Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-30 / 204. szám

10. NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 30., szombat Korunk tudománya a biotechnológia, amelynek jelentős eredményei születtek az elmúlt időszakban hazánkban is. Az ezzel összefüggő eljárások ki­dolgozó „atyja” alig száz esztendővel ezelőtt a francia Pasteur volt. Azóta sok minden létrejött és még születőben van minden bizonnyal e tudo­mányágon belül. Mai összeállításunkban a bio­technológia hazai fejlesztésének lehetőségeiről, módszereiről számolunk be olvasóinknak. Elektromos szívrajz Képünkön: különböző csatornaszámú, klinikai célú és hor­dozható kivitelű hazai gyártmányú EKG-készüléket látha­tunk (KS-fotó: Hauer Lajos felvétele) Az EKG- (elektro-kardi- ográfia) vizsgálat ma már a .mindennapos, „rutin” ellen­őrzések közé tartozik, a szív működését kísérő elektromos jelenségek tanulmányozá­sát teszi lehetővé. Az EKG-t a mindennapos gyakorlat­ban általában három, úgy­nevezett elvezetésben veszik fel. Az I. elvezetés a “jobb és a bal kar csuklója között van, a II. elvezetés a jobb kar és a bal láb, a III. pe­dig a bal kar és a bal láb között méri az elektromos feszültségkülönbségeket. In­dokolt esetben a mellkas öt pontja és egv úgynevezett közömbös pont közti fe- szütségkülönbségeket. tehát úgynevezett mellkasi elveze­téses EKG-felvételeket is készítenek. Vannak olyan készülékek, amelyeknek kicsiny képer­nyőjén a szívműködés köz­ben keletkező feszültség­görbék szabad szemmel ta­nulmányozhatók. Más készü­lékek fényérzékeny papíron rögzítik az EKG-görbét, amelyek előhívás és szárí­tás után tanulmányozhatók. Napjainkban az úgynevezett direkt-író berendezéseket használják általában. A di­rekt-író készülékek elektro­motorral hajtott papírteker­csein azonnal tanulmányoz­ható EKG-felvételt kapnak az orvosok. Az EKG semmi esetre sem alkalmas arra, hogy va­lamilyen csalhatatlan hiba- vizsgáló berendezésként tá­jékoztassa az orvost a szív teljesítőképességéről. Vi­szont nagyon becses, szinte nélkülözhetetlen kocka ab­ban a nagy mozaikban, amely valóban tükrözi a szív állapotát. A szívinfarktus megállapításában sok-sok más gyanújel mellett az EKG szinte koronatanúnak számít. A jellegzetes három EKG-elvezetésből, de még inkább a mellkasi elvezeté­sekből nemcsak az infark­tus tényét lehet meglehető­sen nagy biztonsággal meg- állapitani, hanem annak he­lyét és (kiterjedését is. Ter­mészetesen a heveny szív­izomgyulladás vagy az idős korban nem túl ritka „szívizomelfajulás" is nyo­mot hagy az EKG-n. Sőt van olyan billentyűelváltozás is, amely ugyancsak felhív­ja magára az EKG-t értéke­lő orvos figyelmét. Biotechnológiai eljárások az embrióátiiltetésben A biológia újabb eredményei forradalmi vál­tozást hoztak az állattenyésztésben, az ál­lategészségügyben és az élelmiszeriparban. Ez a megállapítás bombasztikusnak hathat ugyan, de a valóságot tükrözi: a biotechno­lógiai módszerek 10—15 esztendőn belül szá­mos vonatkozásban áttöréshez vezethetnek az állatnemesítés, az állati termékek elő­állítása terén. Az idei, Budapesti Nemzet­közi Vásáron az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság pavilonjában, egyetlen kiállí­tás volt látható: „Biotechnológiai és fehér­jetechnológiai eljárások kutatási, fejlesztési és alkalmazási eredményei” címmel. Itt ta­lálkoztunk dr. Dohy Jánossal, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem állattenyésztéstani tanszékének egyetemi tanárával, aki arról beszélt, hogy egyetemükön és más társegye­temeken, immáron két esztendeje folynak embrióátültetési kísérletek, nem is minden eredmény nélkül. — Mi teszi szükségessé ezt az eljárást és hol alkalmaz­zák? — kérdeztük a profesz- szort. — Az állatokba történő embrióátültetést három eset­ben szoktuk alkalmazni. Egyrészt ún. indukált iker­terhességet hozunk létre, másrészt fertőzésmentes ál­lományt szeretnénk előállí­tani, míg végül kívánt tulaj­donságú egyedek előállítása a cél. — Az ikerterhesség, illet­ve -vemhesség előállítása először 1984-ben vetődött fel a Budapesti Állatorvos­tudományi Egyetem szülésze­ti tanszékén. Közismert, hogy a szarvasmarhák nőstényei, vagyis a tehenek, egészen ritka kivételektől eltekintve csak egyetlen borjúnak ad­nak életet. Az állattenyész­tőknek már régi vágya, hogy gazdaságossági és célszerű­ségi okokból, változtassanak ezen a helyzeten. Biotechno­lógiai eljárással — a Bécsi Állatorvostudományi Egye­tem tapasztalatait is felhasz­nálva — olyan hormonokat juttatunk a tehén petefész­kébe, amellyel egyrészt több tehénnél azonos időre teszik a peték érésének idejét, másrészt, egy másik hormon jóvoltából, alkalmassá teszik a tehenek petefészkét egy­szerre több pete befogadásá­ra. 1985-ben kidolgozták en­nek módszereit és a bejut­tatás műtéti technikáját. A termékenyítésre alkalmas ivarsejteket nyerik ki — mindkét nembeli állatból — először. Laboratóriumi kö­rülmények között elvégzik a megtermékenyítést. A meg­termékenyített petesejtet ez­után szexvizsgálatnak vetik alá. A kívánt nemi arányt ekkor alakítják ki. (Ha első­sorban húshasznosítású szarvasmarha létrejötte a cél, akkor a jövendőbeli bi­káknak, ha pedig a tejhasz- nósítású állaté, akkor a te­heneknek adnak „zöld utat”.) — A mesterséges megter­mékenyítésnek ezt a módját joggal tekintik egyesek a ne­mesítés csúcsának, hiszen a legjobb anyák és apák utó­dai jönnek így világra. Az apaállat spermiumtermelését mi meglehetősen pazarlónak tartjuk, hiszen milliónyi hímivarsejtből mindössze egyetlen „szerencsésnek” adatik meg a megterméke­nyítés. Nos, a mi esetünk­ben egyetlen hímivarsejt is elég a peteseit megtermé­kenyítéséhez. Ennek hallat­lan előnyei vannak. Egy, minden szempontból ideális szuperapa spermiumait mélyhütve, akár évtizedekig tartósítani lehet. Ez azt je­lenti, hogy az apa már ré­gen nem lesz a világon, amikor még frissen szüle­tett gyermekei születnek. Ez az állapot kétségtelenül fel­veti az állattenyésztés egyik rémének, a beltenyésztésnek a veszélyét, de éppen ezért, Gödöllőn létrehozták a gén­bankot, ami alkalmas a hím­ivarsejtek kölcsönös cseréjé­re is. — Az állatnemesítésnél milyen szempontokat vesz­nek figyelembe? — A gazdaságosságot már említettem. A szarvasmarhá­nál a hús- és a tejtermelést, a juhoknál a gyapjúterme­lést tartjuk szem előtt. Emel­lett nem elhanyagolható té­nyező a fertőzésmentesség sem. Eddig rá voltunk kény­szerülve, hogy a tenyészál­latokat importáljuk. Ennek hátrányait azt hiszem, nem kell ecsetelnem A szállítási költségeken kívül nem lehet­tünk sohasem biztosak ab­ban, hogy az importált ál­lat hogyan szokja meg a mi klimatikus viszonyainkat, mennyire válik termékennyé nálunk. Most olyan útra lép­tünk, hogy elég a megtermé­kenyített embriót vagy a hím­ivarsejtet — mélyhűtött ál­lapotban — behoznunk. Mi­előtt az embriót beültetik a „béranyába”, mesterséges termékenységi vizsgálatokat is végeznek. Például édes- testvér-megtermékenyítéseket is. A legújabb eredmények még ennél is biztatóbbak. 1985-ben megszülettek az első, embriófelezés után lét­rejött ikerbárányok. (Gyap­jútermelésük az Ausztráliá­ban élőkhöz közelít.) A meg­termékenyített embriót mik- romanipulátorral, 100—140 mikronnyi nagyságúra — 2 —4 részre — tudják feldara­bolni anélkül, hogy életké­pességük csökkenne. Az el­járást identikus — egymás­nak megfelelő — ikerelőállí­tásnak nevezzük. — Jó példát mutatnak a Dunavarsányi Embrióátülte­tő GT legújabb eredményei a húsmarhatenyésztésben. Az előzőleg megtermékenyített tehenekbe, a 7. napon egy mesterségesen megterméke­nyített embriót ültettek be. A sikert bizonyítja az, hogy így — egyébként gyenge fo- gamzóképességű egyedeknél is —• sikerült kettős megter­mékenyítést elérni. A kísér­leti állományban, ahol 3—5 százalékos volt korábban az ikerellési gyakoriság, sikerült ezt több mint 40 százalékos­ra növelni. — Befolyásolhatók-e az embriók tulajdonságai más módon is? — A kérdésre határozott igennel felelhetek. Az Állat­orvostudományi Egyetemen eredményes kísérleteket foly­tatnak szarvasmarhán a nö­vekedési hormon bevitelére az, embrióba. Először kisebb emlősökön — mint például egéren — folytattak vizsgála­tokat. Az állat saját hipofízisé­ből (agyalapi mirigyéből) ki­vont hormont juttatnak visz- sza az egérbe, s ezzel irányí­tott növekedést lehet elérni. Ha a szarvasmarha agyalapi mirigyéből kivont hormont speciális DNS-sel kombinál­ják, Coli-baktériumhoz kap­csoltan, a hústermelése 10— 20 százalékkal, a tejtermelé­se 15 százalékkal növelhető. — Az állattenyésztésben al­kalmazott embriómanipuláció és biotechnológia néhány éven belül teljesen át fogja alakítani a háziállatok je­lenlegi szaporítási módjait. Ennek hatása az élelmiszer- gazdaságra még felbecsülhe­tetlen. BIZTATÓ EREDMÉNYEK Hazai mérleg Szép hagyománya legfelsőbb tudományos testületünknek, a Magyar Tudományos Akadémiának, hogy közgyűlései előtt osztályai részére összevont, nyilvános üléseket rendez a tu­dósokat foglalkoztató, időszerű témákról. Az idei közgyűlést megelőzően, nagy érdeklődés mellett került sor a biológiai, az agrártudományi, a kémiai és az orvostudományi osztály rendezésében a biotechnológia jelenlegi helyzetét és fejlesz­tési lehetőségeit tárgyaló előadásokra. Az osztályülés után arról érdeklődtünk Dénes Géza akadémikustól, az MTA Köz­ponti Kémiai Kutatóintéze­tének kutatóprofesszorától, hogy mi is az a biotechno­lógia? Az akadémikus el­mondotta, hogy ez a mintegy tízéves múltra visszatekintő fogalom egy jellegzetes in­terdiszciplináris (több tudo­mányágat átfogó) tudomá­nyos eljárássorozatot takar, az alapkutatástól, egészen a technológiai eljárások kidol­gozásáig. Művelése igényli az új biológiai, genetikai, kémiai és technológiai isme­reteket. Nagy eredményei azonban csupán néhány bio­lógiai felfedezésre vezethetők vissza. Nem csodaszer, mint arról néha a napi sajtóban olvashatunk, hanem egy új technológiai alternatív le­hetőség, s a felhasználónak kell eldöntenie, hogy vajon ez az eljárás az olcsóbb, a kí­vánt terméket nagyobb tö­megben előállítani képes vagy a hagyományos, de módszereiben továbbfejlesz­tett kémiai technológia. Dénes Géza akadémikus szerint Magyarországon is felismerték a biotechnológia forradalmasító szerepét. Már a hetvenes évek második fe­lében, az MTA Szegedi Bio­lógiai Kutatóközpontjában olyan, világra szóló eredmé­nyek születtek, mint a nö­vényi sejtben tenyésztés út­ján kialakított mutáns. A génsebészeti kutatások ered­ményeképpen pedig labora­tóriumi körülmények között, génsebészeti úton — szinte a világon elsőként — állí­tottak elő inzulint. Hazai el­terjesztésére ennek ellenére, a kellő ipari háttér híján, nem került sor. A magyar ipar teljesen ki­maradt a biotechnológiai ipar mérés- és szabályozástechni­kájának fejlesztéséből. Ha­zánkban nincsenek a mikro­organizmusok termelési cél­ra történő befogására alkal­mas, a paramétereket állan­dó szinten tartani tudó bio­reaktorok. A laboratóriumi körülmények között elért eredmények „technológiai so­ra” nem bírja el az ipar szükségszerű méretnövekedé­sének követelményeit. En­nek oka — mint erről Vida Gábor akadémikus, az ELTE professzora szólott —, hogy a hazai biológusok képzése nem párosul a technológiai ismeretek megtanításával. Hiányzanak azok a szakem­berek, akiknek laboratóriu­mukban is az ipar techno­lógiai követelményei lebeg­nének a szemük előtt. Le­maradásunk azért is szomo­rú, mert az elmúlt három évtized során a már meg­szerzett pozícióinkat vesztet­tük el, hiszen minden, álta­lános iskolát végzett kisdiák tudja, hogy például a szenny­vízből előállított B,,-vitamin gyártása, nem sokkal a fel­fedezés után, éppen hazánk­ban indult meg. De még né­hány évvel ezelőtt is büsz­kén jelenthettük ki, hogy a világon elsőként nálunk, Szabadegyházán indult meg az enzimes úton előállított szesz gyártása. sMa azonban mindenekelőtt hiányzik a kutatólaboratóriumok mellett működő kísérleti üzem, s az ipari üzemek mellett műkö­dő kutatólaboratóriumi en­zimkutatás lépcsőfoka. Míg a fejlett tőkés orszá­gokban — elsősorban itt is Japánban — átrendeződtek a kutatóhelyek, addig nálunk semmifajta erőátcsoportosí­tás sem történt. Nem állnak rendelkezésre a megfelelő eszközök. Mint az MTA 1986 januárjában tartott elnöksé­gi jegyzőkönyvében olvas­hatjuk: „ötlettel, szorgalom­mal nem ellensúlyozhatjuk az oktatásban. illetve a gyógyszerkutatásban el nem ért új eredményeket”. Az MTA elnöksége javasolta il­letékes szerveknek, hogy hoz­zanak létre egy — a kuta­tói érdekeltséget is szem előtt tartó — átfogó biotech­nológiai programot. Ugyan­akkor — elsősorban a gén- technológiában elért eredmé­nyeink bázisán — létre kell hozni egy mikrokémiai ana- lizáló-szintetizáló laboratóri­umi komplexumot, olyan ösz- szetett műszerparkot, amely alkalmas DNS-szintetizálás- ra és -meghatározásra. Ki kell terjeszteni a kutatáso­kat az állat- és növényfajok­ra is. A humán kutatások közül az embriológiától, az anyagcsere-szabályozástól és az onkológiai víruskutatástól várhatók hazai eredmények, de hogy mikor — erre ma még nehéz választ adni. Az évente — különböző egyetemeken kiképzett — 20 —30 biotechnológus kevés­nek látszik — véli Vida Gá­bor akadémikus, ugyanakkor a tényleges igény felmérése még nem történt meg. A TSZKER Területi Központja felvesz felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel és kiskereskedelmi gyakorlattal rendelkező szakembert kiskereskedelmi csoportvezető mnnlialffirho programozót-iigyvitelszervezőt. Bérezés: a 25/1983. (XII. 29.) MÉM sz. rendeletben foglaltak szerint. JELENTKEZÉS: PÁLYÁZAT ÚTJÁN. mUnKaKUlUK, továbbá gyakorlattal rendelkező Cím: TSZKER TERÜLETI KÖZPONT, EGER, Lenin út 9. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom