Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-30 / 204. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 30., szombat Korunk tudománya a biotechnológia, amelynek jelentős eredményei születtek az elmúlt időszakban hazánkban is. Az ezzel összefüggő eljárások kidolgozó „atyja” alig száz esztendővel ezelőtt a francia Pasteur volt. Azóta sok minden létrejött és még születőben van minden bizonnyal e tudományágon belül. Mai összeállításunkban a biotechnológia hazai fejlesztésének lehetőségeiről, módszereiről számolunk be olvasóinknak. Elektromos szívrajz Képünkön: különböző csatornaszámú, klinikai célú és hordozható kivitelű hazai gyártmányú EKG-készüléket láthatunk (KS-fotó: Hauer Lajos felvétele) Az EKG- (elektro-kardi- ográfia) vizsgálat ma már a .mindennapos, „rutin” ellenőrzések közé tartozik, a szív működését kísérő elektromos jelenségek tanulmányozását teszi lehetővé. Az EKG-t a mindennapos gyakorlatban általában három, úgynevezett elvezetésben veszik fel. Az I. elvezetés a “jobb és a bal kar csuklója között van, a II. elvezetés a jobb kar és a bal láb, a III. pedig a bal kar és a bal láb között méri az elektromos feszültségkülönbségeket. Indokolt esetben a mellkas öt pontja és egv úgynevezett közömbös pont közti fe- szütségkülönbségeket. tehát úgynevezett mellkasi elvezetéses EKG-felvételeket is készítenek. Vannak olyan készülékek, amelyeknek kicsiny képernyőjén a szívműködés közben keletkező feszültséggörbék szabad szemmel tanulmányozhatók. Más készülékek fényérzékeny papíron rögzítik az EKG-görbét, amelyek előhívás és szárítás után tanulmányozhatók. Napjainkban az úgynevezett direkt-író berendezéseket használják általában. A direkt-író készülékek elektromotorral hajtott papírtekercsein azonnal tanulmányozható EKG-felvételt kapnak az orvosok. Az EKG semmi esetre sem alkalmas arra, hogy valamilyen csalhatatlan hiba- vizsgáló berendezésként tájékoztassa az orvost a szív teljesítőképességéről. Viszont nagyon becses, szinte nélkülözhetetlen kocka abban a nagy mozaikban, amely valóban tükrözi a szív állapotát. A szívinfarktus megállapításában sok-sok más gyanújel mellett az EKG szinte koronatanúnak számít. A jellegzetes három EKG-elvezetésből, de még inkább a mellkasi elvezetésekből nemcsak az infarktus tényét lehet meglehetősen nagy biztonsággal meg- állapitani, hanem annak helyét és (kiterjedését is. Természetesen a heveny szívizomgyulladás vagy az idős korban nem túl ritka „szívizomelfajulás" is nyomot hagy az EKG-n. Sőt van olyan billentyűelváltozás is, amely ugyancsak felhívja magára az EKG-t értékelő orvos figyelmét. Biotechnológiai eljárások az embrióátiiltetésben A biológia újabb eredményei forradalmi változást hoztak az állattenyésztésben, az állategészségügyben és az élelmiszeriparban. Ez a megállapítás bombasztikusnak hathat ugyan, de a valóságot tükrözi: a biotechnológiai módszerek 10—15 esztendőn belül számos vonatkozásban áttöréshez vezethetnek az állatnemesítés, az állati termékek előállítása terén. Az idei, Budapesti Nemzetközi Vásáron az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság pavilonjában, egyetlen kiállítás volt látható: „Biotechnológiai és fehérjetechnológiai eljárások kutatási, fejlesztési és alkalmazási eredményei” címmel. Itt találkoztunk dr. Dohy Jánossal, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem állattenyésztéstani tanszékének egyetemi tanárával, aki arról beszélt, hogy egyetemükön és más társegyetemeken, immáron két esztendeje folynak embrióátültetési kísérletek, nem is minden eredmény nélkül. — Mi teszi szükségessé ezt az eljárást és hol alkalmazzák? — kérdeztük a profesz- szort. — Az állatokba történő embrióátültetést három esetben szoktuk alkalmazni. Egyrészt ún. indukált ikerterhességet hozunk létre, másrészt fertőzésmentes állományt szeretnénk előállítani, míg végül kívánt tulajdonságú egyedek előállítása a cél. — Az ikerterhesség, illetve -vemhesség előállítása először 1984-ben vetődött fel a Budapesti Állatorvostudományi Egyetem szülészeti tanszékén. Közismert, hogy a szarvasmarhák nőstényei, vagyis a tehenek, egészen ritka kivételektől eltekintve csak egyetlen borjúnak adnak életet. Az állattenyésztőknek már régi vágya, hogy gazdaságossági és célszerűségi okokból, változtassanak ezen a helyzeten. Biotechnológiai eljárással — a Bécsi Állatorvostudományi Egyetem tapasztalatait is felhasználva — olyan hormonokat juttatunk a tehén petefészkébe, amellyel egyrészt több tehénnél azonos időre teszik a peték érésének idejét, másrészt, egy másik hormon jóvoltából, alkalmassá teszik a tehenek petefészkét egyszerre több pete befogadására. 1985-ben kidolgozták ennek módszereit és a bejuttatás műtéti technikáját. A termékenyítésre alkalmas ivarsejteket nyerik ki — mindkét nembeli állatból — először. Laboratóriumi körülmények között elvégzik a megtermékenyítést. A megtermékenyített petesejtet ezután szexvizsgálatnak vetik alá. A kívánt nemi arányt ekkor alakítják ki. (Ha elsősorban húshasznosítású szarvasmarha létrejötte a cél, akkor a jövendőbeli bikáknak, ha pedig a tejhasz- nósítású állaté, akkor a teheneknek adnak „zöld utat”.) — A mesterséges megtermékenyítésnek ezt a módját joggal tekintik egyesek a nemesítés csúcsának, hiszen a legjobb anyák és apák utódai jönnek így világra. Az apaállat spermiumtermelését mi meglehetősen pazarlónak tartjuk, hiszen milliónyi hímivarsejtből mindössze egyetlen „szerencsésnek” adatik meg a megtermékenyítés. Nos, a mi esetünkben egyetlen hímivarsejt is elég a peteseit megtermékenyítéséhez. Ennek hallatlan előnyei vannak. Egy, minden szempontból ideális szuperapa spermiumait mélyhütve, akár évtizedekig tartósítani lehet. Ez azt jelenti, hogy az apa már régen nem lesz a világon, amikor még frissen született gyermekei születnek. Ez az állapot kétségtelenül felveti az állattenyésztés egyik rémének, a beltenyésztésnek a veszélyét, de éppen ezért, Gödöllőn létrehozták a génbankot, ami alkalmas a hímivarsejtek kölcsönös cseréjére is. — Az állatnemesítésnél milyen szempontokat vesznek figyelembe? — A gazdaságosságot már említettem. A szarvasmarhánál a hús- és a tejtermelést, a juhoknál a gyapjútermelést tartjuk szem előtt. Emellett nem elhanyagolható tényező a fertőzésmentesség sem. Eddig rá voltunk kényszerülve, hogy a tenyészállatokat importáljuk. Ennek hátrányait azt hiszem, nem kell ecsetelnem A szállítási költségeken kívül nem lehettünk sohasem biztosak abban, hogy az importált állat hogyan szokja meg a mi klimatikus viszonyainkat, mennyire válik termékennyé nálunk. Most olyan útra léptünk, hogy elég a megtermékenyített embriót vagy a hímivarsejtet — mélyhűtött állapotban — behoznunk. Mielőtt az embriót beültetik a „béranyába”, mesterséges termékenységi vizsgálatokat is végeznek. Például édes- testvér-megtermékenyítéseket is. A legújabb eredmények még ennél is biztatóbbak. 1985-ben megszülettek az első, embriófelezés után létrejött ikerbárányok. (Gyapjútermelésük az Ausztráliában élőkhöz közelít.) A megtermékenyített embriót mik- romanipulátorral, 100—140 mikronnyi nagyságúra — 2 —4 részre — tudják feldarabolni anélkül, hogy életképességük csökkenne. Az eljárást identikus — egymásnak megfelelő — ikerelőállításnak nevezzük. — Jó példát mutatnak a Dunavarsányi Embrióátültető GT legújabb eredményei a húsmarhatenyésztésben. Az előzőleg megtermékenyített tehenekbe, a 7. napon egy mesterségesen megtermékenyített embriót ültettek be. A sikert bizonyítja az, hogy így — egyébként gyenge fo- gamzóképességű egyedeknél is —• sikerült kettős megtermékenyítést elérni. A kísérleti állományban, ahol 3—5 százalékos volt korábban az ikerellési gyakoriság, sikerült ezt több mint 40 százalékosra növelni. — Befolyásolhatók-e az embriók tulajdonságai más módon is? — A kérdésre határozott igennel felelhetek. Az Állatorvostudományi Egyetemen eredményes kísérleteket folytatnak szarvasmarhán a növekedési hormon bevitelére az, embrióba. Először kisebb emlősökön — mint például egéren — folytattak vizsgálatokat. Az állat saját hipofíziséből (agyalapi mirigyéből) kivont hormont juttatnak visz- sza az egérbe, s ezzel irányított növekedést lehet elérni. Ha a szarvasmarha agyalapi mirigyéből kivont hormont speciális DNS-sel kombinálják, Coli-baktériumhoz kapcsoltan, a hústermelése 10— 20 százalékkal, a tejtermelése 15 százalékkal növelhető. — Az állattenyésztésben alkalmazott embriómanipuláció és biotechnológia néhány éven belül teljesen át fogja alakítani a háziállatok jelenlegi szaporítási módjait. Ennek hatása az élelmiszer- gazdaságra még felbecsülhetetlen. BIZTATÓ EREDMÉNYEK Hazai mérleg Szép hagyománya legfelsőbb tudományos testületünknek, a Magyar Tudományos Akadémiának, hogy közgyűlései előtt osztályai részére összevont, nyilvános üléseket rendez a tudósokat foglalkoztató, időszerű témákról. Az idei közgyűlést megelőzően, nagy érdeklődés mellett került sor a biológiai, az agrártudományi, a kémiai és az orvostudományi osztály rendezésében a biotechnológia jelenlegi helyzetét és fejlesztési lehetőségeit tárgyaló előadásokra. Az osztályülés után arról érdeklődtünk Dénes Géza akadémikustól, az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetének kutatóprofesszorától, hogy mi is az a biotechnológia? Az akadémikus elmondotta, hogy ez a mintegy tízéves múltra visszatekintő fogalom egy jellegzetes interdiszciplináris (több tudományágat átfogó) tudományos eljárássorozatot takar, az alapkutatástól, egészen a technológiai eljárások kidolgozásáig. Művelése igényli az új biológiai, genetikai, kémiai és technológiai ismereteket. Nagy eredményei azonban csupán néhány biológiai felfedezésre vezethetők vissza. Nem csodaszer, mint arról néha a napi sajtóban olvashatunk, hanem egy új technológiai alternatív lehetőség, s a felhasználónak kell eldöntenie, hogy vajon ez az eljárás az olcsóbb, a kívánt terméket nagyobb tömegben előállítani képes vagy a hagyományos, de módszereiben továbbfejlesztett kémiai technológia. Dénes Géza akadémikus szerint Magyarországon is felismerték a biotechnológia forradalmasító szerepét. Már a hetvenes évek második felében, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában olyan, világra szóló eredmények születtek, mint a növényi sejtben tenyésztés útján kialakított mutáns. A génsebészeti kutatások eredményeképpen pedig laboratóriumi körülmények között, génsebészeti úton — szinte a világon elsőként — állítottak elő inzulint. Hazai elterjesztésére ennek ellenére, a kellő ipari háttér híján, nem került sor. A magyar ipar teljesen kimaradt a biotechnológiai ipar mérés- és szabályozástechnikájának fejlesztéséből. Hazánkban nincsenek a mikroorganizmusok termelési célra történő befogására alkalmas, a paramétereket állandó szinten tartani tudó bioreaktorok. A laboratóriumi körülmények között elért eredmények „technológiai sora” nem bírja el az ipar szükségszerű méretnövekedésének követelményeit. Ennek oka — mint erről Vida Gábor akadémikus, az ELTE professzora szólott —, hogy a hazai biológusok képzése nem párosul a technológiai ismeretek megtanításával. Hiányzanak azok a szakemberek, akiknek laboratóriumukban is az ipar technológiai követelményei lebegnének a szemük előtt. Lemaradásunk azért is szomorú, mert az elmúlt három évtized során a már megszerzett pozícióinkat vesztettük el, hiszen minden, általános iskolát végzett kisdiák tudja, hogy például a szennyvízből előállított B,,-vitamin gyártása, nem sokkal a felfedezés után, éppen hazánkban indult meg. De még néhány évvel ezelőtt is büszkén jelenthettük ki, hogy a világon elsőként nálunk, Szabadegyházán indult meg az enzimes úton előállított szesz gyártása. sMa azonban mindenekelőtt hiányzik a kutatólaboratóriumok mellett működő kísérleti üzem, s az ipari üzemek mellett működő kutatólaboratóriumi enzimkutatás lépcsőfoka. Míg a fejlett tőkés országokban — elsősorban itt is Japánban — átrendeződtek a kutatóhelyek, addig nálunk semmifajta erőátcsoportosítás sem történt. Nem állnak rendelkezésre a megfelelő eszközök. Mint az MTA 1986 januárjában tartott elnökségi jegyzőkönyvében olvashatjuk: „ötlettel, szorgalommal nem ellensúlyozhatjuk az oktatásban. illetve a gyógyszerkutatásban el nem ért új eredményeket”. Az MTA elnöksége javasolta illetékes szerveknek, hogy hozzanak létre egy — a kutatói érdekeltséget is szem előtt tartó — átfogó biotechnológiai programot. Ugyanakkor — elsősorban a gén- technológiában elért eredményeink bázisán — létre kell hozni egy mikrokémiai ana- lizáló-szintetizáló laboratóriumi komplexumot, olyan ösz- szetett műszerparkot, amely alkalmas DNS-szintetizálás- ra és -meghatározásra. Ki kell terjeszteni a kutatásokat az állat- és növényfajokra is. A humán kutatások közül az embriológiától, az anyagcsere-szabályozástól és az onkológiai víruskutatástól várhatók hazai eredmények, de hogy mikor — erre ma még nehéz választ adni. Az évente — különböző egyetemeken kiképzett — 20 —30 biotechnológus kevésnek látszik — véli Vida Gábor akadémikus, ugyanakkor a tényleges igény felmérése még nem történt meg. A TSZKER Területi Központja felvesz felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel és kiskereskedelmi gyakorlattal rendelkező szakembert kiskereskedelmi csoportvezető mnnlialffirho programozót-iigyvitelszervezőt. Bérezés: a 25/1983. (XII. 29.) MÉM sz. rendeletben foglaltak szerint. JELENTKEZÉS: PÁLYÁZAT ÚTJÁN. mUnKaKUlUK, továbbá gyakorlattal rendelkező Cím: TSZKER TERÜLETI KÖZPONT, EGER, Lenin út 9. sz.
