Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-26 / 200. szám
2, NÉPÚJSÁG; 1986. augusztus 26., kedd Megkezdődött az SPD ktigresszusa A nürnbergi Frankenhal- léban. hétfőn megkezdődött a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kongresszusa, amelyen körülbelül egymillió nyugatnémet szociáldemokrata képviseletében, 439 szavazati jogú és 181 tanácskozási jogú küldött öt napon át megvitatja a nemzetközi béke és biztonság időszerű kérdéseit, az SPD gazdaság- politikai elképzeléseit, ezek sorában a tömeges munka- nélküliség enyhítésére vonatkozó javaslatait. Napirendre kerülnek a jelenlegi kormány reprivatizálási tervei is. Élénk vita várható olyan általános érdeklődésre számot tartó kérdésekben, mint az atomenergia hasznosítása. valamint a Zöldek pártjával való kapcsolat problémaköre. A szociáldemokraták tanácskozni kívánnak az NSZK-ban tapasztalható konzervatív-nacionalista eszmeáramlatokról is. A kongresszust Hans-Jochen Vogel, az SPD helyettes elnöke nyitotta meg. A kongresszuson először van jelen a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) küldöttsége, amelyet Günter Rettner, a központi bizottság póttagja, a kb osztályvezetője vezet. Vogel kiemelten hangsúlyozta annak jelentőségét is, hogy megjeAz NSZK-beli Nürnbergben megkezdődött a Német Szociáldemokrata Párt kongresszusa. A képen: a párt egyik vezetője, Hans-Jochen Vogel beszél. lent az NDK állandó bonni képviseletének küldötte. Az MSZMP-t Tabajdi Csaba alosztályvezető képviseli. A kongresszus első napján szólalt fel Willy Brandt, az SPD elnöke. Szembeszállva a konzervatív köröknek, mindenekelőtt a CDU—CSU-po- litikusoknak azokkal a jóslataival. amelyek lekicsiny. lik az SPD választási esélyeit, Brandt lehetségesnek mondotta a szociáldemokraták választási győzelmét, s utalt több, korábbi tartományi, illetőleg helyhatósági választási sikerükre. Brandt véleménye szerint, az SPD jelenleg tapasztalható taglétszám-gyarapodása is azt mutatja, hogy a párt visszanyerte vonzását a választók körében. Felszólította az SPD tagságát, hogy egységesen támogassa Johannes Raut, az SPD kancellárjelöltjét. Észak-Rajna-Vesztfá- lia miniszterelnökét. Brandt az ázsiai és afrikai menedékkérők befogadásának vitát kiváltó kérdésében úgy foglalt állást, hogy elvetette a CDU—CSU bizonyos körei által szorgalmazott alkotmánymódosítási terveket. Ugyanakkor hangoztatta: az NSZK nem olyan ország, amely nagy tömegben befogadhat menedékkérőket. Az SPD elnöke, beszédében hiányolta a Kohl-kor- mány hatékonyabb békekezdeményezéseit. A szónok szerint a konzervatív Bonn nem helyezkedik szembe kellő határozottsággal az atomfegyverkísérletek folytatásával. Szíria — Líbia Tárgyalások Háfez Asszad Szíriái államfő vasárnap a líbiai fővárosba érkezett, hogy Moa- mer el-Kadhafi líbiai vezetővel folytasson eszmecserét. Tripoliba érkeztekor Asszad úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalásokon „a két ország közötti együttműködés erősítésének módozatait” vitatja meg vendéglátóival. A SANA Szíriái hírügynökség közlése szerint a damaszkuszi vendég érkezését követően rögtön megkezdte tárgyalásait Kadhafi ezredessel. Az előre be nem jelentett látogatásra a szíriai államfőt több tekintélyes politikus is elkísérte Líbiába, köztük Abdel Halim Had- dam alelnök. Jól értesült források szerint Asszad Líbia után felkeresi Tunéziát és Marokkót is. Szíria idén áprilisban élesen elítélte a líbiai célpontok ellen végrehajtott amerikai légi támadásokat. Asszad látogatása egybeesik a líbiai partok közelében rendezett amerikai—egyiptomi légi és tengeri hadgyakorlatok kezdetével. USA A Demokrata Párt esélyei George Mitchell amerikai szenátor, a Demokrata Párt szenátusi választási bizottságának elnöke szerint a pártnak jó esélye van arra, hogy a novemberi időközi választáson megszerezze a többséget a szenátusban is. A képviselőházban jelenleg is a demokraták vannak többségben. Mitchell azt hangoztatta, hogy a republikánus kormányzat * súlyos gazdasági helyzetbe juttatta az Egyesült Államokat és a gazdasági problémák minden bizonnyal kihatnak majd novemberben a választás alakulására. A Demokrata Pártnak négy szenátusi helyet kellenne elhódítania a republikánusoktól ahhoz, hogy többségbe kerüljön a szenátusban. Esélyeiket Mitchell annál is inkább jónak tartja, mert abban a 34 szenátusi választókerületben, ahol az idén szavazásra kerül sor, 22 helyet jelenleg a republikánusok birtokolnak és csak 12 demokrata párti szenátornak kell megküzdenie az újraválasztásért. A választási kampány már megkezdődött, a képviselő- és szenátorjelölték kiválasztására szolgáló előválasztásokkal. Ezek eddig csupán egy nagyobb meglepetést hoztak: Michigan állam egyik választókerületében a szavazók nem voltak hajlandóak újrajelölni Mark Siljander képviselőt. Siljan- der a Republikánus Párt szélsőségesen konzervatív szárnyához tartozik és az úgynevezett fundamentalista, mereven vallásos irányzatok jelöltjeként került annak idején a törvényhozásba. Atomkonferencia Bécsben Bécsben a Nemzetközi Atomenergia ügynökség központjában nemzetközi tanácskozás kezdődött a nukl&áris balesetekről (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Az atomenergia pótolhatatlan, a feladat az, hogy a lehető legbiztonságosabbá tegyék termelését. Ezt hangsúlyozták egybehangzóan nyugati és szovjet szakemberek hétfőn, a nukleáris biztonsággal foglalkozó világkonferencia megnyitóján. Az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynöksége (IAEA) által rendezett, ötnapos tanácskozáson ötszáznál több szakember vesz részt a világ minden részéből. A 28 tagú szovjet küldöttség vezetője, Valerij Lega- szov, a Kurcsatovról elnevezett atomenergiai intézet igazgatóhelyettese, reményét fejezte ki, hogy a tanácskozás, amelyet — a csernobili szerencsétlenséget követően — Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Hans Blix, az IAEA vezérigazgatója kezdeményezett, építő légkörben zajlik majd le. A Szovjetunióban az atomenergia békés felhasználása terén több mint három évtized tapasztalatait birtokolják, s jóllehet, az ország bővében van más energiaforrásoknak, az atomenergia hasznosítása mellett döntöttek. Nukleáris balesetek más országokban is előfordultak, s nem bizonyult hibátlannak a nem nukleáris technika sem — emlékeztetett a szovjet tudós. Valerij Legaszov kijelentette, hogy a szovjet küldöttség kész minden kérdésre válaszolni, kész megvitatni a javaslatokat azzal kapcsolatban, hogy miként lehet megakadályozni baleset esetén a sugárzást, miként lehet felszámolni a sugárszennyezést. A világ energiájának 15 százaléka származik már atomerőművekből, így nem lehet szó arról, hogy lemondjunk az energiának erről a forrásáról, hangoztatta Hans Blix, az IAEA — svéd — vezérigazgatója. A szakemberek feladata most az, hogy feltárják a balesetek okait, növeljék a biztonságot, s őszintén tájékoztassák a közvéleményt. Hasonló szellemben beszélt Rudolf Rometsch, a tanácskozás svájci elnöke, aki országában a nukleáris hulladékot raktározó intézmény, a Cedra vezetője, egyúttal az IAEA korábbi munkatársa. Az atomerőművekben termelt elektromos energiára még sokáig szükség lesz, bár a most alkalmazott technikát felválthatják mással — mondotta. A bécsi tanácskozás, amelyen magyar szakemberek is részt vesznek, szakcsoportokban, zárt ajtók mögött folytatja munkáját. A küldöttek előtt van a Szovjetunió igen részletes, több száz oldalas szakjelentése a csernobili katasztrófáról, amelynek főbb következtetéseit a múlt héten Moszkvában is nyilvánosságra hozták. Emellett a konferencián napirendre kerülnek a nukleáris berendezések biztonságának, a nemzetközi együttműködésnek a kérdései is. A jó légkört megalapozta, hogy a közelmúltban — ugyanitt — a világ szakembereinek sikerült megállapodniuk az ide vágó nemzetközi szerződések tér. vezetében. A tervezetek a nukleáris balesetek kötelező jelentésével, illetve a segély- nyújtással foglalkoznak. A dokumentumok az IAEA szeptember végi, rendkívüli közgyűlése elé kerülnek. Kínq A nyitás politikája A kínai szocializmus szilárd alapokon nyugszik, s képes ellenállni a kihívásoknak — írja a Zsenmin Zsi- pao kommentárja, amely a „szellemi szennyezés” elleni harc kérdéseivel foglalkozik. „Álljunk ellent az ártalmas hullámnak” ' — című írásában a KKP központi lapja azt hangsúlyozza, hogy a nyitott kapuk politikája megerősítette a szocializmus ellenállóképességét a kártékony külföldi befolyással szemben, ugyanakkor lehetővé tette az ország számára, hogy befogadja az értékes külföldi technológiai, gazdasági ismereteket és a kulturális vívmányokat. A lap a Hongkonggal határos Kanton példáján érzékelteti, hogyan küzdött meg Kína sikerrel „a veszélyes hullámokkal”. A nyitás Időszakában, a 70-es évek végén jelentkező társadalmi feszültségeket a dél-kínai városban ésszerűen oldották meg; a város nemcsak hogy „ellenállt a romboló hullámoknak, de meg is lovagolta azokat, hasznot húzott a nyitás politikájából.” —C Külpolitikai kommentárunk A hágai válasz A SZOVJET BÉKEKEZDEMÉNYEZÉSEK tovább- I ra is a nemzetközi figyelem középpontjában állnak. Akár tetszik ez a Fehér Háznak, akár nem, a legutóbbi fejlemény, vagyis Gorbacsov bejelentése arról, hogy a Szovjetunió 1987. január 1-ig meghosz- szabbítja az atomkísérletek szüneteltetésére vállalt egyoldalú moratóriumát, egyszerűen nem kerül le a világsajtó első oldaláról. A nem akármilyen téma körül sistergő indulatok önmagukért beszélnek. A reagálások hevessége annak megértésére utal, hogy az annyira várt fegyverzetkorlátozási folyamatot végre tettekkel kell alátámasztani, és a Szovjetunió, a maga moratóriumával végül is pontosan ezt tette, példája követésére szólítva fel — egyelőre hiába — az Egyesült Államokat. Hogy ez a felismerés nemcsak békemozgalmi és baloldali körökben terjed, arra ékes bizonyság a legutóbbi, a Potomac partján aligha örömmel fogadott hír. Eszerint Willem van Eekelen holland hadügyminiszter egy vasárnapi rádióinterjújában hivatalosan bejelentette: kormánya — tehát egy NATO-ország kabinetje! — „sürgetni fogja Ronald Reagan elnököt, hogy az Egyesült Államok csatlakozzék a kísérleti atomrobbantásokra meghirdetett szovjet moratóriumhoz”. A sorozatos szovjet kezdeményezésekre kimondott sorozatos „nem”-ekikel Reagan a saját táborában is mind nehezebb helyzetbe kerül. Nemcsak arról van szó — bár ez önmagában is minőségileg új fejlemény —, hogy egy atlanti ország vezetése hivatalosan a szovjet példa követésére szólította fel nagy szövetségesét, hanem arról is, hogy — és ezek megint csak a holland hadügyminiszter szavai — „az Egyesült Államok más NATO-szövetségesei is pozitívabb választ várnak a szovjet kezdeményezésre”. Hogy a tétel igaz, azt egyebek között az is bizonyítja, hogy az úgynevezett „delhi hatok” ugyancsak pozitív amerikai választ követelő csoportjának egyik tagja a szintén a NATO-hoz tartozó Görögország. HA MINDEHHEZ HOZZÁVESSZÜK, hogy mást mondott Reagan és — egy nap múlva — a Fehér Ház második emberének tekintett Donald Regan, hogy nőnek az ellentétek a Fehér Ház és a törvény- hozás, sőt a külügy- és a hadügyminisztérium (vagyis George Shultz és Caspar Weinberger) között is, a kép összeáll. És ez a kép annak a ténynek az ismeretében válik szinte teljessé, hogy az Egyesült Államokban novemberben kerül sor az úgynevezett félidős választásokra. Magát az elnököt ez csak közvetve érinti, de a honatyákat közvetlenül. Az, hogy ekkora az elnökkel szembeni ellenállás, arról is árulkodik, hogy a törvényhozók szerint milyen magatartással lehet voksokat szerezni a késő őszi erőpróbán Harmat Endre A szovjet moratórium meghosszabbításával kapcsolatban Sajtóértekezlet Moszkvában A hadászati paritás az Egyesült Államok és a Szovjetunió között továbbra is fennáll, annak ellenére, hogy tisztán katonai szemszögből az Egyesült Államok bizonyos előnyre tett szert azzal, hogy a szovjet moratórium időtartama alatt 18 kísérleti atomrobbantást hajtott végre — jelentette ki hétfőn Moszkvában Szergej Ahromejev marsall, a honvédelmi miniszter első helyettese, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke. A szovjet moratórium meghosszabításával kapcsolatban tartott sajtóértekezleten Julij Voroncov, a külügyminiszter első helyettese azt hangsúlyozta, hogy a világ közvéleményének túlnyomó része a kísérleti atomrobbantások betiltása mellett foglal állást, s ezzel az akarattal lényegében csak befolyásos emberek kis csoportja szegül szembe az Egyesült Államokban. A brit kormánynak a szovjet hosszabbítással kapcsolatos sajnálkozása fölött pedig csak sajnálkozni lehet — mondotta. Szovjet részről szeretnék, ha az atomkísérletek tilalmáról folytatott tárgyalásokhoz Nagy-Britannia is csatlakozna, hiszen korábban voltak részvételével tárgyalások, de megszakadtak — nem a Szovjetunió hibájából. Kívánatos volna, ha a Franciaország is kezdeményező lépést tenne e téren. Igaz ugyan, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok hajtotta végre az atomkísérletek nagy részét, a tárgyalásokat tehát nekik kell kezdeni, a többi atomhatalom csatlakozása azonban mindenképpen üdvözlendő volna — mondotta a szovjet külügyminiszterhelyettes. Voroncov lehetségesnek nevezte, hogy rövid határidőn belül megállapodás szülessen, az Egyesült Államokkal az atomkísérletek átfogó ellenőrzéssel egybekötött tilalmáról. Ezt a megállapodást a szovjet- amerikai csúcstalálkozón már aláírhatnák. Szovjet részről remélik, hogy Washingtonban a józan ész felülkerekedik és a történelmi lehetőség nem marad kihasználatlanul. Voroncov kérdésre válaszolva ugyanakkor kategórikusan cáfolta, hogy a csúcstalálkozó időpontját már kitűzték volna, s kifejtette, hogy a csúccsal kapcsolatos szovjet álláspont ismert: tartalmatlan találkozó megtartásának nincs értelme.
