Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-20 / 196. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 20., szerda Aquino asszony rossz lányai !C‘: V' »'> ».P » » Miguel de la Madrid elnök (középen világos öltönyben) igyekszik megőrizni korábbi népszerűségét — a képen egy mezőgazdasági kiállításon látható (Fotó: Time — AP — MTI — KS) MEXIKÓI GAZDASÁG Mentőöv dollármilliárdokból A Mundiál emlékei már egyre távolibbnak tűnnek, ám Mexikóból azóta is elég gyakran számolnak be a hír- ügynökségek egy másik nagy „mérkőzéssorozat” állásáról, várható kimeneteléről. A tét ez esetben nagyobb a Világ-kupa megnyerésénél. Arról van szó, hogy képes lesz-e Mexikó kilábalni az idén tavasszal-nyáron rekordszintet elérő újabb gazdasági-fizetési válságból. Igen, mialatt a nemzeti válogatott a várakozást felülmúlva csak a legjobb nyolc között vérzett el, addig a gazdaság erejéből ez időre már inkább csak öngólokra futotta — természetesen kiváltva ezzel a széles körű elégedetlenséget. „Mintaország” helyett fizetési gondok Pedig alig két esztendővel ezelőtt még magabiztosan beszélhetett Miguel de la Madrid elnök arról, hogy a legrosszabb és legszűkebb esztendőket már maga mögött hagyta az ország. Hiszen akkor az infláció mérséklődött, „csak” ötvenszázalékos volt, megélénkült a feldolgozóipar termelése is. Igaz, a külgazdasági egyensúly terhe változatlanul az olajexportra nehezedett. A kormányzat érzékelhető lépéseket tett a közélet tisztaságának javítására is. Mindezen intézkedések hatására — és persze újabb kölcsönökkel — Mexikó gyors ütemben mérsékelte a belföldi felhasználást és a költségvetési hiányt, miközben a gazdaság növekedéséről sem kellett lemondania. E politikájával s a felmutatható eredményekkel is az ország a nemzetközi pénzügyi körökben kiérdemelte a megtisztelő „mintaország’’ elnevezést. No, de mindez már a múlté! A bőségszaru bezárult, s a csaknem 10 milliárd dolláros adóssághegy nyomása egyre elviselhetetlenebbé vált. A mexikóiak számára azért, mert a fizetési gondok és bevételkiesések miatt a kormányzat nadrágszíjmeg- húzó intézkedésekre kényszerült — jelentősen megdrágult például a nemzeti eledelnek számító tortilla is. A hitelezőknek pedig azért kezdett egyre erősebben fájni a fejük, mert csökkent a reményük. pénzük mieiőbbi visszakapását illetően. Kétségeik nem is voltak megalapozatlanok, hiszen az olajárak meredek zuhanását követően Mexikó csak az idén mintegy 7 milliárd dollár exportbevételtől esjk el. S mint már utaltunk rá. az államháztartás fő dollárhozója — 70 százalékban — a folyékony fekete arany. A döntő mérkőzés Ebben a kiélezett helyzetben. a Mundial záró szakaszával párhuzamosan elkezdte döntő meccsét a kabinet is: sürgős segítségért fordult a Világbankhoz és a Nemzetközi Valuta Alaphoz (IMF). Ám a jelek szerint Herzog pénzügyminiszter nem volt eléggé rugalmas — azaz elképzelései nem vágtak egybe a pénzintézetek követeléseivel —. ezért hamarosan átadta helyét utódjának, Gustavo Petrioio- linak. Nos, a könnyűnek nem nevezhető tárgyalássorozatot követően ő már a sikert könyvelhette el, s július végén pecsét kerülhetett az okmányokra: Mexikónak sikerült megegyeznie a Valuta Alappal és a Világbankkal, ami a közép-amerikai ország számára azt jelenti, hogy újabb pénzsegélyekben reménykedhet. (A tervek szerint másfél esztendő alatt mintegy 8—12 milliárd dollárról lenne szó.) A kölcsönmegállapodás érdekessége, hogy az összeg nagysága az olajárváltozások függvénye, s amennyiben a hordónkénti ár meghaladná a 14 dollárt, akkor elapadnak a bankok pénzcsapjai is. Ez a tény is jelzi egyébként, hogy ezekkel a dollármilliárdokkal korántsem lesz kint a vízből, azaz nem oldódnak meg fizetési gondjai. Legfeljebb mentőövként tekinthetjük az újabb segélyt, amely azonban egy idő elteltével, — ha az ország vezetői rosszul gazdálkodnak vele —. még mélyebb régiókba húzhatja le a gazdaságot. Hiszen elég csak arra emlékeztetni, hogy az új hitelekkel Mexikó rekorderként az élre tör az adósok listáján: 110 milliárdjával „ráver" a jelenleg 103 milliárdnál tartó éllovas Brazíliára.) Ez a tény feltehetően nem doppingolja a magán bankárokat. amikor a kölcsön mértékéről kell dönteniök.) Az elnök és a reformok Miguel de la Madrid elnök tehát engedményekre kényszerült, hiszen a kölcsön feltételeként az országban gazdasági reformot kellene megvalósítani, aminek keretében az IMF szakértői elvárják Mexikótól, hogy szorítsa vissza a költségvetési hiányt, csökkentse az állam szerepét a gazdaságban és fokozatosan építse le a hazai ipart védő kereskedelmi akadályokat. A reformok érdekében hálátlan intézkedéseket kell majd bevezetni, s ez nem tesz jót az elnök hazai renoméjának. (Várható a munkanélküliség további növekedése.) Az államfőnek sok választása nem volt, ha mandátumának lejárta, 1988 előtt a felszínen akarja tartani országát az adósságtengerben. Annál is inkábh rákényszerült erre a lépésre, mert a konzervatív ellenzék, de la Madrid kudarca esetén megnövekedett eséllyel indulna a következő elnökválasztáson. Ennek jelentőségét pedig akkor érthetjük meg, ha tudjuk: a kormányzó Intézményes Forradalmi Párt 1929 óta birtokolja az elnöki bársonyszéket. Daróczi László — Ha tudtuk volna, hogy erre készül, akkor inkább Marcosra szavazunk — ilyen hangok hallatszanak manapság Manilában. a Fülöp- szigetek fővárosában, annak is egyik nem éppen jó hírű negyedében, az Ermitában Akik pedig külföldi újságírók előtt így nyilatkoznak Corazon Aquino asszonyról, az ország nem egészen fél éve hivatalban lévő elnökéről, azok nem mások, mint a vörös lámpás városrész állandó lakói, a „rossz lányok”. ök voltak azok, akiket leginkább érintett és ezért alaposan fel is háborított az államfőtől és környezetéből kiinduló „Mozgalom a nemzeti méltóság helyreállításáért”. Hogy mi közük az ermi- tai „rossz lányoknak” a Fü- löp-szigetek nemzeti méltóságához? Pontosan annyi, mint félmillió társuknak akik az ország más részein űzik azt, amit a „legrégibb mesterségnek" neveznek. Márpedig az a tény, hogy ezt az ipart itt milyen irdatlanul sokan művelik, rossz hírűvé tette a Fülöp- szigeteki nőket, az ország számára pedig megszerezte „Délkelet-Ázsia bordélyházának” legkevésbé sem hízelgő címét. Aquino asszony mindenesetre nyomban hatalomra jutása után hadat üzent a prostitúciónak, amit annak művelői — nem méltányolva az államfő magasztos elveit — rossz néven is vettek tőle. Ha az iparág szokatlan fejlettségének okait keressük. nem mellőzhetjük el az országban működő amerikai bázisok, különösképpen a főváros közelében létesített két hatalmas légi-, illetve haditengerészeti támaszpont szerepét. Ezek ki- kapcsolódást kereső legényMegv az Observer is, elnéptelenedik a Fleet Street, az egykor nyüzsgő londoni hírbörze, szerkesztőségi és nyöpndaközpont. Szerdán jelentették be, hogy a The Observer című, napilap formájú, de csak vasárnap megjelenő újság is elhagyja a patinás belvárosi utcát, jövő márciustól négy vidéki városban nyomtatják a lapot, új. elektronikus technológiával. 500 nyomdászt akarnak elbocsátani, de hajlandók tárgyalásokra a dolgozókkal kártérítésről, átképzésről. Erre a Sogat 82 nyomdászszakszervezet is hajlandó — a jelek szerint az Observer nyomdászainak ügye simábban intéződhet el, mint januárban a Mur doch-féle négy lap — köztük a The Times — 5500 eltávolított nyomdászé, akiknek képviselői még most is hiába tüntetnek nap mint nap a lapok új. külvárosi telepe előtt, ahol az elektromos szakszervezet 500 dolgozója készíti a lapot az elektronikus technológiával. A mindkét részről hangsúlyozott tárgyalási szándék azt tükrözi. hogy a laptulajdonosok nem akarnak újabb botrányt, a hagyományos szak- képzettségű nyomdászokat sége jóformán már a második világháború befejeződése óta megbízható ügyfélnek számít — írja a Le Monde tudósítója. — Az igazi fellendülést azonban a vietnami háború hozta meg: a fénykorukban félmillió főt is elérő amerikai expedíci- ós erők bevetésre induló vagy onnan jövő katonái a térségben állomásozó amerikai légi és haditengerészeti egységek tagjaival vállvetve kerestek feledést a Fülöp-szi- getek erre szakosodott női munkavállalóinál. Igaz, később az amerikai erők jórészt kivonultak Délkelet- Ázsiából. de helyükbe — legalábbis ami a Fülöp-szi- geteki szexlétesítményeket illeti — nyomban más nemzetiségűek, méghozzá civilek — ausztrálok, új-zélandiak, a délkelet-ázsiai országok telt bukszájú turistái és mindenekelőtt japánok — léptek. Hogy végül is miért alakult mindez így, az hosszú gazdasági és szociológiai fejtegetést igényelne. Ehelyett legyen elég annyi hogy sok Fülöp-szigeteki fiatal lány és családja — mind a mai napig csak két dolog közt választhat: vagy a prostitúció vagy a teljes elnyomorodás — esetleg éppenséggel az éhhalál. A másik körülmény, amely miatt éppen a Fülöp-szige- tek és nem valamely más állam lett a térség „bordélyháza”. az, hogy a környező országokban működő konkurencia lényegesen rosz- szabb feltételek mellett dolgozik. A muzulmán vágy- konfuciánus szellemiségű államokban, mint például Indonéziában, Malaysiában, Szingapúrban vagy Dél-Ko- reában az e téren uralkodó szigorúbb közszellem lehetetlenné tette, hogy ebből a tömörítő szakszervezeteknél pedig felismerték, hogy a dolog természeténél fogva a puszta sztrájk ez esetben nem hatásos. „Addig kell tárgyalni, amíg van miről” — mondta a BBC-híradóban a Sogat 82 szóvivője. Arra utalt, hogy a Murdoch-féle lapok és a The Observer után jövőre távozik a Fleet Streetről a Mirror-csoport három lapja is. 1600 állást szüntetve meg. megy a Daily Mail és a The Mail on Sunday, ők 500 embernek akarnak felmondani, költözik a Telegraph két lapja, még nem tudni, hány- nyomdásznak mondanak fel, a The Guardian 200 munkását elbocsátva keres új helyet — vagyis mindenki elköltözik új elektronikus szerkesztőségekbe szerte a londoni külvárosokban és vidéken. A Fleet Streeten csak az Express csoport három lapja marad „hírmondónak", de ők is korszerűsítenek, 2500 embernek akarnak felmondani. Ez a menekülés válasz az amerikai sajtó technológiai kihívására és arra, hogy a brit lapok olvasottsága csökken — tavaly például a leghíresebb The Times 100 ezer előfizetőt vesztett. vagyis — kisebb méretekben ott is honos — mesterségből igazi, nagy tömegeket foglalkoztató iparág váljon. Vagy ha a közszellem liberálisabb lenne — mint például Ausztráliában — a magasabb „bérszínvonal” gazdaságilag teszi versenyképtelenné az üzletet. Akárhogy is, a Fü- löp-szigeteknek e téren csak egy helyi versenytársa van: Thaiföld. A kedvező körülmények hatására a hetvenes évek ele jén özön leni kezdtek az országba a különleges élményekre vágyódó külföldiek. Az idegenforgalomnak új ága alakult ki: a szextu- rizmus. A hazájukban kérlelhetetlen erkölcsűnek ismert muzulmánok az odahaza csak szorgalmukkal és igénytelenségükkel kitűnő japánok, az egzotikumot no meg az alacsony árakat kereső amerikaiak és nyugateurópaiak egymás sarkát taposva merítkeztek meg a manilai „édes élet” gyönyöreiben. Mindez természetesen óriási üzlet volt — és az ma is. Aquino asszony és környezete legszívesebben a föld színéről is eltörölné a szexturizmust, de ahhoz, hogy ezt megengedhesse magának, az országnak új bevételi forrásokra. a prostituáltaknak és családjaiknak pedig más, tisztesebb megélhetésre lenne szükségük. Mindenki tudja azonban, hogy az adott körülmények között erre egyelőre nincs kilátás. A Fülöp-szigeteken sokat emlegetik az egykori Dél-Viet- nam prostituáltjainak sikeres és tömeges „átnevelé- sét”. Ehhez azonban egy vietnami mintájú társadalmi átalakulásra is szükség lenne, amit a hatalom új gyakorlói éppoly kevéssé akarnak. mint elődeik. tábora 9 százalékát —. úgyhogy a tulajdonosok az új technológiával akarják csökkenteni a lapkészítés költségeit. Intő példa azonban a Nagy-Britanniában először elektronikus úton lapot előállító Eddy Shah esete: színes napilapja, a Today mind nagyobb adósságokkal küszködik. A nyomdokaiba lépőket figyelmeztették a BBC-híradóban megszólaltatott szociológusok akkor tehetnek szert nyereségre, ha megváltozik a brit sajtó képe, amely jelenleg meglehetősen egyhangú — a komoly, nagy lapok szinte egyöntetűen jobboldaliak, a komolytalanok pedig egyformán ostobák és szenzáció- hajhászok. Űj színfolt lehet. egy ugyancsak jövőre induló lapkezdeményezés, a News on Sunday, amely — szervezői szerint — „radikálisan baloldali” akar lenni. A radikális terveket szerdán felvillanyozta, hogy Ken Fol- let. a hírneves krimi- és kémregényszerző közölte néhány milliót ő is befektet a lapba, mert szerinte is elkelne már „egy kis radikalizmus”. Mészáros György Petricioli pénzügyminiszter (balra) New Yorkban a Világbank képviselőjével a nagy visszhangot kiváltott megállapodás aláírása után Kivonulás a Fleet Streetről Hétvégi telek céljára alkalmas zártkertet HIRDET tartós használatba a Gyöngyöspatai Községi Tanács m-’-ét 9—15 Ft-os áron. Érdeklődni lehet GYÖNGYÖSPATÁN, a Községi Tanácson. Fö út 65. szám alatt. 8—16 óráig vagy telefonon 64-111-es számon. Felhívjuk Kedves Vásárlóink figyelmét, hogy GYÖNGYÖSÖN, a Karácsondi út 1/a. alatt (ZÖLDÉRT - HÜTÖHÁZNÁL) MEGNYITOTTUK az ÉPTEK—ZÖLDÉRT házépítők boltját Vas- és fűrészáruk, burkolok, fajanszáruk, fürdőkádak NAGY VÁLASZTÉKBAN. Várjuk Kedves Vásárlóinkat!
