Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-09 / 160. szám

LÉKAI LÁSZLÓ TEMETÉSE AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1990-IG Házak és lakások Gyöngyösön EB-mezőny: jó szelet! Az ember sok évszáza­dos vágya teljesült száza­dunk hajnalán, amikor iga­zából elkezdődött a repü­lés történelme. A sárkány, repülés atyjának mindmáig Otto Lilienthált tartják, aki a századíordulón neki­futásból startolva terem­tett új korszakot a légiköz­lekedésben. Ikaros mai megtestesítői Európa-bajnokság kereté­ben mérik össze tudásu­kat, méghozzá Heves me­gyében. Ma ünnepélyes megnyitóval kezdődik a sorrendiben ötödik konti­nensviadal Gyöngyösön, a Pipishegyen. A következő napokban a Mátra lejtői fölött gyakran látni’ majd kecses szárnyaikon méltó­ságteljesen lebegő, sikló sárkányszerkezeteket, amint pilótáik mind többet meg­próbálnak „befogni" a lég­kör kedvező aerodinamikai adottságaiból. Sportszempontból a sár­kányrepülés a vitorlázó re­pülést követi. A hetvenes évek elején tengerparti idő­tartamrepüléseket és ma­gashegyi lesiklásokat az év­tized közepén a távrepülés váltotta fel. Közben a szer­kezet maga is sokat válto­zott. Egyre nagyobb lett a sárkányok fesztávolsága, egyre karcsúbbak lettek maguk a szárnyak. Az első, nem hivatalos világbajnok, ságot az ausztriai Kössen- ben rendezték 1975-ben, amelyen szerepelt magyar csapat is. A nemzetközi szövetség illetékes bizottsága először il982-ben foglalkozott egy soron következő Európa- bajnokság magyarországi megrendezésének a gondo­latával. A végleges döntés 1984-ben, Oslóban született meg. Az ülésen ismertetett elképzelés sikere, valamint az itthoni, nemzetközi rész­vétellel megrendezett baj­nokságaink kedvező vissz­hangja nyomán egyhangú, ellenszavazat nélküli ha­tározat született: az 1986. évi EB-t Magyarországon hell megrendezni. Heves megye tulajdon­képpen kezdettől fogva út­törőszerepet játszott a sportág meghonosításában, népszerűsítésében. Hamar vonzó lett a külföldiek szá­mára a eged-hegyi bázis­sal az Eger-kupa nemzet­közi verseny. Gyöngyös tér­ségében nemzetközi magyar bajnokságokat bonyolítot­tak le. Az Európa-bajnokságon 24 ország válogatott csa­pata jelezte indulását. Ez a nagyságrendű érdeklődés már önmagában is bizto­sítja, hogy szűikebb hazánk­ról sokfelé olvashatnak majd, s remélhetően az itt járt vendégek kellemes él­ményekben és sportsikerek­ben gazdag napokat tölte­nek nálunk. Az EB-n kétféle feladat-- ban történik a versengés, a távolsági és a sebességi számban. A munkát haj­nali négy órakor a meteoro­lógusok kezdik, a mérések és megfigyelések alapján 9 órára már eldől, hogy a Mátra öt starthelye közül melyikre fúj aznap a szél. A rajt innen történik. EB-mezőny: jó szelet! Budavári Sándor A következő öt évben Gyöngyösön meg kell épül­nie a terv szerint mintegy 1200 lakásnak, ugyanakkor meg fog szűnni, körülbelül kétszázharminc. A csökke­nés oka az, bogy az új épít­kezésihez területet kell biz­tosítani. A lakások közül nagyjából kétszáz lesz a ta­nácsi, ötszázötven-hatszáz- ötven a telepszerű társas, százhúsz az egyéb állami, huszonnyolc az egyedi tár­sas és kétszáztizenöt a csa­ládi ház. Foglalkoznak az­zal a lehetőséggel is. hogy húsz úgynevezett olcsó szo­ciális bérlakást is megépít­senek. A Mátraalji Szénbányák jelentős támogatást nyújt a lákásprogram megvalósítá­sához. Ennek fejében két­száz lakás vevőkijelölési jo­gát kapja meg. A dolgozói huszonnégy telken építkez­hetnek még. Befejeződik a tervidőszak­ban a Mátrai úti lakótelep kiépítése. Addig még két- száZhúszonöt lakás készül el ott. A Kálvária-parton is folytatódik az építkezés, majdnem háromszáz lakást alakítanak ki. a Vörös Had­sereg útjának déli részén pedig kétszáztíz lakás elké­szítése a cél. Szó van arról, bogy a pin- cerekeszek helyén és a tető­térben építsenek-e 'lakásokat, amihez a lehetőséget az úgy­nevezett Pacsirta-telep és a Vörös Hadsereg útjának épü­letei kínálnak. Az ésszerű lakáscserét is ösztönzik a város hatósá­gai. Mintegy kétszáz család­nak nyújtanak ehhez pénz­ügyi támogatást. Majdnem 6 millió forintot fordítanak negyven olyan család meg­segítésére, amelyeknek a szo­ciális körülményei ezt szük­ségessé teszik. A gyöngyösi vállalatok saját erejükből 1990-ig százhúsz-százötven dolgozójuk lakásgondját old­ják meg. Kihasználják a tájegységi termelésben, illetve az önálló exportjog­ban rejlő gazdasági, kereskedelmi előnyöket Megalakult az Eger—Ecsédi Borgazdasági Társaság Az Eger—Mátravidéki Borgazdasági Kombinát és az Ecsé­di Egyetértés Termelőszövetkezet megalakította az Eger— Ecsédi Borgazdasági Társaságot. Ennek tagjai arra vállaltak kötelezettséget, hogy a borgazdasági termelői és feldolgozói vertikumot kifejlesztik és üzemeltetik. Ehhez a feltételek adottak. Megvalósul az a cél. hogy ipari és mezőgazdasági üzem közelebb kerüljön egymáshoz és kihasználják a táj­egységi termelésben, illetve az önálló exportjogban rejlő gazdasági és kereskedelmi előnyöket. A társaság székhelye Eger, vezetője Kovács György. Az új gazdasági társaság soros el­nöke Dancz Pál vezérigazgató. A gazdasági bázis az ecsé­di Agrária telepből és a ró- zsaszentmártoni szőlőültet­vényekből áll. Az induló kö­zös vagyon mintegy 15 mil­lió forint: közös beruházás­sal 6,7 milliós felújítást va­lósítanak meg. Még ebben az évben beszereznek egy, óránként ötven mázsa fel- dolgozási teljesítményű, kor­szerű Vazlin típusú francia prést. Az üzemi kapacitása 30 ezer hektoliter, kétszer fejtett bor alapanyagának fo­gadására. feldolgozására, ke­zelésére és tárolására lesz alkalmas a palackba töltés előtti állapotig. Ezzel lehe­tőség nyílik a környékben lévő nagyüzemi szakcsopor­ti és háztáji szőlőtermés helybeni feldolgozására. Az együttműködés lehető­vé teszi a szőlőtermelés fej­lesztését, a korszerű fajták elterjesztését, új nagyüzemi kutatási módszerek beveze­tését, a bortárolás és -keze­lés technológiai színvonalá­nak emelését — hallottuk Berényi Ferenctől, a kom­binát főosztályvezetőjétől. A társaság működésével az MNB Heves Megyei Igazga­tósága is egyetértett az ér­demi ügyintézés és munka­végzés megkezdődött. Re­méljük, hogy az új gazdasá­gi társaság jó példaként szol­gál, tevékenységével emeli a mátraalji szőlő- és bor­kultúra színvonalát. Premier — sikerrel Az idén először hirdette meg „Szedd magad!" akció­ját az Ostorosi Egyetértés Termelőszövetkezet, ahol már évek óta gondokat oko­zott a munkaerőhiány a húsz hektárnál nagyobb (Fotó: Köhidi Imre) őszibarackosban. Az első hét tapasztalatai azt mutatják, hogy a szerény hírverés el­lenére máris sokan keres­ték meg az Egri Vasöntödé­től mindössze két kilométer­re lévő ültetvényt, hogy a családnak friss gyümölcsöt, illetve a hullott gyümölcs­ből cefrének valót szedje­nek. A mindenkori piaci ár­hoz arányosan megállapított ár is vonzó — ezért keres­te fel az ültetvényt Koncz Jánosné is —, de Padra Ist- vánék példája is bizonyítja, hogy családi kirándulásnak sem utolsó az őszibarack­szüret. Gyászszertartás Esztergomban Kegyeletes szertartáson vettek végső búcsút kedden Esztergomban a 76 éves korában elhunyt Lékai Lász­ló bíborostól, esztergomi érsektől, a Magyar Római Katolikus Püspöki Kar elnökétől. A Bazilika előtti téren 9 órától a felravatalozott koporsó előtt több ezer gyászoló vonult el, megadva a végtisztességet. Ezt követően — 11 órakor — kezdődött a gyászszer­tartás. A szertartáson részt vett Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cse- hák Judit, a Minisztertanács elnökihelyettese, Miklós Im­re államtitkár, az Á'lami Egyházügyi Hivatal elnöke. A Vatikánt Roger Etchegaray bíboros képviselte. Jelen vol­tak a magyarországi egyhá­zak és vallásfelekezetek ve­zető képvise'ői, továbbá külföldről érkezett katolikus egyházi vezetőjük. Ott volt a magyarországi diplomáciai képviseletek számos vezető­je és tagja. Jelen voltak Zala, Veszprém, Somogy, Ko­márom Megye és Esztergom Város Tanácsának elnökei, valamint a hazai katolikus intézmények, szerzetet rendek képviselői. Fábián János kanonok.^fő- egyházmegyei kormányzó üd­vözölte az egybegyűlteket, s felolvasta azt a részvsttáv- ,iratot, amelyet II. János Pál pápa kü'dött Lé.kai László halála alkamlából. A gyász- szertartást — több főpap közreműködésével — Franz König nyugalmazott bécsi érsek, bíboros, a pápa sze­mélyes képviselője vezette. A szertartás során négy búcsúbeszéd hangzott el. Paskai László kalocsai ér­sek a Magyar Római Kato­likus Püsnöki Kar képvise­letében méltatta Lékai Lász­ló főpásztori munkásságát, életútját. Ez a pálya — mondta — Zalalövöről in­dult, egy vallásos család ott­honából, a piarista atyák gimnáziumában, a veszpré­mi egyházmegye papnevel­déjében, majd Rómában, a Német—Magyar Kollégium­ban és a Gergely Egyetemen — jezsuita atyák vezetésé­vel — folytatódott 1934-ig, a pappá szentelésig. Ezt kö­vetően Lékai László Veszp­rémben a papnevelő intézet­ben. ugyancsak ott a püspö­ki irodán, majd Balatonlel- lén, Zalaszentivánon, Ba­dacsonytomajon tevékeny­kedett. 1972-ben püspökké szentelték, és 'főpásztor lett a veszprémi egyházmegyé­ben. Innen Esztergomba ke­rült, majd 1976-ban VI. Pál Pápa esztergomi érsek-prí­mássá és bíborossá nevez­te ki. Mint főpásztor, minden erejével arra törekedett, hogy közismertté lett püspö­ki jelmondata szerint — „A megnyesett fa kizöldül’’ — a magyar katolikus egy­háznak új hajtásai fakadja­nak. Emlékképek sokasága elevenedik meg azokban, akik távolról látták és hal­lották, és azokban is, akik közeliről ismerték személyét, munkáját, vívódásait, ered­ményeit. Fáradtságot nem ismerve vett részt a liturgiá­ban mindenütt egyházmegyé­jében, s az országban má­sutt is. Ez mindig alkalom volt arra, hogy találkozzon híveivel. Méltó keretet és helyet akart biztosítani a li­turgiának, ezért fáradozott a templomok megújításán, új 'templomok építésén. Főpásztori tevékenysége mellett ízig-vérig magyar ember volt. Szerette népün­ket, hazánkat. VI. Pál pá­pa engedélyével elkészítette a Magyarok Nagyasszonya kápolnáját a római Szent Péter bazilikában, hogy az oda betérőket emlékeztesse a keresztény magyar múl­tunkra. A magyar nép szeretete vezette közéleti tevékenysé­gében is. Felelősségteljes fel­adatának tekintette, hogy — az ő szavai szerint — a rea­litás talaján, a kis lépések politikájával, az őszinte dia­lógussal továbbfejlessze az állam és az egyház közötti jó kapcsolatot, amelynek építésében korszakos mun­kát végzett. Amikor most elbúcsúzunk tőle, összegez­zük munkáját, érezzük, hogy az egyben történelem is volt. amely folytatásra vár — mondotta végezetül Paskai László. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanács­nak elnöke szólt ezután az egybegyűltekhez: — Eljöttünk ide mi is, ál­lami és társadalmi szerve­zeteink képviselői — mond­ta —, hogy a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanác.a és kormánya, valamint a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, s egész népünk ne­vében kifejezzük részvétün­ket ,és együttérzésünket Lé­kai László koporsója előtt. — A Magyar Római Ka­tolikus Egyház kiemelkedő vezetője távozott az élők sorából Lékai László elhuny- tával. Személyében olyan főpaptól búcsúzunk, aki egész életében egyháza, né­pe és nemzete érdekeit kép­viselte. Azon fáradozott, hogy a magyar katolicizmus tekintélyét, hazánk jó hír­nevét itthon és a nagyvi­lágban egyaránt öregbítse. A szolgálatot nemcsak hirdet­te — gyakorolta is. Egyéni­ségéből sugárzott' az igaz keresztény humánum, min­den megnyilatkozásában az ember örömeiről és gondjai­ról szólt. Mint nagy művelt­ségű, a mai társadalmi való­ságban élő ember felismer­te és nagyra értékelte azt a szociális harmóniát, amelyet a mai magyar társadalom valósított meg. Ez volt min­den cselekedetének a kiin­dulópontja. Lékai László — aki mun­káscsaládból származott, s ezt magas egyházi tisztsé­geiben sem feledte el — mélyen megértette és ma­gáévá tette a magyar nép 'társadalmi és politikai tö­rekvéseit, s tevékenyen se­gítette azok megvalósítását. Elválaszthatatlanul egybe- forrt népével, vallási közös­ségével, s nemcsak kiemel­kedő egyházi, hanem ki­emelkedő világi, közéleti ve­zetőnek, igazi hazafinak is- bizonyult. Koporsója előtt ezért hajtja meg fejét val­lási és világnézeti meggyő­ződéstől függetlenül, tiszte­lettel és kegyelettel az egész magyar nép. Kállai Gyula ezután fel­idézte: — Lékai Lászlónak nagy szerepe volt abban, hogy ha­zánkban az állam és az egy­(Folytatás a 2. oldalon) Bulgária nagykövetének látogatása Detken Boncso Mitev, Bulgária budapesti nagykövete tegnap lá­togatást tett a Detki Magyar—Bolgár Barátság Termelőszö­vetkezetben, ahol a közös gazdaság tagjainak munkájával, eredményeivel ismerkedett. A testvérország budapesti dip­lomáciai testületének vezetője ezúttal nyújtotta át a 40 éves Szocialista Bulgária elnevezésű kitüntetést Szabó Imrének. a termelőszövetkezet elnökének. Az eseményen részt vett Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára, valamint Schmidt Rezső, a megyei tanács elnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom