Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-30 / 256. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. október 30., csütörtök 203 s-S®8l§|gj§lÖÍgj§j||ͧ|ÍSi^S=^l|ÍÍss^5='- g .:%SS .. -gg -*.y. gr 3. Jó példa a svéd—magyar gazdasági együttműködésben *NWMjmq kérdez — válaszol Arne Forsell, az AB Mecman elnöke Arne Forsell 44 éves. Stockholmban, a Királyi Technológiai Intézetben '* szerzett gépészmérnöki diplomát. Ugyancsak ott tanult közgazdaságtant is. Csaknem másfél évtizedig dolgozott a nagy svéd gépipari vállalatnál, az Atlas Copco-nál értékesítő mérnökként. Képviselte az említett cégiül előbb annak portugál, majd norvég leányvállalatánál. 1984. május 1-e óta az AB Mecman elnöke. A közelmúltban fontos üzleti tárgyalássorozatra érkezett Egerbe, a Finomszerel- vénygyárba Arne Forsell, az AB Mecman elnöke. Kót-za Imre vezérigazgatóval áttekintették a két cég közötti kapcsolat helyzetét és meghatározták a jövő évi üzleti tennivalókat. Ebből az alkalomból készített interjút lapunk gazdaságpolitikai rovatvezetője a neves üzletemberrel. (Foto Köhidi Imre) — Elnök Or! Kérem, mutassa be a Népújság olvasóinak az ön által vezetett Mecman céget. — Örömmel teszem. miután vállalatunk tavaly ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját. Családi vállalkozásként indult, és két évtizeden át így is működött, majd 1965-ben a Bahco-cso- port vette meg. Jelenleg 900 alkalmazottunk van, melyből 600-an svédországi telephelyeinken dolgoznak és 300-an pedig külföldi leány- vállalatainknál. Ezekből tíz van Európa különböző országaiban és egy pedig Japánban működik, amely 40 százalékos részvényhányadot tart kezében. Svédországban kettő található az említettekből. Tevékenységi körünk az ipari automatizálás. Ez lényegében felöleli a pneumatikus, a hidraulikus és az elektronikus rendszereket. Kontinensünkön kivül persze más országokban is vannak ügynökségeink. Éven- ite 550 milliós svéd koronás forgalmat bonyolítunk le termékeink értékesítésével. Ezek döntő hányadát exportáljuk. A világban a gépipari cégek között a közepes nagyságrendűek sorába tartozunk. Fő felvevő piacaink elsősorban a Skandináv-álla- mok: Svédország, Norvégia, Finnország és Dánia. Gyártmányainkban a fő részt a pneumatikus elemek képviselik. A többi iparban hidraulika, illetve elektronikus vezérlésű robottechnika. — A jövő évben lesz 20 esztendeje annak, hogy az AB Mecman együttműködési szerződést kötött az egri Finomszerelvénygyárral. Ezt a legújabb kori magyar ipar- történetben úttörő vállalkozásként tartják számon. Hogyan értékeli a kapcsolatokat? — Noha. én mindössze két és fél éve vagyok a Mecman elnöke, elődeimtől tudom, hogy ez az együttműködés a két cég között az elmúlt két évtizedben bizonyította lét- jogosultságát. A delegációnk tagjaként itt tartózkodó Lars E. R. Passburg úr írta aló 1967-ben az erről szóló jegyzőkönyvet. Azt hiszem, ha kölcsönösen nem lett volna előnyös ez a kapcsolat, már régen megszűnt volna. De az élet bizonyította, hogy szükséges és folyamatosan megújuló törekvésről van szó. A Finomszerelvénygyár kollektívájában olyan partnerekre találtunk, amelyek képesek voltak az új befogadására, és ma már világszínvonalú termékeket állítanak elő. Ezek versenyképesek és a legigényesebb vevők igényeit is kielégítik. A Finomszerelvénygyár ma már önállóan is exportálja ezeket a pneumatikus elemeket a Német Szövetségi Köztársaságba. illetve Ausztriába. Ezenkívül az is előnyt jelent, hogy a Mecman-termékek ott vannak a KGST-országok piacain. Egyébként a szocialista országok közül egyedülálló a magyar kapcsolat, a gépipari vállalatok közül az egriekkel való együttműködésünk. Az elmúlt húsz esztendő nagyon sok jó példát hozott ebben és mi a finomszerel- vénygyáriakkal együtt a jövőt is felvázoltuk. Szó esett arról, hogy például jó esély- lyel kezdhetnénk vállalkozásba közösen a harmadik piacon való értékesítésre. Már korábban- fölmerült az is, hogy az egri gyárban a bevált pneumatikus elemek gyártása mellett a Mecman hidraulikus elemek készítését is elkezdik. Ez természetesen hosszabb folyamatot jelent a felkészülésben. En a gyár kollektíváját, az itt dolgozó műszakiak szellemi fel- készültségét alkalmasnak tartom erre a feladatra a jövőben is. — A mostani tárgyalások milyen” eredménnyel zárultak? — Amellett, hogy nagyszerű lehetőséget kínált a személyes együttműködés elmélyítésében, konkrét megbeszéléseket folytattunk a Finomszerelvénygyár vezetőivel az üzleti kapcsolatainkról. Értékeltük az idei eredményeket és megállapodtunk arról, hogy 1987-ben az egriek öt százalékkal több terméket szállítanak majd, mint ebben az évben. Találkozásaink egyébként rendszeresek. Minden esztendőben két- két műszaki, illetve kereskedelmi párbeszédet folytatunk egymással, Stockholmban, illetve Egerben. A mostani itt tartózkodásunk alatt módunk volt arra is, hogy az önök szép országának néhány jellegzetességével megismerkedjünk. így jártunk Sárospatakon, Tokajban, láttuk a megújuló történelmi egri várost, valamint Budapest főbb nevezetességeit is. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy minél jobban megismerjük Magyarországot. — Mint az AB Mecman elnöke: hogyan látja cégének jövőjét? — A folyamatos megújulásra törekszünk. A következő években az a fő célkitűzésünk. hogy megerősítsük helyzetünket a világpiacon Ennek érdekében új lehetőségeket is keresünk. Mi a finomszerei vény gyáriakat továbbra is megbízható, korrekt partnereknek tekintjük, akikre hosszabb távon is számítunk. így továbbra is jelen leszünk a magyar, illetve a KGST-országok piacain. — Köszönjük a beszélgetést. Mentusz Károly Fogyatkozó létszámmal Azt már sokan és sokszor elmondták, hogy az idei nyár és ősz sok furcsaságot hozott és hagyott maga után. De arról kevesebbet hallottunk, hogy a mezőgazdaságban a dolgozók csökkenő száma is hozzájárult a gondokhoz. így volt ez a Gyöngyösi Mátra Kincse Tsz-ben is. A szőlőskertek fürtjei az idén gyorsabban értek be, mint kellett volna. A szorgalmas munkáskezek ugyan már időben hozzáfogtak a szürethez, de az történt, hogy kezdetben még ötven körül mozgott naponta a munkára jelentkezők száma, később azonban már húsz alá csökkent. Ezért fordulhatott elő, hogy egy 25 hektáros táblát három hétig szüreteltek. Bár ekkor is háromszor jöttek segíteni idegenek a tsz dolgozóinak. Ugyanezt a területet a részesművelők három nap alatt szedték volna le, mint ahogy erre példa is akadt. Ebből az következne, hogy a közös művelésű szőlők területét csökkenteni kell? A kérdésre a .válasz nem kétséges,. . A gyöngyösi tsz-ben az idén új módszert vezettek be: a szüret előtt kiadták az összes műanyag ládát és azokkal nem naponta, hanem csak a munkák teljes befejeztével kellett elszámolni. Ezzel a megoldással a termelés hatékonyságát növelték. Leszedtek összesen 2500 rekesz csemegeszőlőt, amiért kezdetben 16 forintot kaptak a szövetkezetiek, később pedig már húszat. A felvásárlási ár emelkedésével együtt növekedett a részesművelők „csemegéző kedve” is. i. A VEGA-programban való sikeres részvétel után újabb feladatokat old meg a Budapesti Műszaki Egyetem űrkutató csoportja, A digitális labor az Interkozmosz program keretében egy távmérésre alkalmas rendszer fedélzeti adatgyűjtőjét fejleszti most ki. A berendezések nyolc, az ionoszférát kutató műholdra kerülnek. A csoport részt vesz a Föld mágneses tulajdonságát kutató programban is. Ehhez kapcsolódik a rádiófrekvenciás labor munkája is. Fedélzeti adókat és földi vevőberendezéseket fejlesztenek a gyors digitális információk átvételéhez. Ugyancsak itt készül az első magyar rádióméter, amelynek segítségével például a levegőből. vagy az űrből js meghatározható a talaj nedvességtartalma. A berendezésekhez szükséges földi és müholdfedélzeti tápegységek szintén a csoport laborató(MTl-fotó: Barci Imre felv.) riumaiban születnek. Képünkön: az űrkutató csoport nagyfrekvenciás laborja Még viz sincs ... — mormolhatják a föntebbi kérdésre azok az olvasók, akik nemrégiben hírt kaphattak lapunkban a Tisza-parti község kútgond iáiról. A helybéliek viszont értik a dolgot, hiszen jól tudják, a település fejlődésében létkérdés. hogy ugyanúgy mint Kiskörén vagy Sarudon, itt is fölfejlődjék a pénzt, pezsgést —. életet hozó idegen- forgalom. Az első lépéseket a maguk részéről jó ideje megtették. Hisz saját erőből még 1978- ban kialakították a két gát közti területen az ifjúsági parkot. E mellé szeretnének négyszáz fős kempinget, ezer férőhelyes szabad strandot, amellé. aköré pedig ligeterdőt. Mint a tanács elnökétől. Kurucz Tamástól megtudtuk, mind ez ideig az akadályozta a haladást, hogy a Miskolcon székelő Evizig tulajdonában volt a szabad fürdőzésre legalkalmasabb folyószakasz partja. Nem lehet mondani. hogy kihasználatlanul, hiszen az üde ültetvényekből minden évszakban kitetszett, művelik a jó földet. A kis parcellákon termesztett háztáji zöldség azonban még sem jelentett a község egészének annyit, mint például az az alig nagyobb terület. amelyet vállalatok számára osztottak ki. hadd sportoljanak. horgásszanak, pihenjenek itt a vendégek. Túlnyomórészt a megyeszékhelyről jelentkeznek, jelentkeztek az üdülni vágyók, lévén a Tisza Egerhez itt a legközelebb. Eddig úgy tetszik, szinte 'hiáha. mert 15 esztendő óta most látszik úgy először, hogy megoldódik a helyzet. Az Évizig lemond a kérdéses két kilométer hosszú és 150 méter széles szakasz tulajdonjogáról, a Közép-tiszai Intéző Bizottság ad végre e területre is idegenforgalmi támogatást, s meg lehet kezdeni a kiépítés nagyszabású folytatását. Mert mint az adatokból kiderül, a község lakói eddig sem tétlenkedtek. Csak az idényre 600 ezer forint értékű munkát terveztek, ebből a tisztán társadalmi 70 ezer. Az 5-ös számú csónak- kikötő mólós szintjének megemelését végezték a vízi turisták nagy örömére, hiszen hasonló létesítmény csak a túlparton van. Az 1-es. 2-es, 3-as. 4-es kikötő még csak papírra vetett terveken létezik. De remélhetőleg a közeljövőben lezajló egyeztető tárgyalások után csak rövid ideig, s tavasszal már arról adhatunk hírt. Poroszló is fölkészülten, kulturált környezettel várja a vendégeket. (németi) Védjegy Hol vannak a jól hangzó, régi márkanevek? S azok a kifejező, szellemes védjegyek. amelyekre elegendő volt rápillantani, hogy felidéződjön bennünk az illető, semmivel össze sem téveszthető termelő, vagy kereskedelmi vállalat neve, s ismert árucikke. Eze(< a védjegyek természetesen nem csupán a reklám, az eligazítás és figyelem- felkeltés fontos eszközei, hanem a megbízható. jó minőségű termék garanciái is voltak. Szerencsére az utóbbi években megmozdult valami a magyar gazdaságban ismét, örvendetesen szaporodnak az iparban, kereskedelemben a könnyen kiejthető cégnevek. és a grafikusok által rajzolt, gyorsan megjegyezhető vállalati emblémák, védjegyek. Äz élénkülő versenyhelyzetre belföldön. és a növekvő exportfeladatokra külföldön a legkézenfekvőbb vállalati reagálás a termék minőségének és csomagolásának, megjelenésének javítása, valamint a jól csengő márkanév, goodwill megteremtése. Nemcsak arról van szó, hogy újraélesztették a külföldön is elismert, régi cégjelzéseket: Richter, Tungsram. Pick, hanem kifejező. új vállalatnevek is születtek: az Ikarus. a Videoton, a Taunts jellemző példa, sőt a külföldön kiejthetetlen nevű Dunai Vasmű is Dunaferr névre „keresztelkedett át. A védjegy és a jól hangzó vállalat-, illetve márkanév megválasztása azonban csak fontos külsőség, a jó hírnév megszerzéséhez sokkal inkább a tartalom, a belbecs megteremtése a döntő. A két összetevő: a védjegy és a hozzátartozó áru. szolgáltatás megbízható, kiváló minősége együttesen hozhatja meg a hosszú távú üzleti sikert. Akár úgy, hogy a regisztrált elnevezésű áru önmagában is jó minőséget, valamiben utánozhatatlan jellegzetességet jelent vagy másképpen: a Kiváló Áruk Fóruma ismert háromszögjele garantálja a termék tartós kiválóságát. Ezt a címkét egyébként érdemes volna külföldön is ismertté tenni, valahogy úgy. ahogyan az osztrák árukat ellátják a nemzetiszínü. Austria-jelzéssel. Akár így, akár úgy. a magyar gazdaságnak létkérdése. hogy jelentősen növelje a jelenlegi pár tucat, külföldön is versenyképes árucikke körét, s a mostani 850 KÁF-emblé- más termélc kínálatát Tévedés ne essék, nem arról van szó, hogy csupán drága luxusholmit gyártsunk, hanem arról is, hogy az olcsóbb, ám nélkülözhetetlen hétköznapi árucikkeink is megbízhatóak, tartósak és célszerűek legyenek. Az utóbbi időben sokat beszélünk az ösztönző érdekeltség szükségességéről, és vállalati berkekben ezen többnyire a megfelelő mértékű, az áru milyenségét is elismerő áremelést értenek. Csakhogy az is érdekeltség, sőt feszítő kényszer, ha a gyengébb minőségű, silány csomagolású termékre itthon sem találnak vevőt, ha a kereskedelem a keresletet és az igényeket jobban figyelembe vevő. igényesebb árubeszerzést folytat. Magyarán: védjeggyel, vagy anélkül. a hanyag munka, az igénytelenség, a korszerűtlen termelés semmilyen mesterkedéssel se válhasson kifizetődő tevékenységgé.
