Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-16 / 193. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 16., szombat A természettudományok fejlődése óriási hatással volt a társadalom, a gazdaság fejlődésére az emberiség eddigi története során. A feljegyzések szerint az ember—gép és az ember—termék kapcsolatát lényegében két minőségi ugrás jellemzi: az ipari forradalom, a XVII—XIX. század fordulóján, illetve a XX. század második harmadában elkezdődött tudományos technikai forradalom. Mai ösz- szeállításunkban néhány olyan tudományos-technikai újdonságot mutatunk be olvasóinknak, amelyek minden bizonnyal hatással vannak az emberi, illetve a társadalmi, gazdasági életre. A VILLANYVILÁGÍTÁS lehetőségei Fényforrások A japán Shibaura elektromos társaság fejlesztette ki a legújabb világítótesteket, a gömb alakú „neonkörtét”. Formáján kívül még abban különbözik a hagyományos fénycsövektől, hogy bekapcsolás után, a fény a másodperc tört része alatt gyullad ki. Az új világítótest egyelőre négyszer drágább az ugyanolyan teljesítményű, hagyományos fénycsőnél (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Ez az antenna egy külön- leges hangolóberendezés segítségével lehetővé teszi a műholdakról sugárzott adások vételét. Átmérője mint- egy egy méter. A nem is távoli jövőben megszokott látvány lesz a házak tetején az ilyen antenna. (MTI Külföldi Képszerkesz- tőség — KS) Davy 1808-ban fedezte fel az elektromos ívkisülést, ez volt az alapja a szénelektró- dos ívlámpáknak. Edison 1879-ben elkészítette a szénszálas izzólámpáját, ez teremtette meg a villanyvilágítás lehetőségét. De ehhez nemcsak az izzólámpák tömeggyártását kellett megoldani. hanem ki kellett építeni a villamos erőműveket, vezetékhálózatokat és el kellett terjeszteni a szigetelő- anyagokat, kapcsolókat, fogyasztásmérőket is. Az izzólámpa ezután olyan fejlődésen ment át, amelyhez foghatóval csak nagyon kevés ipari tömegcikktermék büszkélkedhet. Igaz, az eredeti kiviteléből csupán az Edison- fejet őrizte meg, A második világháború óta a világításra fordított energia tízévenként megkétszereződik. de a világ sok országában a fénykultúra ma még igen alacsony színvonalú, ezért a fejlődés tendenciája még hosszú időn át változatlan marad. Izzólámpák ma igen sok változatban készülnek. Számos olyan alkalmazási terület ismeretes, amelyeken ma sincs helyettesítőjük. Ilyenek például a miniatűr lámpák, a törpelámpák, a járműlámpák, a közlekedési jelzőlámpák stb. A világszerte gyártott és felhasznált villamos fényforrások háromötöde ma is izzólámpa. Ez az arány az elkövetkező években is csak lassan tolódik el a kisüléses fényforrások javára. A fénycsövek az izzólámpák mellett a legáltalánosabban elterjedt fényforrások. A villamos fényforrásoknak ezek az új képviselői az 1930-as évek elején jelentek meg. Mind felépítésükben, mind működési elvükben alapvetően különböznek az izzólámpától. Amíg a hőmérsékleti sugárzó izzólámpák folytonos spektrumot adnak, addig a kisüléses fényforrások vonalas spektrumot. Az izzólámpa izzótestének villamos ellenállása — így vezetőképessége is — jól meghatározott szobahőmérsékleten és üzemi hőfokon. A kisüléses fényforrások gáz- terének hideg szobahőmérsékletű villamos ellenállása gyakorlatilag végtelen, vagyis vezetőképessége nulla. Ezekben a fényforrásokban a fénykeltésre szolgáló fémek, illetve vegyületeikből felszabaduló fémek gőzeinek atomjai gerjednek és sugároznak. E sugárzás összetétele a töltőanyag kémiai minőségétől és nyomásától függ. Főleg közvilágítási célra, egyre jobban terjednek a fémgőzlámpák. Ezek is kisülésen alapulnak, amelyekben fémgőz, leggyakrabban nátrium- vagy higanygőz atomjait gerjeszti magasabb energiaszintre az elektromos feszültség. A kisülő csőben levő fémet előbb el kell párologtatni. ezért az elektródák fűthetők. Az izzó ka tódból elektronok is kilépnek, ezek megindítják a kisülést. A kis nyomású fémgőzlámpák színképe vonalas, igen csekély folytonos háttérrel. Televizióvétel — műholdról Adóhálózatra van szükség ahhoz, hogy egy közepes méretű ország területét televízióműsorral besugározzuk. Vannak viszont a Földünkön olyan hatalmas területek, ahol adóhálózatot csak óriás költségekkel építhetnének. Ilyen például Brazília, India, Kanada vagy a Szovjetunió és az Egyesült Államok. Hasonlóképpen nehézségeket okozna Indonézia vagy Japán több ezer szigetének ellátása tv-prog- rammal a hagyományos módon. Pedig ezeken a területeken igen Sokan élnek. Ez a kérdés már régóta foglalkoztatja a szakembereket. A feladatra szinte egyedüli megoldást kínált a több mint 15 éves múltra visszatekintő űrhírközlés. Az alapgondolat: olyan műholdra helyezik a televízió- adót. amely úgy kering a Föld körül, hogy mindig ugyanazon pontja felett van (a Földről nézve „áll”). Ilyen műholdról kontinensnyi területet lehet egyszerre besugározni. Már több éve működnek olyan műholdak, amelyek a földi mikrohullámú hálóza. tokhoz kapcsolódva nagy távolságokra juttatják el a televízióadók modulációs jelét. Ezzel a módszerrel azonban a nagy területek besugárzási nehézségein nem lehet segíteni, mert földi mikro- és adóhálózatot kell kiépíteni. Ebben a rendszerben a műhold földi állomása drága és bonyolult, nagy átmérőjű antennát igényel. AhJjoz, hogy a földi állomás mérete csökkenthető „Azonnal viszem” — mondja monoton gépi hangon egy furcsa szerkezet, s máris gazdája ágyához gurul, „kezében" a telefonnal. A tudományos-fantasztikus filmbe illő jelenet nagyon is valóságos: napjaink s$?- mélyi robotjai elvégzik a lakásban adódó apró-cseprö teendőket — mindazoknál, akik meg tudják fizetni az engedelmes gépi szolgák ma még meglehetősen borsos árát. A robottechnika e legifjabb gyermekei cseppet sem gyermetegek: a gépi testbe épített parányi számítógép, a mikroprocesszor irányításával mozognak, beszélnek, elkerülikaz akadályokat, érzékelik a fényt és a hőt, ráadásul megértenek, sőt végre is hajtanak bizonyos utasításokat, parancsokat. S hogy milyeneket és miképpen. azt érzékelőik, logikai áramköreik. programozásuk és kimeneti eszközeik döntik el. Sokak szerint a személyi robot nem más, mint a holnap személyi számítógépe — csak a végberendezései, a termináljai változnak: nemcsak imák. olvasnak, megjelenítenek. rögzítenek, és telefon- vonalra csatlakoznak, hanem előbb-utóbb megcsinálnak bármi mást is, ami programozható, és aminek végzésére célszerű végrehajtó eszközöket: kerekeket, lálegyen, növelni kell a műhold kisugárzott teljesítményét. Ezzel viszont rohamosan nő a műhold költsége, és az energiaellátás is problémát jelent. Egyszerűbb, olcsóbb földi állomást használva a műholdnak 50—100 watt teljesítményt kell adnia, ha szinkronpályán kering. Ez esetben már 5 méter átmérőjű vevőantenna is elegendő egyszerűbb berendezéshez csatlakoztatva. Ezt fél-közvetlen tv-elosztó rendszernek nevezik. Ilyen 'rendszer már számos országban sikeresen működik. A harmadik — és várhatóan a jövőben szélesebb körben elterjedő — műholdas műsorsugárzást Japánban valósították meg. Föld körüli pályára juttatták a Juri—2a nevű mesterséges holdat, Japán első televíziós műholdját, amelyet a bakat, fúvókákat. szelepeket lehet készíteni. A személyi robotok napjainkban játékszerek mondják mások, lelkes magán- személyek és néhány vállalkozó szellemű üzletember kísérleteinek kiforratlan eredményei. Elődeiknek az ipari robotok tekintendők, melyeknek két nagy csoportja ismert, az autógyárak anyagmozgató gigászai, és a kezdetleges látványfeldolgozó képességű, finomabb felépítésű szerelőautomaták. Két közös vonás köti ezeket a még gyerekcipőben botladozó sze- mélyi robotokhoz. Az egyik minden korszerű robotnak alapvető tulajdonsága, hogy megfelelő, előre tervezett hatásokra önműködően képes változtatni saját viselkedésén. Minthogy azonban erre jelenleg csakis számítógép segítségével lehet alkalmas. ezért valamilyen formában számítógép vezérli. A másik: ellentétben a számítógépekkel, a robotgépek rendeltetése mindig az, hogy ne csak adatokkal manipuláljon, hanem a fizikai külvilágot is kezeljék: mozogjanak benne, lássák, hallják, tapintsák, sőt módosítsák is, ha kell. A programozásban a robot testén elhelyezett billentyűzet segít: a tulajdonos —. ha csak egy kicsit járatos a számítástechnikában — a legkülönfélébb programokat agyalhatja ki „szolgája" számára. S hogy a kevésbé központi televíziós adásoknak Japán távoli vidékeire történő továbbítására használnák. Ezeket több helyen még központi antennával veszik. Japánnak nagy szüksége volt erre a rendszerre, mert 3325 szigetből áll, és a legtávolabbi pontjai 2600 kilométerre vannak egymástól. Területén 250 2000 méternél magasabb hegy található. Az Egyenlítő fölött szinkronpályán keringő műholdat úgy tervezték, hogy az ország nagy távolságú hírközlését és tv-besugárzását ellássa. Ennek érdekében minél nagyobb kisugárzott teljesítményre törekedtek. Néhány helyen a műhold olyan térerősséget biztosít, hogy például egy-egy háztömb közösségi vevőantennával közvetlenül veheti a műsort. Wabot—2 zenélő személyi robot, melyet Japánban a Waseda Egyetem műszaki karán fejlesztettek ki. A robot orgonán játszik, kéz- és lábmozgását természetesen számítógép irányítja. A homlokán elhelyezett érzékelővel kottát is tud olvasni, egy oldalt fél perc alatt. (MTI Külföldi Képszerkesztőség — KS) járatos felhasználók is boldoguljanak: a gyártó cégek programcsomagokat, mágnesszalagos kazettákat mellékelnek robotjaikhoz. Ezekkel már gyerekjáték a programozás: be kell csúsztatni a megfelelő nyílásba a kazettát. s a robot máris végzi mindazt, amire készítői szánták A kézi munkától az automatizálásig Az első, ember által készített tárgyat kézi munkával alkották. A társadalmi fejlődés folyamán az emberek eleinte egyszerű, majd egyre tökéletesebb szerszámokat készítettek, hogy munkájukat megkönnyítsék, annak hatékonyságát növeljék. A szerszámokat követték a készülékek és a gépek. Ugyanakkor megváltozott az ember és a gép, valamint az előállítandó termék kapcsolata. A kézzel végzett művelet, a kézi munka volt az uralkodó a 19. század közepéig A kézzel végzett műveleteket az jellemzi, hogy az ember a munkaeszközöket izomerejével hozza mozgásba. A szerszámot közvetlenül a kéz irányítja. Az ember—gép és ember—termék kapcsolat fejlődését lényegében két minőségi ugrás jellemzi: az ipari és a tulományos-technikai forradalom. Az ipari forradalom hozta az első minőségi változást a 18—19. > század fordulóján. Hatására a manufaktúrában a kézi munkát felváltotta az ipari termelés, a gyárakban gépekkel dolgoztak. Szükségessé és lehetővé vált a szerszámgépek alkalmazása, mivel kézi munkával nem lehetett többé kielégíteni azokat az erö- és pontossági igényeket, amelyeket a szerszámok használata követelt. Az eleinte lényegében még emberi izomerővel, illetve vízi energiával hajtott szerszámgépek, miután elérték az emberi és természeti erők fizikai-technikai és gadaságossági határát, hamarosan nagyobb teljesítményű hajtóerőt igényeltek. A gőzgép elterjedése nagymértékben mentesítette az embert attól, hogy izomerejét a gépek működtetésére használja, és így munkaerejét a gépek felügyeletére és irányítására fordíthatta. Az ember és a megmunkálandó tárgy közé került tehát a gép, amely a munkafolyamat részét, a műveleteket végzi. A munkafolyamat irányítását és ellenőrzését a továbbiakban is az ember látja el, a termék minőségére és mennyiségére gyakorolt követlen hatása azonban a kézi munkavégzéshez viszonyítva korlátozott. A 20. század második harmadában elkezdődött tudományos-technikai forradalom jelenti a második minőségi ugrást a tudományostechnikai fejlődésben. Ennek jellemzői többek között a tudomány közvetlen termelőerővé válása, az energetika, a szerkezeti anyagok és a gyártástechnológia területén bekövetkező gyökeres változások, valamint az automatizálás. Ezek együttes hatása a termelőerők alapvető minőségi megváltozásához, a munka termelékenységének ugrásszerű fokozásához, a termelés növekedéséhez ve zet. Az automatizálást az jellemzi, hogy a műszaki berendezések átveszik az embertől a munkafolyamatok vezérlését és ellenőrzését. Az ember így a rendszeresen ismétlődő gépies munkafázisok elvégzése alól mentesülve egyre nagyobb mértékben végezhet alkotómunkát. De az ember alkotótevékenységét is hatékonyan segítik a gépek, mivel például elvégzik az algoritmizálható szellemi munkát. Házi robotok A HEVES MEGYEI TANÁCSI TERVEZŐ VÁLLALAT, Eger, Dobó tér 6/a. FELVÉTELT HIRDET vezető tervezői jogosultság feltételeivel rendelkező szerkezetépítő, épületgépész mérnökök számára, tartószerkezeti és épületgépész-tervezői munkakörben. Bérezés: az 5/1983. (XII. 12.) ME. sz. rendelet keretein belül megegyezéssel. Jelentkezni személyesen vagy levélben 1986. szeptember 15-ig lehet. SZAKÁCSNŐT (fözonot). FELSZOLGÁLONOT (szakképzetlent is), valamint TÁKÁRlTÓNOT (lehet nyugdíjas is) FELVESZÜNK. Kedvező fizetési feltételek, szolgálati férőhelyet biztosítunk. JELENTKEZÉS: Ipari Minisztérium, Vasas-üdülő, Galyatető, Vasas u. 16. Telefon: 76-041
