Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-23 / 224. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1986. szeptember 23., kedd Záróokmány (Folytatás az 1. oldalról) Az európai bizalom, és biztonságerősítő intézkedések­kel és leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia ok­mánya bevezetőből, a nemzetközi erőszak elvetését meg­erősítő nyilatkozati részből, az intézkedések fejezetenkén­ti ismertetéséből, ezekhez fűződő megjegyzésekből és szer­vezeti rendszabályokból, végül úgynevezett elnöki nyilat­kozatokból áll. A bevezető, felsorolva a 35 részes államot, emlékeztet arra, hogy a stockholmi konferencia — a madridi utó­találkozó záróokmányában foglaltakkal összhangban — 1984. január 17. és 1986. szeptember 19. között ülésezett. Utal arra, hogy felszólaltak olyan nem részes földközi­tengeri országok képviselői, mint Algéria, Egyiptom, Iz­rael, Libanon, Líbia, Marokkó, Szíria és Tunézia. A részes államok megerősítik azt a kötelezettségüket, hogy egymáshoz való viszonyukban, valamint általában nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az erővel való fenyegetéstől vagy az erő alkalmazásától bármely állam területi integritása vagy politikai függetlensége ellen, vagy bármely más olyan módon, amely összeegyeztethetetlen az Egyesült Nemzetek céljaival. A részes államok tartózkodnak bármilyen erődemonst­rációtól, nem ismerik el törvényesnek idegen területek el­foglalását vagy megszerzését erő alkalmazásával .vagy erő­szakkal való fenyegetéssel. Megerősítik a béke és a biz­tonság melletti elkötelezettségüket, s azt, hogy az erővel való fenyegetés elvetését és az erő alkalmazásának elve­tését magában foglaló kötelezettség nem teljesítése a nem­zetközi jog megsértése. Állást foglalnak a viták békés rendezése, az államközi kapcsolatokat szabályozó elvek betartása mellett. Hangsú­lyozzák elkötelezettségüket olyan alapelvek mellett, mint az államok szuverén egyenlősége, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok betartása. Szerepel a stockholmi okmányban az európai biztonság és a földközi-tengeri térség biztonságának szoros össze­függése, a terrorizmus megelőzésének és leküzdésének szükségessége, beleértve a nemzetközi viszonyokban je­lentkező terrorizmusét is, a nemzetközi jogi kötelezettsé­gek jóhiszemű teljesítése. Az elhatározott bizalom- és biztonságerősítő intézkedé­sek ismertetése meghatározott katonai tevékenységek elő­rejelzésének témájával kezdődik az okmányban. E sze­rint a részes államok a bejelentésköteles katonai tevé­kenységről azok megkezdése előtt legalább 42 nappal, írás­ban, diplomáciai úton tájékoztatják a többi részes álla­mot. Az előrejelzést az az állam adja, amelynek terüle­tén a szóban forgó katonai tevékenységet tervezik, még akkor is, ha az illető ország nem vesz részt, vagy a meg­határozottnál alacsonyabb szinten vesz részt abban. Az ilyen katonai tevékenységet akkor kell előrejelezni, ha a benne részt vevő csapatok létszáma meghaladja a 13 ezer főt, a bevont harckocsik száma a 300-at, ha azok hadosz­tálystruktúrában vannak szervezve. A részes államok lé­gierejét akkor vonják be az előrejelzésbe, ha legalább 200 bevetésre kerül sor, nem számítva a helikopterek alkal­mazását. Az okmány részletezi ezután a partra szállítási és légi- deszant-gyakorlatok előrejelzésének feltételeit (itt a lét­számküszöb 3000 fő), a bizalom- és biztonságerősítő intéz­kedések alkalmazási övezetének határát átlépő, vagy az öve­zeten belül lezajló jelentősebb csapatmozgások, illetve csapatösszevonások előzetes bejelentésének feltételeit, a be­jelentés tartalmi elemeit. Az okmány ezután a meghatá­rozott katonai tevékenységek megfigyelésével foglalkozik. E szerint a részes államok megfigyelőket hívnak meg az összes többi részes államból a következő bejelentésköte­les katonai tevékenységekre: — a szárazföldi (beleértve a kétéltű, illetve légi szállítá­sú) alakulatok egységes, operatív parancsnokság alatt vég­rehajtott gyakorlataira, akár önállóak ezek, akár légi és haditengerészeti összetevővel kerülnek megrendezésre, ha a részvevők létszáma meghaladja a 17 ezer főt; — katonai erők partraszállási és légideszant gyakorla­taira a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések alkalma­zási övezetében, ha ezeken a gyakorlatokon több mint 5000 katona vesz részt. Minden, állam két megfigyelőt küldhet a megfigyelendő katonai tevékenységekre. Ezek lehetnek polgári vagy ka­tonai személyek. A megfigyelőket küldetésük teljesítésének ideje alatt a szokásos diplomáciai mentességek és előjogok illetik meg. A fogadó államtól nem követelik meg, hogy engedélyez­ze tiltott térségek, berendezések és védelmi objektumok megfigyelését. A részes államok minden év november 15-ig tájékoz­tatják a többi részes államot a következő évben esedékes bejelentésköteles katonai tevékenységekről. Az időrendi felsorolásnak tartalmaznia kell a tevékenységek típusát, rendeltetését, jellemzőit, a részt vevő államok felsorolását, a földrajzi térséget, a katonai tevékenység tervezett idő­tartamát és — kéthetes pontossággal — megkezdésük idő­pontját, valamint a bevont csapatok létszámát, típusát, a parancsnoki szintet, a hadosztályok számát és típusát. Ha valamely részes állam 40 ezer főnél nagyobb élő erő­vel kíván bejelentésköteles katonai tevékenységet végez­ni, ezt nem az előző, hanem az azt megelőző év november 15-ig kell közölni. A stockholmi okmány leszögezi, hogy bármely részes állam jogosult ellenőrzést végezni az eu­rópai övezetben, bármely más részes állam területén, de egyetlen állam sem köteles egy éven belül háromnál több ellenőrzést elfogadni, ezen belül ugyanattól a részes ál­lamtól — egynél többet. Az ellenőrzést kérő államnak meg kell indokolnia ké­rését. Az indoklásban fel kell tüntetni az ellenőrizendő térséget, az oda jutás és a távozás módját, az ellenőrzés jellegét (szárazföldi, légi vagy mindkettő), elkezdésének körülményeit, az igénybe veendő jármű hovatartozását. A kérésre a legrövidebb időn, de nem több mint 24 órán be­lül válaszolni kell. A megjelölt térségben a fogadó állam képviselői által kísért ellenőröknek biztosítani kell a be­jutást mindenüvé, kivéve a tiltott területeket, a katonai és egyéb védelmi berendezéseket, hadihajókat és repülő­gépeket. Az ellenőrzés történhet földi járműről és repülőgépről, vagy mindkettőről. Időtartama nem haladhajta meg a 48 órát, az ellenőrző csoport létszáma a négy főt. Az ellen­őrök diplomáciai mentességére és előjogaira ugyanaz vo­natkozik, mint a megfigyelők esetében. Az ellenőrzésről készített jelentést az elleiíőrző állam az összes többi ré­szes államnak megküldi. A stockholmi okmány befejező részében a 35 állam meg­állapítja, hogy ezek az intézkedések a fegyveres konfliktus veszélyét, a katonai tevékenységek téves értelmezésének veszélyét hivatottak csökkenteni. Politikailag kötelezőek lesznek és 1987. január 1-én lépnek hatályba. Egy nyilatkozat biztosítja azt a lehetőséget, hogy a stock­holmi konferencia bármely részes állama a konferencia megbízatásával összhangban álló bármilyen kérdést fel­vethessen a bécsi utótalálkozó tetszés szerinti szakaszában.-( Külpolitikai kommentárunk )— A stockholmi óra JÓ, SÓT KITŰNŐ HÍR RÖPPENT VILÁGGÁ a svéd fővárosból: eredményesen ért véget az európai bizalom- és biztonságerősítő konferencia. Ez azt je­lenti, hogy minden kétségtelenül továbbra is fenn­álló probléma ellenére halad — és jó irányba halad a közvetlenül kontinensünket érintő, de közvetve az egész világ helyzetét befolyásoló folyamat. E folyamat, mint tudjuk, csúcspontját 1975-ben. Helsinkiben érte el. Az akkor harminchárom európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada magas rangú képviselői által aláírt okmány