Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-27 / 201. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 201. szám ARA: 1986. augusztus 27., szerda 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Határkő Annyi esztendő után be- vallhatom. kisdiákként egyszer illegálisan jártam Csehszlovákiában. Feledhetetlen élmény volt. amikor a tanár úr odavitt bennünket a határkőhöz, s megmutatta a két nemzet trikolórját. Néhány lépést tettem — mint a többiek — útlevél nélkül a szomszéd országban, hogy láthassam a kő másik oldalát, rajta a zászló felfestett színeit. Azóta sokfelé jártam, megadta a sors. hogy körülnézzek jó néhány országban. Mondanom sem kell, megérte, mert az ember mindig hoz haza valamit, ami örök emlékként, hasznosítható tapasztalatként megmarad benne. S hozza: milyenek is vagyunk mi, magyarok ... Egy kis ország utazó diplomatái. Akiket szeretnek és szívesen fogadnak világszerte, ha tudunk alkalmazkodni, élni az adott ország körülményeihez. Helsinkiben eltévedtem, szerény angol tudásom révén kerültem vissza a szállodába, de úgy, hogy a megszólított fiatalember nem volt hajlandó felvilágosítást adni az útirányról, hanem — elkísért. Mert testvérként kezelt. Salzburgban a kis szatócsbplt tulajdonosa feltúrta az üzletet egy kétschillinges tűzkőért, amit a barátom kért még itthon. Sejteni, nemcsak az üzlet migtt, hanem, mert magyar voltam, s ezt büszkén el is árultam kérdésére: milyen nációhoz tartozom. Moszkvában bikavért bontottak az asztalnál, amikor kiderült, hogy egri vagyok. S egy idős ember hosszan ecsetelte, merre is járt a Duna—Tisza táján a második világégés poklában. Meggyőződtem róla: ismernek bennünket. De nemcsak a jó oldalunkról. Rossz diplomatáink is vannak a külhonban, azok például. akik vélt „üzleti sikerek” reményében kószálják végig a bécsi sugár- utat. Akiknek a világjáró útja itthon a vámhivatalban fejeződik be. akik gátlástalan viselkedésük miatt a kiutasítás sorsára kerülnek. S mások, akik „odaát” szemrebbenés nélkül szapulják azt, amit itt — s ez lényeges —- szinte ingyen kapnak. Sajnos, ők is diplomaták! Csakhogy nem a javából. hanem abból a rétegből, amelynek csak az üzlet, a kasszasiker számít. Ami keresett cikk itt. ami behozható, amiért manapság kapkodnak az emberek, mert nem jut rá elegendő valuta, hiszen szeretnénk utolérni magunkat a világpiacon. Ezek a „diplomaták” is növelik a hírnevünket, csak másfajta értelemben. Olyan dolog ez, hogy amit felépít valaki, lerombolja más. Pedig jó lenne, ha nem ilyen oldalról ítélnének meg bennünket akkor, amikor megadatik a lehetőség — s egyre többünknek —, hogy élményt jelentsen megnézni a határkő mindkét oldalát. Szilvás István A vevők védelmében Nap mint nap előtérbe kerülő téma a munkahelyen, otthon beszélgetések közben: milyenek a tapasztalataink mindennapos vásárlásaink közben. Mindennek, vagyis a fogyasztói érdekek védelmének képviselője a Fogyasztók Heves Megyei Tanácsa. Rendszeres tényfeltáró munkája során nemcsak a hiányosságok észlelésében, felszínre hozatalában jár elöl, hanem javaslatainak széles körű terjesztésében is. A testület a közelmúltban összegezte begyűjtött ismereteit, s te. vékenységének jelenlegi helyzetével kapcsolatos jelentését ma délelőtt vitatja meg az ülésén a Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottsága. Az a megállapítás, hogy a fogyasztói érdekvédelem területén észrevehető ugyan javulás, ám bőven akad még tennivaló, egyetértő véleményünkkel találkozik, amikor a mai állapotot elemezzük a Fogyasztók Heves Megyei Tanácsának titkárával, Farkas Bélával. A testület az elmúlt időszakban széles körű munkakapcsolatot alakított ki a Népi Ellenőrzési Bizottsággal, a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsával, továbbá a tanácsok kereskedelmi osztályával és egyéb érdekképviseleti szervekkel, A megyében működő öt területi tanács rendszeresen tart munkaértekezleteket, összehangolják tevékenységüket, s igyekeznek kellp információkat is nyújtani. Megyénkben a tartós fogyasztási cikkek közül az építőanyag-iparban és a bútorszakmában az utóbbi időben lényegesen javult az ellátás. Ezzel szemben a műszaki árufélék között a háztartási gépek, a hűtőgépek, színes televíziók esetében még mindig gyakran találkoznak a vevők azzal az elutasító szóval hogy: nincs! Nagy igyekezet volt észrevehető a lakossági szolgáltatások korszerűsítésében is, ám például az AFIT és a Gelka szervezeti • kereteinek megváltoztatása még nem oldotta meg a legnagyobb gondot: az alkatrészhiányt. Különösen a régebbi típusú háztartási gépek javításakor kell szembenéznünk ezzel a gonddal. A vásárlási körülmények jobbítására hozott intézkedés — az önkiszolgáló rendszerek és a boltok áteresztő-képessé- nek növelése — jelentősen javította a vásárlás körülményeit. Mindezzel azonban nem tartott lépést a pénztárgépek modernizálása, s a személyzet megfelelő képzése. Külön gondot okoz a vásárlások során, hogy elsősorban a liszt, a cukor, a tej, a rizs csomagolásának minősége nem megfelelő. Sajnos ugyanez a helyzet a húsokkal és húskészítményekkel kapcsolatban is. A testület épp ezért átiratot küldött a húsipari vállalat vezetőjének, s ebben többek között javasolta: azokon a helyeken, ahol nincs húsbolt, oda előrecsomagolt, megkívánt súlyegységekben kiszerelt tőkehúst szállítsanak hűtött állapotban. Az is a kétségtelen tények közé tartozik, hogy az olcsó húsipari termékek minőség, íz, zamat. kenhe. tőség tekintetében nem felelnek meg az elvárásoknak. Felvetődött, hogy Pétervá- sára körzetében ezen árufélék csak a késő délutáni órákban kerülnek az üzletekbe. Eger, Gyöngyös és Hatvan munkáslakta városrészein a lakosság továbbra is panaszkodik a nem kielégítő választékra a hústermékekből. Sokan kifogásolják, hogy a 7,60 forintos olcsó kenyér túl hamar elfogy, s az ünnepnapok előtt a finom pékáruból sem találnak megfelelő kínálatot. Kétségtelenül a fogyasztók tanácsa közreműködésének is köszönhető, hogy megszüntették a minőségében kifogásolható ovális alakú zsemle gyártását. E helyett — a kívánalmaknak eleget téve — újra a ropogós, gömbölyű került ismét forgalomba. Érdekes volt az a teszt is, amelynek segítségével a fogyasztók véleményére voltak kíváncsiak. Az ezernél is több kérdőíven a válaszadók csaknem háromnegyede volt elégedett a boltok nyitva tartásának jelenlegi rendjével. Elsősorban vidéken kérték a reggeli korábbi nyitást, illetve az esti későbbi zárást. A többség nemmel felelt arra a kérdésre, hogy megfelelően tüntetik-e fel a különféle áruk árait. Különösen azt kifogásolták, hogy a zöldségboltoknál mulasztják el az ebbeli előírások betartását, s gyakori, hogy egy terméken kettő, vagy többféle ár is szerepel. Nem kevésbé fontos kérdés, vajon tapasztalható-e áruvisszatartás az üzletekben. A megkérdezetteknek csaknem fele erre igennel válaszolt. Nem túl kedvező az a kép sem, hogy a fogyasztóknak csupán 57 százaléka volt megelégedve az üzletek áruellátásával. Még mindig téma az, hogy mikor kell blokkot adni a vevőnek. A szabály nem más, mint hogy minden vásárlás után blokkot kell adni. A fogyasztók tanácsának további — csak helyeselhető — törekvése, hogy a közeljövőben tervezik a még gyorsabb jelzőrendszer megteremtését, s különösen az önkiszolgáló üzletekben szorgalmazzák, hogy tanácsadók álljanak a vásárlók rendelkezésére. Ezen túl természetesen továbbra is rendszeresen gyűjtenek információkat, tapasztalatokat, amelyek alkalmasak árusítói- vásárlási szokásaink kulturáltabbá tételére, szükség esetén megreformálására. Szalay Zoltán EURÓPA ÁLLATTENYÉSZTŐI BUDAPESTEN Újabb nyitás a világ felé Nemzetközi sajtókonferencia az előkészületekről Magyarország az utóbbi időben igen sok rangos nem. zetközi konferenciának színhelye. Ez alkalom arra, hogy hazánk politikáját, partneri kapcsolatait megismerjék az idelátogató külföldiek. Szeptember 1—4. között ismét kiemelkedő rendezvénysorozat lesz Budapesten, miután hazánk a házigazdája az Európai Állattenyésztők Szövetsége 37. közgyűlésének és tudományos ülésszakának. Ezt jelentette be kedden dél. előtt a Magyar Sajtó Házában tartott nemzetközi konferencián Németh Jenő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának általános elnökhelyettese. A nagyszabású rendezvénysorozat jelentőségéről és előkészületeiről dr. Papócsi László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartott tájékoztatót. Elmondta, hogy az Európai Állattenyésztők Szövetsége földrészünk legnagyobb szakmai tudományos szervezete, amelyet 1939-ben, Svájcban, Zürichben, 15 ország, közöttük hazánk hozott létre. Azzal a céllal alapították, hogy az állattenyésztés tudományos és műszaki fejlesztésének nemzetközi fóruma legyen. Olyan szervezet, ahol a tudomány művelői ismertethetik eredményeiket, kicserélhetik tapasztalataikat és elősegíthetik az újabb eredmények elterjesztését. A FAO — az EJSSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete — támpgatásával működő szövetségnek jelenleg 29 európai ország, közöttük, Albánia kivételével, valamennyi szocialista ország a tagja. így fokozott érdeklődés nyilvánul meg a budapesti rendezvénysorozat iránt. Több mint 900 résztvevő jelentette be részvételét és 600 előadást tartanak. A résztvevőket az a nemes cél vezérli, hogy átadják egymásnak hasznos tapasztalataikat, az emberiség szükségleteinek jobb kielégítése érdekében. Ez ma hangsúlyozottan Időszerű és nemcsak Európg, de hazánk állattenyésztésének is különösen fontos. Az ágazat továbbfejlesztése ugyanis létkérdés, és az sem vitás, hogy az előrelépést csak a nemzetközi versenyképesség és a minőségi termelés irányába tehetjük meg. A rendezvénysorozat mar gyarországi programja elismerést jelent hazánknak, illetve a hazai állattenyésztésnek, amely az elmúlt, VI. ötéves tervidőszakban jelentősen fejlődött. Igaz, egy évvel ezelőtt ez a dinamika megtorpant, de államunk megfelelő közgazdasági szabályozókkal igyekszik elősegíteni a további fellendülést. Célunk változatlanul a lakosság ellátása jó minőségű állati termékekkel, nem kevésbé pedig az export fokozása ezekből. Éppen ezért, a magyar kutatók és gyakorlati szakemberek a tudományos ülésszak aktív résztvevői lesznek. Összesen 97 hazai előadás hangzik el. A résztvevők szeptember 2-án szakmai kiránduláson vesznek részt. Ennek során Vllőn a magyar állattenyésztést bemutató kiállítást tekintik meg. Ezen több mint 200 állami gazdaság, termelőszövetkezet, termelési rendszer és vállalat mutatja be a hazai állatállományt, reprezentálva az őshonos fajtáktól a mai, modern hibridekig. Kiállítják a nagy. és a kisüzemekben alkalmazott technológiákat, eszközöket, berendezéseket. A kiállítás természetesen szeptember 3 —6. között a magyar szakemberek és a nagyközönség előtt is nyitva áll. A budapesti találkozó összességében hozzájárul ahhoz, hogy Európa legnevesebb szakemberei konzultációt folytassanak egymással, amely újabb nyitást jelent a világ felé. Munkatársunk kérdésére dr. Papócsi László elmondta, hogy a résztvevőknek ha. zánk hét körzetében, így Észak-Magyarországon is ta- nulmányutakat szerveznek, ahol megismerkedhetnek az állattenyésztés eredményeivel. A vendégek ellátogatnak Szilvásváradra, ahol megtekintik a lipicai ménest, ezenkívül Eger történelmi nevezetességeit, valamint Gyöngyöst is bemutatják nekik Ez is minden bizonnyal hozzájárul majd Magyarország jobb megismeréséhez. Mentusz Károly Bolgár vendégeink programjából Targovisteiek Gyöngyösön és Detken A Heves megyében tartózkodó delegáció, élén Di- miter Ivanov Kirakovnak, a Targovistei Agráripari Komplexum elnökének vezetésével kedden délelőtt Gyöngyösön járt. A mátra- alji városban a küldöttséget Kónya Lajos, az MSZMP Gyöngyösi . Városi Bizottságának első titkára fogadta. Tájékoztatást adott a város és vidéke politikai, gazdasági és társadalmi életéről, az elért eredményekről. Vendégeink ezután a Det- ki Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezetbe érkeztek. A központban Szabó Imre, a közös gazdaság elnöke, Kiss Fe- rencné, a pártalapszerve- zet titkára, valamint a szövetkezet vezetőségének tagjai köszöntötték őket. Szabó Imre beszámolójában ismertette az ötezer hektáros, négy község: Ludas, Detk, Halmajugra és Nagyút határát átfogó nagyüzem munkáját. Szólt az eredményekről, a fejlesztésekről, azokról a törekvésekről, amelyeket a tagság élet- és munkakörülményeinek javításáért tesznek. A delegáció délután üzem- látogatáson vett részt. Megtekintették a szövetkezet üzlethálózatát, sörpalackozóját, géptelepét, szőlőfeldolgozóját és pincészetét, az állattenyésztő telepeket, valamint a szőlőterületeket. Ellátogattak továbbá Nagy Vilmos, Holló István, Ben- cze Ferenc és Holló György háztáji gazdaságába is. Bolgár vendégeink a detki húsüzletben meg tekintették mékeit a szövetkezet vágóhídjának ter(Fotó: Kőhidi Imre)
