Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-20 / 196. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 20., szerda J a lytpuifiu/ KÉRDEZ A jogalkotás — a társadalom életének tükre Interjú dr. Korom Mihállyal, az alkotmányjogi tanács elnökével Az alkotmány — egyenlő a törvényességgel, így vésődött be ez a köztudatba évtizedek óta. Az alkotmányra tesz esküt mindenki, aki valamilyen köztisztséget vállal, az alkotmány szabja meg jogalkotásunk irányát, azzal a sokszor idézett mondatával, hogy „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé”. Védeni az alkotmányt — minden állampolgár kötelessége. Az Országgyűlés azonban 1984. április 13-án az 1984. évi I. törvénnyel alkotmányjogi tanácsot is választott azzal a feladattal, hogy őrködjék a jogalkotás alkotmányossága fölött. Melyek az alkotmányjogi tanács meghatározott feladatai és milyen munkát végzett eddig — erről beszélgettünk dr. Korom Mihállyal, az alkotmányjogi tanács elnökével. — Miért volt szükség az alkotmányjogi tanács életre hívására? — Ez az állami élet és a szocialista demokrácia, a politikai intézményrendszer fejlesztéséhez tartozik. Történelmi tapasztalataink tanítottak meg bennünket arra, hogy ilyen intézményre szükség van, s a legkevésbé sem azért jött létre, mintha jelentősebb problémák lennének az alkotmányossággal, a törvényességgel kapcsolatban. Szükség van egy olyan szervre, amely közreműködik az alkotmányosság és a törvényesség még fokozottabb érvényesülése és érvényesítése érdekében. — Hazánkban — folytatta dr. Korom Mihály — sok testületnek és vezetőnek van jogszabályalkotási jogköre. Elsősorban természetesen az Országgyűlésnek, az Elnöki Tanácsnak, de köztudott, hogy alkothat és alkot is jogszabályokat a Miniszter- tanács. továbbá minden miniszter, országos hatáskörű szervet vezető államtitkár, s a maguk területére vonatkozó jogszabályokat hozhatnak a tanácsok is. Ennek megfelelően alakult ki a hierarchikus jogrend: alkotmány, törvények, törvényerejű rendeletek, minisztertanácsi határozatok és rendeletek, miniszteri és államtitkári rendelkezések, tanácsrendeletek. Ennyi és ilyen sokféle jogszabály között óhatatlanul keletkeznek ellentmondások, az alsóbb jogalkotótól származó jogszabályok nem mindig felelnek meg a felsőbbek betűjének és szellemének. — Mi okozhat ilyen ellentmondásokat, hiszen a cél mindenütt és mindig egy és ugyanaz: a szocializmus építésének érdeke? — Ez kétségtelen. De azt is nehéz lenne vitatni, hogy létezik tárca-. és helyi sovinizmus, vagyis a helyi vagy a tárcaérdekeket úgy állítják be, mintha az az egész társadalom, illetve a népgazdaság érdeke lenne. A jogalkotásban — feltételezve, hogy a jogszolgáltatás annak megfelelően működik — a társadalom élete, felépítése tükröződik, ennek megfelelően tükröződnek a társadalom ellentmondásai is az emlíAz első írott alkotmányunkat az 1949. évi XX. törvénnyel hirdették ki. Ez az egyetlen jogszabályunk, amelynek ünnepnapja van. Méghozzá piros betűs, jelezvén, mily fontos az állam életében ez az alaptörvény, amely az állami berendezkedés elveit, az államnak mint organizmusnak az életét, és az állampolgárok legfontosabb jogait és kötelezettségeit rögzíti. Bár az életviszonyainkban bekövetkezett változásokat, fejlődést nyomon követendő, néhányszor módosult, lényege mit sem változott. Mindebből mégsem az következik, hogy Magyarországnak 1949 előtt nem volt alkotmánya. Mert volt. Hiszen Magyarország Európa legősibb államai közé tartozik. Csupán az angol és francia régebbi nála. Már dig állami élet szabályozó normák, azaz alkotmány nélkül semmiféleképpen sem képzelhető el. Csakhogy ez az tett jogi ellentmondásokban. A mi feladatunk az, hogy segítsünk ezeknek az ellentmondásoknak a feloldásában. — Ha ilyet találnak, hatályon kívül helyezik a magasabb szintűnek ellentmondó jogszabályt? — Nem. A mi testületünk nem alkotmánybíróság — amilyen van több szocialista és tőkés országban —, hanem alkotmányjogi tanács. Nem mondhatjuk ki, hogy egyik vagy másik alsóbb szintű jogszabály nem érvényes, mert ellentmond a magasabbnak. de jelezzük azt a kormánynak és az alsóbb jogszabály kibocsátójának. Kérjük az ilyen jogszabály megváltoztatását és ehhez határidőt tűzünk ki. Mégpedig úgy, hogy a tárgyaláson az általunk alkotmánysértőnek tartott jogszabály kibocsátója is részt vesz. — Mi történik, ha nem tartják be a határidőt? — Az eddigi gyakorlat az — és ezt szeretném aláhúzni —, hogy mindazokban az ügyekben, amelyekkel foglalkoztunk, elfogadták álláspontunkat a jogszabályok alkotói és határidőn belül intézkedtek az általunk megállapított hiba kijavításáról. — Volt ilyen eset a közelmúltban? — Kevesen tudják, nem vertük nagydobra, de a mi kezdeményezésünkre módosították a vállalatok felszámolásáról szóló jogszabály egyes rendelkezéseit. Itt valóban alkotmányos probléma volt. A módosított alkotmány ugyanis kimondja az állami vállalatok és a szövetkezetek alkotmány más jellegű volt, mint a jelenlegi. Tételei sohasem voltak valamilyen egységes, egyetlen alaptörvényben vagy több törvényből álló alkotmányban összefoglalva. A régi magyar alkotmány csaknem ezeresztendős, fokozatos fejlődésnek volt az eredménye. Ezt az alkotmányt nevezi a jogtudomány történeti vagy történelmi, esetleg íratlan alkotmánynak. Az ilyenfajta alkotmány a különböző korszakokban keletkezett törvényekből és szokásjogi megállapodásokból tevődik össze. (Például az 1222. évi Aranybulla.) Szabályai nincsenek egységes alkotmánylevélbe — úgynevezett kartába — összefoglalva. Ilyen történelmi alkotmány 1949-ig csupán kettő i olt a világon, a magyar és a r.gol. (Ez utóbbi egyik ko. n alappillére a Magna Charta 1215-ből.) A történelmi alkotmány tételei nehezebben ismerhegazdasági egyenrangúságát, de ezt nem követte rendelkezés arról, hogy vagyonjogi rendezésnél is egyenjogúak. Az azóta megjelent új rendelkezés szerint a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy vállalatot felszámolnak, a hitelezők kielégítésének sorrendjében a szövetkezetek ugyanolyan helyet kell hogy elfoglaljanak, mint az állami vállalatok. Közismert, hogy felszámolták az Irodagépipa- ri Vállalatot. Bár akkor még nem jelent meg az új jogszabály, már ennél is úgy rendelkezett a pénzügyminiszter — a mi felhívásunk alapján —, hogy a hitelezőket ilyen sorrendben elégítsék ki. — Ki fordulhat az alkotmányjogi tanácshoz? — Ezt pontosan meghatározza a testületünket alapító törvény: az alkotmányjogi tanácshoz fordulhat az Országgyűlés, annak bizottságai és szervei, az országgyűlési képviselők, a Miniszter- tanács, a megyei tanácsok és az egyes rétegeket tömörítő érdekképviseleti szervek, mint például a SZOT, a TOT, a többi szövetkezeti országos vezetőség, a kereskedők, kisiparosok érdekvédelmi szervei stb — És magánszemély? — Kategorikusan kimondja a törvény, hogy magán- személy egyéni panaszával nem fordulhat az alkotmány- jogi tanácshoz. Ügy gondoljuk, hogy ez helyes, hiszen az egyéni panaszok elbírálására vannak különböző fokú ellenőrzési bizottságok, panaszirodák, Aligha tudnánk végezni a törvényben számunkra előírt munkánkat, ha tők fel, mint az írott vagy kartális alkotmányba foglaltak. Viszont, mert tételei nagyrészt szokásjogi alapon születtek, a nép közmeggyőződéseként nemzedékről nemzedékre szállva élnek tovább. Az is bizonyos, hogy az íratlan alkotmány nem mindig egységes, mert magán viseli az egymástól elütő korok eltérő jogi és politikai műveltséggel szöve- gezett törvényeit. A történelmi alkotmány azonban annyira összeforr a nemzet érzésével és gondolkodásával, hogy valósággal érzelmi forrása lesz a hazaszeretetnek. Ezt a szokásjogra támaszkodó alkotmányt nevezi az alkotmányjogi irodalom hajlékonynak is, mert megváltoztatása egyszerű törvénynyel történik. Ezzel szemben az írott — kartális — alkotmányok biztosítékul szolgálnak az elhamarkodott változások elkerüléséhez. Az ilyen alapbíróságok, ügyészségek, népi az állampolgárok panaszaival is foglalkoznánk. — Nem is kíséreltek meg ilyet? — Egyetlen kivétel volt, amikor két pedagógus fordult az alkotmányjogi tanácshoz Látszólag egyéni ügyben, de amint elolvastuk panaszukat, kiderült, hogy az nemcsak őket érinti, de olyan ügyről van szó, amelyben a rendelkezés sérti az Alkotmányt. Közelebbről: egy rendelkezés kimondta, hogy akik 1970—73. években esti vagy levelező szakon szereztek műszaki tanári diplomát, alkalmazáskor egy fizetési fokkal lejjebb sorolandók, mint akik nappalin végeztek. Megállapítottuk, hogy a rendelkezés valóban alkotmánysértő, ezért felhívtuk rá az illetékes miniszterek figyelmét, ők elfogadták állás- foglalásunkat és megváltoztatták a rendeletet. — Mit tehet az, aki a közigazgatásban vagy az igazságszolgáltatásban dolgozik és munka közben találkozik egymásnak ellentmondó jogszabályokkal? — Ilyenkor a szolgálati utat kell járni: a bíró, az ügyész, a tanácsi ügyintéző forduljon a feletteséhez, akinek kötelessége az ilyen észrevételt továbbítani, persze csak akkor, ha megalapozottnak találja. Kétségtelen, hogy itt nagy a hibalehetőség, megtörténhet, hogy a felettes szerv nem tartja fontosnak a tudomására jutott ügyet, és nem terjeszti fel hozzánk. Az ilyen esetek ellen — legalábbis jelenleg — nincs jogi garancia. Viszont általános törvényt tartalmazó alkotmányokat csak bonyolultabban lehet megalkotni, módosítani és hatálytalanítani. Ilyen nehezítések lehetnek: külön alkotmányozó gyűlést kell összehívni, vagy népszavazásnak kell az alkotmányváltoztatást elfogadni, vagy minősített szótöbbség kell a parlamentben hozzá, esetleg több egymást követő ülésszaknak kell elfogadnia a tervezett módosítást. Ezért nevezik az ilyen alkotmányokat merevnek. Történelmi alkotmányának először Franciaország fordított hátat, amikor 1789-ben alkotmányozó nemzetgyűlésre jöttek össze a rendek. Megalkották az Emberi és polgári jogokról szóló deklarációt, majd 1791 szeptemberében magát az alkotmányt. melynek bevezetője magában foglalja a deklarációt is. Vitathatatlan, hogy az európai alkotmányfejlődésre közvetlenül a francia alkotmány hatott a legerőteljesebben. tapasztalatunk az, hogy mind többször kérdezik meg rendelkezések kiadása előtt jogászok véleményét, nehogy aztán citálják a jogszabály alkotóit az alkotmányjogi tanács elé. Elmondhatjuk tehát, hogy az alkotmányjogi tanács létezésének ténye hatással, méghozzá jó hatással van a rendelkezések kiadóira. — Hogyan működik a gyakorlatban az alkotmányjogi tanács? — Amikor valamilyen indítvány érkezik — ezek java része az érdekképviseleti szervektől jön —, az alkotmányjogi tanács elnökének vagy titkárának vezetésével összeül az előkészítő bizottság. Áttekintik a kérdést és mindenkit meghallgatnak, akinek az ügyhöz köze van, és akinek véleménye fontos lehet az érdemi tárgyalás és állásfoglalás szempontjából. Ezek után terjesztik az ügyet az alkotmányjogi tanács elé. — Kik vesznek részt az alkotmányjogi tanács munkájában, ide értve az üléseket is? — A törvény úgy rendelkezik, hogy az alkotmányjogi tanácsnak 11—17 tagja lehet, többségük országgyűlési képviselő. A középutat választottuk, jelenleg 15 tagú a tanács. Azt is előírja a törvény, hogy az alkotmány- jogi tanács elnökét, titkárát és képviselő tagjait az Országgyűlés választja, saját soraiból. Elnökké engem választott, titkárrá dr. Kereszti Csabát, Hajdú-Bihar- megye főügyészét, további 7 Bár nem a francia volt az első írott, vagy másként papírosalkotmánynak nevezett állami alaptörvény kontinensünkön. Európa első írott alkotmánya Lengyelországé, s néhány hónappal megelőzte a franciát, a francia volt az első, amely egyetlen okmányba foglalta össze mindazt, ami azóta is kelléke minden írott alkotmánynak. A francia alkotmány szolgált azután mintaképül a svéd (1809), a spanyol (1812), és a norvég (1814) alkotmányhoz. Külön kell szólnunk az 1831-ben elfogadott belga alkotmányról, amely ugyancsak francia hatásra jött létre, s így magában foglalja a polgári alkotmányosság alapvető elveit, azonban már tompított formában, alkalmasan arra, hogy monarchiák is átvehessék tételeit. Sok európai alkotmányban és a magyar alkotmányfejlődésben is a belga alkotmányon keresztül érvényesültek a francia alkotmányelvek. Noha Franciaországban dolgozták ki a XVIII. század nagy gondolkodói azokat az elveket, amelyek az írott alkotmányok sarkalatos pontjaivá váltak, az első karta mégsem Európában látott napvilágot, hanem Amerikában, és szorosan összefüggött az észak-amerikai Egyesült tanácstag ugyancsak képviselő, a másik 6 pedig a magyar jogi élet reprezentánsa: a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott elnökhelyettese, az akadámiai Állam- és Jogtudományi Intézet igazgatója, jogászprofesszor, az ügyvédi tanács elnökhelyettese és hasonló, tudós jogászok. Az üléseken hivatalból, tanácskozási joggal részt vesz az igazságügy-miniszter, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke is. Kötelező meghívni azt is, aki kiadta a tárgyalásra kerülő rendelkezést. Szavazati joga azonban csak az alkotmányjogi tanács 15 tagjának van. — Milyen gyakran ülésezik az alkotmányjogi tanács? — Nincs kötelező munkatervünk, plenáris üléseket aszerint tartunk, ahogyan az elénk kerülő ügyek megköve' telik. Nagyjából kéthavon- ként ülésezünk, eddig mintegy tíz ügyet bíráltunk el. Hozzá kell tennem, hogy az alkotmányjogi tanácsnak összesen egy függetlenített munkatársa van. Mi, választott tagok, társadalmi munkában látjuk el feladatunkat. Munkánkról a törvény értelmében, kötelesek vagyunk beszámolni az Országgyűlésnek. Erre talán jövőre kerül sor. Ügy gondoljuk, tisztességes és eredményes munkáról számolhatunk majd be, s arról is, hogy az alkotmányjogi tanács léte és tevékenysége erősíti az állampolgárok bizalmát szocialista rendszerünk iránt. — Köszönjük az interjút. Államoknak, mint brit gyarmatnak a függetlenségi harcával. 1776-ban ugyanis a 13 amerikai brit gyarmat képviselőinek tanácskozásán felszólították az egyes gyarmatokat (államokat), hogy készítsék el saját alkotmányukat. Virginia volt az első állam, amely elkészült alkotmányával (1776. június 12.). Ezt rövidesen követte az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat (1776. július 4.), amely deklarálta a gyarmatok függetlenségét, és állam- szövetséget hozott létre közöttük. A függetlenségért azonban fegyverrel is harcolni kellett. A győzelmek alapján, 1787. szeptember 17- én alkotta meg a Philadelphiában ülésező kongresszus (alkotmányozó konvent) az Amerikai Egyesült Államok alkotmányát, amely ma is az állam alaptörvénye. Kétségtelen, hogy a jog- biztonságot az egyetlen alaptörvénybe foglalt szabályok szolgálják a legjobban, s amelynek módosítása, megváltoztatása a rendes törvényeknél nagyobb eljárási biztosítékokkal van körülvéve. Mint amilyen a Magyar Népköztársaság Alkotmánya, amely tükrözi eredményeinket, és ezek által fejezi ki a további fejlődés irányát. Cs. K. EGY KIS ALKOTMÁNYTÖRTÉNET A történelmi és az írott alkotmányokról