Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-08 / 159. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 159. szám ARA: 1986. július 8.. kedd 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Hídavatás Különös jelenséget tapasztalhattunk a minap a Tv-híradóban. A felújított Szabadság híd átadásáról láthattunk tudósítást. Már az szokatlan volt, hogy valami határidőre, pontosan elkészült, de amit utána megtudtunk, az méltán keltett döbbenetes meglepetést. Pedig a híradón manapság ritkán lepődik meg az ember — terror, háborúk, válságok —, és. most mégis. Ráadásul egy belföldi hír kapcsán. A kommentárból ugyanis kiderült, hogy az átadás alkalmából nem tartottak ünnepélyt, a rendezők kerülni akarták az üres formalitást és a felesleges felhajtást. Persze, most joggal teheti fel a kérdést a T. olvasó mi ebben a meglepő? Kitűzték a határidőt, teljesítették is azt. átadták a hidalt, kész! Miért kellene ehhez ünneplés, tűzijáték? Hisz természetes: a munkát el kell1 végezni, méghozzá időre. A hídra mindaninyiunknak szüksége van és a késlekedés károkat okoz. Akkor mi ebben a különös? Hát az, hogy mi egészen mást láttunk eddig és félő, hogy fogunk is még az elkövetkezőkben. Vég- nélküli ünneplésekkel találkozhatunk lépten nyomon : vállalatok, szervezetek megalakulásának 10., 20. vagy éppen 72. évfordulóján. Az összejövetelek, fogadások sűrűn követik egymást. S az idegen, a ..külföldi ezt látván, olykor nem nagyon érti, mit is ünnepiünk mi itt egyfolytában. Azt senki sem vonja kétségbe, hogy vannak alkalmak, melyekhez illenek a fényes külsőségek. De ezek csak különleges esetekben indokoltak. Ez tudniillik az ünnep lényege, feltétele és legfontosabb kelléke. A túlzásba vitt ünneplés devalválja azokat az eseményeket is, amelyeknek ténylegesen kijárna a tisztelet, a figyelem. Gondoljunk csak az iskolai és egyéb rendezvények „állapotára’’, hangulatára. Az elcsépelt, üres és semmitmondó beszédekre, a kényszeredetten énekelt Himnuszra. Talán, ha kevesebb lenne belőlük, jobban meg tudnánk becsülni azokat. iMég valami: a nagy felhajtás komoly pénzekbe kerül. Egy-egy cég, szervezet tanácskozásainak úgy próbál itekintélyt teremteni, ihogy a résztvevőket elhalmozza minden földi jóval : étellel, itallal. Nem ártana kissé szerényebben kezelni ezeket az ünnepeket, hiszen a hétköznapok hiányosságait nem lehet fénnyel, tűzijátékkal bepótolni. A fedezet nélküli ünneplés morális káráról már nem is szólva. Havas András’ Megyénk és a közgazdászképzés Szerződésaláírás a megyei pártbizottságon — Sokat várunk ettől a kapcsolattól — hangsúlyozta Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára (Fotó: Szántó György) „Társadalmi fejlődésünk alapvető feltétele társadalompolitikai és gazdasági döntéseink tudományos megalapozottsága, a tudomány, az oktatás és a gyakorlat egysége.” — Ezzel a mondattal kezdődik az az együttműködési megállapodás, amelyet a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem az MSZMP Heves Megyei Bizottsága és a Heves Megyei Tanács képviselői hétfőn délelőtt írtak alá a megyei pártbizottságon. A felsőoktatási intézmény küldöttségét — amelyet Csáki Csaba rektor és Szarvas László egyetemi párttitkár vezetett — Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára köszöntötte. Mint hangsúlyozta: jelentős ez a lépés, mert a megye vállalatai, üzemei, s más gazdasági egységei a közgazdasági összefüggések felhasználásával előbbre juthatnak. Szőkébb hazánkban nincs egyetem, ezért támaszkodni kell a Budapesten és az ország más részeiben folyó képzésre. Szükség van a nappali tagozaton végzettekre, azokra is, akiknek megvan az alapképzettségük, s estin vagy levelezőn gyarapítják ismereteiket. Ezután Csáki Csaba rektor köszönte meg a barátságos fogadtatást, s az intézmény iránti figyelmet. A Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem — mondta — az ilyen jellegű szakképzés legnagyobb bázisa. Most újítják fel, az állam több mint egymilliárd forintot áldoz erre a célra, ösz- szekötik ezt a belső megújhodással, a társadalom és az egyén igényeihez jobban igazodó képzéssel. Közvetlen kapcsolatot keresnek a valósággal, igénylik a visszacsatolást. Több és jobb közgazdászra van szükség, de őket már a jövőre kell felkészíteni, a 2000 körüli időszakra. Szembe kell nézni a korszak kihívásaival. Az egyetemi fejlesztést nehezen lehet elképzelni csak a költségvetésből, jobban kell támaszkodni az eddigieknél a „felhasználókra”. Több pénz, odafigyelés, szervezés szükséges, mint régen. A holnap felsőoktatását csak nyitottan lehet megvalósítani. Mindazok, akik igényeket formálnak, azok álljanak az egyetem mellé. Ezután baráti beszélgetés következett, melynek során Szarvas László, az egyetemi pártbizottság titkára kiemelte, hogy ennek a szerződésnek a megkötésében szerepet játszik, hogy sokan Heves megyéből származtak el, s az érzelmi kötődés változatlan. Az egyetem vezetésében is többen e tájról valók, de jócskán akadnak a megyében dolgozók közt is, akik az egyetem padjait koptatták. Ezután került sor az együttműködési megállapodás aláírására, melyet évente akciótervvel egészítenek ki. S álljon itt végezetül az okmány egy másik gondolata : „Tervszerű együttműködésünkkel kívánjuk elősegíteni, hogy a színvonalas szakemberképzés feltételei javuljanak, a tudományos kutatómunka területei szélesedjenek, s ezek eredményeképpen gyorsabb és hatékonyabb legyen a társadalmi, gazdasági fejlődés.” Ezt követően a vendégeket meghívták az Egri Dohánygyár megtekintésére, majd az MSZMP Heves Megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságára. Délután pedig Gyöngyösre utaztak, ahol a város életével ismerkedtek. Később a gyöngyöspatai termelőszövetkezetben fejeződött be a látogatás. A NEHÉZSÉGEKET LEKÜZDVE Félévi számvetés után Az 1986-os esztendő elejének világgazdasági klímája nem volt a legkedvezőbb. Az olajárcsökkenés, a dollár árfolyamának fokozatos romlása szoros feltételeket teremtett a külpiacon a versenyképességre törekvő magyar vállalatoknak. Ennek ellenére igyekeztek belső tartalékok feltárásával jobb marketingmunkával megfelelni a követelményeknek. Megyénk négy gazdasági egységének illetékeseit kérdeztük arról, hogyan zárták az első fél évet. Mátravidéki Fémművek Hajas János műszaki igazgató kedvező eredményekről számolt be. A vállalat az első fél évre tervezett egymilliárd 55 millió forint termelési értéket további 55 millió forinttal túlteljesítette. Az alapanyag-ellátás megfelelő volt, s létszámgondokkal sem küszködtek. A termelékenység tíz százalékkal nőtt a múlt évihez képest. Ennék persze konkrét magyarázata van. A tavaly áprilisban kísérletképpen bevezetett új minőség és meny- nyiség szerinti ösztönző rendszer ez évben gyümölcsözött igazán. A korszerűbb premizálás eredményeként a dolgozóknak a munkaidőben végzett jobb és több munkáért többet is fizetnek. Nem szégyenkezhet a vállalat az exportterv időarányos teljesítésében sem. Az egész évre előirányzott 162 millió forint értékű, rubelelszámolású kivitelből eddig már százmilliónyit teljesítettek. Hasonlóképpen kedvezően alakult a tőkés piac is: NSZK-ba, Franciaországba, Angliába és a Közel-Keletre a termékeknek csaknem a felét leszállították. Kisebb gondot okoz a második fél év előtt, hogy még nincs minden árura lekötött szerződés. Mint a műszaki igazgató elmondta, fokozott külkereskedelmi munkával igyekeznek ezt a problémát is megoldani. Apci Qualitál Dr. Horváth Lajos igazgató bizakodóan nyilatkozott: — Az első fél évben mintegy tíz százalékkal több terméket értékesítettünk az előirányzottnál. Készlettúllé. pésünk nincs. S bár az első hónapokban az alapanyagokat gyakran késve kaptuk meg, ez sem okozott jelentősebb fennakadást. Á féléves 120 millió forintos exporttervünket túlléptük. Mintegy 150 millió körüli értékben szállítottunk árut többek között Ausztriába, NSZK-ba, Svájcba, Japánba. Megrendelőink öntvényeket, szerszámokat és úgynevezett ön- tészeti ötvözeteket vásárolnak tőlünk. Egri Ruhaipari Szövetkezet Ügy tűnik, a könnyűipar az idén nehezebb helyzetben van. Amikor Csatlós Kovács Mihály elnököt kérdeztük, alig győzte sorolni a nehézségeket : — Annak, hogy az első fél évben csak 95 százalékban tudtunk teljesíteni, leginkább az akadozó alapanyag-ellátás az oka. A Magyar Gyapjúfonó például — amelyik a legnagyobb szállítónk — csak késéssel küldte a kelméket. Akadozott a festék- és fonalellátás is. A velünk kapcsolatban álló külkereskedelmi vállalatok munkája is okozott fennakaMilos Jakes látogatása Budapesten Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására hétfőn rövid munkailátogatáson hazánkban tartózkodott Milos Jakes, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a KB titkára. Kádár János, az MSZMP főtitkára fogadta a csehszlovák vendéget. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. a Központi Bizottság titkára megbeszélést folytatott Milos Jakessel. Az elvtársi, baráti légkörű tárgyaláson kölcsönösen tájékoztatták egymást az MSZMP XIII., illetve a CSKP XVII. kongresszusa határozatai végrehajtásának menetéről és a gazdasági építőmunka időszerű feladatairól. Megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar—csehszlovák viszony az élet minden területén kedvezően alakul. Véleményt cseréltek a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésről. Hangsúlyozták, hogy mindkét fél érdekelt a jól fejlődő gazdasági kapcsolatok sokoldalú elmélyítésében, a korszerű gazdálkodást előmozdító, kölcsönösen előnyös együttműködési formák feltárásában és alkalmazásában. Budapesti programja során Milos Jakes felkereste a Magyar Optikai Műveket, ahol találkozott a nagyüzem gazdasági és társadalmi vezetőivel. A csehszlovák vendég délután fővárosunk nevezetességeivel ismerkedett, majd programja befejeztével az esti órákban elutazott hazánkból. (MTI) Magyar—NDK gazdasági tárgyalások Berlinben Hétfőn délelőtt Berlinben plenáris üléssel megkezdte munkáját a Magyar—NDK Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság 24. ülésszaka. A tanácskozáson a delegációkat Marjai József, illetve Wolfgang Rauchfuss miniszterelnök-helyettesek vezetik. Az együttműködési ’bizottság magyar tagozatának elnökét, Marjai József ugyancsak hétfőn délelőtt az NDK minisztertanácsának épületében fogadta Willi Stoph kormányfő. A baráti légkörű találkozón, amelyen áttekintették a kél ország kapcsolatainak több időszerű kérdését, jelen volt Wolfgang Rauchfuss valamint Roska István, berlini magyar nagykövet. Várkonyi Péter megbeszélései Bonnban Dr. Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja hétfő délben fogadta dr. Várkonyi Péter külügyminisztert, aki Hans-Dietrich Genscher alkancellár és külügyminiszter meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik az NSZK-ban. A szívélyes légkörű megbeszélésen áttekintették a nemzetközi élet időszerű kérdéseit, így a leszerelés és az európai biztonsági és együttműködési folyamat feladatait, témakörét, valamint a kétoldalú kapcsolatokat. Megerősítették, hogy mindkét kormány határozottan törekszik a kapcsolatok bővítésére és a politikai párbeszéd elmélyítésére. A nap folyamán dr. Várkonyi Péter megkezdte tárgyalásait Hans-Dietrich Genscherrel, nyugatnémet kollégájával, s mélyreható megbeszéléseket folytatott vele a nemzetközi helyzet problémáiról. Hasonló témakört öleltek fel tárgyalásai dr. Hans-Jochen Vogel- lel, a Német Szociáldemok- ta Párt (SPD) helyettes elnökével, az SPD parlamenti csoportjának elnökével. A magyar külügyminiszter később a nyugatnémet szövetségi gyűlés (Bundestag) épületében látogatást tett dr. Philipp Jenninger- nél, a Bundestag elnökénél. Dr. Várkonyi Péter délután tárgyalt a zöldek pártjának több vezetőjével, így Brigitte Bertholddal és Ulrich Fischerrel, az elnökség tagjaival, valamint Otto Schily és dr. Sabine Bard parlamenti képviselőkkel.” Hans-Dietrich Genscher és felesége este a bonni Steigen- berger nagyszállóban díszvacsorát adott dr. Várkonyi Péter és felesége tiszteletére. dást. Így például a Modex — amely szovjetunióbeli exportunkat bonyolítja — késve közölte, hogy melyik várasba milyen mennyiséget kell küldeni. Ennek ellenére a Szovjetunióba az egész évre tervezett ,125 millió forint értékű áruból '41 millió forintnyit leszállítottunk. Tőkés exportra az első fél évben nem került sor, mert a kuvaiti és szaúd-arábiai üzletfelek alacsony árat kínáltak. E partnerekkel további tárgyalásokat folytatunk. Olyan szerződéseket szeretnénk kötni a jövőben, amely mindkét félnek kölcsönösen megéri. Mezőgép, Eger Veres Aladár főkönyvelő nem hagyhatta említés nélkül az alapanyag-ellátási problémákat. Jóllehet, a gyáregység félévi árbevételi tervét csaknem 104 százalékban teljesítette. Évek óta megrendelőjük a nyugatnémet Claas cég, amelynek szalmaszecskázó adaptereket szállítanak. Eddig 120 millió forint értékű gépet és alkatrészt küldtek tőkés exportra. S így az előirányzott mennyiséget mintegy fél százalékkal túllépték. Ez annál is inkább értékelhető, mert néhány alapanyagot, például lemezt, nem tudtak szállítani a magyar partnerek időben, s így azt importból mintegy háromszoros költséggel kellett beszerezniük. Mentés a Balatonon Emberi tragédiákat okozó vihar vonult végig a Balatonon. A nap első felében még ragyogó idő volt, százezrek pihentek, fürödtek. csónakáztak, szörföztek, vízibicikliztek, bár a part menti viharágyúból már fellőtték a sárga jelzőrakétákat. Délután három órakor lőtték fel a még erősebb szélre figyelmeztető piros rakétákat és bekapcsolták a tó keleti medencéjében a piros fényjelzést is. A vihar b-kategóriájú vitorláshajókat, vitorlás-csónakokat, sőt egy katamarán típusú osztrák vitorlást is felborított. Hasonló sorsra került jó néhány vízibicikli és különösen nagy veszélybe kerültek a távolra merészkedett szörfözők, gumimat- racosok. Vízi rendőrök, az önkéntes rendőrök és önkéntes mentők 68 mentőakciót hajtottak végre, és sikerült a bajbajutottakat biztonságba juttatniuk. A legtöbbjük a piros jelzést semmibe vevő szörföző volt. Felelőtlenségüknek azonban ketten áldozatul estek
