Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-09 / 160. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. július 9., szerda 3* HOZZÁSZÓLÁS Lehetőségek a könnyűipari gépgyártásban Bogács vize... Nemzetközi jelleget ölt nyaranta a bogácsi strand, amelyet a közeljövőben — feltehető­en — gyógyhellyé nyilvánítanak. A hazai vendégek mellett külföldi turisták is szívesen látogatnak ide, főként azok, akik reumatikus, illetve mozgásszervi betegségekben szenved­nek, Évente több mint kétszázezren fürde- nek meg az értékes ásványi anyagokat tar talmazó ,,borsodi” vízben (Fotó: Szabó Sándor) j Csökkent a hiánycikkek száma - Új ABC-k, presszók - NDK-specialitá- sok az Expresszben Az egri áfész terveiből A Népújságban megje­lent dr. Domán László vi­tacikke sajátosan olyan gyár esetéről ad igazolást a műszaki fejlesztés „kis” léptékeiről, mint az Egri Dohánygyár. Ez máskép­pen jelentkezik a gépgyár­tás, illetve az egyedi gép­gyártás területén. Amihez a partner ragaszkodik Azt mindenesetre le kívá­nom szögezni, hogy a mű­szaki fejlesztés helye, szere­pe nem egyértelműen tisz­tázott népgazdaságunkban A műszaki fejlesztés ösztön­zése nem megoldott, de az abban dolgozók eredményes munkájának megbecsülése sincs a helyén. Külön fó­rumot érdemelne műszaki szakemberek képzése, azok foglalkoztatása, eredményei­nek, megbecsülésének hely­zete. A gépgyártásban, fő­ként az egyedi gépgyártás­ban a műszaki fejlesztésnek különös szerepe van, így van ez a Kaev egri gyárában. Speciális könnyűipari gé­pek készítésénél, műszaki továbbfejlesztésénél nincs mód a kisléptékű fejleszté­sekre. Űj, merőben új konst­rukció kifejlesztéséhez li- cenc, illetve kooperációs gyártás szükséges fejlett tő­kés cégekkel. A nyugati pia­con is jól eladható gépek­nek a megbízható minőség mellett a gyártás során te­temes importanyag- és -al­katrész vonzata van. Bizo­nyos gyártásoknál a nyugati piacon csak úgy értékesíthe­tők a gépek, ha például haj. tóművük, elektromotorjuk, csavarzatuk, az olajszivaty. tyúk, a közdarabok és cső­kötések import útján besze­rezhetők. Ehhez a tőkés part­ner azért ragoszkodik, mert javítása, cseréje, az ott kap­hatókból azonnal meg­oldható. Egy-egy gépünk import- tartalma eléri a 25—30 szá­zalékot is. Az import he­lyettesítésének lesz jelentő­sége és ez sok gyárnál, vál­lalatnál is jelentkezik, ha az Évig elektromotor olyan minőségű lesz. mint a Bau- müller, ha a Taurus nagy­nyomású olajtömlő az egész nyugati piacon „csereszaba­tos" és minőségben hasonló, mint a legkorszerűbb kül­földi stb. A versenyképesség érdekében Egyedi, tehát prototípusú kivágógépeket olcsóbban és korszerűbb vezérléssel kell gyártani. Az NSZK-beli SCHÖN-céggel kialakított kooperációs kapcsolatunk so­rán évente 32—36 nagy, szin­te egyedi kivágógépet gyár­tunk tőkés piacra. 35—40 millió forint értékben. Itt a megrendelő legkülönbö­zőbb műszaki igényeit kell kielégíteni és egyedi gépet gyártani. Ebben az esetben csak olyan korszerű, új meg­oldást lehet alkalmazni mű­szaki tervek, esetleg új ve­zérlés kialakítása mellett, amely a prototípusú gép tö­kéletes működésének ga­ranciája. A kereskedelmi kapcsolat­ban levő piac csak addig biztonság, amíg új eladható gép készült. Gyárunknak az új műszaki megoldást kell keresnie, mert egy tőkés pia­cot csak egyszer lehet meg­szerezni, elvesztése esetén ismételten megnyerni már sokkal nehezebb. Ami a műszaki továbbfejlesztésük hosszú távú lehetőségét ad­ná — az a számítógépes ter­vezés, szervezés, programo­zás biztosítása Futás az idővel Éppen az export miatt is rákényszerülünk, hogy bár­mi áron, de számítógépes vezérlésű automata gépek kifejlesztését biztosítsuk Nagy jelentősége van ép­pen a gépgyártásban az anyagtakarékosságnak, súly- csökkentésnek úgy is, hogy a gépek stabilitása ne vál­tozzon, de tovább növeked­jen a kivágó nyomóerő nagy­sága. Egyedi kivágógépek már nyugati piacon elérik a 300 N nyomóerőértéket is. Ilyen kivágóerő mellett óha­tatlanul szükséges a gép­vázak további merevítése, de az csak az egyre emelkedő acélárak mellett a fém tö­megének növelésével volt megoldható. Teljesen új konstrukciót jelentenek az úgynevezett polimer kotonacél kombiná­cióban gyártott gépvázak, melyek egyesítik a stabili­tást és alaktűrési értékeket úgy, hogy acélanyag-csökken­tés érhető el. Ezek csak elvek marad­nak mindaddig, amíg a pro­totípust nem fogadtatjuk el partnereinkkel úgy, hogy mi­nőségi tulajdonságai nem romlanak, hanem még ja­vulást is érhetünk el vele. Mindez versenyfutás az idő­vel, amely akarva-akaratla- nul a legnagyobb gondunk, akadályozó tényezőink. Aka­dálya a hosszú átfutás, a bürokratikus, „jól átgondolt” ügyintézés a műszaki fejlesz­tésnek is. Azt gondolom, hogy a mű­szaki-tudományos fejlesztés előtti zöld út a gyorsítás, a szellemi kapacitások gyáron, vállalaton belüli kiaknázása gyorsabban hat gazdasági életünk élénkítésére, amely­re 1986-ban, de hosszú tá­von is nagy szükség van. Tóth János a Kaev egri gyárának igazgatója Az egri áfész fontos sze­repet tölt be megyénk la­kosságának ellátásában. Egeren kívül még huszon­nyolc község mintegy 300 kereskedelmi egysége tarto­zik hozzá. Napjaink aktuális témája, hogy ebből mintegy 80-at adtak már ki szerző­déses üzemeltetésbe. Mint Oláh Kálmán keres­kedelmi főosztályvezetőtől megtudtuk, az első fél évben a bolti kereskedelmi forga­lom 26, a vendéglátásé 10,5 százalékkal nőtt a szövetke­zetben. Mindez jelentős elő­relépést mutat. Aktív mar­ketingtevékenységet folytat­tak, amelynek eredménye­ként, ha nem is szűnt meg, de azért néhány területen jelentősen csökkent a hiány­cikkek száma. Sor került megyén kívüli új termékek bemutatására is. s emellett az európai szocialista orszá­gokkal folytatott árucsere is jelentősen bővítette kínála­tukat. Áruikat — a hagyo­mányos formákon túl — igyekeztek különböző akciók. bemutatók, kóstolók segít­ségével is bemutatni a fo­gyasztóknak. A hálózati és kistelepülé­si rekonstrukció keretében jelentős bővítéseket és fej­lesztéseket hajtottak végre Sor került többek között Tarnaszent marián, Bátor­ban, Andornaktályán, Eger- szóláton ABC-k és presszók átadására. Ezek a rekonst­rukciók a forgalom növeke­désének megközelítőleg egy- harmadát eredményezték Ezeken a helyeken, vala­mint a fejlesztési tervük ke­retében már korábban fel­újított, vagy megépített egy­ségekben arra törekednek, hogy a községekben az alap­vető élelmiszereken túl a napicikkek kínálatát is biz­tosítsák, hiszen a lakosság jogos igénye ezt kívánja. Az újonnan átadásra kerülő üz­leteikben megteremtették annak lehetőségét is, hogy mirelitáru értékesítésével foglalkozhassanak. Emellett a nagyobb lélekszámú köz­ségekben egyre magasabb szinten képesek biztosítani a húsipari termékeket is. A második fél évben több, ed­dig még Egerben forgalom­ba nem került árucikk ér­tékesítésének feltételeit te­remtik meg külföldi szállí­tókkal kötött szerződések, il­letve kishatármenti árucsere keretében. Várhatóan sor kerül új ABC-áruház átadására Mak­iáron. A következő év első felében lesz kész Novajon és Hevesaranyoson az új ven­déglő és ABC-komplexum. valamint Ostoroson elkezdik az ABC kialakítását. A vendéglátást illetően az egri Expressz éttermük a Gastro-Coop szövetkezett vendéglátóhálózat tagja lett. Szeretnék, ha ez az étlapon megjelenő új ízekben új színfoltot jelentene. A pa­lettát csak tovább színesíti, hogy az Expresszben a nyá­ri szezonban NDK-beli sza­kács és felszolgáló dolgozik Naponta kóstolható kelet­német specialitásaiknak már eddig is nagy sikere volt. NEGYVEN ÉVE TÖRTÉNT A népi kollégiumok születésnapjára A felszabadulási közvetlenül követő évek talán leg­szebb, legvonzóbb pedagógiai hagyománya a népi kol­légiumi mozgalom. A népi demokratikus forradalom továbbfejlesztéséért vívott hare egyik fontos feltétele volt, a népi demokrácia saját értelmiségi bázisának megteremtése. A munkás- és parasztszármazású ér­telmiség kinevelésére kezdeményezte a Győrffy-kollé- gium 1946. július 10-én a népi kollégiumi mozgalom elindítását. Az ötletet a Magyar Kommunista Párt és a Nemzeti Par ászt párt vezetői örömmel fogadták és minden támogatást megígértek. Ill 1. A kollégiumok szervezésé­nek irányítására 1946 nya­rán és őszén Győrffy-kollé- gisták utaztak az ország szá­mos helységébe. Az intéz­mények megszervezéséhez fel •nem becsülhető segítséget adott Rajk László, akkori kommunista belügyminiszter, aki 1946. július 15-én min­den megye alispánjához fel­hívásit küldetett szét a népi kollégiumok megszervezésé­nek ügyében. Rajk László szerepével magyarázható, bogy a közigazgatási szervek — amelyek akkor a Belügy­minisztérium hatáskörébe tartoztak —, oly jelentős részt vállaltak a kollégiumok megszervezéséből. A belügy­miniszter 1946. július 22-én, az alispánhoz intézett leve­lében Heves megye hivatal­főnökét arról tájékoztatta, ihogy a megyébe Varga Ist­ván Győrffy-koMégistát kül­di .a szervezőmunka segíté­sére. Az alispán augusztus 7- re a pártok, a szakszerveze­tek, a nlemzeti bizottságok, az intézmények és az egye­sületek képviselőit értekez­letre hívta össze. Az ülésen a Győrffy-kollégista méltat­ta a kollégiumok létrehozá­sának jelentőségét, majd megalakították az ideigle­nes szervezőbizottságot. En­nek elnöke dr. Bartha Ist­ván alispán lett. Az ideiglenes szervező- bizottság megalakulása után hozzáfogott az első megyei népi kollégium, az egri kol­légium létrehozásához. Az alispán augusztus 12-én kör­levélben fordult a járási fő­jegyzőkhöz, polgármesterek­hez és a községi elöljárósá­gokhoz. Ebben közölte, hogy a felállítandó kollégium a szegénysorsú, munkás- és pa­rasztszármazású gyermekek középiskolai tanulmányai­nak megkönnyítését szolgál­ja, ahol a tanulók ingyenes ellátásban részesülnek. Mi­vel a kollégisták ellátásának anyagi fedezete nincsen biz­tosítva, ezért társadalmi úton kell megteremteni a 'körül­belül 100 tanuló ellátásához szükséges összeget. A tanu­lók kiválasztását a községi elöljáróság, a helybeli nem­zeti bizottság végezze el. Olyan tanulókat kell kivá­lasztani, akik anyagiak hiá­nya miatt nem folytathatják tovább tanulmányaikat, de tehetségük és rátermettsé­gük azt indokolttá tenné. Az alispán a gyermekek ellátását úgy vélte megold­hatónak, hogy minden köz­ség és város kötelezné ma­gát egy, esetleg 2—3 tanuló teljes iskolai évi ellátására. Ezek részére az alispán ala­pítványhely létesítését java­solta. A megye hivatalfő­nöke hangsúlyozta azt is. hogy szorgalmazni kell a tár­sadalmi gyűjtőmunka indí­tását. Felhívta a járási fő­jegyzők, polgármesterek és a községi elöljáróságok figyel­mét arra is, hogy a helyi nemzeti bizottságokat, kép­viselőtestületeket. tantes­tületeket hívja fel a tár­sadalmi akcióba való be­kapcsolódásra. A körlevelet a felhívottak eljuttatták az ■illetékeseknek, s ezzel kez­detét vette a tényleges szer­vezőmunka. Az alispán által megfogalmazott elképzelé­sek bővítését jelentette az az augusztus 21-én kelt határo­zat. amely a községi elöljá­róságokat arra kötelezte, hogy éves költségvetésükbe tervezzenek be egy megha­tározott összeget a népi kol­légium támogatására. A szer­vezőmunka eredményesebbé tételére szeptember 4-én mega'akult az állandó jelle­gű szervezőbizottság. Az első egri kollégium megszervezése rendkívüli erőfeszítéseket követelt an­nak létrehozóitól, szinte a semmiből kellett azt meg­teremteni. A legelső feladat a kollégium céljára alkal­mas épület kijelölése volt. A különféle tanácskozásokon a Legényegylet, majd a Baktai úti Honvéd Csapatkórház ki­jelölése merült fel. A háború folyamán ez az épület is meg­rongálódott, s a városnak nem volt pénze a helyreál­lításra. A renoválást társa­dalmi úton kellett mego'dani. A kollégium berendezésé­vel párhuzamosan megindult a diákok toborzása. Szep­tember 7^én a szervezőbi­zottság felvételi pályázatot bocsátott ki. A pályázat sze­rint : „A kollégium tagjai le-- hetnek, s anyagi támogatás­ban részesülhetnek az ala­pítványi helyet élvező kollé­gistákon kívül azok a népi származású, jó elömenetelű középiskolás tanulók is, akik a kollégiumban való fenn­tartásukhoz . szükséges mi­nimális ellenszolgáltatást biztosítani tudják. Az ala­pítványi helyet élvező kol­légista ingyenes ellátásban részesül.” (Folytatjuk) Szecskó Károly MEGYÉNKBEN IS Vendégkombájnosok Csehszlovákiából A héten országszerte meg­kezdődik az aratási nagy­üzem. Hozzávetőleg 13 ezer kombájn dolgozik majd a gabonatáblákban. A mező- gazdasági nagyüzemek gép- átcsoDortosítással gyorsítják a munkát. A déli országré­szekben, ahol az átlagosnál előbb érik be a gabona, az északi megyékből átirányí­tott kombájnok is dolgoz­nak, a velük együtt érkező vezetőkkel és gépészekkel. A gépeknek mintegy 15—20 százaléka vándorol az or­szág különböző vidékei kö­zött. Mivel az aratás az észa­ki megyékben mindig ké­sőbb kezdődik, a munka utolsó szakaszában ide vo­nulnak a „cseregépek” és ezzel kiegyenlítik a tarto­zást. Több mint 250 arató-csép­lő gép érkezik Csehszlovákiá­ból — egy részük megyénk­be — a hozzájuk tartozó szállítójárművekkel együtt. A baráti országból gépveze­tők és -szerelők is részt vesz­nek a betakarításban — mivel Csehszlovákiában ké­sőbb érik be a termés —. s fáradozásukat a magyar nagyüzemek szakemberei a későbbiekben viszonozzák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom