Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-18 / 220. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. szeptember 18., csütörtök jp^ig c 1 ^ Szilva, szilva, szilva A szilvát idehaza nem sokra becsülik. Talán mert nemigen okoz gondot a termelése és szeptember táján olcsón árasztja el a piacot? Főzéshez való felhasználása is szűkös választékot kínál, mármint a hagyományosan felhasznált módokon. Az újabbakhoz adunk néhány ötletet. Ami a’történetét illeti, az évezredeket ível át. Különböző változatai feltehetően a Földközi-tenger mellékén alakultak ki, mintegy 5000 évvel ezelőtt. Erre utal a görög mitológia, amelynek egyik legendája szerint He- raklesz, elvevén egy marhapásztor életét, annak véréből fa sarjadt: termése a cseresznyéhez, magja a kökényéhez hasonlított. A gyümölcs hazai meghonosodására több ásatási leletből lehet következtetni. Besztercei változatának egy megkövesedett magja Tác- Gorsium II. századi hamu rétegéből került elő, méghozzá sírból. Találtak szilvamagot a régészek a keszthely-mo- sóházi sírkamra mészhabarcsában is. Módszeres hazai termesztése a XVI. században kezdődött a királyi uradalmakban, a földesúri gyümölcsösökben és a jobbágytelke- ken. A kolostorkertekben már korábban is folyt szilvatermesztés. Annak idején gyógyászati jelentőséget is tulajdonítottak a szilvának. Szárított leveléből hideglelés elleni tea és szájöblítőszer készült. Az édes szilvát székrekedés ellen, a savanyút hasmenésre javallták. Mézgáját ecetben oldva szépiák ellen használták, illetve: „Ha az abból kifolyó macskamézet borban megfőzik és azt isszák, a követ megtöri az emberben ...” írja Lippai János a Posoni Kert című művében. Nos, nézzük, hogy a közkedvelt szilvás gombócon kívül miféle változatokban tálalható a szilva az asztalra , SZILVAS KARAJ A kivert hússzeletek nagysága szerint 2—3 szem kimagozott gyümölcs, vele pá- . toláshoz kb. 1/2 kg szilva kell hozzá (fogyókúrás étel). A kicsontozott, kivert és enyhén besózott karajszeleteket lisztben megforgatjuk, majd nagysága szerint 2—3 szem kimagvalt szilvát teszünk rá, felgöngyöljük és hústűvel megerősítjük. A tekercseket forró zsiradékban minden oldalán pirosra sütjük. Ekkor beszórjuk a húszsírba a mintegy 1/2 kg megmosott, lecsurgatott, kimagvalt szilvát és lefödve a hússal együtt mintegy 10 percig, a szilva átpárolódá- sáig puhítjuk és rögtön tálaljuk. A hús pikáns, a szilva pedig húsízt kap. SZILVAPUDING Kell hozzá 7 dkg vaj, 1/2 kg megmosott, kimagozott, turmixolt szilvahús, 10 babapiskóta, 5 tojás, 14 dkg porcukor, 1/2 citrom leve. A mély tűzállótálat vagy pudingformát kivajazzuk, liszttel vagy kekszmorzsával kiszórjuk. A turmixolt vagy ledarált szilvát a vajjal és a benne megázott piskótákkal, a tojások sárgájával és a cukorral habosra kikeverjük, majd elvegyítjük a tojások keményre felvert habjával. A masszát formába töltjük. Az előre begyújtott sütőbe vízzel teli tepsibe állítjuk és kb. 40 percig főzzük a víz gőzében. Forrón tálaljuk. RÁNTOTT szilva További hozzávalók: 2 tojás, 2 dl olaj, 1,5 dl tej, 3 púpozott evőkanál liszt. A megmosott, lecsurgatott szilvákat kimagvaljuk. A tejből, tojásból, lisztből csomómentes, a palacsintatésztánál kicsit vastagabb tésztát keverünk. A serpenyőben az olajat megforrósít- juk. A szilvákat a tésztában egyenként megforgatjuk és a forró zsiradékban minden oldalán pirosra sütjük, majd szitára tesszük, hogy a felesleges Zsiradék lecsöpög- jön róla. Fahéjas porcukorral meghintve tálaljuk. Idősek, vigyázat a volánnál! V. Straub, a Marburgi Egyetem szemészprofesszora egy Berlinben megtartott közlekedésbiztonsági kongresszuson foglalkozott a 60 évnél idősebb emberek látásromlás miatt bekövetkező közlekedési baleseteivel. Tapasztalatai szerint 60 éves kor felett a látásromlás miatti baleset gépkocsivezetőknél nem ritka. 60 éves kor felett különösen éjszaka veszélyes a, gépkocsivezetés, mert a szemközt jövő járművek reflektorfénye gyakran okoz átmeneti teljes látásvesztést. Az idős ember pupillája lassabban reagál a változó fényviszonyokra, és éppen ezért az idős embereknek több időre van szüksége ahhoz, hogy éleslátása ismét teljes legyen, mint a fiatalnak. A marburgi s^pmészpro- fesszor felhívta az idősebb emberek figyelmét arra, hogy ha feltétlenül nem szükséges, ne üljenek volán mögé esti szürkületben és éjszaka. Tetszetős, modern átalakítások A hűvösebb, esős őszi napok közeledtével a kislányokra is szívesebben ad hosszú nadrágot anyuka. Illetve adna, csak éppen az is szűk vagy rövid lett. Néhány alakítási ötletünk talán segítséget nyújt az ilyen gondok megoldásához. a) Ez a nadrág szűk és rövid is lett. Maradék káró- kockás kelméből így lett belőle divatos kertésznadrág: az aljából még levágtak egy darabot, hogy lábközépig érjen, az oldalvarrásnál felfejtették és betoldtak egy 2 —3 ujjnyi széles csíkot. Az aljára ugyanilyen széles, kockás felhajtó került, a felsőrészhez pedig széles vállpánt, mely patentgombbal csukódik. b) A kinőtt mellesnadrágot derékban elvágták. Elütő anyagból övszerű toldás és a nadrág alsó szegélyére tízcentis hosszabbítás került, amelynek a fele vissza, fel van hajtva. A maradék anyagból még négy zsebet is varrtak: a nadrág térdére, a mellesrészre, és a hozzáillő blúz ujjára. c) A boltokban széles, sok színű gumi kapható. Ebből készült a nadrág szabályoz- anyagból szabott, rátétes ható vállpántja. A nadrág . megoldású szívek takarják és megkopott fenekét pedig kü- védik, lönféle színű és mintájú B. K. »4z orvosunk válaszol — Az ultrahang-diagnosztika egyre jobban tért hódít a különböző betegségek felfedezésében. Kiszoríthatja-e a röntgen-diagnosztikát? — kérdezi G. J. gyöngyösi olvasónk. — A felfedezés nemcsak az orvosok érdeme. Lényege, hogy a szervezetbe bejuttatott ultrahang jelentős része visszaverődik, ezt regisztrálják és elektromos úton rögzítik. Az UH-vizsgálat nagy előnye, hogy a sejtek károsítása nélkül végezhető és a szerveket mozgásban ábrázolja. A vizsgálófejben elektromos kristályok vannak. Ennek a vizsgált területre való helyezése után a kép úgynevezett képmegjelenítő szerkezethez, majd a monitorra jut. Lemérhető a monitoron a szerv nagysága is, melyből következtetni lehet károsodására. Ez a módszer kiválóan alkalmas a korai terhesség felismerésére, később a magzat, illetve a születendő gyermek fejlődésének követésére. Ha nem is mindig teljes biztonsággal, de annak neme is megállapítható. Ez a diagnosztika tehát a jelenkor nagy felfedezésének számít, megbízható képet nyújt a szervek állapotáról. Az RTG- vizsgálatot azonban továbbra sem nélkülözhetjük. — Gyermekem négyéves koráig szobatiszta volt, most azonban minden éjjel bevizel — írja M. Gy.-né egri olvasónk. — Lehet-e ezen segíteni, vagy pszichológushoz forduljak? — A jelenség nem más, mint a vizelés akaratlagos hiánya, kitolódása, vagy újbóli megszűnte. Jelentkezhet csak éjjel, de sok esetben nappali bevizelésről is panaszkodtak már szülők. Az előbbit hatéves, az utóbbit hároméves koron túl tekinthetjük kórosnak. Az ideges, szorongó gyermekeknél gyakrabban előfordul. Sok esetben az óvodai közösségbe való helyezés, az ezzel járó izgalmak és a környezethez való adoptálási problémák is kiválthatják, de az iskolai közösségbe történő beilleszkedés kapcsán is előfordul. A szervi elváltozás, esetleg vesebetegségek, vagy a húgyutak fejlődési anomáliáit azonban előzetesen ki kell zárni. Csak ez esetben feltételezhetjük az ideg- rendszeri tényezőket. Nemegyszer más betegség kísérő tünete is lehet a bevizelés, például cukorbetegség, de ritkábban gerincvelő idegi szabályozó mechanizmusának korosodása, vagy rejtett ge- rinchasadék is fellelhető a háttérben. Tulajdonképpen ez az állapot nem betegség, csupán kellemetlen tünet, amely sok türelmet és megértést kíván szülőktől és gyermekektől egyaránt. A megnyugtatás rendkívül fontos. A diszkréció megtartása elősegítheti a pszichés egyensúly visszaállítását, az önbizalom visszanyerését. A fentiek mellett számos gyógyszer alkalmazása is ismeretes — sajnos, kevés eredménnyel. Sok esetben a panasz spontán megoldódik. Tetteinkkel is nevelünk Anyák képeskönyve A- hosszú úton meglehetősen sokáig voltunk összezárva a vonat fülkéjében, s mint ilyen esetben általában szokás, beszélgetni kezdtünk. A téma örökzöld voít: a fiatalok. Nem is távollétükbe folyt a diskurzus, két képviselőjük ott ült közöttünk. A témát a folyosón hancúrozó, jókedvükkel alig bíró középiskolásforma gyerekek szolgáltatták. Kiveszett belőlük a tapintat, hangoskodnak tekintet nélkül a többi utasra, mondta egy öregúr, úgy túl a hatodik X- en. Bezzeg a mi időnkben ... Bezzeg a mi időnkben, hangzik el unos-untalan, s érdekes módon nemcsak nagyszülőktől, hanem a mai negyvenévesektől is, akik a fiatalok derékhadát nevelik. De mindjárt az okot is meghatározzák, mert a mai szülők nem érnek rá megnevelni a gyerekeket. Vajon tényleg nem érnek rá? — itt kapcsolódtak beszélgetésünkbe a közöttünk ülő fiatalok, saját nemzedékükön belül is ellentétes véleményt hangoztatva. — Nincs idejük a mai fiatal anyáknak — mondta a fiú, saját életüket hozva példának. A felesége reggel rohan a munkahelyre közben „leadja” a gyereket az oviba. — A nevelés nem idő kérdése — replikázott a fiatal nő. S mi az hogy leadja: Látja, a megfogalmazás nézeteket is takar. Az ember a gyerekét nem leadja, hanem rábízza az óvónénikre, gondozónőkre, amíg maga is dolgozik. S munka után hazaviszi, törődik vele. A nevelés nem idő kérdése egyébként sem. S gyakorlati tapasztalatából, — mert mint kiderült óvónő — példákkal is szolgál. Az anyák többsége három évig otthon van gyesen. Egyetlen feladata a család, a gyerek. S mit tapasztalunk? Sok esetben azt, hogy egyáltalán nem használják fel az idejüket a fiatal anyák a gyermek nevelésére, szoktatására. Ellentétben a bölcsődéből hozzánk került gyerekekkel: akik otthon voltak, sokan nem tudnak önállóan öltözni, szépen enni. sőt nem egy gyerek úgy kerül a kezünkbe, hogy idegenkedve nézi az eléje rakott kosztot, mert még csak a bébipapit ismeri. S aszókincsükről is lehetne beszélni! Kevés közöttük, aki élményekről mesél, ismeri a környezetét, s azt meg is tudná fogalmazni. Pedig ezek hozzá tartoznak a neveléshez. S az ő esetükben még igazán nem lehet arról beszélni, hogy anyukának nem volt ideje. Valóban nem. S ha nem is lehet ezt a tapasztalatot általánosítani, a példák alátámasztják, a nevelés nem egyszerűen csak idő kérdése. A nevelés minősége, milyensége a meghatározó. A szülő magatartása még az alatt a rövid idő alatt is, amit a gyermekkel tölt. Általában az óvodában is. az iskolában is, ki lehet válogatni azokat a gyerekeket, akikre a családban odafigyelnek, ha mesél. Ezek könnyebben, szabadabban fejezik ki magukat, nem keresgélik a szavakat mondandójukhoz. S ahhoz, hogy meghallgassák a gyereket, nem kell külön idő. Rá-rá lehet figyelni este a házimunka közben, főzés idején, ahogy ott csacsog serte. pertél a szülők körül. Válaszolni a miértekre, még ha néha fárasztó is, nem köny- nyű az egész napi munka után, de a gyermek érdeke. Nevel magatartásával az apa is. Akkor ha időt szakít néha arra, hogy ő is érte menjen az oviba, ha megnézi a leckéjét, de úgy, hogy a gyereknek ne a rettegés forrása legyen, ha apa kézbeveszi a füzetét. Nevel a félórányi vasárnapi séta alatt, mikor rányitja a gyermek szemét a környezetére, s akkor is, ha együtt takarít anyuval, ha ő füröszti meg a csemetét. A házimunka becsületét segít ezzel megadni. Mindezek mindennapi életünk velejárói, még csak külön idő sem szükségeltetik hozzá. Érzelmeket ébreszt a még oly rövid családi program is, gyakoriságával a családi összetartozást erősíti a gyermekben. A védettség érzetét növeli, s ez legalább annyira fontos, mint az, hogy megvegyük a kerékpárt. Annyira? Nem! Sokkal lényegesebb, mert az érzelmi kötődés maradandóbb. mint az anyagi javak. A legdrágább játék értéke is kisebb lesz, ha apa vagy anya soha sem ér rá, hogy együtt kipróbálják. Idő kérdése? Nem, az idő jó beosztásán múlik. A gyerekek a felnőttek életének tükörképét adják. Anyagias szülők gyermekei, akik csak a nekik juttatott javakon keresztül érezhetik a törődést, ritkább esetben lesznek igazán közösségi emberek. Az elsősorban érzelmi szálakkal kötődő gyermekek a kamaszkorban kevésbé csapódnak a magukkal kezdeni semmit sem tudók seregéhez. Pro és kontra elmondta ki-ki véleményét, de minthogy a leghosszabb utazás sem elegendő az érvek és ellenérvek ütköztetéséhez, örökzöld téma marad, mint mindig a gyermeknevelés ezernyi problémája. Egy azonban tény. Az otthoni kapcsolatokat, szokásrend- szereket a fiatalok magukkal viszik későbbi életükbe, s meghatározók lesznek közösségi magatartásukban. Az útravalót pedig mi, szülők adjuk ... Deák Rózsi A mai negyvenévesek még emlékezhetnek arra a róluk készült, feljegyzésekkel és fényképekkel teli albumra, melyet szüleik vezettek éveken át várva várt gyermekük megszületésétől felcseperedéséig. „Szemünk fénye, a gyermek” — ez volt a címe a kemény fedelű könyvecskének, mely minden lényeges adatot tartalmazott a család szeretve nevelt gyermekeiről; rögzítette az újszülöttkori és csecsemőkori fejlődés állomásait (pl.: mikor állt fel először, mikor tanult meg járni, beszélni stb.). a betegségeket/ s a gyermek figyelemre méltó képességeit. Nemcsak az akkori szülőknek, óvónőknek és gyermekorvosoknak nyújtott ezzel jelentős segítséget egy-egy ilyen dokumentumértékű album — a gyöngülő vagy épp a megszépítő emlékezettel szemben —, de a „főszereplőjének” is. mikor maga is szülővé vált. Pár évtizeddel később ez a jól hasznosítható, de már- már feledésbe merült egykori kiadvány adta az ötletet egy orvospárosnak (dr. Csa- bay László és dr■ Göllesz Viktor), hogy kézikönyvet készítsenek a gyermeket váró fiatal szülőknek. A Magyar Vöröskereszt kiadásában megjelenő Anyák képeskönyve az elmúlt években újabb kiadásokat ért meg. Most került a könyvesboltokba a könyvecske 7. kiadása. Napjaink bőséges könyvtermésének kínálatában kiemelt helyet és figyelmet érdemel ez a 106 oldalas, színes ábrákkal bőségesen ellátott szülői kézikönyv. A napi és hetilapok levelezési rovatai bizonyítják , legszembetűnőbben, milyen nagy a fiatalokban az -igény, ugyanakkor a tudatlanság is a gyermekvárással és gyermekneveléssel kapcsolatos kérdésekben. Ezért is ajánlják ezt a szerény kivitelű, de nagyon hasznos kötetet. Precíz táblázatok és gyakorlati tanácsok segítik a szülői szerep megtanulását. Néhány különösen fontos figyelmeztetés is található a könyvecskében, melyek a különféle fejlődési rendellenességek. érzékszervi fogyatékosságok időbeni észlelésére hívják fel a szülők figyelmét. A baj korai felismerésével sok esetben megelőzhető egy-egy súlyos betegség kialakulása. Az Anyák képeskönyve, ha címéből ki is rekesztette az ifjú édesapákat, tartalmában mindkét szülőhöz egyformán szól. Alapgondolata: „Hogy a gyermek valóban öröm forrása legyen, hogy az helyt tudjon állni majdan az iskolában és a munkahelyen, azt az újszülöttkorban kezdett folyamatos, ■ céltudatos és következetes neveléssel kell biztosítani” Ilosvai Ferenc