Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-01 / 205. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 205. szám ARA: 1986. szeptember 1., hétfő 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KÖPECZI BÉLA KÖSZÖNTŐJE LENTIBEN Iskolaavató és tanévnyitó ünnepség Mátrafüreden A Himnusz hangjaira magasba kúsztak a zászlók a Mátra- íiiredi Erdészeti Szakközépiskola és Szakiskola avatóiinnep­ségén (Fotó: Perl Márton) A tagság érdekeiért Szövetkezetek. Ezernyi szállal kötődnek a nép­gazdasághoz ezek a fon­tos gazdálkodási egységek. A mozgalom ereje és ered­ményei az elmúlt fél év­tizedben is elismertté tet­ték az ipari, a mezőgazda- sági és a fogyasztási szö­vetkezeteket. Gondoljuk csak el, hogy napjainkban a kereső lakosságnak ke­reken egynegyede dolgo­zik a mozgalomban és a nemzeti jövedelemnek ugyancsak negyedrészét ál­lítják elő. A mezőgazda­ságban meghatározó a sze­repük, miután a termelés­ből 70 százalékkal része­sednek. A három szövetke­zeti ágazat az ipari terme­lés 17, a kiskereskedelmi forgalom negyven száza­lékát adja. A szolgáltatás néhány területén szintén meghatározó a szerepük. Hogy miért soroljuk fel ezeket? Azért, mert az esz­tendő utolsó negyedében tartják kongresszusaikat a szövetkezetek. Számba veszik az elmúlt, nyolcva­nas évtized első felében elért, eredményeiket. fel­tárják a gondokat és meghatározzák a követke­ző- öt esztendőre szóló fel­adatokat. Egy bizonyos, az eltelt jél évtizedben to­vább fejlődtek. Nőtt a je­lentőségük a kistelepülések ellátásában, a szolgáltatá­sokban és a szabadidő hasznos eltöltésének meg­szervezésében. Javult a szövetkezetek gazdálkodá­sa és részt vállaltak a belső ellátáson túl az ex­portból is. Aktívabbá vált a tagság közéleti tevé­kenysége, tehát a szövetke­zeti mozgalom nemcsak jelentős gazdasági, ha­nem fontos politikai ele­me is társadalmunknak. Persze gondokkal is küzdenek. Amellett, hogy fokozódott önállóságuk és rugalmasságuk, a tagság érdekeltsége és ezen ke­resztül kötődése, az egyes szövetkezetek eltérően gaz­dálkodnak. Ez nem ke­vésszer a hozzáértés, a ve­zetői rátermettség hiányá­val magyarázható. A kong­resszusok bizonyosan rá­mutatnak majd a tenni­valókra, amelyeket a VII. ötéves terv szövetkezetpoli­tikai feladataiban megha­tározott. A fő figyelmet most a gazdálkodás szín­vonalának javítására, a termelés növelésére és a minőség javítására fordít­ják! Fontos, hogy mind a három szövetkezeti ágazat­ban megőrizzék az eddig bevált rugalmasságot, al­kalmazkodóképességet, az érdekeltséget és az önkor­mányzatot. A demokrácia fejleszté­sével járuljanak hozzá, hogy a tagság ne csupán a gazdálkodást segítő kérdé­sekbe, hanem a vezetők célszerű kiválasztásába is beleszólhasson. Legutóbb, az MSZMP XIII. kongresszusa is meg­különböztetett figyelmet fordított a szövetkezetek­re. Joggal állapította meg, hogy tevékenységük jól szolgálja népünk érdekeit. Ezért lényeges, hogy alkotó módon tovább gyarapítsák vívmányaikat, erősítve ve­le bevált szövetkezetpoli­tikánkat. Mentusz Károly Szombaton országszerte megkezdődtek a tanévnyi­tó ünnepségek. A hét végén hazánk mintegy 3550 álta­lános, 560 közép- és 270 szakmunkásképző iskolá­jában rendezték meg az immár hagyományos év­nyitókat, hogy az első ta­nítási napon, ma, szeptem­ber elsején mindenhol megkezdődhessék az okta­tás. Megyénkben is min­denütt újra találkoztak a piros nyakkendősök, a matrózblúzosok, a külön­böző egyenruhások, hogy a hétfői, első csengetés előtt köszöntsék az új tanévet. Kétszeresen is ünnepnap volt a tegnapi Mátrafüreden Itt tartották ugyanis a me­gyei tanévnyitót, s egyben felavatták az Erdészeti Szak- középiskolát és Szakmunkás- képző Iskolát. Az avatóra sokan gyűltek össze. Diá­kok, hozzátartozók, tanárok, vendégek. Köztük számosán azok is, akik részt vállaltak e valóban szép, új iskola építésében és hozzájárultak ahhoz, hogy határidőre el­készüljön a megyénk életé­ben — de Észak-Magyaror- szágon is — nagy szerepet játszó oktatási intézmény. A mátrafüredi Erdészeti Szakközépiskola és Szak­munkásképző Iskola 270 diákja és a vendégsereg meghatódottan állt az épület udvarán, amikor a Himnusz hangjaira a magasba kúsz­tak a zászlók. Majd az ün­nepségen — amelyen többek között részt vett Kiss Sán­dor, az MSZMP Heves Me­gyei Bizottságának titkára, Sós Tamás, a megyei KISZ- bizottság első titkára. Kó­nya Lajos, a gyöngyösi városi pártbizottság első titkára, dr. Tir Dezső, Gyön­gyös Város Tanácsának el­nöke. Schmidt Rezső, Heves Megye Tanácsának elnöke mondott iskolaavató beszé­det. Többek között ezt mondotta: — Jogos büszkeséggel, örömmel érzékeljük. hogy Heves megye közoktatásának tárgyi feltételei ismét gya­rapodtak. Ezzel az épülettel a középfokú erdészeti szak­emberképzés korszerű, esz­tétikus — önmagában is nevelőhatású környezetbe került... A megvalósítás érdekében sokat tevékeny­kedtek megyénk politikai, állami testületéi, azok ve­zetői. ... A megye párt- és állami szervéinek döntése alapján 1983 őszén kezdő­dött meg az építkezés. Az érdekelt politikai. állami és társadalmi szervek mind a mai napig kiemelt feladat­nak tartották a beruházás határidőre történő megvaló­sulását. A Heves Megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat munkáját dicséri az a tény, hogy a csaknem 100 millió forintos költséggel az Erdé­szeti Szakközépiskola és Szakmunkásképző időben, és jó minőségben felépült. Kö­szönet és megbecsülés illeti mindazokat, akik az iskola építését társadalmi munká­val segítették. Beszédét követően Schmidt Rezső megyei tanácselnök a nemzeti színű szalag átvá­gásával átadta Papp Lajos igazgatónak az intézményt. Az igazgató az új tanévet megnyitó beszédében többek között elmondotta: — A fa, az (erdő a rhi éle­tünk része. Benne élni, együtt lélegezni éltető ele­münk. Ezt az éltető elemet kaptuk meg azzal, hogy az erdészképzés Mátrafüreden kapott otthont. Ott, ahol az erdő, a természet nyugalma, csendje békét áraszt. Kö­szönjük, hogy új iskolánk birtokbavételével letétemé­nyesei lehetünk Észak-Ma- gyarország erdészképzésének. Az iskolaavató és tan­évnyitó ünnepség keretében leleplezték Jakkel Mihály fafaragó alkotását, amely az épület auláját díszíti. ★ Szombaton délután ünne­pélyes külsőségek közepet­te adták át rendeltetésének Hatvan új oktatási intézmé­nyét, a Széchenyi utcai ál­talános iskolát. A kellemes napsütésben lezajlott aktu­son a gyermekek, szülők se­regén kívül megjelent több társintézmény vezetője, s az ünneplők között volt dr. Kovács János, a megyei ta­nács művelődési osztályá­nak helyettes vezetője. A résztvevőket Micsinai Béla, a helyi tanács osztályveze­tője köszöntötte, majd An- geli József tanácselnök mon­dott beszédet. Mint szavaiból megtudtuk, sokáig váratott magára az ötvenmillió forint költség­gel megépített iskola, amely egyelőre 450 tanulót tud be­fogadni falai közé, és je­lentősen elősegíti a városban a két műszakos oktatás fel­számolását. korszerű tech­nikai ellátottsága révén pe­dig követendő példa. Mi­ként Angeli József elmon­dotta. az itt tapasztalható jobb tárgyi feltételek, az egy műszakos oktatás meg­honosodása, továbbá a hat­száz adagos főzőkonyha, ét­kezde még nem a végső ha­tár. Az intézmény fejleszté­se jövőre tovább folytatódik. A most átadott tíz tante­remhez további hat épül, s megkezdik egy minden igényt kielégítő tornacsarnok építési munkálatait. Avatóbeszédét követően a tanácselnök átadta a város szélén épült új intézmény kulcsát Réz Ferenc igazgató­nak, aki — Angeli Józsefhez hasonlóan — megköszönte a különböző szervek, intézmé­nyek, a közeli honvédalaku­lat, valamint a szülők segít­ségét. amely nélkül az új tanévre nem készülhetett volna el az iskola. Méltatta továbbá a Heves Megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat jó, pontos munkáját, s arról is hangsúllyal beszélt, hogy az oktatóhelyiségekkel, könyv­tárral. klubszobával, három szertárral teljes épületnek olyan aulája van. amelyet az iskolavezetés a közművelő­dés szolgálatába kíván ál­lítani. És. hogy valóban sokolda­lúan hasznosítható a Szé­chenyi utcai új iskola, bi­zonyságként az aulában ren­dezett hangulatos műsorral zárták az avatóünnepséget. A gyermekek, szülők szóra­koztatásáról a pesti Ifjúsági Színház művészei gondos­kodtak ezúttal. Vasárnap Lentiben tartot­ták az országos tanévnyitó ünnepséget, s ennek kereté­ben felavatták az ifjú zalai város új általános iskoláját. Köpeczi Béla művelődési miniszter ebből az impozáns intézményből köszöntötte az 1986—87-es tanév küszöbén hazánk valamennyi oktató­ját, tanulóját és mindazokat, akik szívükön viselik a ma­gyar nevelés oktatás ügyét. — A most kezdődő tanév — hangsúlyozta a továbbiak­ban — a magyar oktatás történetének jelentős állo­mása: hatályba lép az új oktatási törvény, amely tör­ténelmünkben első alkalom­mal foglalja egységes jogi keretbe a nevelés és az ok­tatás egészét az óvodától az egyetemig. — A nevelés és oktatás hatékonyságának megjavítá­sában a pedagógusok játsz- szák a fő szerepet, ezért sú­lyosan esik a latba, hogy helyenként hiány van szak­emberekben. Ezt a hiányt igyekszünk pótolni a peda­gógushallgatók létszámának növelésével. A miniszter bejelntette viszont, hogy általános isko­la első két osztályában a jö­vőben nem lehet képesítés nélkülieket alkalmazni. Befejezésül Köpeczi Béla idézte Szent-Györgyi Alber­tet. akinek jeles szerepe volt 1945 után a magyar oktatás megújításában, ö mondta néhány évvel ezelőtt: „Az is­kola dolga, hogy megtanít­tassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tu­dás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amtt csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szere­tünk csinálni." Losonczi Pál távirata az el nem kötelezett országok csúcsértekezletére Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Robert Mugabe zimbabwei miniszterelnö­köt abból az alkalomból, bogy megválasztották az el nem kötelezett országok VIII. állam- és kormányfői értekezlete elnökévé. A táv­irat hangsúlyozza: a tanács­kozás Harareban történő megrendezése is kifejezi, hogy Zimbabwe Köztársa­ság a nemzetközi élet. az el nem kötelezett mozgalom megbecsült tagja, amely so­kat tett és tesz a világ bé­kéjének és biztonságának megőrzéséért, a nemzetkö­zi megértés erősítéséért. Losonczi Pál egyben kö-, szöntötte az el nem kötélé-' zett országok mozgalmát, amely fennállásának negyed- százada alatt a világpoliti­ka fontos tényezőjévé vált, és növekvő szerepet tölt be a nemzetközi kapcsolatokban. A Magyar Népköztársaság nagy jelentőséget tulajdonít az el nem kötelezett orszá­gok mozgalmának azért is. mert az jelentősen hozzá­járult és hozzájárul a gyar­mati rendszer teljes felszá­molásához, a faji megkülön­böztetés elleni harchoz, a fiatal államok nemzeti füg­getlenségének. szuverenitá­sának megőrzéséhez, a világ­béke erősítéséhez, a nemzet­közi feszültség csökkentésé­hez, az egyenjogú és a köl­csönösen előnyös nemzetközi kapcsolatok, az igazságos világgazdasági rend, a gaz­dasági biztonság megterem­téséért folytatott küzdelem­hez. Az Elnöki Tanács el­nöke táviratában sok sikert kívánt az értekezlet minden résztvevőjének. AZ ORSZÁGOS BÉKETANÁCS AJÁNDÉKA NICARAGUÁNAK Hétvége a béke jegyében A sokszínű, változatos, megújulásra is képes ma­gyar békemozgalmat reprezentáló, az egész országra kiterjedő, számos hazai és nemzetközi béke- és szo­lidaritási akcióhoz kapcsolódó nagyszabású békefesz­tivál kezdődött szombaton, az Országos Béketanács és a Magyar Televízió rendezésében. A fővárosban a rendezvé­nyek központja a Vörösmarty tér volt. Számos, az alka­lomhoz illő esemény színesí­tette a programot. Külön érdekessége volt ennek a kétnapos rendez­vénysorozatnak, hogy a bé­keszerető magyar nép nevé­ben az Országos Béketanács mentőautót ajándékozott Ni­caraguának. Találkozókat rendeztek többek között Sze­geden, továbbá a Csepel Au­tógyárban, ahol a Fürst Sán­dor brigád tízezer forintot adományozott béke céljára. A szemerkélő eső. a borús idő ellenére a fővárosban és a vidéki városokban is szá­mos rendezvényt tartottak, amelyek között éppúgy sze­repeltek folklórműsorok, mint egyéb művészeti bemutatók, ankétok és politikai nagy­gyűlések. Az eseménysorozat keretében például békevonat indult Miskolcról Szombat­helyre, Fertőrákoson pedig békecentrumot alakítottak ki. Itt a barlangszínházban a megye békeklubjainak közép- iskolás, szakmunkástanuló, továbbá munkás- és értel­miségi fiataljai adtak egy­másnak találkozót. Béke, if­júság, sport címmel egész napos rendezvénysorozat volt Agárdon. Fejér megyé­ben nemzetiségi együttesek színpompás bemutatója gaz­dagította a programot, ugyan­itt megrendezték a kisipa­rosok termékbemutatóját, valamint a hagyományőrző népművészeti vásárt. Újszerű és szimbolikus je­lentésű rendezvény volt az, amelyet a Nyíregyházához közeli Felsősimán tartottak: az itt élők mellett eljöttek delegációk Csehszlovákiából, Lengyelországból és Görög­országból is. A politikai gyű­lés szónoka Ribánszky Ró­bert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára VOM. A fertőrákosi barlangszín­házban békenagygyűlésre került sor, amelyen részt vett Jan Martenson, az ENSZ főtitkárhelyettese is. Az ese­ményen Pozsgay Imre, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára mondott beszédet. — A mostani békenagy­gyűléshez hasonló demonst­rációkra van szükség, ha hi­szünk abban, hogy hatást, befolyást tudunk gyakorolni azokra, akikre hatalmi hely­zetükből adódóan a döntés tartozik az emberiség sorsá­ról — mondotta Pozsgay Imre. — A világ békéjére akkor tudunk igazán hatás­sal lenni, ha itthon ember­szabásúak a viszonyok, ha nem válságok szabdalják ke­resztül a társadalmat, hanem közmegegyezés teremti meg a közös nemzeti cselekvés fel­tételeit. Vasárnap azzal folytató­dott a békehétvége rendez­vénysorozata, hogy Jan Mar­tenson a békemozgalom ak­tivistáival találkozott. Ezen a napon a fővárosban, a Vö­rösmarty téren, továbbá az ország számos más települé­sén hívták közös akcióra a békeszerető állampolgárokat. Folyamatosan gyűltek az ado­mányok a Mentőautót Nica­raguának elnevezésű szoli­daritási akcióra, vasárnap délelőttre mintegy 300 ezer forintot könyvelhettek el a szervezők. A Békecorsó című újság árából befolyt összeg sok más bevétellel együtt ugyancsak erre a számlára ment. A békehétvégére görög, francia, japán, szovjet, NDK- beli, holland, osztrák, len­gyel és csehszlovák béke­mozgalmi képviselők látogat­tak el hazánkba. A két nap eseménysoroza­tához kapcsolódó rendezvény volt, hogy a szegedi Nem­zeti Színház társulata bemu­tatta a Hair című rock­musicalt a barlangszínház színpadán. Az Országos Béketanács és a Magyar Televízió még ko­rábban gyermekrajzpályáza- tot hirdetett Élni akarunk címmel. A legsikeresebb al­kotásokkal és a pályázat nyertesével, Gór Nagy Eme­sével a közönség is megis­merkedhetett. A békepavi­lonba folyamatosan érkeztek versek, írások, rajzok: szom­batról vasárnapra virradó éjszaka nyomdába került a Békeújság, amelyet a rende­zők a résztvevőkkel közösen szerkesztettek meg. Mind­eközben a Vörösmarty téren szüntelenül szólt a zene, a színpadon egymást váltották a szólisták és a zenekarok. Fellépett Bacsa Ferenc, a Victor Jara együttes, Halász Judit és a Bojtorján együt­tes, a Szintézis, a Menta, a Latin Combo együttes, Bor- sányi Ilona és Varga Kata: A kulturális programot lát­ványos bolgár és kubai folk­lórműsor színesítette. A bé. kehétvége egyébként vasár­nap este a Studium Dixiland minikoncertjével zárult.

Next

/
Oldalképek
Tartalom