Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-08 / 159. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. július 8., kedd Hatvani „cukros” pillanatok Szeptember dereka után várható, hogy megindul a termelőmunka a Hatvani Cukorgyárban. Természete­sen ez még nem végleges időpont, mert függ attól, hogy miként alakul a répa vegetációja, s milyen lesz az átlagtermés. Mindenesetre a karbantartás, a felkészü­lés minden fronton olyan tempóban halad, hogy a ter­més korábban történő beta­karítása esetén is startra ké­szen legyen a gyár. Mit tud e munkálatokról mondani jelen pillanatban Gergely Mihály gyárvezető? Húszmillió forint — Legelőször arról essék szó, hogy fejlesztésekre az idén ugyan kevés az anya­gi erőnk, ennek ellenére be­ruháztunk csaknem húszmil­lió forint értékben. Így to­vábbfejlesztjük a szűk kapa­citású utótermék-gépkezelést új, vertikális hűtökavarók beépítésével, amelyek ma­gyar szabadalom alapján ké­szültek, sőt tervezésükben része van Lichtenstein József vállalati műszaki igazgató- helyettesünknek is — mon­dotta a gyárvezető. — Ezzel párhuzamosan szeretnénk csökkenteni a cukorraktári dolgozók nehéz, fizikai mun­káját, éspedig mechanikus vagonbeállitóval. Kivitele­zése már folyik, s remélhe­tőleg a kampány idejére el­készül. Mindenesetre a ma­gunk részéről e tekintetben mindent megtettünk. Ren­deléseinket a szükséges tech­nikai kellékek dolgában már vissza is igazolta a Viliért, a Mélyfúró Berendezések Gyára, illetve a Hajó- és Darugyár tiszafüredi egysége. A fenntartás sem olcsó Megtudtuk a későbbiek so­rán azt is, hogy a hatvani gyár kazánházában szintén tart a műszerezés moderni­zálása. Ez áll a füstgázelem­zőből, a tápvíz és a termelt gőz paramétereinek, meny- nyiségének regisztrálójából, valamint a tüzeléstechnikai értékjeleket rögzítő berende­zésekből. Ugyanekkor igye­keznek gazdagítani a kisgép- szerszámparkot, ami ugyan­csak könnyíti a nehéz fizi­kai munkát. — Az 1986-os esztendő fenntartási költségeire egyéb­ként 56 millió forintot irányzott elő a vállalatveze­tés — jegyzi meg Gergely Mihály. — Ez az összeg, fi­gyelemmel az épületek, a gyártóberendezések, műtár­gyak műszaki állapotára, meglehetősen kevés. Bizo­nyos gépeink jelentős hánya­da például „nullára leírt", s ezeket megfelelő műszaki szinten tartani csak nagyon anyagigényes és költséges munkával lehet. Helyzetün­ket e vonatkozásban külön kritikussá teszi, hogy bizo­nyos alkatrészeket csak nagy szállítási határidővel igazol­nak vissza a gyártó partne­rek. — Az új kampány ígérete Gyárlátogatásunk során az iránt is érdeklődtünk ter­mészetesen, hogy milyen ter­melési eredményeket remél az új kampány során a Hat­vani Cukorgyár,- s milyenek a piaci kilátások. — Az új idényben 265 ezer 900 tonnányi répát terve­zünk feldolgozni, éspedig 15,5 százalékos cukortartalom­mal. Nos, ami a mennyiséget illeti, az a tavalyihoz hason­lónak ígérkezik, de a cukor- százalék-tervünk szerint már alatta van az 1985-ös év ki­ugróan magas értékének.Ezt persze nem szánom holmi kinyilatkoztatásnak, hiszen a következő hetekben, hóna­pokban kerül sor az érési kísérletek elvégzésére a leg­különbözőbb gazdaságokban szedett minták alapján. s elképzelhető, hogy egy eset­leges kedvező időjárás mind mennyiség, mind minőség te­kintetében rám cáfol, jelen­tősen megváltoztatja a pil­lanatnyi prognózisunkat. A répaosztályon is bizakodóak Cukorgyári látogatásunk során sikerült szót válta­nunk Molnár Károly répa- osztályvezetővel is, aki az idei terméskilátásokat te­kintve a következőt mon­dotta : — Éppen most fejeztük be a felügyelői értekezletün­ket, amelyen az öt megye területén működő nyolc kol­légánk számolt be a pilla­natnyi helyzetről. Közös vé­leményük, tapasztalataik alapján leszűrhető, hogy ter­méskilátásaink hasonlóak, vagy valamivel talán jobbak is az előző esztendeinél. Mert viszonylag ugyan több volt a kipusztulás, a fagy és víz­öntés okozta kár, ám ezt — a tőszámnövelés függvé­nyében — valamelyest ellen­súlyozhatja a jobb termés, a vártnál magasabb cukor- tartalom. Hatvannál több partnergazdaságunk egyéb­ként mindent elkövet, bíz­vást mondhatom, hogy ez így következzék be. .. ! Moldvay Győző BHG: új munkák — új gyártócsarnok Egy új, 1600 négyzetméter alapterületű gyártócsarnok­kal bővítik a Beloiannisz Híradástechnikai Vállalat ta­tabányai gyárát. Építését egyrészt az 1100 dolgozót fog­lalkoztató gyár fő terméke, a telefonközpontokhoz hasz­nálatos jelfogók gyártási kö­rülményeinek javítása érde­kében határozták el, más­részt ebben a csarnokban gyártják majd a trafókat, amelyeket eddig egy koope­rációs partner készített a BHG számára. A termelési költségek csökkentése és az ütemes termelést nehezítő szállítási határidőcsúszások elkerülése érdekében dön­töttek a saját gyártás mel­lett. Ugyanilyen meggondo­lásból kezdték el a közel­múltban a kábelgyártást. Mind a trafó-, mind a ká­belkészítést új dolgozók fel­vétele nélkül, belső átcsopor­tosítással és betanítással old­ják meg. Az új csarnok a jövő év végére készül el. kivitelező­je a Komárom Megyei Álla­mi Építőipari Vállalat A menyecskék viselték (Fotó: Tóth Gizella) Egy letűni hagyomány nyomában A főkötő miatt jöttünk — .magyarázkodunk Bakondi Si- monék felsőtárkányi házá­ban. A zavart, kérdő tekin­tet, ami az idegenek láttán a néni arcára ül, azonnal feloldódik a szó hallatán, és isi I Bakondi Simonná: „Amikor a lány férjhez ment. fejére kerftlt a főkötő" Hol tart ma a Mátrabeton? KÍVÁNSÁG SZERINT Elnézést: a nevet én vál­toztattam meg önkényesen, amely hivatalosan így íran­dó — Mátra Gázbetongyár. Telephelyként a prospektus­ban ugyan Halmajugra sze­repel, gyakorlatilag azonban mindenki Visontát emleget. Bár . .. tulajdonképpen sem itt, sem ott nincs az üzem, ihanem a kettő között, a Ga­garin Hőerőmű szomszédsá­gában. Már csak ezért is — Visonta. De nem ez a lényeg. Ha­nem? Az, hogy mit „tud" ma a gázbetongyár, mennyi­re képes megfelelni' a hirte­len megnőtt keresletnek? A kérdésre adott választ azon­nal kétfelé osztotta Alak- szai László műszaki igazga­tóhelyettes : — A vevő minden reális kívánságát ki tudjuk elégí­teni a méretek szerint — mondta. — Legalább tizenöt­féle falazóelemet állíthatunk elő forma szerint. A szilárd­ság alapján nincs köztük különbség, de van már olyan gyártmányunk is, ámely a mostaninak a két és fél sze­resével szilárdabb. A minő­ségellenőrző intézet vélemé­nyét várjuk, hogy ezt az ele­met is fQlyamatosan állít­hassuk elő. Szilárdság? Igen, mert a mostani termékek legfeljebb ikétszinítes házak megépítésé­hez válók, az újak pedig en­nél többet „tudnak” majd. A kereslet... ? Elképzelhe. itő. Szállítást csak augusztus végére ígérnek. Hogy miért? A magyarázat nagyon egy­szerű: a gyár az idei év első két hónapjában még csak próbálgatta önmagát. Ami­kor megtörtént az átadás, akkor úgy döntöttek, hogy óvatosabban kell egyelőre tervezniük, mert „ismerked­niük" kell egymással a mun­kásoknak és a berendezések­nek. A szakmai zsargon sze­rint: „be kell üzemelni a gyárat." Bizonyos hibalehe­tőségeket tehát előre beter­veztek, bármilyen furcsán hangzik is. De az élet oly­kor meglepetéseket tartogat. A váratlanul keletkező hi­bák pedig _ú.j helyzetet te­remtenek. *" Mert az is sajátos „gázbe­tonos” körülmény, hogy ná­luk a hiba szinte mindig a teljes leállást vonja maga után. Az üzem ugyanis egyet­len gyártási vonalból áll ősz. sze. — Ezért az idei tervünk 385 ezer köbméter építőelem megtermelése. A maximum, amire képesek vagyunk, évente 560 ezer köbméter. Bizony, a „tanulópénzt” nekik is meg kell fizetniük. Bár ... 1 Annak idején a nyugatnémet Hebel-cég mű­szaki vezetője alig hitt ab­ban, hogy a magyar szak­munkások a szükséges idő alatt „megtanulják" a gyá­rat. És mi történt? A „mie­inknek" a fele normaidőre volt szükségük ahhoz, hogy mindent úgy csináljanak, akárha Nyugatról hozott „öreg rókák” lennének. Ámuldoztak is „Hebel”-ék: lám-lám, azért mi is tudunk, ha akarunk, mondhatjuk egy kis nemzeti büszkeséggel. Sikerült tehát megfelelő munkásgárdát verbuválni az új gyárhoz, amelynek csak egy kis töredéke mondott búcsút a munkaügyisnek — mentek máshová szerencsét próbálni. Mi is tartja itt a többie­Versenytárgyalás után — magyar szerszámgépek Indiába Űjabb versenytárgyalást nyert a Technoimpex Külke­reskedelmi Vállalat, s a na­pokban már alá is írta a mintegy egymillió dollár ér­tékű exportszerződést két MC 1250 típusú számjegyve- zérlésű megmunkálóközpont szállítására Indiába. A kor­szerű gépsorokat párás, kü­lönösen meleg klímájú kör­nyezetben szerelik majd fel magyar szakemberek segít­ségével. A Technoimpex 17 nagy­nevű céget megelőzve nyer­te el a versenytárgyalást; a pályázók között japán, NSZK-beli, francia, angol és amerikai vállalatok is sze­repeltek. A berendezésekkel elektro-' mos mozdonyok motorházai­nak megmunkálását végzik el. Az NC gépek 26 hagyo­mányos szerszámgép munká­ját helyettesítik. A gépekhez a Technoimpex komplett tech­nológiát és szerszámkészle­tet is átad partnerének. Szak­embereik tanácsokat adnak, majd a meghatározott ter­melékenységi szint és minő-, ségi mutatók eléréséhez. A berendezéseket még az idén" átadják, s ha az első próbák sikeresek lesznek, az indiai fél újabb két hasonló gép­sort vásárol majd. a ház asszonya máris szívé­lyesen tessékel beljebb. Hét. iVenhárom évét meghazud­tolva perdül-fordul, és egy díszes fejkötővel, meg egy népviseletbe öltöztetett nagy játékbabával tér vissza a szobába. Álmélkodva néze­getjük, forgatjuk a kézi ké­szítésű kis remeket. — Valaha nem volt olyan fiatal menyecske a faluban, aki ne viselte volna— mond­ja a néni, óvatosan tartva az ékes példányt. — Amikor a lány férjhez ment, fejére került a főkötő, ezzel jelez­ve, hogy elkelt, megtalálta a párját. Fémtűvel tűzték a hajukba, hogy biztosan áll­jon. Egymásba karoltak a barátnők, úgy sétálták a fő­utcán a templomba. Amikor anya lett a fiatalasszonyból, s gömbölyödni kezdett a hasa, lekerült a színes fej­fedő, és szorosan kötött ken­dő váltotta fel. — A készítésének bizonyá­ra titka van. — A titok anyáról anyá­ra szállt. Régebben sokan ér­tettek hozzá, ma már csak én csinálom a faluban. Há­rom lányom is van, de ne­kik már nem volt türelmük foglalkozni ezzel. Az anya­got is egyre nehezebben tu­dom beszerezni. A szalago­kat, a virágokat az arany- é$ ezüstszálakat Miskolcról hoz. zák. A főkötő belső merev részét tésztába dolgozott fe­hér vászonból gyúrom, for­málom, aztán száradni ha­gyom. A fodrozáshoz, a dí­szítéshez ügyes, gyors kezek kellenek. Ha megkérnek rá, egy este alatt összeállítom. A hagyományőrző, szala­gos kézimunkát csaknem minden tárkányi lányos ház­nál megtalálnánk, de ennél messzebbre is jutottak a szép darabokból. Az ország­határon túlra: Amerikába, Szovjetunióba is kerültek belőlük, főként ajándékba. De emlékeket kutató gyűj-- tők is magukhoz vettek már néhányat. A helyi néptánc- csoport lányai is ebben rop­ják a táncot fellépésekkor. — Érdekes — tűnődik Te- rus néni —, régen sem úgy tanultuk ezt, hogy leültünk és próbálgattuk, hiszen nem volt erre idő. Summáslány voltam, mindig este értem haza fáradtan és néha-néha figyelgettem édesanyámat.' De valahogy mégis minden lány megtanulta. Ma meg már se türelem, se figye­lem . .. Igen — bólogatunk. így tűnnek el sajátos, érdekes, múltait idéző és őrző hagyo­mányok, amelyek megszűné­sével valahogy mi is szegé­nyebbek leszünk. (barta) két? Az új gyár, amelyben alig akad fizikai munka? A bérezés? Ez alacsonyabb mint a bányáé vagy az erőműé. A lakás? A vállalat 300 ezer forintos kamatmentes köl­csönt és építési anyagot ad kedvezményesen azoknak, akik otthont akarnak terem­teni maguknak. Ez minden. Semmi „csemege” nincs ben­ne. A gárda azonban marad. Naponta 1400 köbméter ele­met gyártanak folyamatos üzemben, öt-hat napi terme­lés mennyisége a készlet, ami az elszállításra vár. A Vo­lán ott keresi helyben a megrendelőt, de aki szállító- járművel jön, viheti maga is a gázbetonelemeket. Hogy hová? Szinte az egész or­szág minden részébe. — Vasúton ... ? — gondol­kozik el az igazgatóhelyet­tes. — Ez még nem könnyű. Most kísérletezzük ki a meg­felelő csomagolási módot. Azt tapasztaltuk, ha úgyne­vezett irányvonalokat tu­dunk összeállítani, akkor a vasúti szállítás sem okoz kárt az elemekben. Tárgya­lunk egy gyöngyösi székhe­lyű leányvállalat megalapí­tásáról, amelynek egyik tag­ja a Gyöngyszöv lenne. Ér­tékesítési feladatokat végez­ne az új szervezet. A Tüzóppel is folytatnak tárgyalásokat. Tervezik, hogy födémelemeket is gyár­tanak, így az egész épület gázbetonból állna össze. Tervezik ezt, tervezik akt... ! Igen, mert ennek a gyárnak még szinte semmi múltja nincs, de a jövő­je... ? Ma még csak az van. Méghozzá — kecsegtető. G. Molnár Ferenc ,,Megnőtt” a kiskun- dorozsmai olajmező Várakozáson felüli ered­ménnyel járt a Kőolajkutató Vállalat szegedi geológusai­nak. olajbányászainak mun­kája Szeged—Kiskundorozs- mán. Az újabb szeizmikus mérések és kutatófúrások be­igazolták azt a feltevést, hogy érdemes az egy évtized­del ezelőttinél jóval nagyobb mélységbe lehatolni a föld mélyébe, mert ott még jelen­tősebb olaj- és gázkészletek rejtőznek. Nemrég 3100 mé­ternyire elérték a kristályos alaphegységeket is, s így a kút hozama számottevően meghaladta a korábbit. A kiskundorozsmai olajme­ző kiterjedése csaknem két­szer akkora, mint korábban vélték — állapították meg az újabb kutatások tapasztala­tait öszegezve. Olajat hoz­tak már a felszínre Doma- szék határában, ezekben a napokban pedig eredménye_- sen vallatják a Szeged-Mi- hálytelek városrész alatti mélyrétegeket; ezek mind összefüggenek a dorozsmai rétegekkel. A mihálytelki la­kóterület alá irányított fer­defúrással hatoltak le. A fúrótorony a település hatá­rában áll. a fúrófej pedig et­től 500 méter távolságban, a lakóházak alatt érte el az alaphegységet, ahonnan ugyancsak olajra számítanak a mérések alapján. A minden irányban — mélységében és kiterjedésé­ben is — „megnőtt” kiskun­dorozsmai olaj- és gázmezőn a korábbi ideiglenes gyűjtő­állomás helyett -most. üzem­be helyeztek egy állandó jel­legű olaj- és gáztankállo- mást, mintegy 1200 miliő fo­rintos költséggel. A szennye­ződésektől megtisztított ola­jat és gázt távvezetéken in­nen szállítják a szeged—al­győi központi gyűjtőállomás­ra. Az eddig lemélyített negyven kútból sokat átad­tak a termelő vállalatnak, amely már az idén nyolc­vanezer tonnányi olajat és nagy mennyiségű földgázt hoz a felszínre Kiskundo- rozsmán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom