Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-02 / 181. szám

4

NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 2., szombat

Fluckné dr. Papácsy Edit

Parányi, kétszemélyes szoba a televízió MUnnich Ferenc utcai épületében a Jogi esetek főhadiszállása — vagyis ott van íróasztala Koós Béla szerkesztőnek és egy munkatársának. Főhadiszállás, mert tevékenységi területük ennél sokkal tágabb, lehet mondani, hogy az egész országra kiterjed. Olyan kicsi ez a szoba, hogy beszélgetésünkhöz egy másik helyiséget kellett keresnünk, ahol nem zavarunk és bennünket sem zavarnak.

— Hűséges nézője vagyok

a Jogi eseteknek, sokadma- gammal együtt. Az emberek szeretnek játszani, kipróbálni jogi érzéküket is. Ez lehet az érdeklődés egyik oka. A másik talán az, amit Hornos György egy cikkében így fogalmazott meg: „Mindenkit érhet válóper”.

— A műsor tizenöt éves. Hogyan látja a szerkesztő ezt a másfél évtizedet? — kérdem Koós Béláitól.

— Szociológiai felmérések mutatták ki, hogy a jogtudat. a jogismeret nagyon alacsony az országban. A Minisztertanács határozatot hozott a jogpropaganda megszervezésére, ezzel az Igazságügyi Minisztériumot bízta meg. Ök megkeresték közművelődési főszerkesztőségünket: készítsünk műsort polgárjogi ismeretekről. így kezdődődi. Ki kellett találni, milyen legyen ez a műsor. Ne oktasson, hanem egyedi eseteken magyarázza meg a jogszabályokat. Legyen játékos, szórakoztató, ismeretterjesztő, követhető, vonja be a nézőket. Ennek megfelelően megtörtént esetekből, peranyagokból merítjük témáinkat, meg a hozzánk érkező levelekből.

— A játékosságot, a nézők bevonását célozzák zárópéldáik?

— Igen. És ezek a példák nem egyformán érdeklik a nézőkét. Van amelyikre ötven levél érkezik, de van olyan, amelyikre kétezer.

— Az egyes adások megtervezésénél mennyire figyelnek az aktualitásra?

— Tudnunk kell, mire figyel akkor éppen az ország, milyen kérdések foglalkoztatják a lakosságot. De nemcsak ez határozza meg példáinkat.

— Kezdetben laikusokat is meghívtak az egyes adásokhoz, akik véleményt nyilvánítottak a látottakról.

— Igep, eleinte így volt, de a reflexiókból kiderült, hogy a nézőket jobban érdekli a szakértők véleménye. A laikusok reagálását ma már csak a zárópéldákra érkező levelek ismertetésével érzékeltetjük. Fluckné dr. Papácsy Edit és Baranyai János, az Igazságügyi Minisztérium osztály- vezetői, forgatókönyvíró- műsorvezetők mellett állana minisztérium osztályvezetője, és dr. Szabó Sándor, a Fővárosi Bíróság elnökhelyettese. A többi szakértőt a példák alapján kérjük fel közreműködésre. Örömmel mondhatom, hogy más igazságügyi munkatársiakkal is harmonikus a kapcsolatunk

— Van-e fogalmuk róla, kik nézik a Jogi eseteket?

— A felmérésekből kiderül, hogy a lakosság legkülönbözőbb rétegeméi nagy az érdeklődés. Akkor is, amikor a másik csatornán erős a konkurencia.

— összefoglalhatjuk tehát az eltelt 15 évet úgy, hogy a Jogi eseteket szeretik■. sokan nézik. De hogyan tervezik a következő 15 évet? Hogyan akarják megtartani közönségüket? Akarnak-e újítani?

— Az elmúlt évben sok bírálatot is kaptunk. Bizonyos tehát, hogy meg kell újítanunk a műsort. Hogy hogyan, arról még vitázunk. De már ebben az évben elkezdtünk néhány új dolgot. Ilyen a Megkérdeztük rovat. a néaöfc leveleire szakértők felelnek. Így választ tudtunk adni például a vállalati kölcsön folyósításának módjáról, az építési tilalom helyzetéről. Különkiadást tervezünk a családjogi törvény módosításáról, és már ehhez be akarjuk vezetni, hogy vidéken ankétokat szervezünk kb. 100 fő részvételével, az adásban pedig felhasználjuk az ott elhangzó véleményeket. Szélesíteni akarjuk a tematikát.

— Hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy egy gondunkról is beszéljek. Rengetegen fordulnak hozzánk panaszos levéllel. Csak érzékeltetésül: 1972-ben 3943 ilyen levelet kaptunk, 1985-,beit. 16 478-at. Tragédiáktól felesleges kérdésekig mindenféle van ezekben a levelekben. Segítséget kémek, de mi nem tudunk bírósági ítéleteket, tanácsi határozatokat megváltoztatni, nem tudunk alkoholistát megjavítani. Mi csak igyekszünk korrekt, megalapozott felvilágosításokat adni. arról is, hová fordulhatnak, ahol ügyüket kivizsgálják, és a panasz jogossága esetében intézkedhetnek

dó szakértőink dr. Eröss Pál.

E M

KISVENDÉGLŐ - ÉTEL NÉLKÜL?

Felújítás — gondokkal

Hiába tér be az Eger- baktán átutazó turista az út mentén hívogató Nefelejcs kisvendéglőbe. A boltvezető csak itallal, ká-' véval kínálhatja, ám ha egy jó ebédre vagy vacsorára vágyik, bizony egy községgel tovább kell mennie.

— Nagyobb gond. hogy a falu közétkeztetésének megoldása is a mi feladatunk lenne — tájékoztat Fűzi László, a szerződéses üzlet vezetője, amikor az ellátás hiányosságait hozom szóba. — Legalább naponta száz adag ételre biztos vevőt találnánk, hiszen az öregek napközi otthonát is nekünk kellene ellátnunk, j ilyenkor nyáridőben az itthon vakációzó diákok is igénybe vennék szolgáltatásainkat. Csakhogy 1985 januárjától a Köjál nem engedélyezi a főzést az elavult, korszerűtlen épületben, ahol ráadásul a

mosogatáshoz szükséges vizet sem tudjuk biztosítani.

— A forgalomra most sem panaszkodhatom — folytatja az üzletvezető. — Az viszont természetes, hogy ha a konyhát üzemeltetnénk, na. gyobb lenne a bevétel és bővülne a vendégkörünk is. Az Eger és Vidéke Áfész ígérte, hogy még ebben az évben elkezdik a felújítást.

Az óvoda konyhája tágas, világos. A higiéniai követelményeknek is megfelelő. S a közismert vízhiány ellenére egyelőre még meg tudják oldani a főzést, mosogatást. Simon Andrásné vezető óvónő azért nem hiába aggódik:

— Három konyhai dolgo. zónk számára jelentős megterhelést jelent, hogy kétszer annyi ételt kell készíteniük itt, mint amennyire a helyiségeket tervezték. Az óvodai létszám 70 körül van, de mi látjuk el az öregek napközijét és tanév idején az iskolait is. A közegészségügyi hatóságok éppen ezért — jogosan — előírták egy húselőkészítő helyiség kialakítását. Fő a fejem, hogyan oldjuk meg, melyik teremből vegyünk el, hogy meg tudjuk csináltatni. S főleg miből!

Mata József tanácselnök részletesen ismeri a problémát. s bővebb felvilágosítással szolgál.

— A Nefelejcs kisvendéglő korszerűsítését a tervek szerint már márciusban meg kellett volna kezdeni. Az egri áfésszal közösen egy jobb megoldáson gondolkoztunk Lelkészünk hajlandónak mutatkozott arra, hogy a kertjének egy részét átengedje a közösség javára, természetesen méltányos szerződés alapján. Így az egri és siro- ki út elágazásában lévő, jelenlegi élelmiszerbolt helyén felújítással, átalakítással létrehoznánk egy kisvendéglőt, amely már megfelelne az igényeknek.

Oláh Kálmán, az Eger és Vidéke Áfész kereskedelmi főosztályvezetője ismeri a baktaiak gondját:

— A múlt év decemberében a megyei tanács kereskedelmi osztályának kezdeményezésére a körzetünkhöz

tartozó községek vezetőivel a VII. ötéves tervre vonatkozóan egyeztető értekezletet tartottunk. A kölcsönös megállapodásokat dokumentumok rögzítik. E szerint az Eger és Vidéke Áfész vállalta Egerbaktán a vendéglő rekonstrukciójának teljes költségét, míg a helyiek a környék rendezésére tettek ígéretet. Hogy miért nem kezdtünk a munkálatokhoz? Oka a következő: gyorsan csak átmeneti megoldáshoz juthatunk. A mostani Nefelejcs felújításával csak 100 fős konyhát alakíthatunk ki, ha a nagyobb tervünk sikerül —. hogy az élelmiszerboltot bővítsük —, ott már akár 250 adag ételt főzhetnek naponta. Ez a hosszú távú elképzelés persze nehezebb, de végleges megoldást jelent. Egyelőre mindkét variációval foglalkozunk. Az utóbbihoz szükségünk van telekbővítésre Tekintve, hogy ez egyházi tulajdon, meg kell szereznünk a szükséges engedélyeket. Ha ez meglesz, jövő tavasszal megkezdhetjük az építkezést. Így hát egyelőre úgy tűnik, ha kicsit később is. de lesz az egerbaktaiak- nak éttermük. Később, de jobb ...!

(jámbor)

A parád palócházban...

... az idén is sok látogató járt. Az egykori palócház az 1800-as évek körül épült. Eredetihez hasonló állapotában emléket állít a mátrai pa- lócságnak, megőrizve azok egykor használt tárgyi emlékeit

(Fotó: Szabó Sándor)

EGY TÖRTÉNELMI ÉLETÚT

A Budai Önkéntes Ezred hatvani katonája

Ring Lajos nem gondolta 1942-ben, hogy negyven évvel később azon fognak vitatkozni a történészek, vajon a Horthy-rendszer fasiszta volt-e vagy sem. ö akkor a saját bőrén tapasztalta, milyen az ellenforradalmi rendszer természetrajza. Az első leckét akkor kapta, amikor a hatvani rendőrkapitányságon félholtra verték a detektívek — más helyett.

Ennél is tanulságosabb volt, hogy miután kiderült a tévedés, elnézést kértek tőle, mégis néhány hét múlva ugyanezek a rendőrök feljelentették garázdaságért. Ártatlanul letartóztatták, és statáriális katonai bíróság elé állították, ahonnan csak a véletlen folytán szabadult meg büntetés nélkül. Közben azonban három hónapon át tartották vizsgálati fogságban.

Pedig Ring Lajos ekkor még nem volt kommunista. Nagyapja gazdatiszt volt; apja Ring Károly kőművespallér; nagybátyja Ring Kálmán építészvállalkozó, ö maga 4 polgárit végzett, majd kitanulta a kertész szakmát. Nem sokáig dolgozhatott, mert a második világháború -kitörése után többet volt katona, mint civil. Szerencséjére a frontra nem vitték, mert mint családfenntartót póttartalékosnak minősítették, és mint távbeszélő a légvédelmi tüzérségnél szolgált idehaza, de nem akárhol, hanem a perécesi bányatelepen, majd a diósgyőri vasgyárban. Nagy hatással volt rá a ruszin munkaszolgálatosck szenvedésének látványa, akik a gyárban saját -rongyaikban dolgoztak, zsákdarabokba burkolt lábakkal, éhezve. Érték más hatások is: látta a diósgyőri munkások hábo- rúellenes plakátjait és röpcéduláit: szabadságra hazamenve látta a Hajtva n

bombázásakor leégett hazukat: látta az édesanyját. akinek összeégették az arcát és a karját a gyújtóhasábok; látta a gettóba zárt hatvani zsidókat; s megint megkapta á rendőrpofonokat, amikor a gettóbői kicsempészett leveleket akarta továbbítani.

Ring Lajost nem vitték ki a frontra, a front jött hozzá. 1944 novemberében kaptak parancsot, hogy vonuljanak vissza a közeledő Vörös Hadsereg elől. Először a budaörsi repülőtér védelmét kelett ellátni az alakulatnak, aztán Budára vezényelték őket. Itt élte át az ostromot. Látta a nyilasok gyilkosságait, a németek esztelen pusztítását, tudott a szovjet parlamenterek meggyilkolásáról.

1945. január 25-én esett fogságba. Rettenetesen elegük volt a háborúból. Mégis, amikor feltették neki a kérdést, hogy akarnak-e a szovjet katonák oldalán harcolni, ő is igent mondott. Néhány napi pihenő után ismét felszerelték őket. Kapták puskát, kézigránátot. A sapkarózsa alá piros szalagot, a bal karjukra tíz centi széles fehér szalagot. Kiadós kosztot vételezhettek. aztán irány a frontra.

A németek és a nyilasok a csapdába esett vadállat elszántságával védekeztek. A Budai önkéntes Ezred nagyon sokféle katonából toborzódott. Nem rendelkeztek megfelelő harci tapasztalattal, de kezdetben a felszerelésük is elmaradt a németekétől. Két-három nap múlva átvették a tapasztalatokat a szovjet katonáktól.

Ring Lajos a Déli pályaudvarért vívott harcban esett át a tűzkeresztségen az önkéntes ezred katonájaként. A pályaudvar elfoglalása után félnapi pihenő következett. Ekkor kapták meg az orosz nyelvű igazolást is, miután bebizonyították, hogy nemcsak szavakban, de ténylegesen is kiveszik részüket a fasiszták elleni harcból. Ez az igazolvány azóta is megvan: „Igazolvány R ing Lajos magyar hadseregbeli tizedes részére arról, hogy ö azon óhaját fejezte ki. hogy a Vörös Hadsereg oldalán harcoljon a német bitorlók ellen. Ezen igazolvány érvényes a 61 231. számú katonai alakulat működési területén. A 61231. számú katonai alakulat parancsnoka: Novikov. 1945. február 8. 40. szám.”

1945. február t3-án véget ért a Budapest felszabadításáért folytatott harc. Ezen a napon dőlt ki Ring Lajos is a küzdők sorából, ö maga ígv írt erről önéletrajzában :

„Tíz óra tájban egy lapos tetejű egyemeletes villába mentünk be., én az épület vár felöli hátsó oldalán lévő éléskamra ablakán. egy padf éléről kinéztem. Elszörnyedve láttam, hogy tőlünk 150—200 méterre (velünk szemben) tank tank melleti, közöttük köny- nyűlövegek, golyószórók. Itt nyüzsög a németek utolsó embertömege, ,'és ontják felénk a tüzet. Leugrottam a pádról és akkor az éléskamra ajtaja mögül egy német liszt ugrik elő, hosszú csövű pisztollyal. A mellettem álló Szovjet katona elkapta a karját, én elhajoltam, de a tőlem egyméterre lévő pisztolyból két lövés érte a bal tállamat.”

Hamarosan Kecskemétre vitték a szovjet hadikórházba. Negyvennégy napi gyógykezelés után ért haza. Hatvanba.

Mi ‘történt aztán? Élte a felszabadult, dolgozó emberek életét. A földosztáskor földet topott, de nem sokáig gazdálkodott. 1945. decemberében már a MÁV hatvani kertészetében dolgozott, mint segédkertész Később főkertésznek nevezték ki és innen ment nyugdíjba, 1980-ban. Időközben tagja lett a pártnak is. A felszabadítás érdekében hozott áldozatát nem titkolta, de nem is dicsekedett vele. Még az ellenálWk szövetségébe sem kérte felvételét Ügy érezte, ha másoknak nem jut eszébe . . . Hosszas győzlködés után csak azzal a meggondolással járult hozzá ezen sorok közléséhez, hogy a bajtársa'knak állítsunk emlékét: volt egyszer egy Budai önkéntes Ezred, amelynek több mint 2500 katonája között Ring Lajos is vérét adta Magyarország felszabadulásáért.

Németi Gábor