Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-04 / 156. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. július 4., pentek 1. Gyógyszeriparunk A tét: a világhír Jumex, Arduan, Tobanum, Pelsonin. Erimycin, Zyxorin, Trelibet, Loderix, Ovurelin, Redivur — tíz név, amelyre méltán lehet büszke a hazai gyógyszerkutatás. A felsorolt nevek ugyanis gyógyszereket takarnak. Mégpedig olyan eredeti magyar készítményeket, amelyek 1981—85. között kerültek forgalomba. Nagy szellemi munkát összpontosító eredmények az egyik oldalon, elavult műszerek, csomagolóanyag-hiány a másikon. így jellemezhetnénk legjobban a hazai gyógyszeripart. Magától értetődő tehát a kérdés: mi várható a tervidőszak végére? Feloldódik-e az érzékelhető ellentmondás? Megtarthatjuk-e kutatás-fejlesztéseink aktivitása alapján elért kilencedik helyünket a világranglistán? Központi program Jelentős iparág volt mindig a gyógyszeripar hazánkban. Magyarországon a világon ötödikként alakult gyógyszervállalat 1867-ben. Bár ez negyvenöt évesen megszűnt, a svájci Wander budapesti leányvállalata, Richter Gedeon üzeme, és az Alka Vegyészeti Gyár tovább dolgozott. A második világháborút megelőző időszakra jellemző, hogy a gyógyszer-külkereskedelmi egyenleg még az 1933-as nagy gazdasági válság idején is pozitív volt. A felszabadulást követően két gyár épült itthon, 1950—52 között a Biogal és 1954-ben a Rea- nal. A hazai gyógyszeripart az 1981-ben indított központi fejlesztési program erősebben segítette. Ennek érzékeltetésére néhány adat. A fejlesztési program hatására megkétszereződhetett a gyógyszergyártás. Forgalomba kerülhetett a bevezetőben említett tíz eredeti gyógyszer. A Jumex-et. a Parkinson-kór gyógyszerét az amerikaiak, a csontritkulást akadályozó Ipriflagont pedig a japánok vették meg tőlünk. Az eredeti készítményeken alapuló termelés részaránya 15 százalék volt az elmúlt esztendőben idehaza. Négyszer több szabadalom jut egy kutatóra, a gyógyszeriparban, mint a többi iparágban. Ez a sok szabadalom jól érzékelteti a koncentrálódó szellemi munkát és tudást. A múlt évben lezárult központi fejlesztési program lehetővé tette, hogy a magyarok gyorsan alkalmazkodjanak a világpiac igényeihez. Növelték a külföldi eladásokat, a szocialista exportot száz, a tőkés kivitelt 31 százalékkal fokozták az elmúlt tervidőszakban. Magyarország megközelítőleg 2,7 százalékkal részesedik a világ gyógyszer-külkereskedelméből, az egy lakosra jutó export alapján pedig az ötödik helyet foglalja el a világranglistán. Ebben már benne van a KGST-szako- sodás is, hiszen több mint 100 gyógyszer termelését és szállítását vállalta Magyar- ország a KGST keretében. Támogatósok és gondok Tény, hogy a szellemi munka csak megfelelő műszerek segítségével tud sikereket elérni, pontosabban eredeti készítményeket produkálni. Sajnálatos dolog, hogy megromlott a kutatók eszközellátottsága. A tőkés országokból származó berendezések, műszerek napjainkra többnyire már elavultak. Hátráltató tényező az is, hogy a háttéripar nem képes követni a gyógyszergyártókat. A csomagolóanyag hiánya már többször okozott gyógyszerhiányt is. Különösen az 1983—84. évben volt súlyos a gond. Ebben az is szerepet játszott, hogy minimálisra kellett csökkenteni a külföldön vásárolt termékeket. A szakemberek szerint azonban más, hasonló hatású gyógyszerrel sikerült pótolni a hiányzókat. Mindezeken túl az időnkénti anyaghiány nehezítette, olykor meg is akadályozta a folyamatos gyógyszertermelést. Ilyen helyzetből indult a magyar gyógyszeripar 1986- ban, a VII. ötéves tervidőszak elején. A változtatás elkerülhetetlen. A tét: a világhírnevünk. Mindenki tudja, az esetleges visszaesést hosszú ideig nem lenne képes kiheverni a magyar gyógyszeripar. Túlságosan nagy léptekkel halad a világ. Mi várható tehát a tervidőszak végéig? Az előzetes elképzelések szerint az ipari átlagot meghaladó mértékben fejlődik a vegyipar, ami értelemszerűen hat a gyógyszergyártásra is. Ezt segítendő világbanki hiteleket is kértünk. Továbbra is érvényben maradnak az állami támogatások. amelyek fejlesztésekre fordíthatók. Egy adat szerint ebben a tervidőszakban összesen 5 milliárd forintért vásárolhatnak műszereket a gazdálkodó szervezetek. Ebből nyilván jut a gyógyszeriparnak is. Hogyan tovább? A szakemberek állítják, mindezek még nem elengen- dőek az elért színvonal tartásához. Körtvélyes István ipari miniszterhelyettes mondotta egy nemrégiben tartott tanácskozáson, hogy pénzbőségről nem beszélhetünk. Ahhoz, hogy az üvegipari csomagolóanyag-hiány megszűnjön, 800 millió forintot kellene fordítani beruházásra. Milyen jövő vár tehát a gyógyszeriparra ? Mindenekelőtt igen alapos elemző munkára van szükség, amely részletesen kimutatja a magyar gyógyszer- ipar gyenge pontjait. S természetesen a tanulmánynak tartalmaznia kell a feszültségek feloldásának lehetséges módozatait is. Ezek ismeretében születhet meg a végleges válasz, a hogyan tovább kérdésére. Népgazdasági érdek, hogy ne csökkenjen az export, sőt az a jó, ha növekedik a hazai ellátás javítása mellett. A tanulmány elkészülte után az országgyűlés ipari bizottsága ismét napirendjére tűzi a gyógyszeripar helyzetét, és állást foglal a legjobbnak tartott megoldás mellett. H. T. A kemping és a Csuvas Köjálos szemmel Általános vélemény az idegenforgalomban és a vendéglátásban jártas emberek között: az idei szezon nagyon gyengén indult, a jobb folytatásban azonban mindenki reménykedik. Ám ennek — mint mindenkor — a vendéglátás kulturáltsága, esetleg színvonalának emelése is alapja. Többek között, ezt vizsgálandó indultunk el vasárnap reggel Barta Gézával, az Eger Városi Köjál szakemberével rögtönzött ellenőrző portyára. Célunk az egri kemping, valamint a megyeszcrte Jól ismert, s a külföldi vendégek által is gyakorta látogatott Csuvas étterem. A Karaván presszóban reggelihez terített asztalok rendezett képe fogad. A konyhába lépve azonban más a benyomás. Az edények, kancsók. ételek között sürgölődő alkalmazott szőke tincsei szabadon röpködnek, fejfedő nélkül. A hűtőgépek egyikét kinyitva, fonnyadt virslihalomra leszünk figyelmesek. Egyszer már megfőzték, ki tudja hány napos. A másik gép belsejét sűrű jégréteg fedi. Leengedni (Mostanában — úgy tűnik — nem volt idő. Közben a szakember egykét kérdést is feltesz. Hogyan kell mosogatni. húst tárolni, miért hiányzik a szigorúan előírt ételminta? Válasz nincs. Mivel az üzletvezető nincs jelen, a felelősségre vonásra később kerül sor. Időközben a szlovák csoport tagjai is asztalhoz ülnek. Jókedvűen, gyanútlanul falatoznak. Jobban jártak volna — gondoljuk magunkban —, ha a szomszédos büfésor valamelyikében ettek volna. Ott ugyanis mindhárom üzletben ragyogó a tisztaság. A szakértő azért itt is talál kivetnivalót. Az egyik helyen ugyanis a már fertőtlenített tojás visszakerül a kétes tisztaságú kartontartóba, a mellette lévő kis sütödében a tejtermékek egy része a tűző napion aszaló- dik mivel a hűtőben már nincs hely. Az eldobható műanyag poharakat sem árt megnézni, mert sok ügyeskedő többször is egyben adja ki az innivalót. Itt azonban nincs ilyen gond. Réti Jánosné és férje májusban nyitotta meg a boltjukat. Elkövetnek minden lehetségesei a vendégfogásra, magyaros ízekkel csalogatják a vevőket, de a forgalom enyhén szólva csekély. Pedig náluk mindent rendben találtunk. A következő állomásunk a Csuvas étterem. Az őrjá- ra.t nem érinti a vezetőket váratlanul, ugyanis az utóbbi időben megszaporodtak az ellenőrzések, de szinte mindegyik jó eredménnyel zárult. Mi nem voltunk ilyen szerencsés helyzetben. mivel ottjártunkkor bőven akadt hiányosság. A tejtermékek szavatossági ideje lejárt, a zacskók előző napi keltezésűek. Igaz, az üzletvezető-helyettes érvelése meggyőző. A tejipari vállalat vasárnaponként nem szállít árut, így szinte kivétel nélkül minden vendégA kemping büfesorának egyike A Karavánban már a jegyzőkönyv készül, mialatt a csoport gyanútlanul reggelizik látó helyen hasonló a helyzet. Rendelni viszont kell, hiszen kötelező a hét végi tejárusítás. Arra viszont nincs mentség, hogy a belsőség lefagyasztott állapotban nyugszik a hűtőládákban. Gyorsan romló ételről lévén szó — pacal —, ez szabálytalan. A májusi kockasajt sem túl bizalomkeltő. A húselőkészítőben a koszos csempék, a mosogatóban az eldobott csikkek látványa riasztó. A moslékgyűjtő edényt is régen tisztíthatták. A népszerű és közismert felső emeleti bárrész sem szívderítő látvány. Ha ilyenkor, fényes nappal betérne ide egy vendég, meglepődne. A takarítónő seprője vödörszámra kotorja össze a cigarettavégeket, a mindenféle földre dobált szemetet. Hiába az alapos takarítás is. A szőnyegpadlón éktelenkedő italfoltokat nem lehet eltávolítani. A plüss foteleken elnyomott csikkek nyoma. Még szerencse, hogy az éjszaka sejtelmes fényei eltakarják ezeket a részeket. S bár jelen pillanatban a vendéglátókon a felelősség, óhatatlanul fölvetődik a kérdés: milyen alapon követelnek egyes vendégek kultúrált, minden igényt kielégítő kiszolgálást, amikor ők maguk tesznek kárt, rondítanak bele a első osztályú hely. kényelmet biztosító kellékeibe. A helyszíni bírság itt sem marad el. Ellenőrző utunk — mint más alkalommal is — vegyes tapasztalatokkal zárul. Ki tudja, hányszor kell még elindulni, figyelmeztetni. bírságolni? Ki tudja van-e. és mikor lesz igazán foganatja ezeknek az intelmeknek? A cél továbbra is marad: a színvonal emelése. Reménykedünk. júliusban, augusztusban megvalósul ebből valami . . . Barta Katalin A Csuvas konyháján (Fotó: Perl Marton) Piac... Megélénkült a szabadpiac a Mátra alján Gyöngyösön. A termelők, magánkereskedők bőséges zöldség- és gyümölcsváiasztékot kínálnak a vásárlóknak Tessék, csak tessék ... Túrái kóstoló — káposztából (Fotó: Szabó Sándor) Elkészült a háromezredik Rába traktor Elkészült a háromezredik Rába traktor a Rába Magyar Vagon és Gépgyár győri erőgépgyártó üzemében. A 250 lóerős motorral felszerelt Rába traktorok első darabjai 1974-ben hagyták el a gyárat. A nagyteljesítményű, korszerű erőgépeket az amerikai Steiger cégtől vásárolt licenc alapján kezdték gyártani, a motorok és a hajtóművek kezdettől fogva saját termékek voltak. Az idén 400 Rába traktort rendeltek a mezőgazdasági termelési rendszerek és a gazdaságok. Kétszázat már le is gyártottak, e sorozatból került ki a háromezredik erőgép is. Légkondicionált fülkéjükben a traktorosok bármilyen napszakban, s akárhogyan alakul is az időjárás, jó körülmények között tudnak dolgozni. Az év utolsó negyedében elkezdődik a korábbinál is nagyobb teljesítményű, 300 lóerős motorral felszerelt Rába erőgépek sorozat- gyártása. A kísérleti példányok jól vizsgáztak a gyakorlatban.
