Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-07 / 185. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 7., csütörtök 5. MONGÓLIA A tudományos akadémia 25 éve Fennállásának 25. évfor­dulóját ünnepli az idén a Mongol Tudományos Akadé­mia. Létrejötte fontos ese­mény volt az ország tudo­mányos életében és továb­bi fejlődése szempontjából. Jóllehet történelme során a mongol nép legjobbjai ma­gas szinten művelték a csil­lagászatot. az orvostudo­mányt. a nyelvészetet, a történelmét, a filozófiát és az irodalmat, a tudományos élet minőségi előrelépést jelentő szervezettségét csak a népi forradalom győzel­me után hozhatták létre. Az akadémia jogelődje, a Tudományos Kamara már közvetlenül a forradalom ki­vívása után, 1921-ben meg­alakult. Később Tudomá­nyos Bizottság néven vált ismertté tudós körökben, majd 1961-'ben már akadé­miaként funkcionált. Jelenleg fizikai és mű­szaki osztálya, kémiai, ma­tematikai, általános és kí­sérletes élettani osztálya, nö­vénytani, földtani, földrajzi, történelemtudományi, szo­ciológiai és jogi, nyelv- és irodalomtudományi, vala­mint keletkutató osztálya működik. Intézetei a mű­szaki, a természet- és a társadalomtudományok kö­ré szerveződtek. Egyes in­tézményeit, mint például a Közgazdasági Kutatóinté­zetet az akadémia mellett a Mongol Állami Tervbizott­ság is felügyeli. Az akadé­mia keretében információs osztály. tekintélyes állo­mányt őrző könyvtár és ki­adó is működik. A fiatal tudományos in­tézménynek 11 rendes és 27 levelező tagja van. Tizenkét tiszteleti tagjának sorában elsősorban a szocialista or­szágok tudóstársadalma kép­viselteti magát. A fő kutatási területek a tudományok úgyszólván va­lamennyi lényeges problé­máját felölelik. Szovjet ku­tatókkal karöltve jelentős részeredményeket érnek el az űrkutatásban és az atom­fizikában. Az ország geoló­giai, talajtani, vízrajzi vi­szonyait, ásványi forrásait, növény- és állatvilágának múltbeli és mai jellegzetes­ségeit mongol—szovjet ex­pedíciók kutatják. Szakosod­tak a matematikai statiszti­kára, kémiában pedig a ter­mészetes nyersanyagok vizs­gálatára. Az előző ötéves terv első négy évében 86 kutatási eredményt sikerült bevezetniük a gyakorlatba. Erősödnek és szélesednek kapcsolataik az NDK, Ma­gyarország, Csehszlovákia, Bulgária, Kuba, Románia és Vietnam tudományos intéz­ményeivel. Egyes szakterü­leteken kapcsolatot építet­tek ki japán. finn. indiai, francia, brit, NSZK-beli és amerikai tudósokkal is. A Mongol Tudományos Akadémia részt vesz a kü­lönböző UNESCO-programok megvalósításában. A KGST- tagországok tudományos- műszaki együttműködési programjának keretében a biotechnológiai kutatásokra szakosodtak a jubiláló aka­démia kutatói. Kuba képekben Kubai krómbányászok Itt készülnek azok a kombájnok, amelyekkel a cukornádat aratják Cnkornádaratás SZOVJETUNIÓ Azerbajdzsán: a hosszú élet titka KNDK Életelixír Phenjanból Csomagolják a külföldön is keresett szereket (Fotó: „Korea” folyóirat — KS) A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Azerbaj­dzsánban, a Kaukázuson-túli szovjet köztársaságban, a hosszú életű emberek ha­gyományos paradicsomában jelenleg több mint 14 200 százéves vagy ennél idő­sebb ember él. A rekorder Gjulbadan Allahvergyijeva, aki már csaknem 150 éves. Érdekes, hogy a hosszú éle­tű emberek korábban álta­lában a falvak lakói voltak, most azonban egyre többen élnek a nagyvárosokban is. Mivel jobban meg akar­tam érteni e jelenség okát, Szugyeif Immamvergyijev professzor, a köztársasági gerontológiai társaság elnö­ke összeismertetett a Baku­ban élő 97 éves Mamed Alijevvel. A ház bejáratánál unoká­ja. a 30 éves Gjulaz fo­gadott. Alijevnek egyébként öt fia, 12 unokája, J4 déd­unokája, és 3 ükunokája van. Lánya azt mondta, nagyapa nemrég jött visz- sza a piacról, most lepihent. Amikor a szobába léptünk, láttuk, hogy Mamed Alijev olvas. Méghozzá szemüveg nélkül! Igaz, a könyvet elég közel tartotta a szeméhez. Mamed egész életében dol­gozott. Munkáséletét 1905- ben, az olajiparban kezdte. Később a vagonjavító mű­helyben, majd egy malom­ban dolgozott. 65 éves ko­rában, vagyis a szokásosnál 5 évvel később ment nyug­díjba, ám a munkával nem hagyott fel. Postásként dol­gozott tovább. El sem tudja képzelni az életét az erejé­hez mért munka nélkül. Pi­acra, üzletbe jár, gondozza az udvaron lévő fákat. Egy időben dohányzott, ezt azonban már abbahagyta. Alkoholt csak a nagy ünne­peken iszik, akkor is keve­set. Viszonylag keveset eszik. Szereti a friss zöld­séget, gyümölcsöt, a tejet és tejtermékeket. Húst is eszik, de nem zsírosat. Esténként egy-másfél órát sétálgat a tenger partján. Nem szeret sokat ülni. Beszélgetésünk közben is fel, s alá jár a szobában. — Mamed Alijev — mond­ja Szugyeif Immamvergyijev —, egyike másfél milliós váro­sunk 900 idős emberének, akik 95 évesek vagy ennél öregebbek. Csaknem ugyan­ennyi van belőlük Kirova- bád ban, Szumgaitban és Mungecsaurban, amelyek szintén jelentős ipari köz­pontok. Valamennyiüket nyilvántartja a köztársaság gerontológiai és geriátriai társasága. A legkiválóbb azerbajdzsáni egészségügyi szakemberek (e társaság tagjai) nemcsak figyelemmel követik az idős emberek életének alakulását, hanem megelőző orvosi ellátásban is részesítik őket. Az idős emberek már hoz­zászoktak, hogy a kicsiny Mardakjani üdülőhelyen évente 25 napot pihennek. Az is megszokott dolog, hogy a köztársaság bármely ré­szében megbetegszik egy idős ember, azt azonnal jelentik a gerontológiai központnak, ahol eldöntik, hogy beszállít­sák-e az illetőt Bakuba, avagy szakorvosokat küldje­nek a helyszínre. — Sokan úgy vélik, hogy a hosszú élet képessége ve­lünk született és öröklődik. Igazolják-e ezt a megfigye­lések ? — Az öröklődés valóban fontos tényező, ám koránt­sem az egyetlen. Az is igaz, hogy a hosszú élet képessé­ge családról családra száll. Igaz azonban, egy más dolog is: nálunk Azerbajdzsánban a szocialista forradalom előtt az átlagéletkor 50 év volt, míg jelenleg 76. Ez sok ok miatt törvényszerű. Például a forradalom előtt mindösz- sze három orvosi rendelőnk volt, most közel másfél ezer. A köztársaságban minden 400 főre jut egy orvos. A gerontológusok megfi­gyelései ismét igazolják, a hosszú élet legfontosabb titka a munka. Megjegyzem, hogy az idős emberek kö­zött az elmúlt 60 évben egy sem akadt, aki a mun­kanélküliség miatt stressz­helyzetet élt volna át. Az idős emberek munkásélete általá­ban két részre oszlik. A hi­vatalos munkára (a nyugdíj­ba menésig) és a nem hiva­talosra, az erejük szerint otthon, egészen életük vé­géig folytatott tevékenység­re. Véleményem szerint ez meggyőzően bizonyítja azt, hogy a hosszú életkorban a genetikai adottságok mel­lett a társadalmi tényezők igen fontos szerepet játsza­nak. — Térjünk vissza ismét Mamed- Alijevhez. Hogyan tudta egészségét ilyen idős korban is megőrizni? A recept egyszerű — vá­laszolja. — Szeretni és ér­tékelni kell az életet, örül­ni kell minden napnak, tü­relmetlenül kell várni a hol­napi napot és élvezettel kell arra gondolni, amit az em­ber másnap fog tenni. Lev Aszkerov APN - KS Napjainkban Magyaror­szágon is reneszánszát éli a különböző gyógynövények felhasználása az orvostudo­mányban. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság­ban, különösen nagy hagyo­mánya van eme gyógymód alkalmazásának, hiszen ré­gebbnél régibb papíruszte- kercsek és könyvek bizo­nyítják: ezen a vidéken már évezredek óta ismerik a gyógyfüvek értékes tulaj­donságait. A „Tonguibogam” nevű ősi könyv például rész­letes ismertetést közöl több mint 1200 természetes gyógyszerről, elkészítésük­ről és alkalmazási terüle­tükről. Az évezredes orvostudo­mányi örökséget igen jól hasznosítják a mai, modern laboratóriumokban, gyógy­szergyárakban, amelyek kö­zül is vezető helyet foglal el a Mannyon Gyógyszer- gyár. Termékei népszerűek és keresettek az országha­tárokon túl is. ötvennél is több például azon erősítő tonikoknak, frissítőszerek­nek a száma, amelyek rend­szeres használatával meg­növekszik a szervezet álta­lános ellenállóképessége, s így természetesen kisebb a megbetegedés esélye is. A phenjani üzem talán legkedveltebb gyártmánya az a tonik, amely, ha az évek múlását nem is, de a szer­vezet fizikai és szellemi öre­gedését bizonyos fokig kés­lelteti. A fiatalító tonikhoz — ilyen például a Younge- ron nevű — szükséges gyógynövényeket, füveket a KNDK északi és keleti része­in található hegyvidékek lankáin és mély völgyeiben termesztik speciális ültetvé­nyeken. Komponenseit ne­héz lenne, s nem is érde­mes egytől egyig felsorolni, de elég megemlíteni, hogy természetesen nem hiányzik közülük a ginsenggyökér. Ennek .jótékony hatásáról pedig már hazánkban is *o- kan tudnak. — daróczi — A 97 éves Mamed Alijev (Fotó: SZP—APN—KS) Gyermekorvosnál (Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Tavaly ősz óta működik a nikkelfel­dolgozó üzem első részlege. A képen a létesítmény óriástornya készül

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom