Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-21 / 248. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1986. október 21., kedd LAPUNK NAPIRENDJÉN: A kereskedelem Nagyon sok észrevétel érkezik lapunkhoz a kereskedelmi ellátással kapcsolat­ban. Szinte mindennapos, hogy levelet kapunk a vásárlóktól, akik a' válasz­tékot, netán az eladók viselkedését kifogásolják. Ritkán előfordul olyan is, hogy valaki elégedettségében ragad tollat. Tény, hogy ez a téma mindenkit foglalkoztat. Ezért tűztük napirendre. Felhívásunkra jó néhány kérdés érke­zett, amelyekre az illetékesektől kértünk választ. Skanzen, de nem múzeum Székesfehérvárott — a hajdani Palotaváros földszintes ház­sorai helyén — épül a Lenin-lakótelep. Ezen a részen, a rác templom és környékén, 12 házból álló skanzent építe­nek fel az egykori nádfedeles háeak mintájára. A házakat a városi tanács üzemeknek adta ki építésre, berendezésre és hasznosításra, mivel ez nem múzeum jellegű skanzen lesz. hanem funkcionáló épületek. Az utcasornak első házát az Ikarus gyár szocialista brigádjai építik, és november 7- re szándékoznak elkészíteni (MTI-fotó: Kabáczy Sfcilárd felv.) Kisközségek lakói — Gyakran hallani ár­drágításról, lejárt szava­tosságú élelmiszerek áru­sításáról, súlycsonkítás­ról. A kereskedelmi fel­ügyelőségek mikorra tud­ják már ezeknek a gon­doknak elejét venni? (Miskolczi László, a me­gyei tanács kereskedelmi osztályvezetője:) — A kereskedelmi fel­ügyelők évek óta növekvő számú ellenőrzéseket végez­nek a megye kereskedelmi és vendéglátóipari üzletei­ben, és valóban gyakran ta­pasztalnak hamis mérésből, számolásból, árdrágításból eredő vásárlói megkárosí­tást, fogyaszthatósági szava­tossági időn túli termékek forgalmazását. Ezek a káros etikai jelenségek nagyon gyakran összefüggésben van­nak az áruellátás zavaraival, a kereskedelem jelenlegi munkaerőhelyzetével. A problémák maradéktalan fel­számolására az ellenőrzés ön­magában nem képes, nem is lehet kizárólagos feladata. A fogyasztói érdekvédelmi ellenőrzések legfőbb célja a szabálytalanságoktól való visszatartás. A kereskedelmi felügyelők az elmúlt évek során hatékony intézkedése­ket tettek ennek érdekében, a hamis méréssel, számolás, sál, árdrágítással elkövetett közvetlen vásárlói megkáro­sítások mértéke közel egy- harmaddal csökkent. A pró­bavásárlások tanúsága sze­rint, a helytelen számolások vagy mérések, mintegy 4—5 százaléka a vevő javára tör­ténik, a vevő kárára mutat­kozó eltérések aránya ennél magasabb. A szavatossági időn túli áruforgalmazás te­rén is kisebb javulást ta­pasztaltak az ellenőrök, lé­nyeges változás azonban csak egy határozottabb és követ­kezetesebb bolti minőségi áruátvétel után várható. — Miért nem lehet az üzletekben normális len­csét kapni? Amit kínál­nak, az jobban emlékez­tet a hírhedtté vált csat- tanós maszlagra. Mi en­nek az oka? (Miskolczi László:) — A terméshelyzet kedve­zőtlen alakulása miatt, a lencse minősége egyes kör­zetekben nem felel meg az 1. osztályú minőségnek. Idő­közben tett intézkedések eredményeként sikerült a He­ves Megyei Zöldért Vállalat­nak jó minőségű „tányér" lencsét beszerezni, ami vár­hatóan november hónapban bőséges kínálatot biztosít az üzletekben. — Minik tulajdonítható, hogy az egri piac az or­szágban az egyik legdrá­gább? (Bakondi Endre, az egri tanács kereskedelmi-ellátás- felügyeleti osztályának veze­tője:) — Ez a kérdés állandóan foglalkoztatja mind a vásár­lókat, mind a forgalmazó szerveket, valamint a fel­ügyeleti szerveket is. Hang­súlyozni kell, hogy Eger hegyvidéken fekszik, nem tartozik a főbb zöldség-gyü­mölcs termelő területek közé, ami alapvetően meghatároz­za a piaci árakat. Ennek el­lenére az egri piac nem tar­tozik a legdrágább piacok közé. Ha a megye három vá­rosának (Eger, Gyöngyös, Hatvan) piaci árait vetjük össze, akkor megállapítható, hogy a hatvani a legolcsóbb, utána következik Eger, és a legdrágább a gyöngyösi piac. Vannak olyan termékek, pél­dául : őszibarack, szőlő, ame­lyek a legolcsóbban az egri piacon szerezhetők be. Ha az ország különböző terüle­tein lévő piacokkal vetjük össze az egrit, akkor sem kedvezőtlen a helyzet. Ter­mészetesen, ha az alföldi te­rületen fekvő városokat néz­zük, azok jóval olcsóbbak, viszont még így is az egri piac a középmezőnyhöz tar­tozik. Osztályunk igen ko­moly erőfeszítéseket tett an­nak érdekében, hogy a ter­melőket közvetlenül, vala­mint megyén kívüli terme­lő gazdaságokat bevonja az értékesítésbe. Erre igen jó lehetőséget biztosít az új piaccsarnok is, amelynek eredményei már érzékelhe­tők is. — Tudomásom szerint a vevőknek kötelező lenne odaadni a blokkot. Az eg­ri ABC-kben viszont kü­lön kell ezt kérni. Miért? (Miskolczi László:) — A kereskedelem általá­nos üzleti szabályzatához kapcsolódó belkereskedelmi állásfoglalás szerint „az ön- kiszolgáló üzletekben a fo­gyasztóknak, illetve vásár­lóknak a pénztárblokkot — külön kérés nélkül — át kell adni". Az ÁBC-áruházak az említett kategóriába tartoz­nak, így a vásárlónak a pénztárblokkot külön nem kell kérni. A felvetés alap­ján a boltok ilyen irányú te­vékenységét figyelemmel kí­sérjük. — Nyáron miért nem le­hetett sokáig tartós hús- készítményeket kapni? Je­lenleg pedig miért nincs sehol gépsonka? (Miskolczi László:) — A húskészítmény-vá­laszték az üzletekben bősé­ges, azonban gépsonkából korlátozott mennyiséget biz­tosít a húsipari vállalat alapanyag-probléma miatt. A hosszabb ideig eltartható szárazáruk (csemegeszalámi, gyulai kolbász stb.) mennyi­sége keretgazdálkodási kör­be tartozik. A megye részé­re biztosított mennyiség az igényeket nem fedezi. — Sehol nem kapható kalóriaszegény üdítőiül, holott az országban több helyütt gyártják ezt... (Miskolczi László:) — Egerben a Belvárosi ABC-nek kéthetenként szál­lít „Arola” készítményt a Békés Megyei Udítőitalipari Vállalat, a termelőüzemtől való nagy távolság miatt magas szállítási költséggel. A „Deit” üdítőt a Fővárosi Ásványvíz- és Jégipari Vál­lalat gyártja, azonban ter­melői kapacitása a jelenle­ginél nagyobb mennyiség biz­tosítását nem teszi lehetővé. — A diabetikus rostos ivó- levek fokozott értékesítése ér­dekében a Mátra Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat a kö­zeljövőben — november hó­napban — árubemutató so­rozatot tervez egészségügyi szakemberek, orvosok, illet­ve a forgalmazásban részt vevő bolt és konyhavezetők részére egyaránt. — Mindenki szeretne egészségesen