Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-26 / 200. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 26., kedd 5, Csillagok színháza, a Planetárium Egy planetárium! műszer, 29 000 darab részből szerelték össze, több mint 150 vetítője, 11 darab motorja van. Súlya 2500 kg, magassága 6 méter Hazai tájakon Sümegi séta A Balaton felé a 84-es főúton autózva, már távolról szemünkbe tűnik a síkságból magányosan kiemelkedő hegy tetején terpeszkedő sümegi vár, a turisták kedvelt célpontja. Az első adatok a várról 1318-ból valók. 1552-ben a közeli Veszprém várát elfoglalják a török hadak, ezért a veszprémi püspökség Sümegre költözött, s ott is maradt jó 200 évig. Ez a kétszáz év. amíg Sümeg püspöki székhely volt — különösen Széchenyi György püspöksége idején a község fejlődését, virágzását hozza. Ezt mutatják az e korból származó szép barokk épületek is. amelyek megadják Sümeg karakterét, hangulatát. 1664-ben Kara Musztafa nagyvezír Bécs alól megver- ten visszaözönlő hadai Sümeget is fölégetik, elpusz- titják. A Rákóczi-szabadság- harc idején 1705—1709 között Béri-Balogh Adám kuruc brigadéros csapatai tartják megszállva a várat, mely a kuruc—labanc háborúk után — elvesztvén stratégiai jelentőségét — lassan romhalmazzá változott... Az Országos Műemléki Felügyelőség 1957 és 1964 között, a régészeti feltárást követően helyreállította. A nyugati oldal külső kaputornyához jól járható sétaút vezet, az egyébként meglehetősen meredek Várhegyen. Az udvar északnyugati részén emelkedik a Köves-bástya (Köves András püspök építtette 1554-ben), a belső várban pedig az öreg-torony, a várkápolna és a hajdani lakóhelyiségek láthatók. Az öreg-torony alsó része végén fegyverterem volt. A fölötte levő termek a vártörténeti kiállításnak adnak otthont. Sümeg nagyközség látnivalói közül kiemelkedik a barokk stílusú katolikus plébániatemplom, a gyönyörű Maulbertsch-freskókkal. A külsejét tekintve egyszerű templom szép falfestményeit 1969-ben restaurálták. Sümeg neves szülötte Kisfaludy Sándor (1772— 1844) költő. Szülőháza ma emlékmúzeum a róla elnevezett téren. A földszintes barokk nemesi kúria folyosóján helytörténeti kiállítás, benn a költő hajdani dolgozószobájában Kisfaludy bútorai, használati tárgyai, mellette reformkori dokumentumok láthatók. Itt van a Sümegi pantheon is, a város neves szülötteinek emléktábláival. Szemben vele a Népkert, Kisfaludy 1869- ből való szobrával. A szobor Gerenday Antal alkotása. Sümeg sokat köszönhet Ramasetter Vincének a századfordulón élt neves kék- fe&tőmesternek. Kórházat, szegényotthont, óvodát és iskolát alapított, s ő volt az egyik kezdeményezője a köz- világítás bevezetésének és a járdaépítéseknek. Szobra (Istók János műve), a Kossuth utca és a Mártírok útja találkozásánál áll. A Mártírok útján (2. szám) alatt található a Kisfaludy Szálloda, étterem és cukrászda. (Rajta kívül még egy turistaszálló van Sümegen, a Vak Bottyán u. 2. sz. alatt). A hajdani barokk püspöki palota ma diákotthon, kecsesek a manzárdtetőn lévő szobrok, és a kis hagymatetős tornyocska a homlokzat jobb oldalán. Sümegi látványosság a Lószerszám Múzeum, Bíró Márton püspök egykori istállójában. A község temetőjében szép síremlék alatt nyugszik Kisfaludy Sándor és felesége, Szegedi Róza. (B. J.) Az ember érdeklődése a csillagok iránt valószínűleg egyidős magával az emberrel. Tárgyi bizonyítékok vannak arról, hogy kőkori őseink már 30—50 000 évvel ezelőtt is érdeklődtek bizonyos égi jelenségek, például a holdfázisok változása iránt. Igazi csillagászati megfigyeléseket azonban csak az úgynevezett nagy neolitforradalom, a földművelésre való áttérés idején kezdtek végezni; ez érthető, hiszen a növények életritmusa az évszakok, vagyis a napév ciklusa szerint folyik. Az első mechanikus szerkezeteket. amelyek a bolygók, a Nap és a Hold látszó mozgásait utánozták, a görögök alkották meg. Minthogy a bolygók keringési periódusai összemérhetetlen mennyiségek, irracionális számok, mozgásuk utánzása fogaskerekekkel csak közelítőleg oldható meg. A mai planetáriumok másik őse az éggömb vo.lt, amely ugyancsak az ókor szülötte. A csillagos égboltot és annak fő köreit ábrázoló demonstrációs eszközök mérete idővel akkorára nőtt, hogy a rajta ábrázolt égitesteket belülről is lehetett szemlélni. Ezeket az óriási gömböket kézi vagy vízi erővel forgatták, és a nézők e gömbök belsejében vízszintesen maradó padlózaton állva figyelhették a mesterséges égbolt lassú forgását a ráfestett csillagképekkel. Bizonyossá lett azonban, hogy e szerkezetek egyike sem képes megadni a csillagos égbolt valósághű benyomását. Az első világhá-. ború előtt vetődött fel olyan terv, hogy egy kupola belső falán csuklókból, húrokból és korongokból álló mechanikus szerkezet mozgasson izzólámpákból kialakított bolygókat. A Zeiss cég akkori főmérnöke azonban kimutatta, hogy ilyen szerkezet létrehozása mechanikailag megoldhatatlan. Benne vetődött fel az az új gondolat. hogy a mozdulatlan kupola belső falára egy megfelelően mozgatott vetítőberendezést alakítson ki és mozgasson kisebb-nagyobb fényfaltokat, csillagokat, Napot, Holdat és bolygókat. 1923- ban megszületett, az első projekciós (kivetítő) planetárium, és nem sokkal később elkészült az Universal műszer is. amely a déli csillagos égboltot is megjeleníthette a planetárium mesterséges egén. A projekciós planetárium azóta az egész világon eilterjedt. A mai planetáriumi műszer 8900 csillagot vetít a planetárium kupolájának belső falára, többet, mint amennyit a közepesen látó szem a legkedvezőbb meteorológiai viszonyok között a derült égbolton láthat. A (látványosság leglényegesebb része az égbolton megfigyelhető mozgások visszaadása, szinte tetszőleges mértékben felgyorsulva. Hazánkban Budapesten működik korszerű, nagy planetárium, egy kisebb pedig Pécsett. Földvárak, avargyűrűk Magyarországon Amikor a honfoglaló magyarok birtokba vették a Kárpát-medencét, számtalan, különböző módon épített földvárat találtak. Számukat a kutatók több százra teszik. Könyöki József 1905-ben megjelent, A középkori várak, különleges tekintettel Magyarországra című művében 350-et sorol fel közülük. A maradványaik arról tanúskodnak, hogy e földvárakat a népvándorlás korában is használták, és a honfoglaláskor még számtalan állott közülük. A földvárak három fő típusát ismerjük. A tulajdonképpeni földvár — másként gyűrűvár — földből kiásott árokkal és belső gáttal, esetleg cölöpsorral erősített hely. A magyar nyelvben ma is élő, sok helyütt megtalálható elnevezés is arra vall, hogy sok volt belőlük e területen (bolondvár, pogányvár, tüskevár, . várhegy, várdomb, leányvár, kutyavár stb.). A másik típust földha- lom-várnak vagy gyűrűvárnak nevezik. Hajdani földvárak, illetve gyűrűvárak (ún. avargyűrűk) létezésére enged következtetni Győr, Szolgagyőr, Diósgyőr, Gyűrűfű stb. valószínűleg gyűrűvárból származó neve. Egyébként a „vár” szó kaukázusi eredetű és már .az első évezred elején belekerült nyelvünkbe. A gyűrűvár szélesebb árokkal készült és a kiásott földet kúp alakban felhalmozták a kör közepén. Az árok külső peremén és sokszor a földhalmon is palánk volt. A harmadik fajtát toronyvárnak nevezik, amely tulajdonképpen egy mesterséges vagy természetes domb tetejére fából ácsolt toronyból állt, amelyet valamiféle sövény vagy rótt palánk övezett. Régi védelmi berendezések voltak a tekintélyes méretű ún. csörsz-árkok, ördög-árkok is* A földvárak a légi felvételeken helyenként még ma is felismerhetők Boglárlel- lén, Szabolcsban; ilyen a seregélyesi Bolondvár, a rátkai Szűzvárhegy, Tihany stb. A Kapos, a Sió és a Rába mentén több, a Duna, Dráva és a Tisza közelében kevesebb a földvár. Sajnos máig is csak egyetlen magyarországi földvárat tártak föl, az Orosháza közelében lévő Nagytatár- sáncot. Ez kettős sáncból és árokból álló 1,2 hektár területen feküdt, ártértől övezve. A külső, vízzel elárasztható árok 28—37 méter széles és 2 méter mély volt. Vele párhuzamosan futott az ugyanolyan mély belső sánc. A kettő között keskeny, 2,6 méter mély árok feküdt. Az egyik helyen magszakadó sánc és árok a kapu helyére enged következtetni. A Külső sánc együttes mélysége (illetve magassága az árok fenekétől a földhányás gerincéig) 5 méter lehetett. Ez a földvár valószínűleg a szkíták ellen épült, az i.e. VIII—V. században. Kelta eredetűnek tartják a Mecsekben a Jakab-hegy tetején levő földvárat, amelynek legnagyobb átmérője több mint egy kilométer, sáncának hossza közel 3 kilométer, magassága sok helyen eléri a 6 métert. Kívül, különösen a déli oldalon, megközelíthetetlenül meredek hegyoldalra támaszkodik, a többi oldalon a sánc külső magassága 12 méter. A Somogy megyei Fel- sőzsitfa területén fekszik a szőcsényi földvár, a Vadrétből 30—40 méter magasan kiemelkedő dombon, amelynek egyik oldala nagyon meredek. Ehhez csatlakozik a vár védőárokrendszere. Még jól kivehető az a 3 árokból álló rendszer, mely megközelítően kör alakú. A külső kb. 8 méter széles, azt követi a 10 méter széles töltés, majd ismét 8 méteres árok után 20 méteres töltés és végül ismét 8 méter széles árok következik. Az árkok mélysége 4—5 méter. Az árkokkal körülzárt ovális belső tér 30X50 méter. Vaskút földvára Bács- Kiskun megyében 11 nagy halomból áll. Borsod-Aba- új-Zemplém megyében jól láthatók még a nagy kiterjedésű földvárak Felsődob- szán, Felsőmérán, Felsővadászon és Hernádbüdön. Fejér megyében Szabadhídvégi és Pogányvár földvár maradványai érdemelnek említést. Az eddig említett földvárak, avargyűrűk a honfoglalás előtti évszázadokból maradtak ránk. A honfoglalók azonban nemcsak a már itt találtakat kezdték használni, hanem számtalan új földvárat építettek. Ilyen a Szatmár megyei Panyolán talált, amely 6 méterrel fekszik a föld mai szintje alatt, öt-hat méteres gerendákat sövénnyel kötöttek össze. A két sövényfonatos palánk közét földdel töltötték meg, s azt ledöngölték. A magyarság által épített földvárak közül még egy sincs föltárva, de feltehetően ezek ovális alaprajzú árkokkal és földgátakkal épülhettek. A vár földgátjának tetején kihegyezett karósor futhatott. Talán az árok külső partjának peremén is. Az árkon kívül szélesen áttekinthető terület volt, amelyet a gáton vágott út, kapu mellett álló fatoronyból tartottak ellenőrzés alatt. Részben ilyen várak lehettek I. Szent István vármegyéinek székhelyein és a határokon. Ahol találtak korábbi földvárat vagy kővárat, római erődöt, ott azt szállták meg. Föld-palánk-vesszőfonású várak voltak Aradon, Bar- son, Biharban, Borsod vára valószínűleg már állt a honfoglaláskor. A veszprémi püspökség alapító- levele 1002-ből említi Fehérvárt és Kolon várát, a későbbi Zala megye egykori székhelyét. Ilyen típusú vár lehetett még Komárom, Somogyvár, a már említett Szabolcs és Szolnok, valamint Marosvár, Doboka, Kolozsvár és Tor- da vára. Anonymus Krónikájában a magyarok által készített váraknak írja Bars, Csong- rád, Himesudvar (azaz Tokaj), Szabolcs, Tas (másként Sárvár), Várad, Zólyom, Csanád, Csákvár és Pata várait. Rogerius kanonoknak az 1241—1242. évi tatárjárásról szóló leírásából tudjuk, hogy Nagyvárad ez idő tájt körülárkolt fatornyos vár volt. A honfoglalást követő néhány században a nyugati határokat kellett jobban őrizni, ezért itt épültek, illetve itt rendezték be határvédelemre oz első kővárakat (Moson, Pozsony, Sopron). A keleti országhatár védelme nem volt oly nehéz, mint a nyugatié. Az ott kiépített övezet várai egymástól 10—11 kilométer távolságban feküdtek és összefüggő láncot alkottak. Rendszerint a völgyek torkolatánál települtek és az arra vivő utat ellenőrizték. E gerendával erősített földvárak ovális alaprajzúak, szokatlanul terjedelmesek, hiszen átmérőjük meghaladja a 200 métert. Valamennyi királyi vár, és az erdélyi Kárpát-koszorú elő- vára volt, s valószínűleg egységes terv szerint készültek. Korai törvényeinkből kiderül, hogy a megyeszékhelyekké váló várakban a várispán (megyeispán) szálláshelyén és a raktárakon kívül istálló és börtön foglalt helyet. A templom nem a várban volt, hanem mellette. Az ispáni vár és a plébánia-templom alatt volt a váralja, melynek a vásártér alkotta a központját. A vásártér körül elterülő váras helyet, azaz várost földművesgazdálkodó, kereskedő, kézműves és a vár- szolgálatot ellátó nép lakta Dr. Csonkaréti Károly Eger Város Tanácsa V.B. Munkaerő-szolgálati Iroda állásajánlatai: HEVES MEGYEI ZÖLDÉRT VÁLLALAT: Eger, Klapka u. 9. Egri telepére érettségizett lányt alkalmaz, továbbá felvesz gépkocsival rendelkező mozgóárust; targonca- vezetőket; kőművest; felsőtárkányi boltjába boltvezetőt. Jelentkezés; Eger, KQIsősor u. 8. a hűtőház vezetőjénél. Hatvani telepére gyakorlattal rendelkező ügyviteli alkalmazottat keres felvételre. Jelentkezés: Hatvan, Kisteleki u. telepvezetőnél. Gyöngyösi Hűtőházába Weimar gépkezelőket vesz fel, továbbá jó kereseti lehetőséggel szakképzetlen női munkaerők jelentkezését várja. Jelentkezés: Gyöngyös, Karácsbndi út 1/a. PARK SZÁLLÓ: Eger; Klapka u. 8. Azonnali belépéssel alkalmaz cukrászműhely-vezetőt a Dobos cukrászdába. Jelentkezés a Park Szálló munkaügyi osztályán. EGER VAROS TANACSA V.B. PÉNZÜGYI OSZTÁLYA: Eger, Jókai u. 8. Gyakorlattal rendelkező gépírónőt keres felvételre. Jelentkezés: a fenti címen Rófusz Béla osztályvezetőnél. HEVES MEGYEI AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT: Eger, Faiskola u. 5. Felvesz gyakorlattal rendelkező középfokú végzettségű gépírónőt általános adminisztrátori munkakörbe, valamint karbantartó lakatost; alváz és öregvédő munkakörbe segédmunkást. H.m—i Autójavító Vállalat Tehergépjármű Javító Leány- vállalata: Eger, Faiskola u. 5. Felvételre keres 3—5 éves gyakorlattal rendelkező karosszérialakatos művezetőt. CEMENT ES MÉSZMŰVEK CEMENTIPARI GÉPJAVÍTÓ: Miskolc, Mésztelep o. 1. üdülő vezetőt keres Mezőkövesd—Zsórifürdőn lévő vállalati Üdülőjébe. Elsősorban házaspárok jelentkezését várja. Szolgálati lakás és a foglalkoztatásuk egész évre biztosított. Jelentkezés: Cementipari Gépjavító miskolci központjában személyesen vagy levélben: 3501 Miskolc, pf. 120. telefon: 64-811. Bélapátfalvi kirendeltsége felvételt hirdet lakatos és hegesztő munkakörökben. üzemi étkezést, kedvezményes hazautazást biztosít. VGM-be belépési lehetőség van. Jelentkezés: Bélapátfalvi Cementgyár kirendeltség vezetőjénél. A püspöki palota (Fotó: MTI — KS-reprodukció)