összegezte az addig elért eredményeket és részletesen kijelölte a további utat. Ez önmagában is érzékelteti, hogy a kulcsszó: a folyamat. Történelmi processzusról lévén szó, Helsinki után sem lehetett azt várni, hogy a ha­ladás töretlen lesz — és nem Is lett az. A stockholmi eredménynek éppen azért örülünk, mert az ilyen si­kerek egyszerre jelzik és segítik a jótékony tenden­ciák érvényesülését; ezúttal azt, hogy a nagy párbe­széd újabb fontos „visszaigazolást” nyert. Helsinki jelentősége éppen az volt, hogy nemcsak a folyamat általános irányát, hanem konkrét, szervezeti formáit is megszabta; pontosan meghatározta, mikor, milyen fórumokon kell tovább szorgalmazni mindazt, ami ak­kor a finn fővárosban ünnepélyesen elhangzott. E nem akármilyen vonatkozásban újra bebizonyosodott, hogy az enyhülési folyamat gerince a világ két leg­nagyobb politikai és katonai hatalmának, a Szovjet­uniónak és az Egyesült Államoknak a viszonya. Lo­gikus, hogy amikor e viszony esztendőkön át mély­ponton volt, károsan hatott az egyetemes folyamat állapotára. STOCKHOLM HELSINKI EGYIK „UTÖKONFE- RENCIÁJA” volt, méghozzá az egyik legfontosabb szférában, a katonai bizalom- és biztonságerősítő in­tézkedések jellegüknél fogva ingoványos területén. Eredménye növeli a reményt, hogy a novemberi, bé­csi összegző konferencia (amelynek előkészítése elkez­dődik az osztrák fővárosban) ugyancsak eredményes lesz. Az előzetes forgatókönyv szerint a stockholmi kon­ferenciának 1986. szeptember 19-én, pénteken éjfélkor kellett volna befejeződnie. Mivel erre nem volt mód. de látszott, hogy a megegyezés azért közel van, az történt, mint korábban Madridban, hatvan perccel „nulla óra” előtt megállították a hivatalos konferen­ciaórákat, hogy a befejezés deklarált dátuma az ere­deti elképzelésnek megfeleljen. A külpolitikában éppúgy igaz, mint az életben: né­ha meg kell állítani a mutatókat ahhoz, hogy azután az órák a korábbinál megnyugtatóbban ketyegje­nek . . Harmat Endre Ha a turista magyar Két hét — három ország ii í. Mit tehet az ember, ha magyar és kényelmesen sze­retne üdülni külföldön? El­megy az íBUSZ-hoz, mert az majd mindent elintéz. Ad valutát, szerez szállást, kü­lönböző programokról gon­doskodik. és a delikvensnek más gondja sincs, mint hagy­ni magát irányítani. Tettük mi is ezt és így. Aztán irány autóval a Ve­lence melletti Lidő di Jesolo. De csak úgy, hipp-hopp. már ott is vagyok, ez képte­lenségnek tetszett. Megáll­tunk tehát Abbáziában és ellenőriztük, hogy a tenger valóban olyan kék. ahogy a fényképeken látszik és olyan meieg is. hogy az már min­den képzeletet felülmúl. Ha már ott voltunk, két napot elloptunk a többi időből. Majd Jesolo következett. A Hotel Brionit a Dante ne­vét viselő utcában viszony­lag gyorsan megtalátuk. ami azért nem volt egyszerű, mert ezen az üdülőközpon­ton száz és száz szálloda sorakozik egymás mellett és egymás mögött. Ügy volt. hogy az IBUSZ megbízottja ott vár majd bennünket a hallban. Nem várt. Másnap volt vele randevúnk. Azután még egy alkalommal tartott velünk, amikor Velencébe kísért be bennünket, hogy ott azonnal el is köszönjön az esti viszontlátásig. Nem lehet azt mondani, hogy a terhűnkre lett volna a jelen­létével a továbbiaikban. Velence. Az álomváros. Azt mondták, hogy én egy un­dok. cinikus fráter vagyok. mert szerintem ez az egész egy filmdíszlet, amelyből a Szent Márk tér ér valamit, a többi az szűk sikátor. A lagúnák piszkosak és büdö­sek, a gondolák pedig mint­ha marcipánból lennének a turisták bolondítására. Üz­let üzlet hátán és olyan árak . . . ! Az egyik ékszer­bolt kirakatában magyarokat csalogató tábla: hát ennyire „fontosak" vagyunk Adria királynőiénél. Megtudtuk, hogy a Doge- palota hatalmas terme a „leg”, mivel ötvenötször-hu- szonötös mérete a fageren­dák biztosításával egyedül­álló. Ráadásul a mennyeze­tét felfüggesztették, ott le­beg évszázadok óta a bent lévők feje fölött. Átmentünk a Sóhajok Hídján, amely a hajdan volt világ leghumá­nusabb börtönébe vezetett. Az üres cellák látványa nem igen támasztotta alá ezt a megállapítást. Jesolo. Nemrég még mo­csár volt. Ma háromszázezer embert tud vendégül látni naponta. Alig hihető. Ezért: mindenütt üzlet és minde­nütt szálloda, meg játékte­rem. De pénznyerő automa­ták nélkül. Sétálóutcája tizenhat (!) kilométer hosszú. Este nyolc­tól reggel hatig tilos az au­tóknak behajtani. Amelyik mégis elfeledkezik erről, azonnal elviteti egy darus- kocsival a rendőrség. Elkép­zelhető. micsoda fegyelem van ott. Az élet -nappal a tenger­parton zajlik: a homokos napozó mindenkié. A szállo­dáknak saját területük van nyugágyakkal és napernyők­kel — kerítések nélkül. Jaj annak, aki nem fél a nap­tól: grillpecsenye lesz be­lőle. Este nyolc után pedig min­denki az utcára tódul. Min­den üzlet nyitva. Még a könyvesbolt is, amelyben va­lósággal nyüzsögnek az em­berek. A bankok is várják a klienseket. Van egy kép­zőművészeti tárgyakat áruló üzlet, ahol árverést tartanak. „Originál" — „tutto garan- tivo" Degast, Picassót lehet licit útján megvenni. Az ár­verésnek pénzügyileg is nagy a sikere. Hogy a „valódi" festményekkel milyen ragyo­gó arccal távozik a „szeren­csés" vásárló, az szinte hi­hetetlen. Én nem lettem gazdagabb egyetlen Van Gogh-gal sem. Pedig itt lehetett volna rá pénzem. Hiába, ilyen élhe­tetlen a turista, ha magyar. Visszafelé megpihentünk Cortina d'Ampezzcban. A Dolomitok háromezres csú­csai itt úgy sorakoznak egy­más mellett és egymás há­ta mögött, mintha valamifé­le dísszemlére álltak volna össze. Az út szűk és nem is kanyargós, hanem kacskarin- gós. A legnagyobb sebesség egy-egy szakaszon a hatva­nast nem haladja meg. ha az ember ott akar maradni azon a keskeny szürke asz- faltszalagon. De Cortina ... ! Reggel ki­lenckor Jesolóban még negy­ven fok. ott ebéd után ti­zenhat. A csúcsokon fehér hósapka, a levegő olyan éles, mintha késpengéből volna. A kemping viszont tökéletesen összkomfortos és tiszta. Az ott lakók körében feltűnést keltett nemzeti hovatartozá­sunk és a Polski Fiatunkat úgy vették körbe, mint ahogy nálunk szokás a külföldi au­tócsodát. Nekik az volt a csoda, hogy „polszki". A településen mindenki az utcán sétált és az üzletek­ben nézelődött, vásárolt, pe­dig szombat estét ért el az idő. Azt nem volt nehéz megállapítani, hogy ezen a helyen kevés segédmunkás tölti el a víkendjét. Majd még egy pihenő kö­vetkezett a Klopeiner-See- nél, amely olyan mint egy giccses festmény. De a ter­mészet csak a szépet isme­ri, szerencsére. Itt is mi vol­tunk „a" magyarok, az „ér­dekes" külföldiek. Cortinán egy szakállas fér­fi jött oda hozzánk, és el­mondta, hogy az ő anyja magyar, Nagykanizsán szü­letett, de egy szót nem be­szél ő. a fiú magyarul. Ma­gyarországra gyakran átruc­cannak, mert az „sehr bil­lig" — olcsó —, de Olasz­országban „zu teuer". na­gyon drága minden. A Klopeiner See-nél egy másik férfi köszönt ránk hangos jó napottal és gyor­san elmondta — németül —. hogy a nővére Ecsédre ment férjhez (?). ő nemrég meg akarta látogatni, de a nővé­re már nem élt. — Gyöngyös...? Nagyon jól ismerem. A Mátra lábá­nál, ahol egy kisvasút megy a hegybe. Tessék! Még ha németül mondta, akkor is jólesett hallani. Hiába, ha a turista magyar — sokan észreveszik külföldön. (Folytatjuk) G. Molnár Ferenc Vannak „néhányan” a velencei Szent Márk téren (A szerző felvétele) KERESSE FEL SZERELVÉNYBOLTUNKAT! EGER, Makiári út 119. sz. 3300 Ij — öntöttvas és lemezkazánok, — Hunor típusú alu. radiátorok, — Hajdúsági lapradiátorok, — Fagyálló padlóburkolók, NAGY VÁLASZTÉKBAN! . Momix kerámia tárcsás csaptelepek 40%-os ÁRENGEDMÉNNYEL kaphatók. Szerelvényértékesítő V. Egri ÁFÉSZ BUDAPEST EGER B ns R

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom