Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-22 / 197. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 107. szám ARA: 1986. augusztus 22., péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Új tanév előtt Az egyre hűvösödé na­pok, a közelgő ősz már ar- • ra figyelmezteti a diáko­kat, hogy nemsokára el­hangzik az első becsenge- tés. Kezdődik a tanév, amely örökké változó, még­is állandó folyamatot je­lent a tanároknak és ta­nítványainak egyaránt. So­kan emlegetik nosztalgiá­val azt az időszakot, ami­kor különösebb hullámve­rések nélkül évtizedekig használták ugyanazokat a tankönyveket és óravázla­tokat. Azóta nemcsak hogy az átalakulások gyorsultak fel, de mintha a hatékony­sággal is baj volna. Ezért sokan a kísérletezést vá­dolják, s az állandóság mellett voksolnak. Megtévesztő az első be­nyomás. Azért nem lehet a régi eszközökkel sokáig élni, mert a világ változott körülöttünk. Követni kell a tudomány eredményeit, olyan műszerekkel, beren­dezésekkel kell bánniuk a fiatal szakembereknek, amelyek néhány évvel ez­előtt még a komoly tudo­mányos művekben voltak csak használatosak. A szá­mítógép, a videó minden­naposnak számít, s ki tud­ja milyen gyorsan lesz közhasználatú a többi, még nem ismert újdonság is. Közben kapcsolatrendsze­rünk is fejlődik, a társa­dalom demokratizálódási folyamata egyre élénkebb. csak széles látókörrel le­het eligazodni valóságunk­ban. Mindezek azt követelik, hogy a természet- és tár­sadalomtudományok ered­ményei nagyobb késleke­dés nélkül beépüljenek a tananyagba, vagy legalább­is képessé tegyék az isko­lák tanítványaikat arra. hogy nyitott szemmel jár­janak-,keljenek. Ha ezeket a szempontokat átgondol­juk, nem elhamarkodott­nak. hanem olykor késle­kedőnek és bizonytalannak találjuk az eddigi reformo­kat. Ettől a tanévtől vi­szont az oktatási törvény tág keretet ad az alkotó kísérletezésnek és a hagyo­mányok ápolásának egy- : aránt. Az iskolák önálló­ságának elve. amely biz­tosítja az adottságoknak legmegfelelőbb módszerek kidolgozását, mindenkit ar­ra késztet, hogy alaposan gondolja át: saját intézmé­nyében, osztályában merre kíván haladni. Mert igazából mindig az oktatás-nevelés „kis csata­terein” dől el az egész ér­telme, mert hiába kíván­nak bármilyen jó elvet ke­resztül erőltetni a központ­ból, az adott esetben ép­pen hogy árthat. Nem könnyű feladatot kaptak tehát ettől a tan­évtől a tantestületek, mert meg kell szabadulniuk az eddigi szemléletüktől, s nem a jó vagy rossz fel­sőbb intézkedéseket kell elemezniük és bírálniuk, hanem ki kell választaniuk a követendő utat. A leg­jobb pedagógusok tudják, hogy a tanítás mindig is 5 alkotás volt. Ettől a tan- ■ évtől ennek a szemléletnek í ‘ szükséges uralkodóvá vál- ■■ : nia. Gábor László VÍZI- ÉS LÉGIPARÁDÉ - TISZTAVATÁS - ARATÁSI FELVONULÁS - ALKOTMANYNAPI NAGYGYŰLÉSEK Augusztus 20-át ünnepelte az ország Tisztavatás a Kossuth téren Az alkotmány ünnepén, szerdán, az Országház épüle­te előtt, több ezer érdeklődő jelenlétében, immár 18. al­kalommal avatták fel ünne­pélyes külsőségek között a Magyar Néphadsereg új tiszt­jeit. A hagyományos esemé­nyen a Kossuth Lajos Kato­nai Főiskolán, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán és a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán végzettek, valamint a Karikás Frigyes Katonai Kollégiumhoz tarto­zó végzős egyetemi és főis­kolai hallgatók tettek tiszti fogadalmat. Az Állami Zászló előtt díszőrség sorakozott fel, a térre bevonultak néphadsere­günk új tisztjei, az emelvé­nyen elfoglalták helyüket az ünnepség meghívqttjai: Hor­váth István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára és Czinepe Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, továb­bá politikai és társadalmi életünk más. vezető szemé­lyiségei. Tíz órakor kürtszó har- sant: megérkezett Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvé­delmi miniszter, aki fogadta Kazai Barna vezérőrnagynak, a Kossuth Lajos Katonai Fő­iskola parancsnokának jelen­tését, majd ellépett a felsora­kozott díszezred előtt. kö­szöntötte az ifjú tiszteket. Néhány perccel tíz óra után az ezeréves történelmünk di­cső korszakaira emlékeztető zászlókat katonai pompával. Liszt Ferenc XIV. rapszódiá­jának hangjaira vitték az Ál­lami Zászlóhoz. A Himnusz hangjai után felolvasták a honvédelmi mi­niszternek a tisztavatás, al­kalmából kia'dott parancsát. Ezt követően az ifjú tisztek fogadalmat tettek nemes hi­vatásuk teljesítésére; nevük­ben Figura László főhadnagy mondta a tiszti fogadalom szövegét. Ezután a Szózat kö­vetkezett, majd Kárpáti Fe­renc mondott beszédet. Ezután felhangzott az In- ternacionálé, majd az újon­nan felavatott tisztek dísz­menetben vonultak el elöl­járóik és az Állami Zászló előtt. Berecz János beszéde Kalocsán Szép hagyomány, hogy ezen a napon évről évre megem­lékezünk a magyarságot az állami szervezet keretei kö­zé tömörítő István ^irályról, megszegjük új. friss kenye­rünket és országszerte meg­ünnepeljük a dolgozó nép hatalmát és felemelkedését kifejező szocialista alkotmány életbe léptetésének évfordu­lóját — mondotta kalocsai beszéde elején Berecz Já­nos. Augusztus 20. a szövetségi politikán alapuló nemzeti egység jelképe is. Kifejezi hazánkban a szövetséges dol­gozó osztályok, rétegek, tár­sadalmi csoportok, a külön­böző származású és világné­zetű emberek együttműködé­sét és törekvését társadal­munk gyarapításáért, népünk felemelkedéséért. Az államalapító I. István király a fennmaradásért küz­dött, s a magyarságnak he­lyet biztosított Európa fej­lődésnek indult nemzetei so­rában. Az a Szent István-i gondolat, hogy a kor legha­ladóbb eszméihez kell csat­lakozni, igaz, s így büszkén vállaljuk e mához is szóló útmutatást. Az államalapító végérvényesen elfoglalta he­lyét az örök emlékezet és ke­gyelet magyar panteonjában. Az 1949-ben törvénybe ik­tatott, módosításokkal ma is érvényes alaptörvényünk ki­mondja: a munkásosztály „a hatalmat a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal, az értelmiséggel és a társada­lom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja”. A tör­vény a kialakult állapotot rögzíti: áz elmúlt évek során megalkotott szocialista nem­zeti egységet, a társadalom­ban a különböző érdekek azonosságára épített, széles körű összefogást. Történelmünk folyamán nem volt még soha ilyen esélyünk a valóságos társa­dalmi egyetértésre, mint e legutóbbi korszakban, s ta­lán soha nem volt akkora szükség sem .az egységre, mint napjainkban. Minden állampolgárnak alapvető ér­deke fűződik a szocialista haladáshoz, a gazdasági gya­rapodáshoz. a kultúra kin­cseinek elsajátításához és a műveltség emeléséhez. Ez az érdekközösség teszi tartóssá a szocialista nemzeti egysé­get hazánkban. Ám nem csekély a kihí­vás sem. amelynek meg kell felelnünk. Ezekben az évek­ben dől el, hogy képesek vagyunk-e megteremteni a gyorsuló technikai-techno­lógiai fejlődés anyagi forrá­sait vagy kényszerűen kon­zerváljuk termelési eljárá­sainkat. A magyar nép már sok­szor megmutatta, hogy élni és fejlődni akar. s hogy ké­pes a világ élvonalába emel­kedni. Vannak hozzá jó adottságai, szellemi képessé­gei és erkölcsi tartása. Ha van soraiban olyan erő, amely vezérlő eszmét hor­doz és hirdet, Magyarország a legsúlyosabb nehézségek­kel is megbirkózik. Ma van ilyen erő. Ez a Magyar Szocialista Munkás­párt, amely az elmúlt évti­zedekben bizonyította elhi­vatottságát a társadalom ve­zetésére. Pártunkat e veze­tő szerep betöltésére alkal­massá teszi, hogy bár jelle­génél fogva munkáspárt, po­litikája az egész nép érde­keit kifejezi, s így az egész nemzet pártja is­Az ország lakossága azt is tudja, hogy a párt nagy fe­lelősségei s az emberek A lőrinci nagygyűlés elnöksége (Folytatás a 2. oldalon) Ünnepélyes zászlólevonás 1986. augusztus 21. — Csü­törtökön reggel ünnepélyesen, katonai tiszteletadással le­vonták az Állami Zászlót, amely alkotmányunk ünne­pének tiszteletére két napon át lengett az Országiház előtt, a Kossuth Lajos téren. A gellérthegyi felszabadulási emlékműnél, ugyancsak ka­tonai tiszteletadás közepette vonták le a magyar nemze­ti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zász­laját. Falu végi Lajos Kínában Csütörtökön Kínába érke­zett Faluvégi Lajos minisz­terelnök-helyettes, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke, akit a pekingi repülőtéren Szung Ping a kínai Állami Terv­bizottság elnöke fogadott. Faluvégi Lajos látogatásá­nak célja, hogy az elmúlt években felélénkült ' ma­gyar—kínai gazdasági kapcsolatok stabilabbá vál­janak. a kétoldalú forga­lom lendületesen fejlődjék, és az együttműködés új for­mákkal, gazdasági, szervezeti módszerekkel gazdagodjék. A Tervhivatal elnöke, a kí­nai kormány több tagjával, a gazdasági élet vezetőivel és több tartományi kormány vezetőjével folytat majd tár­gyalásokat tíznapos látoga­tása során. A megbeszélések egyik legfőbb témája, hogy miként lehet konkrét együtt­működési megállapodásokkal megtölteni, bővíteni azt az egyezményt, amelyet tavaly kötött a két ország. Ez az 1986—90-es évekre szóló ke­reskedelmi egyezmény öt évre szólóan 2,1 milliárd svájci frank értékű összfor­galmat Irányoz elő. Nemzetközi rákkongresszus Budapesten Fővédnök: Losonczi Pál — Ünnepélyes külsőségek között csütörtökön megkez­dődött Budapesten a XIV. nemzetközi rákkongresszus. A Nemzetközi Rákellenes Szövetség világtalálkozóját Dr. Lapis Károly, a kong­resszus elnöke nyitotta meg a Budapest Sportcsarnok­ban, majd Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a konferencia fővédnöke üd­vözölte az Elnöki Tanács és a Magyar Népiköztársaság kormánya nevében a rákku­tatás és -gyógyítás 82 ország­ból érkezett csaknem 8 ezer tudósát. — Megtiszteltetés szá­munkra, hogy a nemzetközi orvostudomány egyik legran­gosabb tanácskozása, a nem­zetközi rákkongresszus Ma­gyarország fővárosát, Buda­pestet választotta ülése szín­helyéül — mondotta. Az itt egybegyűlt kiváló kuta­tókat, gyakorló orvosokat egy közös cél vezérli: az emberi egészség egyik legko­nokabb veszedelme, a rák­betegség leküzdésében elért legújabb felismerések, ered­mények, kudarcok megvita­tása. Losonczi Pál a rák elleni küzdelem hazai eredményei­ről szólva kiemelte: a Ma­gyar Népköztársaság, az egészségügyi tárca különös gondot fordít e küzdelem sikerét előmozdító intézke­désekre. Fontos elhatározá­sok születtek a kutatás tá­mogatására, a szűrés haté­konyságának növelésére, korszerű sugárforrások be­szerzésére, de egyre széle­sedő társadalmi megmozdu­lások is jelzik a magyar nép azon törekvését, hogy a kor­mány programját minden eszközzel támogassa. Bár Magyarország méreteinél fogva nem tartozik a nagy országok sorába, kutatási és gyógyítási tevékenysége alap­ján számon tartja a tudomá­nyos világ. Jelentős kutatási eredmények fűződnek kül­földön élő magyar rákkuta­tók nevéhez is; örömünkre szolgál, hogy közülük töb­ben is részt vesznek a kong­resszuson. — Ez a találkozó várható­an a tudósok és orvosok ta­pasztalatcseréje lesz, s mint ilyen, nem ismer határokat, felülemelkedik világnézeten és az emberek, illetve né­pek közötti békés együttmű­ködést is szolgálja. Buda­pest az utóbbi években több ízben szolgált nemzetközi rendezvények vendéglátója­ként. Mindig örömmel te­szünk eleget azoknak a megtisztelő felkéréseknek, amelyek ilyen tekintetben hozzánk érkeznek — mon­dotta az Elnöki Tanács el­nöke, kijelentve: a XIV. nemzetközi rákkongresszus házigazdaszerepét is szíve­sen vállaljuk. Végül kife­jezte reményét, hogy a ta­lálkozó sikeres lesz és ered­ményeként több rákos be­teg nyerheti vissza az egyén, illetve a társadalom számá­ra is legnagyobb emberi ér­téket, az egészséget. A megnyitóünnepségen dr. Antonio Junquiera, a Nemzetközi Rákellenes Szö­vetség — tisztségétől most búcsúzó — elnöke üdvözlő beszédében köszönetét fe­jezte ki a magyar nép ve­zetőinek, a magyar orvosok­nak a kongresszus megren­dezéséért. Nagy fontosságú­ak az ilyen rendezvények — mondotta " — mivel módot nyújtanak arra, hogy a leg­különbözőbb orvosi terüle­tek képviselői találkozzanak, s tapasztalatot cseréljenek egymással. Hozzájárulnak a rákellenes küzdelemhez, amely ma már mind szer­vezettebben folyik a világ­ban. Ezután dr. Nyikolaj Blohin, a Szovjet Orvostu­dományi Akadémia elnöke méltatta a több mint 100 éve alapított nemzetközi rákelle­nes szövetség tevékenységét, majd dr. James Wyngaar- den, az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Egészség- ügyi Intézetének igazgatója ismertette a születésének az idén 100. évfordulóját ün­neplő intézmény tevékeny­ségét. Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Aka­démia elnöke a hazai tudós- társadalom nevében üdvö­zölte a kongresszus résztve­vőit. Nagy megtiszteltetés,' hogy Budapestet választották a világtalálkozó színhelyéül — mondotta, majd így foly­tatta: — az ilyen kongresz- szus jelentős mérföldkő a tudományos kutatásban, hi­szen az ismeretek, az új mód­szerek átadására ad lehető­séget, elősegítve az egész­ségügyi -ellátás színvonalá­nak növelését. Most az egész emberiség a magyar főváros­ra figyel, hiszen a tudomá­nyos tanácskozások eredmé­nyei nyomán előbbre lép­hetünk az egyik legjobban félt betegség, a rák gyógyí­tásában. A kongresszus — mondotta — összekötő ka­pocs a tudósok, az orvosok, a népek között. Az ünnepi eseményen részt vett Csehák Judit, a Minisz­tertanács elnökhelyettese. Medve László egészségügyi miniszter és Szépvölgyi Zol­tán. a Fővárosi Tanács el­nöke. A XIV. nemzetközi rák­kongresszus résztvevői pén­tektől a budapesti nemzet­közi vásár területén plenáris üléseken, szimpóziumokon, kerekasztal-konferenciákon, szekcióüléseken vitatják meg a daganatos megbetegedések felismerésének és kezelésé­nek legújabb tapasztalatait. Jeles napot köszöntött-Unnepelt szerdán az ország: megemlékeztek az államalapító István királyról, a dolgozó nép hatalmát-felemelkedését 35 esztendeje szentesítő szocialista alkotmányról, s megszegték az idei búzából, friss őrletű lisztből sütött új kenyeret. Volt aratási felvonulás, népművészeti vásár, műsort adtak táncosok, dalosok, a vállalkozókedvűbbeket ügyességi versenyekre várták, a kényelmesebbeket sportesemények lelátóira invitálták. Az Országház épülete előtt több ezer érdeklődő jelenlétében, immár 18. alkalommal avatták fel ünnepélyes külsőségek között a Ma­gyar Néphadsereg új tisztjeit. Az egyik leglátványosabb és legnépszerűbb esemény a fővárosban a dunai vízi- és légiparádé volt. Ezután zenés őrségváltásra került sor a felvont Állami Zászlónál. Több helyütt tartottak alkotmánynapi nagygyűlést. Kalocsán Berecz János, az MSZMP KB titkára, Ópusztaszeren Kornidesz Mihály, az MSZMP KB tagja, a Magyar Televízió elnöke, Nagyatádon Borbély Sándor, az MSZMP KB tagja, a Munkásőrség országos parancsnoka volt a szónok. Hasonló eseményre került sor többek között Zalaegerszegen, ahol dr. Markója Imre igazság­ügy-miniszter és Jászberényben, ahol Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter mon­dott ünnepi beszédet. A Heves megyei ünnepséget Lőrinciben, a Mátravidéki Erőmű­ben tartották, s Kovács András országgyűlési képviselő szónokolt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom