Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-31 / 179. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 17». szám ARA: 1986. július 31., csütörtök 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Tüzes esztendő Az égig magasodik a lángcsóva, riadt tekintetek mindenütt. Olykor megesik, hogy a menekülésre is alig marad idő. Ropogva égnek a falak, a berendezések, szinte pillanatok alatt az enyészeté lesz minden. Legtöbbször szerencsére az embereket nem fenyegeti különösebb veszély. Mégis helyénvaló a felháborodás, a szomorúság: veszendőbe megy mindaz, amit megalkot - tutik, megteremtettünk. Az a statisztika, amely 1981 és 1985 között készült, igen érzékletes. Két adatra érdemes nagyön odafigyelni : összesen 59 ezer alkalommal kellett a tűzoltóknak beavatkozniuk. Éppen 20 százalékkal többször, mint az azelőtti fél évtizedben. A másik tény még elgondolkozta- . tóbb, a tüzek okozta károk összege meghaladta a 2,6 mühárd forintot, s ez pontosan kétszeres növekedést jelent. Épp elég ok ez a töprengésre, s úgy gondolnánk, fokozódik az ellenőrzés, szigorodnak a szabályok. Kétségtelenül, az elmúlt években újabb és újabb intézkedések születtek a tűzvédelem hatékonyságának erősítése érdekében. Hatásosabban lépnek fel a hatóságok a felelősökkel szemben is. Rengeteg tájékoztató, felvilágosító prospektus látott napvilágot. S az eredmény — úgy tűnik — jóval kisebb lett, miként azt várni lehetett ... A szakemberek véleménye szerint ebben az esztendőben — röpke néhány hónap alatt —- az előző ötévi kárösszegen túlrúg a megsemmisült érték. Csak egy-kettőt érdemes megemlíteni: januárban a komáromi malom égett le, március elején Hévízen, az Állami Gyógyfürdő Kórházban pusztítottak a lángok. Május végén a Mikroelektronikai Vállalat bipoláris IC-elem- gyártó üzemcsarnokában okozott riadalmat, és sajnos, nagyon is jelentős kárt a tűz. A komáromi esetben egyértelműen megállapították a vizsgálatot végzők, hogy a dolgozók hanyagsága volt az előidézője az egésznek. A másik két alkalommal viszont még ma is tart az elemzés. Az állampolgárban két kérdés vetődik fel eme egyáltalán nem szívderítő statisztika hallatán. Vajon I mindazok a szabványok és előírások, amelyek a tűzesetek megelőzésére szolgálnának, kellő mértékben lépést tairtottak-e, tartanak-e napjainkban a műszaki-technikai előrehaladással, a mind bonyolultabb készülékek, berendezések munkába állításával? S a másik: olykor az az ember érzése, jó néhány helyen egyáltalán nem véletlenül, hanem igen is szándékoltan keletkezik a pusztító erejű csapás. Ha pedig ez valóban így van, akkor teljes egészében át kell gondolni, sőt újraformálni mindazt, amit a tűzvédelem terén eddig tettünk! Szalay Zoltán Várja vásárlóit Egerben D megifjodott Juventus áruház Haász Tamásnétól, a Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójától megtudtuk, hogy a jövőben is gazdag és folyamatos áruellátásra számíthatnak az üzlet látogatói. Céljuk az, hogy minőségben és áruban versenyképesek, sőt jobbak legyenek a butikoknál. S ami nem elhanyagolható szempont: a behozatalból származó külföldi áruféleségekre sem számítanak „plusz árrést”, hanem a nyereségei a nagyobb forgalomtól várják. Folyamatos ellátás ígérkezik a gyermek pamutpólókból, a divatos fiú sportingekből. A bakfisokra is gondoltak, s az üzlet megnyitásakor különleges, „egzotikus” színösszeállítású, indiai ruhákat csinálnak számukra. Az áruház indulókészletében svéd, brazil, valamint Puma márkájú tréningruhák is az eladópultra kerültek, akárcsak a kőmosott farmeralapanyagból készült kamaszingek. Az igazgatónő elmondotta, hogy rekordidő alatt készültek el a felújítással, amelyet a vállalat karbantartói végeztek. Remélik, a jól felszerelt és igen felkészült vezető- és eladógárda nemcsak választékban, hanem az udvarias kiszolgálásban is öregbíti majd a Juventus hírnevét. Tegnap délelőtt már jókora vásárlói „szigetek” képződtek az egri Széchenyi utcán. A türelmetlenebbek első rohammal próbálták bevenni a Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat ifjúsági ruházati szakboltját, amely mind áruválasztékában, mind formájában újdonságokkal várta vevőit. Az áruház felújítása mintegy 2,1 millió forintot igényelt. Korszerűbb polcrendszerrel, úgynevezett csőmodul berendezéssel szerelték fel a vásárlóteret. Mint ismeretes, ez év áprilisában megnyílt a Juventus tő- szomszédságában a Varázs cipőbolt, ahol gyermekcipőket is árusítanak. így feleslegessé vált a korábbi cipőosztály. Az áruház korábbi zsúfoltsága megszűnt, kényelmesebb, korszerűbb körülményeket teremtettek. A felújított Juventus áruház továbbra is igyekszik megfelelni — a választékot szemlélve — a fiatalság sajátos öltözködési szokásainak. A nyári szezon derekán már az őszre is előretekintenek. A szokásosnál korábban kínálják az őszi, sőt a téli jellegű divatújdonságaikat. De nem feledkeznek meg a legkisebb vevőikről sem, kiemelt figyelmet fordítanak ugyanis a csecsemőruházati cikkekre. Az úgynevezett napi jellegű áruféleségek mellett, különlegesnek számító hazai és importtermékekkel állnak a kismamák rendelkezésére. Az iskolakezdésig még ugyan jó egy hónap van hátra, de az anyukák már válogathatnak köpenyekben és egyéb ruházati cikkekben. (Fotó: Szántó György) Hevesben is Több megyében befejeződött az aratás Szerdán befejezték az aratást Hajdú, Heves és Komárom megyében is. Hajdú- Biharban a kalászosok 110 ezer hektáros termőterületének 90 százalékáról már a szalmát is kazlakba szállították, illetve bálákba kötözték, és több mint 60 ezer hektáron befejezték a talajelőkészítési munkákat. Befejeződött a másodvetés csaknem négy és fél ezer hektárnyi területen, és jelenleg a lucerna harmadik kaszálását végzik. Hevesben az aratás után megkezdődött a megye másik nagy nyári munkája, a szántóföldi zöldségbetakarítás. Már beérett a szántóföldeken a paradicsom, a paprika és a dinnye. Az utóbbiból a jelek szerint a tavalyinál lényegesen jobb a termés, és a minőség is kifogástalan. Napokon belül várható, hogy bekövetkezik az úgynevezett lecsószezon, amikor a legnagyobb tömegben kerül piacra a szántóföldi paradicsom és paprika. A száraz, meleg időben a gazdaságok az ország több helyén ismét fokozottan munkába állították az öntözőberendezéseket. Csong- rád megyében a mindszenti, szegvári és szőregi állattenyésztő gazdaságok a legelőket is öntözik. A vízellátás biztosítva van: a Tiszára, a Marosra és a Hármas Körösre telepített fő vízkivételi művek színültig feltöltötték az öntözőcsatornákat. Folyamatosan öntözik a határt a Hajdúsági Agráripari Egyesülés taggazdaságaiban is. A Balmazújvárosi Vörös Csillag, a Földesi Rákóczi és a Püspökladányi Zöld Mező Termelőszövetkezetben a kukorica és a cukorrépa, a Balmazújvárosi Lenin Tsz-ben a zöldség, a Nagyhegyesi Vörös Októberben pedig a lucerna és a burgonya kap mesterséges esőt. Napirenden az állattenyésztés helyzete Országos tanácskozás a MÉM-ben Az állattenyésztés előtt álló feladatokat vitatták meg országos értekezleten, szerdán a MÉM-ben. A tanácskozáson ott volt Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke és Faluvégi Lajos miniszterelnök- helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke. Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter előadásában foglalkozott az állattenyésztés helyzetével és részletesen ismertette az ágazat fejlesztésére hozott intézkedéseket. 1987. január elsejével ugyanis központi ár- és pénzügyi intézkedések lépnek érvénybe, s ezeket jó előre közlik az érdekelt vállalatok, gazdaságok, intézmények vezetőivel, hogy a gazdálkodó- . szervezetek a jövő évi tervek megalapozásánál figyelembe vehessék a módosításokat, és számolhassanak azok következményeivel. A Minisztertanács a közelmúltban áttekintette és értékelte az állattenyésztés helyzetét és fejlesztésének feladatait. Megállapította, hogy az állatállományban és a vágóállat-termelésben az elmúlt évben bekövetkezett visszaesés után az 1986. január 1-vel bevezetett ár- és egyéb szabályozó rendszerbeli intézkedések a kedvezőtlen folyamatokat megállították. Az állattenyésztési ágazatok 1987. évi és a VII. ötéves tervidőszaki előirányzatainak megalapozására, a felkészülés és a teljesítés feltételeinek javítására, az üzemi tartalékok feltárásának elősegítésére a kormány 1987. január 1-vel életbe lépő központi ár- és pénzügyi szabályozó, rendszerbeli intézkedéseket fogadott el. Ennek megfelelően például az élő állapotban átadott 95— 120 kilogramm közötti vágósertések új felvásárlási ára kilónként 42,20 forint, ugyanakkor a nagyüzemben és a kisüzemben egyaránt az 1. osztályú vágás után minősített sertések élősúlyra vetített 1987. évi felvásárlási ára kilónként 48 forint, a II. osztályú sertéseké kilónként 45,20 forint. A minőségi követelményeknek nem megfelelő pigmentált, illetve súlykategórián kívüli vágósertések felvásárlási ára nem változik. A felvásárlási árak emelésén felül a jobb fajtaszerkezet, valamint a magasabb követelményeknek eleget tevő úgynevezett „hármasmentes'’ állományok fokozott ütemű kialakítására külön ösztönzők kerülnek bevezetésre. A vágómarha-termelés érdekeltségének javítására a kifejezettén húshasznú vágómarha-értékesítés után átlagosan kilónként 3,60 forint, a tejelő fajták különböző húshasznú keresztezései után átlagosan kilónkénti 2 forint áremelés érvényesül. A tejhasznú szarvasmarha-állományból vágásra értékesített állatok felvásárlási ára nem változik. A tejtermelés jövedelmezőségének szinten- tartása végett kilónként 0,30 forint, felvásárlási alapárnövelésre kerül sor. A vágócsirke felvásárlási ára kilónként 1,50 forinttal emelkedik. A gyapjú felvásárlási ára minőség szerint differenciáltan átlagosan kilónként 17 forinttal nő. A felvásárlási árintézkedésekkel egyidejűleg a keve- réktakarmány-gyártás és -forgalmazás érdekeltségének javítására a fehérje- takarmányok nagykereskedelmi és a takarmányok kiskereskedelmi árrése, a keverési díjak, valamint a takarmánykiegészítők ára emelkedik. Emiatt — a választéktól függően — a vásárolt keveréktakarmányok ára 2—3 százalékkal növekszik a takarmány minőségének javításával összhangban. A mezőgazdasági kistermelés érdekeltségének javítására a kistermelők az eddigi 150 ezer forinttal szemben évi 300 ezer forint árbevételhatárig mentesülnek a külön jövedelemadó fizetése alól. A juhtartásban, a sertéságazathoz hasonlóan, adókedvezmény érvényesül. Továbbra is fennmarad a szarvasmarhatartás és a tejtermelés adómentessége, valamint a sertés- és baromfitartáshoz nyújtott eddigi kedvezmények rendszere. Mától - paradicsomszezon A legnagyobb feldolgozó: a Hatvani Konzervgyár Megkezdődött a fontos tartósítóipari nyersanyag, a paradicsom felvásárlása a konzerviparban. A vállalatok háromszázezer tonna termés átvételét tervezik. A növény hozamai viszont a hosszabb ideje tartó szárazság miatt valamelyest csökkentek. Így a tervezettnél kevesebb termék kerülhet a feldolgozó gépsorokra. Az országban tizennégy gyárban dolgoznak fel paradicsomot, ebből tizenkét helyen sűrítményt állítanak elő, jórészt exportra. A legnagyobb feldolgozóüzem a Hatvani Konzervgyár, amely egymagában 55 ezer tonna paradicsom feldolgozására képes. Mint Eperjesi László főmérnöktől megtudtuk, ma kezdődik a szezon és az első szállítmányt a legnagyobb Heves megyei termelőtől a Hortt Kossuth Termelőszövetkezettől várják Ezenkívül természetesen a következő hetekben, hónapokban Szolnok, Pest és Nógrctd megyei üzemektől is vásárolnak szerződés alapján paradicsomot. A gyár az igények szerint lakossági ellátásra is ad át a termésből. Így például a hatvaniak a helyi áfésznek. illetve a Heves Megyei Zöldért Vállalatnak is biztosítanak árut. A szezon egyébként a konzervgyárban várhatóan október közepéig tart Felvételünk még az elmúlt szezonban készült: ellenőrzik a , konzervdobozokat (Fotó: Szántó György)
