Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-04 / 182. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 4., hétfő * í. ■■ Uzen a szerkesztő OR TÓ FERENC, BÜKKSZENT ERZSÉBET A hirt sajnálatos módon félreértették. Egyelőre csak arról van szó, hogy a he­lyi közlekedésben utazhat­nak díjtalanul a hetven éven felüliek. Tehát csak azokon a buszokon, amelyek a vá­rosokon belül közlekednek, helyi járat címén. A na­gyobb távolságokra válto­zatlan kedvezménye a nyug­díjasoknak, — korhatár nél­kül — az az ötvenszázalé­kos kedvezmény, melyhez a papírt a nyugdíjjal együtt kapják meg minden év már­ciusában. SZ. JÁNOS, EGER Sajnos valóban nincs még bőséges kínálat a fizetőven­dég szobákból a megye olyan községeiben, melyek valóban alkalmasak lennének nya­ralásokra, kül- és belföldi turisták fogadására. Ebben egy kissé lemaradtunk más országrészek mögött. Tudo­másunk szerint ezzel fog­lalkoznak az érdekelt uta­zási irodák. Ami az egyes községek különböző szol­gáltatásainak bővítését il­leti, ezt nem lehet csak a megyei szervektől várni. a pénz ugyanis korlátozott mértékben áll csupán ren­delkezésre. Új lehetőséget ad azonban az egyes fej­lesztésekhez, hogy ez évtől kezdődően a községek meg­felelő tervek alapján meg­pályázhatnak bizonyos ösz- szegü központi (megyei) pénzügyi segítséget egy-egy jelentősebb beruházáshoz. E tervek között szerepelhet el­vileg az idegenforgalom fej­lesztése is. B. ANDRASNÉ, EGER A gyed letelte után ter­mészetesen a továbbiakban jogosult a gyes-re is. A má­sodik gyermek megszületé­se esetén ismét jogosult munkaviszonya alapján. a terhességi-gyermekágyi se­gély összegére, — mivel azóta a hasonló munkakör­ben dolgozók bérét emel­ték, e keresetek átlaga alap­ján számítják ki ezt, s ez lesz a gyed alapja is. A má­sodik gyermek után járó gyermekgondozási díj fize­tése esetén természetesen nem jogosult az első után gyes-re. Arra viszont van lehetősége, hogy a gyed he­lyett a két gyest válassza, ha annak összege az ön ré­szére kedvezőbb. „REHABILITÁCIÓ'' JELIGÉRE, HATVAN Mivel problémája munka­bért érintő, az eljárás a kö­vetkező: forduljon írásban a vállalat — munkahely — vezetőihez, s kérje fizetése megállapítását, a régi mun­kakörében dolgozók jelenle­gi, magasabb átlaga alap­ján. Ha ezt megtagadják, pa­naszával a vállalati munka­ügyi döntőbizottsághoz kell fordulnia, s kedvezőtlen dön­tés esetén a Munkaügyi Bí­rósághoz fellebbezhet. A ké­rése ugyanis jogos. Amennyiben a baleset folytán állapota tovább rom­lott volna, s munkaképes­ség csökkenése a korábban megállapítottnál nagyobb mértékűvé vált, kérheti a baleseti járadék emelését is. Ezt a kérelmét a Társada­lombiztosítási Igazgatóság­hoz kell benyújtania, s eh­hez természetesen újabb or­vosi véleményezésre van szükség. A Füzesabonyi Állami Gazdaságban sárga- és görög­dinnye NAGY TÉTELBEN KAPHATÓ. Klubtalálkozó Kerecsenden A kerecsendi Dankó Pis­ta Ifjúsági Klub tagsága vendégszeretetét élvezhette a napokban a boldogi ci­gányklub tagsága. A ven­déglátók cigány írók, köl­tők műveiből adtak elő. A vendégek pedig cigánytán­cok bemutatásával szóra­koztatták a több mint száz érdeklődőt. Színfoltja volt ennek a napnak, hogy a dankósok meghívását elfo­gadva, Lakatos Menyhért író eljött a találkozóra. Ez alkalommal, nem mint író, hanem mint a Magyaror­szági Cigányok Kulturális Szövetsége elnökségének el­nöke. Az előadó a szövetség létrehozásának előzményei­ről, az 1986. június 12-i ala­kulásról és a szövetség előtt álló feladatokról beszélt, amit nagy érdeklődéssel hallgattak a résztvevők. Az előadást követően számta­lan kérdéssel lepték meg az országos elnököt, aki érdemben választ is adott valamennyi kérdezőnek. Minden résztvevő örömmel nyugtázta, hogy végre lett egy intézményesített érdek- képviseleti szervezetünk, melytől sokat várunk. Pusoma Jenő Kerecsend Olcsó játék...!(?) A minap személyesen is meggyőződhettem egy divat­nak éppen nem nevezhető vandál jelenségről Nevezete­sen arról, hogy egyesek szépen „elkereszteliR* a Gyöngyös és környéki települések ne­veit A Mátrafüred felől Aba- sárra érkezők például ezt ol­vashatták a helységnévjelző táblán: Las-Vegas A köz­utasoktól hallottam Visontán: Columbia, Domoszlón: Moszk­va, Karácsondon: City áll(n. ezeken a táblákon, s pedig nem is könnyen eltávolítható festékkel, sprével felírva . .! E szomorú tényhez kívánko­zik a másik, miszerint a 24-es számú főút mátrai szakaszán kiszabdalják és eldobálják, fordítva visszahelyezik az ú( melletti vezetőoszlopokat . Na. még ez is „szép” szóra­kozás! Némiképp biztató, hogy a rendőrség a közúti igazga­tóság illetékeseivel együtt pró­bálja kiszűrni, megfékezni, kellőképpen büntetni a rongá- lókat. Legalábbis erről is tu­domást szereztem De mégis fel kell. hogy tegyem a van­dálokhoz a kérdést: a rongá­ló most már boldog? Számára ez volt a beteljesülés . .? Én mindenképpen olcsó játék­nak tartom! (korcsog) Kik árulhatnak a csebokszári piacon? Szemtanúja voltam annak, hogy idős asszonyokat mo­lesztálnak —, írta egyik la­kótelepi olvasónk. A to­vábbiakban azt kérdezte, miért nem árulhatnak sza­badon az idős nénik a Cse- bokszári-lapótelepen létesí­tett kis piacon, hiszen ezek­nek az asszonyoknak a kis­kertek termése csekély nyugdíjuk, járadékuk ki­egészítését segíti. Amellett hozzájárulnak a lakótelepi­ek jobb zöldségellátásához. S mi történik? a közterület­felügyelő elzavarja őket kis portékáikkal. Valóban nem árulhatnak az „őstermelők" a piacon? Tettük fel a kérdést az ol­vasói levél alapján a város termelés-ellátás felügyeleti osztálya helyettes vezetőjé­nek. Káló Lászlónak. Szó sincs erről, nyugta­tott meg bennünket, hiszen a kis piac létrehozásának egyik célja éppen az ellá­tás javítása, annak a lehe­tőségnek megteremtése, hogy az őstermelők, s az arra la­kók kis hobbikertjeik feles­leges termését értékesíthes­sék. Hogy kulturáltabbak legyenek a körülmények, 24 elárusítóasztalt is felállíttat, tunk. Igaz, ezek egy részét részben állandó jelleggel bérlik, részben időszakosan. Hat asztalt fieti két alka­lommal, hatot heti egy al­kalommal. ötöt keddtől szombatig bérelnek. 7 asz­tal egész héten át teljesen, ezek pedig a közbeeső na­pokon szabadok. Tehát az érintettek közül bárki igénybe veheti ezeket az asztalokat a szabad napo­kon. Az úgynevezett helypénz lefizetése után nyugodtan árulhatják termékeiket. Ami vitára ad okot, hogy a né­nik közül többen nem az asztalokra rakják ki árui­kat, hanem az ABC-bolt előtti terecskén. Ez pedig nem közterület, hanem az áfész területe, innen jog­gal küldik el az árusítókat. S teszik ezt azért is, mert az áfésznek is van zöldsé­gesrészlege a bolton belül, s így saját forgalmát kí­vánja biztosítani. Ilyen ese­tekben szólnak közbe a közterület-felügyelők is — joggal. A kijelölt helyen tehát zavartalanul árulhatják kis kertjeik termését az őster­melők és hobbikert-tulajdo- nosok egyaránt. De! csak a kijelölt területen. (Válaszol az illetékes ^ Nem bürokrácia, anyagiak hiánya... Olvasói levél alapján fog­lalkoztunk lapunkban a me­gyei bíróság épületének helyreállításával kapcsola­tos nehézségekkel. A cikk­re, újabb olvasói levél ér­kezett, megkérdőjelezve an­nak állítását, hogy a kése­delmeket anyagiak hiánya okozta. A levélre az Igazságügyi Minisztérium illetékes osz­tályának, a Terv- és Pénz­ügyi Főosztálynak vezetőjé­től kaptunk választ, mely­ben többek között arról tá­jékoztatták szerkesztőségün­ket, s a lapon keresztül ol­vasóinkat, hogy a miniszté­rium kiemelt fontosságú fel­adatnak tartotta és tartja a műemlék jellegű épületek helyreállítását, rekonstruk­cióját, karbantartását. Mivel a cikk és a levél érthető okokból nélkülözi a szakszerű építészeti ismere­teket, kiegészítették a ce­mentlábazatra vonatkozó megállapításokat: ....... az említett munka­t erületen a tervek szerint a homlokzatfestést követő áll­ványbontás után — befeje­ző munkaként — a cement­vakolat kijavítására és fes­tésére került volna sor. A szóban levő javítás előtt azonban szemrevételezéssel nem volt megállapítható, hogy a lábazat mögötti téglafal morzsalékossá vált, nem tartja biztonságosan a régi cementlábazatot. Mi­vel a helyreállítás megkez­désekor kiderült, hogy a fe­lület kétharmada károso­dott, biztonsági okokból el­rendeltük a cserét. Az új, műkőből készülő lábazati lapokat már 1985-ben meg­rendeltük, elhelyezésükre azonban csak a gyártás után, fagymentes időszak­ban kerülhetett sor. Arra törekedtünk, hogy az épület előtti járdaszakaszt mielőbb visszaadhassuk a forgalom­nak, tekintettel az odatele­pített buszmegállók miatt. Erre a lábazati 'munkák befejezése előtt sor is ke­rült. Átmenetileg a többlet- költséget is vállaltuk en­nek érdekében. Az Igazságügyi Miniszté­rium országos szinten mint­egy 127 épület rendbentar- tásáról köteles gondoskodni. A jelenlegi közismerten szű­kös pénzügyi lehetőségek mellett sokoldalú mérlege­lést kíván annak eldöntése, hogy a meglehetősen lerom­lott állapotú, átlagosan 80— 100 éves épületállomány mely részén kezdjük el a halaszthatatlan felújításokat. A szóban forgó épületnél te­hát nem a bürokrácia út­vesztői, hanem a korlátozott anyagi lehetőségek hátráltat­ták a korábbi rekonstruk­ciót.” Nem volt elegendő munka . ,. Urbanovics Simonné egri olvasónk tette szóvá leve­lében, hogy unokája nyári munkára készült, azonban nagy csalódás érte, mert mi­re munkába állították őket, kiderült, nincs is szükség rájuk. A panaszra a Heves Megyei Zöldség-Gyümölcs kereskedelmi Vállalat igaz­gatója, Rónai József vála­szolt. A vállalat szerződést kötött a Hűtőipari Vállalat miskolci gyárával uborka­feldolgozásra. E könnyű, két- műszakos munkára kere­sett diákokat. Sajnos, az idő­járás közbeszólt, s a kevés mennyiségű uborkafelvásár­lás miatt, csak egy műszak­ban dolgozhattak a gyere­kek, így a diákok felét saj­nos nem tudták munkába állítani. Amennyiben a má­sodik műszak beindul, a gyerekeket értesíteni fogják Mezőgazdasági tábor Hatvanban Alig akad olyan nap, hogy az újságok ne adná­nak hírt, tudósítást tanuló­ink, diákjaink nyári tábo­roztatásairól, a különféle szaktáborokról. Szövetkeze­tünk és egyben városunk házigazdája volt az 5. me­zőgazdasági pályára irányító tábor szervezésének. Az idén is változatos prog­ramot sikerült biztosítani. Hat termelőszövetkezetbe lá­togattunk el, ahol a pajtá­sok megismerkedhettek a szövetkezet alaptevékeny­ségével. Nemcsak a Hatva­ni Lenin Tsz gépműhelyét, hanem a mezőgazdasági gépszerelőknek épült oktató­bázist is láthatták. A gö­döllői tangazdaság nagy­gombosi szakosított, modern szarvasmarhatelepét ösz- szehasonlíthatták a hagyo­mányos régi telepekkel. A mezőgazdasági termékeket feldolgozó üzemek közül el­látogattuk a nagygombosi tejüzembe, a Csányi Állami Gazdaság Traubisoda palac­kozójába. a Hatvani Kon­zervgyárba, a Selypi Cukor­gyárba és megnézhették a tanulók Gyöngyöstarjánban Heves megye legmodernebb borpalackozóját is. Az Új­majori Kutatóintézet mun­katársai diaképes vetítéssel egybekötött tájékoztatást tar­tottak az intézet munkájá­ról. Nem maradhatott ki a programból a Gödöllői Gep­kísérleti Intézet meglátoga­tása, az állandó gépbemuta­tó megtekintése sem. Ezt követően ellátogattunk az agráregyetem oktatási cent­rumába, ahol az egyik ta­nár vezetésével megnéztük a mezőgazdasági tanszékek szemléltetőeszközeit, majd a gépész kar épületét, elő­adótermeket és gépdiagnosz­tikai műhelyeit. A tábor élete egyébként hasonlóan zajlott le. mint annyi más úttörőtáboré. Volt lehetőség a sokféle szakmai program mellett pihenésre, kikapcsolódásra. Az alföldi pajtásokat elvittük a Mát­rába. gyalogtúrát vezettünk Mátrafüred környékén. Ké­kestetőről Mátraházáig. Meg­néztük a parádi kocsimúzeu­mot, a gyöngyösi Mátra Múzeum állandó természeti és vadászati kiállítását. Az időjárás még egy-egv stran­dolást is lehetővé tett. Már a tábor szervezésekor arra törekedtünk, hogy olyan tanulókat hívjunk, akiknek van némi fogalma, érdeklő­dése a mezőgazdasággal kap­csolatban. Ezt sikerült is el­érni, mivel a 44 tanulóból a tesztlapos felmérés alapján 33 tanuló a mezőgazdaság­ban szeretne elhelyezkedni. Huszonketten mezőgazdasági gépszerelők, ketten agrár­mérnökök szeretnének lenni Kontsits Pál Hatvan Új Ofotért-bolt Hevesen A napokban filmelőhivás és szemüvegjavítási gondom lett, terveztem, hogy a kö­zeljövőben úgyis megyek Egerbe elintézni. Később eszembe jutott, hogy a mi fiatal városunkban is meg­nyílt az Ofotért-bolt és in­kább oda vitt a kíváncsiság Tettem ezt több okból is. először azért, mert helyben van, a másik a kíváncsiság, milyen is a bolt és a kiszol­gálás. Magam is majdnem negyven évet dolgoztam olyan helyen, ahol szolgál­tatást végeztünk. Már a be­lépéskor kellemes volt lát­ni a csinosan berendezett üzletet, az ízlésesen és hoz­záértő gondossággal elhe­lyezett árukat. A bolt dol­gozója igen előzékenyen fo­gadott. Otthagytam a szem­üvegemet is — javításra Köszönjük az Ofotért Vál­lalat vezetőségének a bol­tot és az ott dolgozóknak a kulturált kiszolgálást. A magam részéről szívesen megyek oda a jövőben is minden esetben és ezt min­denkinek' csak ajánlani tu­dom. Morvái Benedek nyugdíjas Heves

Next

/
Oldalképek
Tartalom