivel, lá­vafolyamaival a kedélye­ket, s változtatja néha szin­te hihetetlenül kietlenné a vidéket. Nem véletlen, hogy a Hold-utazásokra készülő amerikai űrhajósok annak idején éppen Izlandon gya­koroltak, szoktatták magu­kat az égi kísérőnk fagyos kősivatagjain teendő séták­hoz. Magas életkor Amivel egyértelműen di­csekedhet a szigetország, az a hagyományosan magas életszínvonal, az átfogó szo­ciálpolitikai rendszer, a ní­vós, általánosan kötelező köz­oktatás s az irigylésre mél­tó életkor. Az átlagos élet­tartam ugyanis talán Izlan­don a legmagasabb. 75 esz­tendő körül jár. Világszer­te ismert az a kulturális örökség is, amelyet a kö­zépkori Edda-dalok testesi-’ tenek meg. Az izlandi iro­dalom ugyanakkor frissebb sikerrel. Haldór Laxness 1955-ös Nóbel-dijával is büszkélkedhet. Sajátos, nemegyszer el­lentmondásos tehát az a kör­nyezet. amelyet most a két nagyhatalom vezetője csúcs- értekezlete helyszínéül kivá­lasztott. Reykjavik, a „Füs­tölgő öböl" mindenesetre méltán remélheti, hogy a Reagan—Gorbacsov találko­zó — amely elsődlegesen természetesen világpolitikai vetületei miatt került az ér­deklődés középpontjába — ablakot nyit kissé a sziget­ország életére, mindennap­jaira is Sz. G. Gorbacsov és Reagan a tavaly novemberi, genfi találkozójukon i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom