Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-03 / 207. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. szeptember 3., szerda ERDÉSZTANULÓK MÁSODIK OTTHONA Iskola az erdő alján Papp Lajos: Nagy szeretettel, a tanévet gondosan előkészítő munkával vártuk a régi és az új diákokat Körös-körül a csend. Ég­benyúló fák, zöld levelű töl­gyek, karcsú fenyők, cserjék. A Mátra talán legszebb vi­déke ez. S itt, az erdő al­ján a fehér falú, piros csere­pes épület búvik meg. A Mátrafüredi Erdészeti Szakközépiskola és Szakisko­la új épületében vagyunk. Az ünnepnapon — az át­adás és a tanévnyitás nap­ján — kerestük fel az itt- lévőket. Papp Lajos, az iskola igazgatója: — Az alapkőletétel 1983 szeptemberében volt. Ám ezt megelőzően már egy évtize­de megszületett az iskola •megépítésének terve. Ez a hosszú idő nem azt tükrözi, hogy maga a törekvés eset­leg határozatlan lett volna. Érthető, hogy a megyében más sürgető feladatot is meg kellett oldani. — Végül is most együtt ünnepelhetjük az épület át­adását ... — Csaknem százmillió fo­rintba került. A kivitelező a Heves Megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat volt. Meg kell. hogy mondjam, nagyon elégedettek vagyunk munká­jukkal. Örömünkre szolgál­hat, hogy ez az intézmény végül is határidőre elkészült. A tornaterem átadását — •mert csupán ez hiányzik — október 15-re tervezzük. Az új erdészeti szakközép- és szakiskola végiül is hét megye szakemberképzését vállalja magára. Hiszen ér­keztek ide tanulók Pest, Szolnok, Hajdú-Bihar, Sza- bolcs-Szatmár, Borsod, Nóg- rád és Heves megyéből is. Bejárjuk a szép épületet. •Hatalmas, világos aula fo­gad minket, hófehér körfo­lyosóval az első emeleten. Nyolc tanterem. S emellé a kitűnően felszerelt szaktan- termek, a biológia, a kémia, s a különböző erdészeti szak­tárgyak oktatására. Több ki­sebb tanteremben oldják majd meg a csoportos fog­lalkozásokat. Hiszen a köz­ismert tárgyakból — példá­ul matematikáiból, orosz nyelvből, magyar irodalom és nyelvtanból — jobb ered­ményeket lehet elérni, ha kisebb létszámú osztályok­ban tanítanak. Papp Lajos igazgató: — Reméljük, hogy a kö­vetkező tanévitől megkapjuk az engedélyt a technikuskép­zésre is. Az idén 270 diák kezdi meg tanulmányait is­kolánkban. Szerencsére meg­van valamennyi tanárunk is. A 38 közül hat erdőimérnök, három gépészmérnök. A köz­ismereti tárgyakat egyetemet, főiskolát végzett szakosok tanítják. Igen jó a szakok­tató gárdánk. A tanárok többsége Mátrafüredről, Gyöngyösről, Párádról jár ki. — Voltak, akik sérelmez­ték, hogy Egerből elkerült a középfokú erdészképzés ... önnek mi a véleménye er­ről? — Az erdő, a fa a mi éle­tünk része. Benne élni, együtt lélegeznünk éltető elemünk. Ezt az éltető elemet kaptuk meg azzal, hogy az erdészképzésnek Mátrafüred adott otthont. Ahol az erdő, a természet nyugalmat, csen­det, békét áraszt. Csortos Tamás, a szakmun­kásképző harmadosztályos tanulója: — Én eddig is itt tanul­tam Mátrafüreden. de az új tanév mégis nagy változást hozott. Mindenben jobb, szebb, kényelmesebb ez az iskola, mint a régi volt.' — Mik a kedvenc tantár­gyai? — A munkagéptan és az erdőhaszná lattan. — A szakmunkásvizsga után hol szeretne elhelyez­kedni? — Parádfürdőn, az erdé­szetnél dolgozom, már szer­ződést kötöttem a vállalat­tal. Mitró Attila, negyedikes szakközépiskolai tanulónak már sokkal inkább újdon­ság, hogy az új tanévet Mát­rafüreden kezdi. — A magam részéről örü­lök annak, hogy ezentúl itt tanulok. Talán a szakmai el­helyezkedésiben is segít. Igaz, kulturális, szórakozási szem­pontból jobb volt Eger. De közel van Gyöngyös is. — Hová készül? — A soproni egyetemre erdőmémöki karra. Egyéb­ként a nyári szünetben már megnéztük az iskolát. A kol­légiummal is nagyon meg vagyok elégedve. Négyen va­gyunk egy szobában, na­gyon kényelmes, és a régi szobatársaimmal kerültem össze. No, és az sem közöm­bös. hogy az osztályfőnö­künk. Kónya Tamás tanár úr, továbbra is viszi az osz­tályunkat. Két szakoktatónk, Kristó László és Antal Jó­zsef is a régi... Körös-körül a csend. Ég- benyúló fák, zöld levelű töl­gyek. karcsú fenyők, cserjék. A Mátra talán legszebb vi­déke ez. S itt az erdő alján búvik meg a fehér falú, pi­ros cserepes épület. A Mátrafüredi Erdészeti Szakközépiskola és Szakisko­la végre méltó helyére ke­rült. Mikes Márta Csortos Tamás: Mindenben jobb az új iskola, mint a régi A mátrafüredi tanévnyitóra szép kiállítást készítettek A diákok az iskolaavató beszédet hallgatják Mitró Attila: Sopronba (Fotó: Perl Márton) készülök, egyetemre ÉRTELMESEN ÉLNI, ÉRTÉKESEN DOLGOZNI Kiváló ifjú mérnök Fehér Balázs, üzemmér­nökkel. a Heves Megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat dol­gozójával a színvonalasan végzett munkáról, a diplo­mások megbecsüléséről, és általában az élet minőségé­ről beszélgettünk. Ezek a témák nemcsak őt foglalkoz­tatják, hanem mindazokat, akik igénylik az alkotás örö. mét, az elismerést. Akik nemcsak önmagukat, hanem a közösséget is gazdagítják. Középmagas, szikár, tevé­keny fiatalember. Hét éve végzett az Ybl Miklós épí­tőipari főiskolán, jelenleg gyártóeszköz-gazdálkodó. A vállalat Kiváló ifjú mérnöke. — Vajon mitől függ, hogy miként élünk? Pénzen, jö­vedelmen? — kérdezem. — Sokan gondolják, hogy akinek pénze van, az min­dent megszerezhet magának — válaszolja. — Kellemes életet, sokféle élvezetet, még tekintélyt is. Családomnak nincs oka panaszra, szeré­nyen neveljük a két kislá­nyunkat. Feleségem pedagó­gus. Számunkra nem az egyetlen cél a vagyonszerzés, az anyagi gyarapodás. Fél­reértés ne essék: nem taga­dom a tárgyi javak fontos­ságát. Ezek is kellenek, de az élet minőségét nem első­sorban az határozza meg, hogy van-e kolóniái bútor a lakásban. Ha jól érezzük ma­gunkat a „fészkünkben”, ha a rendelkezésünkre álló le­hetőségeket okosan kihasz­náljuk. ha szeretünk és tu­dunk is élni, akkor már elégedettek lehetünk — vá­laszolja meggyőzően. — Magam is azt tapaszta­lom, hogy a javak oda tö­rekszenek, ahol már van be­lőlük valamennyi. — Ez így igaz. A szerzés­vágy is azokon az embere­ken vesz erőt, akik a gyűj­tögetés édes mérgének örö­mét már megízlelték. Nem azokra gondolok, akiket a család megélhetése vagy a nélkülözhetetlen otthon meg­teremtésének kényszere hajt! Hanem az örökké elégedet­lenekre: „Ha megvan a la­kás, — cseréljük nagyobbra. Ha megvan a kocsi, jobb kell helyette. Ha kész a Tanáraink belénk oltották a kockázatvállalás bátorságát (Fotó: Perl Márton) ház, — legyen benne lam­béria, márványburkolat is, de gyorsan. A fényűzés sze­rintem kapzsivá és mohóvá tesz. — Milyennek álmodta a mérnöki pályát? — Néhány főiskolai taná­romat a példaképemnek tar­tom. Szakmailag és emberi­leg is. Megtanítottak ben­nünket az épületgépészet el­méleti ismereteire, de ennél többet is tettek. Belénk ol­tották az újabb megoldások keresését, a kísérletező ked­vet, a kockázatvállalás bá­torságát. Rajtuk is múlik, hogy szeretek a gépszolgál­tatási főüzem közösségében lenni, és igyekszem ennek a kollektívának önmagámból mindig többet és újabbat adni. Tanáraim azonban nem tanítottak meg arra, hogy mit tegyek, ha történetesen nem azt a munkát végzem, amihez képesítésem és am­bícióm van . .. n — A diplomások megbe­csülésére gondol? — Természetesen. Mert nemcsak anyagi és erkölcsi elismerés van. hanem talán ennél is előbbrevaló a „fontosságtudat”. Az, hogy számítanak ránk, hogy part­nernak tartanak bennünket, hogy nem úgy bánnak ve­lünk, mintha kiskorúak vol­nánk. A fiatalok joggal ber­zenkednek azért, ha hiába­való. netán egy érettségivel is ellátható feladatokkal bíz­zák meg őket. Igazságérze­tük tiltakozik, amikor ko­molyabb fizetésemelésre csak akkor számíthatnak, ha ve­zető beosztásba kerülnek. Ezt a problémát érzékelik és igyekeznek megoldani vál­lalatunknál. Vezetésünk mos­tanában a korábbinál job­ban támogatja a műszaki ér­telmiséget: ösztönzik alkotó- képességük kibontakozását és anyagilag is elismerik te­vékenységüket. Nem ártana, azonban, ha az arra érdeme­sek alkotói bérpótlékot, vagy kiemelt fizetést is kap­hatnának. Ezáltal jobban megtartanák a diplomásokat, illetve a végzős szakembe­reknek is vonzóbbá tennék a munkahelyet. — Hogyan lett Kiváló if­jú mérnök? — Sikerélményre minden valamirevaló szakembernek szüksége van. Szimpla lenne a tevékenységem, ha csak a munkaköri köteleségemmel törődnék. A különböző zsa­luszerkeztek nyilvántartása, karbantartásának irányítá­sa, szállítás a mindennapi feladatom. Ügy érzem, hogy •ennél jóval többet csinálok. De ennek a munkának meg­ítélése a vezetőimre, a mun­katársaimra tartozik. „Olyan gazdasági tevé­kenységet végez, amely elő­segíti a vállalat fejlődését, a gazdálkodás hatékonysá­gát. Hasznosítható javaslato­kat tesz, újításokat, publi­kációkat készít. Szakmai munkája, emberi magatar­tása, politikai, társadalmi aktivitása környezetében el­ismert" — így vélekednek róla a felettesei, ami nem szorul különösebb magyará­zatra. Legfeljebb annyi ki­egészítésre, hogy Fehér Ba­lázs számos újítás kezde­ményezője. Nagy része van abban, hogy az ÉVM és a szakmai szakszervezet által kiírt újításai és találmányai pályázaton a tanácsi építők idén is az élvonalban marad­tak. Mika István Nőn A GYERMEKBALESETEK SZÁMA Előbb nézek, aztán lépek... Az elmúlt években növe­kedett a gyermekbalesetek száma. Ezek megelőzését, a tragédiák számának vissza­szorítását tűzte ki feladatá­ul az Országos Közlekedés- biztonsági Tanács. A gyön­gyösi és környékbeli tanul­ságokról Kiss Istvánt, a városi KBT-titkárát kérdez­tük. — Amig az elmúlt eszten­dő első hat hónapjában nem történt halálos gyermekbal­eset, az idén már háromra volt példa Hatvanban és a környező településeken — mondta. — Ezzel együtt több súlyos és könnyű sérülés is történt. Az áldozatok mind általános iskolások. A leg­többször a körültekintés hiá­nya, az álló járművek mö­gül való kilépés volt az ok. — Aligha vitatható: nagy a szülők felelőssége. — Nem lehet elégszer hangsúlyozni: nézzenek jól körül a tanulók, ne futká- rozzanak gondtalanul az úttesten is. A gépjárműve­zetők — sajnos, többségé­ben — későn észlelik a fi­gyelmetlenül átszaladókat. A felnőttek esetében az is fontos, hogy ők maguk is mutassanak jó példát. — Egyre több fejtörést okoznak a fiatal motorosok is. — Az idei első fél év ada­tai szerint: a 14—25 éves korosztály esetében ötről tízre emelkedett az ilyen jel­legű balesetek száma, me­lyek közül egy volt halálos. Mindezekben a helytelenül megválasztott sebesség, a figyelmetlen ' vezetés, az esztelen száguldozás játszott közre. Sajnos, akadnak olya­nok is, akik köztereken, parkokban, járdákon keresz­tül száguldoznak nem kis veszélyt, bosszúságot okoz. va. Az ilyeneket próbáljuk kiszűrni és kellőképpen megbüntetni. — A KBT mit tud még tenni e gondok csökkentése érdekében? — A propaganda minden lehetséges eszközét felhasz­nálva tudatosítjuk a ve­szélyhelyzeteket — mondta. — Ösztönözzük az oktatási intézményeket a hatékonyabb nevelésre. Hasznos vetélke­dőket, versenyeket, film­vetítéseket. rendezünk. Rendőreink a nyári úttörő­táborokban előadásokat tar­tottak. Terveink szerint több videofelvétellel egybekötött rendezvényt szervezünk ősz­szel, a városi KRESZ-park. ban, amelyre megfelelő mozgósítást várunk. Pályá­zatot írtunk ki a közlekedés biztonságát propagáló kép­zőművészeti alkotásokra. Ezen részt vehetnek mind­azok, akik szívügyüknek te­kintik az előrelépést. A la­kosság széles rétegeitől: if. jaktól és idősebbektől várjuk az elgondolkodtató szobro­kat, grafikákat, festménye­ket, fotókat és más műveket. A munkákat legkésőbb szép tember végéig küldhetik be a gyöngyösi Városi Rendőr- kapitányság címére. Korcsog Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom