Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-18 / 194. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 18., hétfő 3 Jogvédelem és az alkotmány Anyákat vár az S.O.S Gyermekfalu Eddig is sok szó esett a reprezentatív szépségű battonyai S. O. S. Gyermekfaluról a rádióban, a televízióban és a napilapokban. Nem lehet azonban elégszer ismételni: minden kezdet nehéz és a beindulás körülményei Bat- tonyán sem könnyűek. Gondot okoz például az anyag- hiány. Többen kérdezik ezt hallván, hogy mennyi az itt dolgozó édesanyák havi keresete, milyen körülmények között élnek? Szinte bizonyos, bogy az anyagias szemléletű és praktikus gondolkodású olvasók afféle szólamnak fogják fel azt, hogy számunkra a napi valóságban ijs az itt élő gyermekek viszontszeretete, a munka igazi értelme, jutalma. A saját család építésének, a bensőséges anya-gyermek kapcsolat teremtésének sok vesződsé- ge és boldogsága vezérelt valamennyiünket az S. O. S. Gyermekfaluba. Egyébként ami a fizetést illeti; egy-egy édesanyának havonta közel tízezer forint munkabér „jön össze”. A rájuk bízott kiskorúak tartására havi háromezer forint ellátmány van biztosítva. A fűtést, világítást stb. — tehát a rezsiköltségeket — az S. O. S. Gyermekfalu Magyarországi Egyesülete téríti. A szolgálatért havi négy szabadnap, nyáron pedagógusszabadság jár. Az anya szépen bebútorozott szobájában külön hál, ha a kicsik néha behúzódnak is mellé az ágyba. Egyedül álló — elvált vagy hajadon —, gyermektelen 24—39 év közötti nők jelentkezésére most is van lehetőség anyának jelentkezni. Aki az öt-hat — ha a helyzet úgy hozza nyolc — kiskorú gyermekből szerveződő családok nevelését szívesen vállalja, még mindig elküldheti a részletes önéletrajzzal kiegészített pályázatát. Cím: ZsDm Lajos faluvezető 5830 Battonya, S.O.S. Gyermekfalu. Telefon: 27. Itt részletes szóbeli felvilágosítást lehet kérni. Diploma, magasabb iskolai végzettség hiánya nem kizáró szempont. A legfontosabb, hogy testileg egészséges, lelkileg harmonikus, ép idegrendszerű, a gyermekekről szeretettel gondoskodni tudó édesanyákkal dolgozhassunk. A jelenlegi kilenc édesanya is mindegyik ilyen. Az egyre javuló működési feltételekről pedig érdemes megemlíteni, hogy a házakban színes televízió, hűtőláda, hűtőgép, robotgép stb. van. Egyszóval minden tekintetben a legkorszerűbben felszerelt háztartás ad méltó hátteret az itteni anyai gondozó- és nevelő tevékenységhez. Zs. L. Magyar diákok külföldi egyetemeken A hatóságokkal vitába keveredő embereket egyre gyakrabban foglalkoztató kérdés, hogy az alkotmány mint alaptörvény mennyire képes megvédeni az állampolgárt a közhivatalok bürokratikus eljárásaival szemben. Vagy másképpen megfogalmazva: az alkotmány mennyire csak alapelvet tartalmazó elvi dokumentum, amely ilyenfajta funkciók betöltésére nem alkalmas, vagy mennyire válhat az állampolgárok és a hivatalok magatartását befolyásoló jogszabállyá, törvénnyé. Az alkotmánytörvények immár kétszázéves fejlődésük során két szabályozandó kérdést közelítettek meg. Az egyik az állami szervezet felépítésének és az állami szervek egymáshoz való viszonyának kérdése. Ezzel kapcsolatosan különösen szabályozandó téma a képviseleti szervek helye, más állami szerveknek az Országgyűléshez és a tanácsokhoz mint választott képviseleti szervekhez való viszonya. A másik az állampolgárok alapvető jogainak alkotmányban történő szabályozása. A magyar alkotmány is alapvetően ezt a két témakört szabályozza. Ami az állami szervek felépítését és egymáshoz való viszonyát érinti, látszólag nagyon messze van az állampolgárok jogi helyzetét meghatározó szabályoktól. Ezek a szabályok általában nem alkalmasak arra, hogy az állampolgárok egymás közötti vagy a hatóságokkal való vitájuk során erre hivatkozni lehetne. Ez a „nem alkalmas” azonban csak látszólagos, hiszen a társadalomnak, az emberi közösségeknek ezek a szabályok biztosíthatják leginkább azt, hogy az állami és társadalmi ügyeket befolyásolhassák, ellenőrzésük alá vonják a jogi normákat, magatartási szabályokat kialakító apparátusokat. A képviseleti szervek közvetíthetik a szakszemMinden bizonnyal sok tvnéző felkapta a fejét, amikor a képernyő előtt arról értesült, hogy az Egri Közúti Építő Vállalat — Tunéziában dolgozik ... Legalábbis Észak-Magyarországon, amelynek három szomszédos megyéjében a céget leginkább ismerik, igencsak meglepődtek. Mert — amint mondani szokás —. hogy kerül a csizma az asztalra? Mit keres külföldön az a szervezet, amelynek legfőbb gondja, dolga, hogy idehaza gondozza, építse, javítsa útjainkat? Természetesen — aligha kell ezt hangsúlyozni — ez alkalommal sem jholmi kirándulásról, kalandozásról, hanem nagyon is (mindennapi munkáról van — pontosabban: volt — szó, ha éppenséggel egy kicsit szokatlan is a helyszín. Kezdjük azonban az elején! Mint Fehér Andrástól, a vállalat főmérnökétől megtudtuk: gazdasági kényszer sugallta számukra is, hogy kilépjenek a megszokottból, s amikor éppen úgy adódik, hát idegenben, messze a hazától is próbálkozzanak. Tunézia pedig úgyszólván véletlenül került érdeklődésüknek — ha nem is központjába — előterébe. Az Agro- ber megyei kirendeltségének egyik munkatársa hozta szóba, aztán gondolkodtak a dolgon, majd végül megpápontból gondolkodó állam- apparátusnak a társadalmi, a politikai érdekeket kifejező megközelítést. Ezért a társadalom, de az állampolgárok számára sem mindegy, hogy ezek a képviseleti szervek milyen helyet foglalnak el jogilag is és ténylegesen is az állami szervek között. A magyar alkotmány ebből a szempontból jogilag korlátlan lehetőségeket biztosít. Minden jogilag szabályozandó kérdésben lehetővé teszi, hogy az Országgyűlés maga törvényt alkosson, és jogilag minden állami szervezet vezetőszervét (kormány, Legfelsőbb Bíróság, legfőbb ügyész), jogilag korlátlanul alárendeli az Országgyűlésnek. Ha azonban a jogi norma- alkotás gyakorlatát vizsgáljuk, nem ilyen egyértelmű a helyzet. Az Országgyűlés viszonylag kevés, évente csak körülbelül három-négy törvényt hoz és ritkán fordul elő, hogy az államigazgatás jogszabályalkotó tevékenységét kritika tárgyává tenné. Ilyen irányú vizsgálatokat esetenként csak az Ország- gyűlés állandó bizottságai végeznek. Mindez azt jelenti, hogy a jogalkotással felruházott szervezetben — az alkotmányban biztosított jogi lehetőségek ellenére — a képviselet, mint a társadalom nézeteit és érdekeit közvetítő szervezet napjainkig sem tudott betölteni meghatározó szerepet. Jogalkotásunk túlzottan az államigazgatás útján valósul meg, s a társadalmi vitákkal sem tudtak ezen jelentősen változtatni. Ha tehát az alkotmány társadalmi viszonyokat szabályozó szerepe oldaláról közelítjük a témát, úgy tűnik, hogy az elvek deklarálásán túl szükség lenne ezen a területen is további jogi garanciákkal kijelölni és megőrizni a képviseleti szerveknek a jogalkotásban játszott szerepét. Ezt többek között azoknak a viszonyoknak allyázták. Több versenytárgyaláson is részt vettek az ötlet megszületése előtt és után, de tulajdonképpen eddig csak az 1984-es „jött be”. Megörültek néki, de — mi tagadás? — utóbb már idegenkedtek is tőle. Hiszen az sem volt túlságosan biztató, hogy februárban benyújtott pályázatunk első helyezése áprilisban dőlt el, de csak júniusban értesültek hivatalosan is róla. Aztán egészen november elsejéig kellett várniuk, míg megkapták az utasítást is a munka megkezdésére. Ugyanekkor az is furcsa volt, hogy amíg az itthoni gyakorlat szerint általában az építtető, a tervező és a kivitelező közösen felel egy-egy beruházás sikeréért. Tunéziában kizárólag az utóbbi „tartja a hátát”. így történt, hogy végül is a budapesti Aszfaltútépítő Vállalattal együtt láttak a külföldi megbízás teljesítéséhez. Kikötve persze, az üzletszerző egrieknek a nyereségből való nagyobb részesedését. A távoli országban a helyi mezőgazdasági programhoz felvett világbanki hitelből fizették a vállalkozást, ami egyébként a kivitelezésben nem jelentett különösebbet, mert lényegében ismert technológiával dolgozhattak. Mindössze két kisebb újdonság akadt a munkában: az úgynevezett gabion és a cassis. Az előbbi tulajdonkotmányba történő szabályozásával lehetne elérni, amelyekben csak az Országgyűlés írhatja elő törvény formájában a jogi normákat. Ez lehetővé tenné, hogy a jogalkotásban a társadalom érdemi befolyása tovább növekedjék. Az 1983-as választó- jogi törvény ennek meglévő feltételeit csak erősítette. Más a helyzet az állam- polgári jogok esetében, amelyek az állampolgár és az állami szervezet egymáshoz való viszonyának alapkérdéseit határozzák meg. Kérdésünk tehát az, hogy a magyar alkotmány napjainkban mennyiben képes valós jogviták esetén ezt a szabályozó szerepet betölteni. Az alkotmány, mint a törvények egyike, nem szabályozza a jogviszonyok egészét. Ilyenek az egyesülési és gyülekezési jog; a gondolat- közlés szabadsága, benne a sajtószabadság; a lelkiismereti és vallásszabadság; valamint az úgynevezett személyi szabadságjogok (a személy-, a lakás-, és a levéltitok sérthetetlensége). A szocialista alkotmányok a szabadságjogokon kívül szabályozzák az úgynevezett gazdasági, szociális és kulturális jogokat (munkához, pihenéshez, társadalombiztosításhoz, művelődéshez, egészségvédelemhez való jog stb.). Ezek a jogok az egyén megélhetését, szociális biztonságát garantáló jogosítványok. Az állampolgári jogok tekintetében a különböző országokban mindig vitás kérdés volt, hogy nem kellene-e a jogok katalógusát továbbterjeszteni, például a lakóhely megválasztásának szabadságára, vagy a személyi tulajdonhoz való jog, vagy a lakáshoz való jog irányába. A másik vitatéma, hogy ezeket a jogokat milyen mélységig kell az alkotmányban szabályozni. Például elégséges-e a sajtószabadságot az alkotmányban deklarálni, és az ezzel kapcsolatos jogi garanciákat alacsonyabb szintű képpen dróthálókkal körülvett kőbálák alkalmazása az építésben, a másik pedig nem a megszokottabb út alatti, hanem az út feletti vízelvezetés. összesen 50 kilométert készítettek az 5—6,5 méter szélességű utakból a társvállalattal közösen kivitt emberekkel s gépekkel az exportőr Agrober és Agroinvest vállalatokkal közös társasági szerződés alapján Souse, egy tengerparti üdülőközpont térségében. Az eredetileg 2, később 2,4 millió dollár értékűre nőtt munkák — sajnos csak szerény, az itthoni szakmáénak alatta maradó, csupán a magasépítésben elfogadható nyereséget adtak. S ennek az elszámolása is hátra van még, jóllehet a szerződéses határidőnél hamarább. még július végére végeztek az utak építésével. Ennek ellenére nem bánták meg a „kimozdulást”, hiszen „edzésnek” igazán jó volt: sok hasznos tapasztalatot szereztek — további külföldi próbálkozásaikhoz. Mert ezután is élni akarnak az ilyenféle lehetőségekkel. idegenbeli munkáikat jövőbeli tevékenységük részévé kívánják tenni — nyilvánvalóan ezután már több sikerrel. Már is szó van a legközelebbiról, ami történetesen a Szovjetunióban adódik, Tengiz környékén, az Aral-tó és a Kaszpi-tenger között. Üj, közös képviselőjogszabályokra bízni. (Például sajtóengedélyezés, a helyreigazítás szabályai, vagy az egyesülési jognál az egyesület alapításának feltételei stb.) Ilyen jellegű viták nálunk is vannak. Az 1949-ben létrehozott magyar alkotmány általában megelégszik azzal, hogy kinyilvánítja ezeknek a jogoknak a létét, néhány politikai jellegű garanciát ad, megalkotásukat azonban alacsonyabb szintű jogszabályokra bízza. Az 1972. évi alkotmánymódosítás elvileg kimondotta ezeknek a normáknak törvénybe foglalását. Az alkotmány csak any- nyit tartalmaz, hogy az állampolgároknak egyesülési joguk van, de hogy milyen feltételekkel lehet egyesületet alapítani, az törvényerejű rendeletben szabályozott. Ennek azonban az a következménye, hogy az alkotmány ugyan nagyon fontos politikai deklaráció, de azon a konkrét jogi szabályok kívül rekedtek. Ezért van az, hogy az állampolgárok kevésbé érzik jogviták esetén az alkotmány eligazító, szabályozó jelentőségét, de az sem gyakori, hogy a konkrét állami döntések, például bírói ítéletek vagy államigazgatási szervek döntései az alkotmányra hivatkozhatnának. Az alkotmány jogi formáját tekintve törvény, tehát jogi szabály, ennek azonban döntően a további jogi normák alkotásában van jelentősége. Az állampolgár, aki az esetek többségében a jog alkalmazásakor találkozik a joggal, így nem érzi az alkotmány szabályozó szerepét. A kérdés az, hogy ezt természetes folyamatnak kell-e tekinteni, vagy sem. Ügy gondolom, alapvetően igen, de ez nem zárja ki azt a társadalmi igényt, hogy az alkotmány jogi jellegét, garanciát adó szerepét növelni kell. jük, a Közlekedésépítő Egyesülés biztatja az egrieket is jelenleg még folyamatban lévő tárgyalásai eredményeivel. Az újabb megbízással az EKÉV, a társvállalatokkal együtt osztozna a nagy földgázprogram megvalósítása során készülő gázvezetékek építésén. Mivel, hogy az egriek — hagyományos munkáik mellett — ilyesmibe is belekóstoltak már. Mi több: idehaza jelenleg is dolgoznak a mát- raszentistváni vezetéken. S már tavaly 15 millió forintos termelést végzett az az építésvezetőségük, amely például a Gagarin Hőerőmű Vállalatnak gőzvezetéket is készített. Közműves munkáik mellett az útépítők korábban épületalapozásra is vállalkoztak Ózdon, már évek óta maguk gyártják s másoknak is értékesítik azt a bitumenemulziót, amit valamikor ők még vásároltak. Legújabban pedig összetett zagytéri munkákra is vállalkoznak a vi- sontai nagy iparvállalatnál. Egy sor olyan megbízást megragadnak, amire egykor még csak nem is gondoltak, ám valójában kevésbé idegen a számukra. Mindamellett, hogy eredeti tennivalóknál maradnak. Ma is építik, javítják Heves és a szomszédos megyék útjait. Miután manapság így követeli ezt tőlük is az élet. Gyóni Gyula Az új tanévben 245 magyar fiatal kezdi meg tanulmányait ösztöndíjasként a szocialista országok egyetemein, főiskoláin. Mint azt Szilassy Attila, a Művelődési Minisztérium osztályvezetője az MTI munkatársának elmondta, az elmúlt évekhez képest nőtt a külföldi ösztöndíjasok száma. A mintegy 600 pályázó közül a felvételi vizsgákon és beszélgetéseken 245 diák felelt meg a követelményeknek, s nyert felvételt az 1986-87- es tanévre nyolc ország mintegy félszáz egyetemére. Az idén — immár hagyományosan — a legtöbben a szovjetunióbeli felsőoktatási intézményekben tanulnak majd: elsősorban orosz nyelv- és irodalom, valamint műszaki és köz- gazdasági szakokon. Ok a júliusban megkezdett kijevi nyelvi és szakmai előkészítő kurzust követően augusztus végén utaznak a választott egyetemre, főiskolára. Hasonlóan sokan jelentkeztek az NDK-ba is: itt a 3 hetes budapesti előkészítő után ősztől 60 magyar diák kezdi meg tanulmányait 10 felsőoktatási intézményben. A többiek — a nemzetiségi ösztöndíjasok kivételével — valamennyi intézményben egyéves előkészítő tanfolyamon vesznek részt. Számítógépes raktárbázis a Könyvért-nél A Könyvértékesítő és Könyvtárellátó Vállalat fejlesztési programjának részeként elkészült az a korszerű számitógépes raktárbázis, amely ntánrendelési raktárt, expedíciót és számítóközpontot foglal magában. Az új létesítmény alapterülete mintegy 8000 négyzetméter, s itt 150 millió forintos készlettel dolgoznak. A húszezres címanyag nyilvántartása, feldolgozása számítógéppel történik (MTI-fotó: Kiss G. Péter — KS) Dr. Schmidt Péter egyetemi tanár EGERTŐL - TUNÉZIÁIG Új utakon az útépítők
