Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-04 / 208. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 208. szám ARA: 1986. szeptember 4., csütörtök 1,80 FORINT Nincs tartásunk? Igen sokféle tulajdonság- jelző az, aminek hallatán még a külhoni is jól tudja, csakis a magyarokról le­het szó. Van köztük meg­lehetősen kedvező, példá­ul: vendégszerető, szellemi­ekben élenjáró, kedves, ér­deklődő emberek. Azután semleges vagy sokkal in­kább elgondolkodtató: igen­csak szeretik a hasukat, és persze nem vetik meg a jó fajta italokat sem. S nemegyszer akad kifeje­zetten negatív megjegyzés is: irigykednek egymás si­kereire. sokan intrikus ter­mészetűék. olykor-olykor pedig összeférhetetlenek. Egyszóval, bőven van mi­ből válogatni. Ezúttal azonban olyan hátrányos jellemzőről es­sék szó. ami az utóbbi években, évtizedekben vált ugyancsak rossz beidegző­déssé nálunk, s ami kis gondossággal javítható. Az is tény, néhány sportese­mény révén lett világszerte közismertté — rólunk. A gondolatsort az idei júniu­si — azóta is rengeteget emlegetett — futball-yilág- bajnokságon a mieinkről alkotott egyik vélemény in­dította el. A gyászos lesze- replés magyarázataként hangzott el egy nyugatné­met pszichológus szájából: „A magyarok nem voltak igazi sportemberek. Ugyan­is nincs tartásuk!" Sajnálatosan helytálló a megállapítás — ha nem is hízelgő —, s ha jól bele­gondolunk. nem csupán a Mexikóban „nyaralt” lab­darúgóinkra igaz. Volt alkalmam társalog­ni nem egy olyan kortár­saimmal, akinek néhány év­vel ezelőtti ambíciói, tö­rekvései ma már csak a nagyon jó emlékezetűekben élnek. Amikor a miértek­re próbáltuk közösen ke­resni a választ, rendre ki­derült, azért törődtek be­le viszonylag hamar a sor­sukba. mert „nem úgy si­kerültek a dolgok. mint ahogy tervezték”. Szóval, feladták! Úgymond. nem óhajtanak belépni a törte­tők. a tülekedők táborába, s az effélékkel való kilá­tástalan harc felemésztette minden energiájukat. Elfogadhatatlan ez az ér­velés! Valójában legtöbb­jük esetében arról van szó, hogy a legparányibb ku­darc következményeként meggyengült az akaratuk. Ha bármilyen akadályt lát­nak maguk előtt, elhagy­ják magukat: elveszítik hi­tüket, kezdeményezőkész­ségüket. mondván, minek is erőlködni, amikor úgy­sem fordulhat jobbra sem­mi. Vagyis: külső okok he­lyett sokkal inkább egy belső idézi elő a lemondó belenyugvást — a tartás hiányzik belőlük! Az az alapvető emberi adottság, képesség, amely segít valamennyiünket az előrehaladásiban, az ered­mények, kitűzött céljaink elérésében. Szalay Zoltán Népes a határ — Erőpróbát jelent a talajelőkészítés — Aszálykárok és a betakarítás Őszelő a földeken Szeptember elején járunk, a nyár utóján, amikor az őszi munkák már megkez­dődtek. Jelenleg főként a kertészeti növényeket takarítják be az üzemek. Ám a szántóföldek is népesek, miután a rendkívüli szárazság miatt megkezdődött a nap­raforgó kombájnozása. Hasonlóan ezekben a napokban betakarításra kerül a siló- kukorica is, amelynek félidejénél tartanak a gazdaságok. Ez utóbbi magán viseli a nagy szárazság nyomait, így szerények a terméseredmények. A napraforgó viszont, amelyet 23 ezer hektárról takarítanak be a megyében, úgy tűnik, jól viselte a nagy meleget és megfelelő hozamra számíthatnak a gazdaságok. Kocsis Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője elmondta, hogy az elmúlt napokban három-tizenkét milliméter csapadék esett változóan szűkebb hazánkban. Ez el­sősorban a szőlőre volt jó hatással. A talajmunkákat azonban nem nagyon befo­lyásolja. A gazdaságok ugyanis rendkívül nehéz kö­rülmények között készítik elő az őszi vetéshez a föld­területeket. Lassan halad a szántás, inkább tárcsával, lazító eszközökkel: kultivá- torokkal végzik ezt a fon­tos tennivalót. Megyeszerte szórják az alapműtrágyát, hogy szeptember végére az őszi árpa vetéséhez min­den előkészületet befejezze­nek. A káposztarepce mag­jainak földbejuttatását már megkezdték a gazdaságok, háromezer hektáron vet­nek ebből az olajnövény­ből. Az őszi hetekben egyéb­ként 1500 hektár lucernát is telepítenek. Az üzemek úgy tervezik, hogy 60 ezer hektáron juttatják majd földbe a jövő évi kenyér- nekvalót. Nagy a mozgás a háztáji gazdaságokban is, ahol megkezdődött a burgonya felszedése. Az első harma­dával már végeztek, jó a termés, szépen fejlettek a gumók. Várható, hogy a jo­jó minőségű magvakat szállítanak az őszi vetéshez, a vetőmag vállalat káli telepéről vő hét elején a nagyüze­mekben hozzálátnak a ko­rai érésű kukoricák betaka­rításához is. A megyében az utóbbi évek legnagyobb te­rületéről 18 ezer 300 hek­tárról törik le a kukoricát. Úgy tűnik, hogy a termés egynegyede jelentősen káro­sodott az aszály miatt. Há­romnegyede viszont jó kö­zepes termést ígér. Nagy munkát ad most a kertészetekben a dinnyeszü­ret befejezése, illetve a pa­radicsomszedés. Dinnyéből, főleg az ízletes hevesi gö­rögből eddig 13 ezer tonnát exportáltak a gazdaságok a Hungarofruct közvetítésé­vel. Csúcsnál tart a para­dicsomszezon, hiszen 1300 hektárról szedik a termést, melynek zöme a Hatvani Konzervgyárban kerül fel­dolgozásra. A Mátra alján jó ütemben halad a cseme­geszőlők szürete, elsősor­ban az saszlafélék szedése. Az ízletes gyümölcs nagy része exportra kerül, de szállítanak belőle Budapest­re, illetve a nagyobb ipari városok ellátására is. A bor­szőlők várható nagy szüre­te szeptember közepén kez­dődik. Mind az egri, mind a mátraalji borvidéken a gazdaságok felkészültek er­re, várják az új termést a feldolgozók és a tárolók. Az Eger—Mátravidéki Borgaz­dasági Kombinát illetékesei megkötötték az átvételi szer­ződéseket a partner gazda­ságokkal. Egyébként a nagy szárazság miatt a szőlőkből is közepes termésre van ki­látás. összességében népes a ha­tár, minden órát kihasz­nálnak a betakarításra és mindent elkövetnek a nagy­üzemekben, hogy időben, megküzdve a szárazsággal megfelelő magágyat készít­senek a jövő évi termésnek. Talajelőkészités, tárcsázással (Fotó: Szabó Sándor — Perl Márton) Mentusz Károly MAGYAR-SZOVJET Baráti találkozó a Hazafias Népfrontnál Pozpgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára szerdán a nép­front székházában fogadta Jurij Bernovot, a Szovjet Baráti Társaságok Szövet­ségének alelnökét. valamint a szocialista országokban működő szovjet kultúra és tudomány házalnak igazga­tóit. A baráti találkozón a nép­front főtitkára tájékoztatta a vendégeket a mozgalom helyzetéről, időszerű felada­tairól. Elismeréssel szólt a kulturális és tudományos központok szerepéről, azok­ról az eredményekről, ame­lyeket a testvéri népek ba­rátságának erősítése érde­kében eléritek. Véleményt cseréltek arról, hogyan lehet még hatásosab­ban együttműködni a test­véri szocialista Országok né­peinek társadalmi fejlődése során elért kulturális, tudo­mányos. gazdasági tapaszta­latok megismertetésében. Hazánkba érkezik a lengyel kormányfő Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívá­sára szeptember 4-én, csütörtökön hivatalos, baráti látoga­tásra hazánkba érkezik Zbigniew Messner, a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke. Aczél György látogatása a XVII. kerületben Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja szerdán a főváros XVII. ke­rületébe látogatott. A job­bára családi házakkal beépí­tett, 85 ezer lakosú város­rész arculata az utóbbi évek­ben átalakult: 8000 lakásos modern lakótelepén 20 ez­ren kaptak új otthont. Aczél György programja a Zrínyi utcai általános isko­lában kezdődött: a vendéget Gregor Gábor, az MSZMP kerületi bizottságának első titkára, Krébesz Károly, a kerület tanácselnöke fogad­ta, majd Juhász Gusztáv is­kolaigazgató és Gazdag László párttitkár adott tájé­koztatást az intézményről, annak munkájáról. A néhány esztendeje épült iskolában 650 diák tanul. Az intézmény korszerű oktatástechnikai eszközeivel hozzájárul ah­hoz, hogy a kerület többi is­kolájában is az eddiginél magasabb színvonalú oktató­nevelő munkát végezhesse­nek a pedagógusok. Az isko­la a szabadidő hasznos el­töltéséhez js lehetőségeket nyújt tanulóinak és a kör­nyék lakóinak egyaránt. A látogatás a Budapesti Tejipari Vállalatnál folytató­dott. Tasi János, a vállalati pártbizottság titkára és Lacz- kó György, a gyár igazgató­ja ismertette a vállalat gaz­dasági helyzetét. A mintegy 2 ezer munkást foglalkoz­tató, s az elmúlt öt eszten­dő során jelentősen megújult üzem naponta egymillió li­ter tejet dolgoz fel; elsősor­ban Budapest élelmiszeráru­házaiba, -boltjaiba kerülnek a termékei. Aczél Gycrgy a tájékoztatót követően meg­tekintett néhány üzemegysé­get. majd aktívaértekezleten találkozott a kerület politi­kai és gazdasági vezetőivel. Képviselők a településfejlesztésről Az Országgyűlés Telepü­lésfejlesztési és Környezet- védelmi Bizottsága szerdán Straub F. Brúnó elnökleté­vel a Kiskunhalasi Állami Gazdaság oktatási központ­jában ülést tartott. A ta­nácskozás munkájában részt vett Sarlós István, az Or­szággyűlés elnöke is. Az ülés első napirendi pontjaként a településfejlesz­tési hozzájárulás bevezeté­sének tapasztalatait tekintet­ték át a bizottság tagjai. Az előadók rámutattak: a hoz­zájárulás bevezetését nehe­zítette, hogy a tanácsok nem mindig jelölték meg helye­sen a lakosságot leginkább érintő közérdekű célokat. Nem sikerült mindenütt egy­értelművé tenni, hogy nem újabb adókötelezettségről, hanem megszavazható vagy elvethető hozzájárulásról van szó. Ennek ellenére az or­szág 3079 települése közül 2740-ben szavazták meg a tehót. Az előkészítő mun­ka néhány településen még tart. A bizottság a második napirendi pontként az ország elmaradott településeinek fejlesztésével kapcsolatos feladatokról tárgyalt. Befejeződött az európai tanácskozás Az egészséges életmódra nevelésről Noszvajon szerdán záró­üléssel és ajánlások elfoga­dásával befejeződött az Egészségnevelési Unió euró­pai irodája egyes számú munkacsoportjának ötödik szemináriuma. Ez a kétéven­ként összeülő nemzetközi munkacsoport az ifjúság és a gyermekek egészséges élet­módra nevelésével foglal­kozik. Ezúttal a párválasz­tás, a szerelemre, a házas­ságra és a családi életre való felkészítés témakörével foglalkoztak. A háromnapos tanácskozáson tíz európai ország, közöttük hazánk szakemberei vettek részt. Elmondta tapasztalatait az NSZK, az NDK, Portugália, Finnország, Ausztria, Cseh­szlovákia, Hollandia, Fran­ciaország, Jugoszlávia, vala­mint Magyarország delegá­tusa. Heinrich Schwarz, a mun­kacsoport elnöke, az osztrák delegáció vezetője a szemi­nárium tapasztalatairól nyi­latkozott : elmondotta, hogy valamennyi részt vevő ország ismertette a hazájában szer­zett tapasztalatokat a szó­ban forgó témáról, de számos tekintetben a nézetek eltérő­ek, végül is az alapvető kér­désekben egységes állás­pontra jutott a szeminári­um. Vita volt többek között abban, hogy a szexuális ne­velést illetően helyes-e szél­sőséges eseteket a televízió képernyőjére vinni. A kü­lönböző vélemények elhang­zása után a záróülés végül is azokkal értett egyet, akik úgy foglaltak állást, hogy a szexuális nevelés szerves ré­sze az egészséges életmódra nevelésnek. Ugyanakkor úgy ítélték meg, hogy a kulcs- fontosságú szerepet betöltő egészségügyiek, pedagógu­sok, ifjúsági vezetők felké­szültsége nem megfelelő, A konferencián elhangzott vélemények ebben a témá­ban is döntő jelentőségűnek tartják a család erősítését, belső harmóniájának meg­teremtését. Abban is egyet­értett a szeminárium, hogy a fiatalok legyenek aktív megnyilatkozók, vegyenek részt az őket érintő dönté­sek megfogalmazásában Egyetértettek abban i§, hogy az egészséges életmód har­móniájának megteremtése nemcsak anyagi kérdés, ve­le az egészséges érzelmi élet megerősítése is nagyon fon­tos. A szeminárium szerdai záróülésén összegezte a ta­pasztalatokat és ajánlásokat fogalmazott meg, amelyet valamennyi részt vevő ország delegátusa hasznosításra ja­vasol saját országában. Döntöttek abban is hogy a munkacsoport soron követ­kező. hatodik ülését a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban tartják, központi témá­jaként pedig a fogbetegsé­geket jelölték meg, amelyek súlyos népbetegségnek szá­mítanak Európa-szerte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom