Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-05 / 183. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 183. szám ÁRA: 1986. augusztus 5., kedd 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Augusztus Nem hangulatrontás, csupán előrelátó emlékeztetés. Augusztus ugyanis a nyárutó hava, amikor még forró. néha tüzes ugyan a nyár, de a lehullott virágok, a felszántott tarlók már figyelmeztetnek. Az idén a kurtára szabott aratást már tallán el is felejtették az aratók és a gazdaságok vezetői, dolgozói, a kukorica- és napraforgótáblák felé kacsingatnak, szemlézik a cukorrépát, ezektől remélve a búzánál gazdagabb betakarítást. A múló augusztus tik- kadtságában van egy kis útrakészülés, egy kis búcsúzás, amit bizonyít az is, hogy a tarlóban hasított barázdák mélyén, fiatal gólyák lépkednek peckesen, szüleikkel alig törődve. Augusztusban különös ünnepélyesség öleli át a szőlődombokat, a gazdák szeme hizlalja a fürtöket, sajnálják a tavaly elfagyott tőkéket, mustrálgatják az újonc hajtásokat. — Csak jég ne legyen! A termelőszövetkezetek táblái is szépen mutatnak és ha augusztus, szeptember nem lesz kegyetlen hozzánk, akkor a jó közepesre becsült termést még márkázhatja a minőség. Hosszú, napsugaras ősz kell. néhány napos csendes esővel, amitől aztán dagadnak a szemek, szaporodhat a must. — Kevesebb, de jobb lesz a bor, mint tavaly! így jósolgatják, találgatják a jövőt a történelmi borvidéken és remélik, hogy annyi csapás, kár után, az idén legalább a cukorfok lesz magasabb a megszokottnál. Ez természetesen csak óhaj és remény, afféle augusztusi várakozás, amikor már ugyan mutat valamit a szőlő, de hol van még a szüret... Augusztus — a nyárutó hava — a felkészülés időszaka is! Felkészülés a nagy őszi munkákra, a szántásra, a vetésre, a szüretre, arra az időszakra, amelyre érvényes a mondás: ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát! A tavayi őszi vetés, bizony sok helyen nem volt dicséretre méltó. Az idén több idő van a talaj, a magágy gondos előkészítésére, reméljük az árpa, búza vetése sem hoz majd szégyent a traktorosokra és nem lesz pirulnivalójuk akkor sem, amikor majd ősszel hátranéznek a soroló búzatáblákon .. . Ebben a hónapban vége a nyaralásoknak, gyermek, szülő, pedagógus bizony már őszt, a szeptembert forgatja a fejében, a komoly munkát. Elkészülnek a színes filmek, fotók, a világjáró kirándulások felejthetetlen emlékei, az idei nyár számvetései, amelyek — beleszámítva az augusztust is — reméljük boldog és örömteli volt a legtöbb családban .. . Szalay István A legfőbb gondot a szárazság okozta Aratás - közepes terméssel Mint lapunkban is beszámoltunk róla, alig néhány napja befejeződött az aratás Heves megyében. Sajnos az időjárás nem volt kegyes ebben az évben a gabonatermelőkhöz, aminek az lett a következménye, hogy a rendkívüli szárazság miatt csak közepes termést takaríthattak be. Jurányi János, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője a tapasztalatokat összegezte munkatársunknak. — Milyen lehetőségekkel indultak a múlt évi őszi gabonavetésnél a gazdaságok? — Tavaly októberben üzemeink általában jó, illetve megfelelő minőségben végezték el az őszi kalászosok talajelőkészítését és vetését, annak ellenére, hogy nagyon száraz volt a talaj. így a kötöttebb földeken a vetőágyat csak többmenetes munkával tudták elfogadhatóvá tenni. A kifejezetten aszályos, csapadék nélküli őszi időjárás miatt az árpa és a búza túlnyomó része rosszul és hiányosan kelt ki. Általánosan igen gyenge, fejletlen állapotba került a téli időszakban. Tulajdonképpen a november végi, december eleji csapadék hatására indult meg az elvetett vetőmag tömeges csírázása, kikelése. Így a talaj felszínén csak december közepén váltak „láthatóvá” gabonavetéseink. A téli időszakban hullott jelentős mennyiségű csapadék, illetve a tél végén bekövetkezett hóolvadás nyomán a megye alföldi részein főleg a Tisza és a Tárná mentén belvizek keletkeztek. Csaknem 15 ezer hektár területet borított a víz, melynek 50 százaléka kalászos volt. Ezek miatt 4200 hektár búza és 780 hektár ősziárpa- terület pusztult ki. — Mi következett tavasz- szal? — Kifejezetten aszályosak voltak a tavaszi hónapok, márciusban, áprilisban és májusban is a sok évi átlagos csapadékmennyiséghez képest csak a fele mennyiséget kapta a megye területének 70 százaléka. A különböző rovarkártevők ellen is szinte általánosan védekezni kellett. A másik lényeges jellemző az volt, hogy az említett hónapokban az átlagosnál magasabb volt a hőmérséklet. Ennek hatására az őszi árpa és a búza igen korán kikalászolt, de túlságosan is alacsony maradt. Az őszi árpára már teljesen megkésve érkeztek meg a május végi záporok, zivatarok, ugyanakkor a búzát lényegében még az utolsó órában megmentették a katasztrofálisnak minősíthető „megsüléstől”. — így milyen tapasztalatokat szereztek? — Mint már említettem, a rendkívüli időjárás rendkívüli helyzet elé állította a gazdaságokat. Hamarabb kezdték az aratást és hamarabb is fejezték be, összesen 68 ezer hektár területről takarították be a gabonafélék termését. Ebből természetesen a búza adta a legnagyobb munkát, hiszen 58 ezer hektárról aratták. A termés csak közepes lett, elmaradt a tervezettől. Néhány gazdaságban, mint a Hevesi Rákócziban, a gyöngyöshalászi, a poroszlói, a viszneki, a hatvani, valamint a sarudi termelőszövetkezetben a körülményekhez képest jó eredményeket értek el. Az idei gabonatermelés tapasztalatainak részletes, alapos értékelése a következő három-négy hét feladatát jelenti mind az üzemekben, mind pedig megyei szinten egyaránt. Jelenleg az aratás közvetlen befejezése után csupán néhány fontosabb dologról számolhatunk be, amely arra kötelez, hogy alaposan és körültekintően elemezzük a termelés minden fontos tényezőjét, ösz- szetevőjét. Az bizonyos, hogy a gabonatermelésben az eddiginél nagyobb figyelmet és gondot kell fordítani a talajművelésre és ezen keresztül a földek nedvességének megőrzésére. Az alkalmazott búzafajták nagy termőképességűek, intenzívek és igényesek. Különösképpen jelentős a tápanyaggal összefüggő igényességük. Ezt gazdaságaink többsége megfelelő vizsgálatok alapján a betervezett hozamszintnek megfelelően biztosítja. Az üzemek egy része viszont pénzügyi meggondolások és kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt nem teszi meg a magas terméshez és a fajták igényeihez szükséges szakszerű növénytáplálást. Ugyanez vonatkozik a szakszerű növényvédelemre is. A középtávú gabonatermelés fejlesztési célkitűzéseinek megvalósítása viszont szükségessé teszi a tápanyag-felhasználás, illetve az okszerű növényvédelem megfelelő elvégzését. A gabonafelvásárlás egyébként szervezetten, zavartalanul biztosítva volt. Ebben az évben először minőség alapján vásárolták fel a kenyér- nekvalót. A búza nyers sikértartalma 28—33, míg hektolitersúlya 80—82 kiló. Erre tehát nem lehetett különösebb panasz. Reméljük jövőre még jobb eredmények születnek. Mentusz Károly Magyarok a nagyvilágban Nemzetközi tudományos tanácskozás a Műszaki Egyetemen Hétfőn a Budapesti Műszaki Egyetemen nemzetközi tudományos tanácskozás kezdődött „Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában” címmel. Az első alkalommal megrendezett hatnapos konferencián 250 külföldön élő magyar származású, valamint 350 hazai tudós, kutató és műszaki szakember vesz részt. A fórumot a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyarok Világszövetsége, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem hívta össze. A tanácskozást Pungor Ernő akadémikus nyitotta meg. Hangoztatták, hogy a magyar értelmiség legjobbjai mindenkor gazdagították és gazdagítják ma is a világ természettudományos és műszaki haladásának eredményeit. A hazánkban tevékenykedő tudósok és mérnökök figyelemmel kísérik azokat az eredményeket, amelyeket volt honfitársaik, mint külföldi állampolgárok a maguk országában elértek, s büszkék ezekre. S bizonyos, hogy a külföldön élők is rendszeresen tájékozódnak országunk tudományos és műszaki eredményeiről. A most kezdődő tanácskozás célja az, hogy a hazai és a külföldön élő magyar származású szakemberek a jelenleginél is szorosabbra fűz. zék kapcsolataikat. Ezt követően Maróthy László miniszterelnök-helyettes a kormány nevében üdvözölte a konferencia résztvevőit. Hangsúlyozta, hogy a tudomány előrehaladásunk egyre fontosabb — számos ponton meghatározó — forrásává válik. Ahhoz, hogy a hazai tudomány megfeleljen társadalmi küldetésének, fokozottan be kell kapcsolódnia "a nemzetközi tudományos élet vérkeringésébe. Különösen ígéretes lehetőségek nyílnak a KGST-be tömörült országok 2000-ig szóló Komplex Kutatási Programja révén — mondotta. Maróthy László beszéde után Farkasinszky Lajos, a fővárosi tanács elnökhelyet, tese köszöntötte a résztvevőket. Berend T. Iván, az MTA elnöke méltatta a tanácskozás jelentőségét, s egyebek között arról is szólt, hogy a határainkon túl élő magyar származású tudósok rendkívül jelentős eredményeket érnek el országaikban. Ezzel hazánk és a magyar tudomány hírének gyarapításához is hozzájárulnak. Az itthon tevékenykedő kutatók egyharmada ma már eljut a világ legnevesebb tudományos műhelyeibe, s ezt nagyban elősegítik a külföldön élő magyar származású szak. emberek. A kapcsolatok további erősítéséhez jó alkalom lesz a most megrendezendő konferencia. A Magyarok Világszövetsége nevében Bognár József akadémikus, a Világgazdasági Kutató Intézet igazgatója, a MTESZ képviseletében pedig Fock Jenő, a szövetség elnöke üdvözölte a tanácskozás résztvevőit. Ezt követően Bay Zoltán, az Egyesült Államokban élő magyar származású profesz- szof megköszönte a külföldön élő magyar származású tudósok és mérnökök eredményeit méltató szavakat. Felmentések — kinevezések A Minisztertanács dr. Maró- ti Jánost és Páder Jánost, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyetteseit érdemeik elismerése mellett, nyugállományba vonulásukra tekintettel, dr. Adorján Tamást és Schmitt Pált, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnök- helyetteseit érdemeik elismerése mellett tisztségük alól felmentette. A Minisztertanács egyidejűleg dr. Pongrácz Antalt az Állami Ifjúsági és Sporthivatal általános elnökhelyettesévé, dr. Aján Tamást, Tibor Tamást és dr. VargaSabján Lászlót az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökhelyettesévé kinevezte. Az Elnöki Tanács dr. Ma- róti Jánost és Páder Jánost a testnevelés és a sport fejlesztése érdekében kifejtett eredményes munkásságáért Április Negyediké Érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetést Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn adta át. (MTI) Kánikulában a Tisza partján Kánikula van! Megyénk strandjai, fürdőhelyei zsúfolásig teltek. Felvételeink az újonnan átadott kiskörei szabadidöstrandon készültek, ahol vasárnap is több ezren hűsöltek a Tisza kellemes vizében. »■,. V':«,***► (Szántó György felvételei)
