Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-15 / 217. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. szeptember 15., hétfő A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉRVÉNYESÜLÉSE X/1. Hi a demokrácia! 3. A demokrácia fogalma az ókori Görögország rabszolgatartó városállamaiban született és eredetileg a démos, magyarul a „nép” uralmát jelentette. Lényegében a vagyontalan polgároknak — de csak a nem rabszolgasorban lévő férfiaknak — azt a jogát fejezi ki, hogy szavazatuk azonos értékű a közügyek eldöntésében, amikor is a többség álláspontját kell érvényesíteni. Kevesebb paradicsom, till gond Ősz eleji helyzetjelentés a Hatvani Konzervgyárból A demokrácia fogalmát, amióta ez a kifejezés meghonosodott, sckan, sokféleképpen értelmezik és nem ritka az sem, hogy homlok- egyenest ellentétes társadalmi berendezkedést vagy gyakorlatot egyformán demokratikusnak tekintenek. A burzsoázia a maga érdekeinek megfelelően alakította ki felfogását a demokráciáról. Eszerint akkor beszélhetünk demokratikus társadalomról, ha mindenki szabadon nyilváníthat véleményt, és a pártok egymással való vetélkedésében dől el, hogy melyikük jogosult a kormányzásra, a politikai hatalom gyakorlására. Amikor a polgári demokrácia igazi természetét vizsgáljuk soha nem ragadhatunk le a formák és eljárásmódok elemzésénél. Nem elsősorban azért, mert ebben a tekintetben a tőkés rendszer, már csak a szocializmusnál jóval hosszabb múltja miatt is valóban a játékszabályok megtévesztően ^jkszínű skáláját alakította*^ ki. Az intézményeket, a beleszólás lehetőségének kereteit és garanciáit mi sem becsüljük 1», sőt továbbfejlesztésükre törekszünk. Számunkra a legelső kérdés döntően és kizárólag az: demokrácia — vagyis tényleges uralom — melyik osztály számára? A demokráciát tehát elsősorban az osztálytartalom oldaláról közelítjük. Az eligazodáshoz Lenin azon gondolatai adnak fogódzót, amelyek szerint a demokrácia kérdésében nem elegendő pusztán a többség és kisebbség elvont kategóriáira hagyatkozni, hanem mindig meg kell Bár a szerencsétlenség okairól még nem lehet biztosat mondani, az eddig ismert szűkszavú közlemények egy szakember számára mégis sokat mondanak. Németh András csaknem húsz éve hajózik a tengereken, 1976-ban tett kapitányi vizsgát és 1979 óta hajóparancsnok. Egri otthonában, ahol újabb hat-nyolc hónapos tengeri szolgálata előtt szabadságát tölti, arra kértük, kommentálja a szárazföldi emberek számára nehezen érthető fekete-tengeri drámát. — Hogy értesült a katasztrófáról? — Először a rádióból, majd a Népújságban és a Népszabadságban olvastam az eseményről és a fejleményekről. — Vágjunk a közepébe, ki vagy mi okozhatta a tragédiát? — Csak a szűkszavú közlemények alapján lehetetlen vizsgálni, hogy a szóban forgó rendszer mely társadalmi csoportok érdekeit érvényesíti. A formailag egyenlően biztosított jogokkal ugyanis egészen másként tud élni, aki több milliót érő tőke tulajdonosa, mint aki pusztán munkaerejével, esetleg némi személyi tulajdonnal rendelkezik. Olt ahol a tulajdon csupán maroknyi kisebbség kezében összpontosul, a demokrácia adhat ugyan egyenlő jogot a beleszólásra, de végső soron a tőkével rendelkezők megegyezése és érdeke érvényesül. Az ő kezükben vannak azok az eszközök, amelyekkel befolyásolhatják a törvényalkotást, és az állam egész hatalmi gépezetének működését. Gondoljunk csak a kapitalista államok oly hangosan reklámozott választásaira. Ebben valóban bárki a siker reményében vállalhat jelöltséget. „Mindössze” néhány millió szükséges hozzá, a propagandakampány költségeire. A nagytőke viszont, amely ezt fedezni tudja nyilvánvalóan nem olyan pártokat, illetve jelölteket támogat, amelyek, illetve akik meg akarják változtatni a kapitalista rendszert. A választások valóban szabadok abban az értelemben, hogy bárki szavazhat, de a választóknak semmilyen hatalmuk nincs a társadalom számára legfontosabb kérdések eldöntésében. A munkásosztály forradalma, illetve a szocialista átalakulás azáltal, hogy kisajátítja a kizsákmányoló tőkés tulajdont és felszámolja a kapitalista társadalom hatalmi intézményeit, megteremti a valódi demokrácia alapjait: a dolgozó osztáítélkezni, de azonnal megakadtam azon, hogy a „Na- himov tengernagy” nevű ti- zenkilencezer tonnás hajót a negyvenezer tonnás „Pjotr Vaszjev” gabonát szállító teherhajó jobbról „elütötte”, összeütközött a személyhajóval. Hogyhogy jobb oldalról ? A tengerhajózásnak is megvan a kitérési szabályzata, amelyet minden hajózó nemzet aláírt. Ezt vízi KRESZ-nek is nevezhetnénk, ezt kötelező betartani. A jobbról érkező hajónak kell kitérni minden esetben. Hogy itt mi történt, mi nem, nem tudhatom, de az én meglátásom szerint mindenképpen hibás lehetett a „Pjotr Vasz- jev”, mivel jobbról „ütötte el” a személyszállítót. Nekünk ilyenkor, ha jobbról érkezünk, le kell lassítanunk, vagy el kell kanyarodnunk a másik zavartalan továbbhaladása érdekében. — A fehérhajónak meg kellett volna állnia? lyok, a nagy többség uralmát. Ezért mondhatjuk joggal, hogy a szocializmusban a demokrácia visszanyeri eredeti jelentését, azaz ténylegesen a tömegek hatalmát fejezi ki és testesíti meg. A szocialista demokrácia azonban azt is feltételezi és igényli, hogy a tömegek ne csupán azonosuljanak a szocializmussal, ne csak támogassák célkitűzéseit, hanem cselekvő módon vegyenek is részt a célok kialakításában, megvalósításában, a hatalom gyakorlásában. Pártunk Központi Bizottságának elvi álláspontja, hogy a szocialista demokrácia a hatalom minden oldalát felölelő széles rendszert alkot. Beletartozik minden olyan intézmény, amely a szocialista társadalom tagjainak és kollektíváinak közvetlen, vagy közvetett formában lehetőséget biztosít államhatalmi, igazgatási, gazdasági vagy társadalmi szervek létrehozására, azok tevékenységének befolyásolására és ellenőrzésére, továbbá az állampolgároknak a közélettel összefüggő, jogilag elismert szabad tevékenységére. A szocializmus lényegéhez tartozik, hogy a vezető párt „a mindent a népért, a nép részvételével” elvet vallja és követi. Megteremti és biztosítja a közügyekben való aktív munkálkodás és beleszólás gyakorlati feltételeit. Ösztönzi a meglévő keretek tartalmasabb kihasználását, továbbfejleszti a közreműködés formáit, módszereit. Ezeket a törekvéseket és a megvalósulásukra irányuló folyamatokat nevezi a politikai köznyelv a szocialista demokrácia fejlesztésének, tökéletesítésének. Sorozatunk következő részeiben ennek indokairól, s arról lesz szó, hogy miként valósul ez meg az Ország- gyűlés és tanácsok esetében a lakóterületen, a munkahelyeken, a vállalatoknál, intézményekben és másutt... B. T. — Nenvúudom milyen közel voltak, amikor cselekvésre szánták rá magukat, de ha nagyon közel, akkor ez szinte lehetetlen egy csaknem negyvenezer tonnás hajó esetében. El kell képzelni milyen egy ilyen tömeg stoptávolsága, vagyis a megállási ideje! Csak becsülni lehet, hogy kb. 15 csomó, vagyis mintegy 30 kilométeres sebességgel haladt a „Pjotr Vaszjev” és ha ekkor megállítják a főgépet, akkor is hihetetlen sebességgel fut előre. Viszont, amikor megáll a főgép, a hajó kormá- nyozhatatlan lesz, tehát tehetetlen az áramlásokkal szemben is. Hiába veret teljes erővel hátrafelé, már akkor sem tudja megfogni a hajét. A kisebb hajókkal is, amilyenekkel én voltam: most, a „Debrecennel”, amely csupán 1700 tonnás, a kikötő előtt már úgy három mérföldre lassítani kellett és a Reggel fél kilenc. Kocsival próbálok behajtani a konzervgyárba. Nehezen megy. Diákcsapatok zárják el az utat, vezényszavak röpködnek, üzemi vezetők és tanárok igyekszenek egymással szót érteni: ki hová, milyen munkahelyre menjen, hogy a gyárat — immáron ki tudja hányadik esztendő kora őszén — átsegítsék a munkáshiány okozta nehézségeken., Aztán csak bejutunk valahogy a termelési osztályra, majd egy-két üzemrészbe, hogy valós képet nyújthassunk megyénk e fontos, exportpiaci érdekeltségű élelmiszeripari gyárának helyzetéről a paradicsomszezon kellős közepén. Az első kérdésünk persze általános, illetve kicsit visszapillantás jellegű, s kapott információink szintén hűséges képet nyújtanak a termelőmunka mezejéről. Az aszály ellenére Mint tudjuk, a hatvani , gyár főzeiékféle-konzervek előállításával foglalkozik. Nos, ami a nyersanyagot illeti: borsó, uborka, paprika, bab tekintetében az idei termés jónak bizonyult mind mennyiség, mind pedig minőség tekintetében, annlak ellenére, hogy aszály, szárazság jellemezte az eddigi időjárást. A csaknem 6300 vagon szerződött paradicsomból azonban csak ezer vagonnal kevesebb tűnik felhasználhatónak, mégpedig az egyéb zöldségekhez hasonlóan jó minőségben. A feldolgozás a csúcson van! Ami annyit jelent, hogy naponta" 150—170 vagonnyit vásárol fel belőle a a vál« lalat. Komoly gond e tekintetben, s kihat a partneri sebesség fokozatos csökkentésével tudtam megállni a horgonyzóhelynél. — Éjszaka nehéz észrevenni a másik hajót? — A hajóknak előírt világító lámpái vannak és azoknak égniük kell napnyugtától napkeltéig. Tiszta időben 10—12 mérföldről már észre lehet venni ezeket a lámpákat. A személy- szállító hajókon nem egy, de két radar is működik, amivel megnyugtató távolságban észlelni lehet a másik hajót, be lehet mérni, követni lehet a haladási irányát. — A dráma előzményeiről az egyik matróz a következőket mondta: „Rendben elhagytuk Novoroszijszk kikötőjét, majd a távolban megláttuk a fehérhajót és észleltük, hogy felénk tart. A fedélzeti segédtiszt rádión hívni kezdte őket. A fehérhajót bemértük és kiderült, ha nem változtat irányt, egyenesen nekünk jön. Néhány perc múlva válaszoltak a „Pjotr Vaszjev”-ről. — Ne aggódjatok, elmegyünk egymás mellett, minden rendben lesz. Kis idő után újból hívtuk a teher- hajót, mert változatlan irányban haladt. Aztán nagyon közel került, hátramenetbe kapcsoltak, de már késő volt...” Ezek szerint idejében kiderült, hogy veszélyesen közeledik egymáshoz a két hajó, nem tudott szót érteni egymással a két kapitány? — A rádiótelefon a 16-os csatornán mindig be van kapcsolva. A navigáció angol nyelven történik és voltak már félreértések, de itt nyelvi nehézségről nem lehet beszélni. Három mérföldön belül megkezdhették kapcsolatra is, hogy a paradicsom érése a kitartó meleg miatt két héttel előbbre jött a szokásosnál, s most dömpingszerűen jelenik meg a gyárkapukban, illetve a kinti gyűjtőhelyeken. Vagyis a gépsorok nehezen birkóznak meg a feladatokkal. Épp ezért jó lenne a jövőt illetően, ha a különböző mezőgazdasági nagyüzemek és a gyár vezetői egyeztetni tudnák a szállítás, a begyűjtés ütemét. A diákokról Az sem éppen üdvös jelenség, miszerint az iskolák a tanév első néhány hetére szervezik a vállalt üzemi segítő munkát, mert így lehetetlenné válik a sok fiatal munkaerő értelmes hasznosítása. Tehát olyasféle megoldást kellene a gyárvezetésnek. illetve az érdekelt tanintézetek igazgatóságainak keresniük, amely feloldaná ezt a problémát. Rákóczi Lajos főosztályvezető megítélése szerint időben szükséges kiterjeszteni, elhúzni a fiatalok foglalkoztatását. hogy igazán komoly hasznára lehessenek a konzerviparnak. Vonatkozik ez elsősorban a Heves megyei intézetekre, de a szállítással élő gazdaságokra is, tekintve. hogy a paradicsom zöme ott terem meg. Tovább motiválja a termésbegyűjtésből eredő gondot a göngyöleghiány. Hiába van ugyanis elegendő ládája, göngyölege az üzemnek, a fölerősödött begyűjtés kihat a termés minőségére. A több napig ládákban, földön, kiterített fólián lévő paradicsom mihamar penészedésnek indul, tehát pürésítés tekintetében haszontalanná válik. volna a kölcsönös manőverezést. Én azonnal lassítottam volna, vagy pedig fordulok, hogy minél nagyobb távolságban legyek ettől a hajótól. — Ügy tűnik, itt egyik sem tett semmit. .. — Igen. Megtartották eredeti útirányukat, sebességüket és ebből adódott a tragédia. Rádióban hallottam, fölrótták a. személyszállító hajó parancsnokának, hogy az ütközést megelőzően elhagyta a parancsnoki hidat. Az ügyeletes őrtisztre bízta a hajót és 1234 utasa sorsát, ő pedig lement a kabinjába. Ez megint különös motívum, mert ekkor a kikötőtől még alig távolodtak hét-nyolc mérföldet és a parancsnoka nak a hídon volt a helye. Kikötőközeiben konvergálnak az útirányok, egyre több hajóval kell számolni. A jobbról felfedezett hajó veszélyt jelentett, s annak mozgását intenzíven figyelni kellett volna. Az az ember, aki 1959 óta dolgozik kapitányi rangban, ezeket nem hagyhatta figyelmen kívül. Lépése számomra megmagyarázhatatlan. — A süllyedő hajóról van menekülés? — Minden hajón készenlétben tartják a mentőcsónakokat, tutajokat, de a„Na- himov tengernagy” olyan gyorsan süllyedt, hogy jószerivel ezek vízre bocsátására sem lehetett idő. Az utasok zöme már bizonyára aludt, s el kell képzelni mi történt a vészcsengő hangjára: voltak, akik magukhoz sem tértek első álmukból. A felső szinten lévők, akik még nem aludtak, a mentőmellényekbe kapaszkodva menekülhettek. Az eltűntek nagy száma azzal is magyárázhaÉs a háztáji? Igen, a háztáji termelők munkájáról, a gyár velük létesített kapcsolatáról sem feledkezhetünk meg. különös tekintettel arra. hogy termelőkedvük utóbb évről évre nőtt, ennek megfelelően az átvett zöldség, de főként a paradicsom mennyisége — vagonban számolva — több tucattal haladja meg a korábbi esztendőkét. Persze, ez nem csak jó, mert árnyoldala is van a jelenségnek A családok, szakcsoporttagok ugyanis általában hét végeken érnek rá a szüretelésre, akkor szállják meg a paradicsomföldeket. ami aztán újabb, lökésszerű nyersanyag-beszállítást idéz elő, további nehézségek elé állítva mind a feldolgozó üzemet, mind a göngyölegellátást. És ez természetesen ugyancsak negatív eredményt hoz a portéka minősége tekintetében. Illetve gyarapítja László Csaba sűrítőüzemi vezető amúgy sem kevés gondját! Mindezek ellenére hogyan fogalmaztak a gyári szakemberek, miután a pro és kontra érvek elhangzottak? Nincs mit egymás szemére vetniük. A gyár mindent megtesz, hogy a partneri kapcsolat a viszonyokhoz képest felhőtlen legyen. Ugyanekkor a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok célja is az, hogy a megtermelt áru jó minőségben kerüljön feldolgozásra. Ám e téma kapcsán ismét vissza kell térnünk a diákcsapatok segítőkész munkájára Amelyre változatlanul számítanak a gyáriak, s köszönik a segítséget, miután azt fegyelmezetten, felnőtt emberek módjára nyújtják a fiatalok. Moldvay Győző tó, hogy a hirtelen süllyedő roncs szívó hatása a negyvenméteres mélységbe rántotta a menekülők nagy részét. Sajnos, emiatt is lehetett olyan sikertelen az 50 hajó, számos helikopter és repülő mentőakciója. — Magyar hajókat ért-e hasonló baleset? — Kapitányi szakdolgozatom témája a hajóütközés volt, így pontosan tudom, két magyar hajónak volt kisebb ütközése. Azt viszont két évtizedes szolgálat után is állíthatom, hogy a hajózás veszélyes szakma. A tengeri hajók üzemében, forgalmában rendkívül sokféle baleset fordulhat elő és ezek között legsúlyosabbak a nyílt vízen navigáló hajók összeütközései. Sajnos, ezt igazolja a két szovjet hajó tragikus találkozása is, amelynek tanulságait bővebb ismeretek birtokában mi magunk is kielemzünk és okulásként tanítják majd a fiatal tiszteknek. — Merre járnak a magyar hajók? — A kisebbek az Adeni- öböl és Casablanca között, a hosszú járatú, nagyobb hajóink az amszterdami anyakikötőből indulva közlekednek a Távol-Keletre, Dél- Amerikába. Japánba és visz- sza. — Mi lesz a következő szolgálat? — Szabadságom előtt kis hajóval Szudánból jöttünk Velencébe, majd Casablan- kába és egy fekete-tengeri kikötőből utaztam haza. Egykét hét múlva behajózok, de még nem tudom melyikre és milyen úticéllal. — Mit kívánhatunk? — Jó hajózást. — Jó hajózást ... ! Pilisy Elemér Egy egri tengerészkapitány a katasztrófáról A szovjet hajózás legnagyobb szerencsétlenségének szomorú mérlege: 79 személyt holtan emeltek ki a tengerből, 319- et pedig a mindent megpróbáló mentőosztagoknak sem sikerült megtalálniuk. Az elsüllyedt „Nahimov tengernagy” nevű szovjet tengerjáró személyszállítón 888 utas és 346 főnyi legénység tartózkodott, amikor augusztus 31-én, éjjel Novorosz- szijszk kikötőjétől mintegy 8 tengeri mérföldre nekiütközött a negyvenezer tonnás „Pjotr Vaszjev" nevű szovjet teherhajó. A 174 méter hosszú, 21 méter széles „Nahimov tengernagy” 14—15 perc alatt elsüllyedt. s most 43 méter mélyen, a tengerfenéken fekszik, búvárokkal kutatják át. fontolgatják kiemelését.