táplálkozni. Létezik legalább tizenötfé­le felvágott, ezek egy ré­szét például a hernádi tsz készíti. A legtöbb üz­letben csak két-háromféle kapható. Miért? Kénye­lemből? (Bakondi Endre:) — Folyamatosan figyelem­mel kísérjük az üzletek alap­ellátásának helyzetét, külö­nös tekintettel a tej, kenyér, hús és húskészítmények el­látására. Valóban problema­tikus a húskészítmények vá­lasztékhiánya, egyes boltok­nál a hét végi és hét eleji napokon, főként szállítás előtt. A boltok mintegy 30 százalékában az előírt vá­lasztékot nem tartják, a ren­delések összeállításánál a ke­resletfelmérés megalapozott­sága kritizálható. A húské­szítmények választékára jel­lemző, hogy szállítás előtti napokon, szegényes a kíná­lat, 10—13 féle, kisboltokban valóban 3—4 cikkelemre kor­látozódik. Ezért továbbra is fontos feladatként jelentke­zik a vállalati, szövetkezeti központok belső ellenőrzésé­nek fokozása, a húskészít­mény bolti rendelések köz­ponti felülvizsgálata. A ter- melés-ellátásfelügyeleti osz­tály lehetőségeihez mérten segíti a forgalmazó és szál­lítóvállalatok közötti kap­csolatfelvételt, beleértve a megyén kívüli, választékbő­vítést szolgáló szállítások elősegítését is. — Hiányoznak az üzle­tekből a modern ruházati termékek, azok amelyek a butikokban elfogadható áron fellelhetők. Az álla­mi üzletek miért nem épí­tenek ki jobb kapcsolatot a divatot követő kis üze­mekkel? (Bakondi Endre:) — Az utóbbi egy-két év­ben a kiskereskedelemben bevezetett új üzemelési for­mákat követően lényeges változás következett be az állami és szövetkezeti kiske­reskedelmi egységek áruvá­lasztékában. Az üzletek ve­zetői nagyobb lehetőséget kaptak többek között az áru- beszerzés területén is. így nemcsak a nagykereskedel­mi vállalatok, hanem köz­vetlenül a termelőktől, be­leértve a kisiparosokat. — gazdasági munkaközösséget stb. — is lehetőség nyílik az áruválaszték bővítésére. Ez jelentkezik már az üzletek­ben is, például a Juventus Áruház és a Skála Duett Áruház. Az utóbbiban külön, erre a célra kialakított rész­legben árusítják a kisiparo­sok termékeit is. Javulást eredményezett az Interfer- hálózattal létrejött megálla­podás, amelynek keretében működik az Interfer-butik. További erőfeszítéseket tesz különösen a Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat közvetlenül a ter­melőkkel történő jó kapcso­lat kialakítására. — A csehszlovák lábbe­lik kényelmesebbek, tar- tósabbak, általában olcsób­bak is a magyar áruknál. Megítélésem szerint a luxusdivatot nem követők, a kispénzűek, a negyven év felettiek szeretik eze­ket. A nyár rolyamán szinte állandóan voltak ilyen szandálok az üzle­tekben. El lehetne-e érni, hogy ősszel, tavasszal és télen is hozzá lehessen jutni ezekhez a csehszlo­vák lábbelikhez? (Oláh Kálmán, az egri áfész főosztályvezetője:) A csehszlovák lábbelik áru­házi csere útján kerülnek egységeinkbe. Évente egy al. kálómmal kerül sor áruki­választásra. ami sajnos nem teszi lehetővé, hogy az év­szakoknak megfelelő áruvá­lasztékot folyamatosan biz­tosítsuk. A jövőben szeret­nénk a csehszlovák partner­rel kishatármenti választék­cserét is bonyolítani, ami egyrészt választékbővítést, másrészt folyamatos áruellá­tást biztosítana. — Egernek a Csebokszá- ri városrészen lévő áfész áruházában sokszor nem megfelelő a választék, többször elfogy estére a péksütemény, s a kurrens cikkeket drágábban adják, mint másutt. (Oláh Kálmán:) — Az egri áfész legna­gyobb áruháza ez, 1983-tól jövedelemérdekeltségű, s a bolt vezetése a rá bízott ön­állósággal élve az ország kü­lönböző részeiből szerzi be a leginkább kelendő árukat. Előfordulnak országos hi­ánycikkek. Egyébként az el­telt három évben ez az áru­ház a forgalmát közel ötven százalékkal növelte. tehát még többen vásárolnak itt. mint annak előtte. A kur­rens cikkek áreltérítése az üzletvezetés törvényadta le­hetősége. Mivel a péksüte­mények, tejtermékek keres­lete ingadozó, valóban elő­fordul, hogy a péksütemé­nyek az esti órákban elfogy­nak. Ugyanakkor az is tény, hogy nemegyszer kell pék­süteményt zsemlemorzsaként értékesíteni, mivel az a bolt­ra szárad. — Miért szűnt meg Eger­ben a Kötőelembolt? (Oláh Kálmán:) — A régi Lenin úti bolt rossz műszaki állapota mi­att, azt fel kell újítani. Az üzletet nem szüntettük meg, hanem a Kistályai úti Agro- ker-telepen lévő Kertbará­tok boltjába helyeztük át. ahol kulturáltabb körülmé­nyeket biztosítunk a kiszol­gálásra. Számunkra az sem mellékes, hogy itt régóta nagy a közületi forgalom, hiszen termelőszövetkezetek, üzemek is betérnek ide. — Régen bevezették a cipók szélességinek mé­retezését is. A polcokon azonban csak egyféle ta­lálható. Miért? (Kovács Lászióné. az Egri Centrum Áruház igazgatója:) — A kereskedelem azt tart­ja, ami a legkeresettebb. Mindenki alkatára nehéz len­ne gyártani. Nagyon ritka, hogy például egy divatos ci­pőt széles lábúak keresnek. Természetesen mi örülnénk neki, ha egy fazonból több­féle szélességet kínálhat­nánk, de raktározási lehető­ségeink sem megfelelőek eh. hez. S az is igaz, hogy az ipar sem mindig készít min­denből többféle szélességben. Megoldás lehetne, ha a cipő­gyárak a saját üzletükben elégítenék ki az egyedi, kü­lönleges igényeket. — Egerben a Hadnagy utcai Szuperettben hosszú ideje rossz a mák- és a diódaráló. Miért nem ja­vítják meg? (Stumphauser Mihályné, az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat egri boltcsoport- vezetöje:) — A mák- és a diódará­lót hetente kell javíttatni, mert sokan feltehetően vé­letlenül kávét darálnak azok­ban, s emiatt meghibásod­nak. Különösen gyermekek­re és idősekre jellemző ez. Tudomásunk szerint az üzlet gyakran megcsináltatja eze­ket, de csak rövid ideig jók. Fodor Csilla Borsod me­gyében — a határ mentén — készített riportot az alig néhány száz lelket számláló községek életéről, az ott la­kó emberek mindennapjai­ról. lehetőségeikről. A riport nélkül is tudtuk, hogy az utóbbi évtizedek néhány el­hibázott intézkedése folytán a valamikor élettel teli fal­vak kihaltak, a fiatalok el* költöztek, munkahelyek után néztek, és jobb esetben csak hét végeken mennek haza, látogatóba. Ma már jól észrevehető mindennek a következménye. Az Ország- gyűlés is foglalkozott a tele­pülésfejlesztés hosszú távú feladataival. Az Országos Tervhivatal hárommilliárd forinttal támogat hét me­gyét, ahol leginkább indo­kolt. A Kossuth-adón pénte­ken megszólaltatott lakosok, községi vezetők, megyei funkcionáriusok szavaiból kiderült, hogy konkrét el­képzelések a hátrány meg­szüntetésére nincsenek. In­kább terveiket ecsetelték a kérdésekre adható konkrét válasz helyett. Aligha lehet azt magyarázni, hogy a kis­településekre hetente egy alkalommal szállítanak te­Senki sem vitatja, hogy a Rádiókabaré régesrég igazol­ta létjogosultságát, életké­pességét. Megszoktuk azt is — nem így van ez az egyik hullámvölgyből a má­sikba sikló Telepódiummai —, hogy rangos produkciók követik egymást, vagyis minden program maradan­dó élményekben bővelkedő kikapcsolódást szavatol. Ezekkel az erényekkel joggal büszkélkedhetnének az ötletgazdák, ők azonban nem elégszenek meg ennyi­vel, hanem folyvást csinnad­ratta nélküli megújulásra törekszenek. Áz effajta igyekezetről győződhettünk meg október tizenharmadikán este, ami­kor a talpraesett, a szellemi leleményeivel nem fukarko­dó gárda Győr városának sajátos bemutatására vállal­kozott. Arról a településről szól­tak, ahol számos, ország­szerte is figyelemre méltó, példamutató kezdeményezés rajtolt, ahol nemcsak be­szélnek a fejlődés, a gyor­sabb ütemű előbbre lépés szükségességéről, hanem azt is bizonyítják, hogy a tettek porondján sem szerényked­nek. jet. a kenyereskocsi három­szor érkezik, húsért pedig kilométereket kell utazniuk. Szóba került az ipartelepí­tés költséges lehetősége, amely megszüntethetné a la­kosok 58 százalékának ingá­zását. A községi vezetők a megye segítségét, a megyei vezetők az országos hatósá­gok támogatását várnák. Tudjuk. hogy labdázgatás* sál csak az idő telik, az eredmény egyre késik. A hosszú távú stratégia emle­getése a ma 79 éves idős lakosnak és feleségének — a nyilatkozóknak — nem meg­nyugtató felelet. Annak is sovány vigasz, aki egyedül él. és egy tál meleg ételhez sem juthat, noha szívesen megfizetné. Ördögi kör a turisztikát és idegenforgal­mat is emlegetni. Mert mi­korra a tervek valósággá válnak, nem lesz fogadóké­pes a lakóhely. Ma kell cse­lekedni az illetékeseknek, és mindannyiunknak a maga területén, mert többszörösen hátrányos helyzetű közsé­gek nemcsak Borsodban lé­teznek. A riporter — ta­pintatosan ugyan —, ha­rangot kongatott. . . Lövei Gyula Az ilyen megközelítés lát­szatra ellenkezik a műfaj szabályaival, hiszen az alko­tók feladata nem a kiikta­tandó hibák ostorozása vált. őik most a méltatandó erényeket villantották fel, azaz gazdagítaniuk kellett hagyományos formai kellék­tárukat. Megvallom — többek kö­zött emiatt — kétkedtem a próbálkozás sikerében. Valamennyi közreműködő érdeme, hogy kellemesen csalódtam. Tudatosították bennem, hogy a regulák so­ha sem merevek: a tehetség ugyanis folyvást vét ellenük, s közben sajátos, a korábbi­nál magasabb szintet teremt. Ez történt jó egy héttel ezelőtt is. Információk regi­mentjével gyarapodtunk, a közben felszabadultan derül­tünk, eszünkbe sem jutott az, hogy Farkasházy Tiva­dar szerkesztő és munkatár­sai iránytűt is kínálnak ne­künk, arra intve minket: ne legyünk konzervatívok, áldozzunk a mindnyájunk számára kamatozó többért. Köszönjük. s hálásak va­gyunk a ráadásért, a vérbe­li humor hamisítalan percei­ért ... Egy város bemutatkozik Pécsi István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom