Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-26 / 175. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1986. július 26., szombat THAIFÖLD Voksok és lángok EGYESÜLT ÁLLAMOK A mérlegelés esztendeje A fejlett tőkés világ vezető hatalmának értékpapír- piacára érdemes odafigyelni. Történetének legnagyobb árzuhanását élte át a közelmúltban a New York-i tőzsde: a részvények árfolyama, amely az elmúlt he. tekben sorra döntögette a rekordokat, egyszerre 61,87 pontot zuhant. (A nevezetes „fekete pénteken”, 1929 októberében az árzuhanás még negyven pontot, sem ért el — mégis súlyos gazdasági válságot robbantott ki.) Tűzijáték a New York-i Szabadság-szobornál a július 4-1 nemzeti ünnepen (Fotó: U. S. News and World Report — KS) Prem Tinszulanond thaiföldi miniszterelnök reméli, hogy ismét győz a választásokon 4MTI Külf. Képszolg. — KS) A tiltakozók előbb szétdúlták a szálloda előcsarnokát. „A minisztert akarjuk” — kiáltozták, ám hiába: a bangkoki kormány képviseletében érkezett politikus, akinek feladata lett volna a thaiföldi fővárostól 960 ki. lométerre délre fekvő ismert üdülőszigeten, Phuke- ten elharapózott indulatok leszerelése, nem volt jelen. Az összegyűlt tiltakozók türelmetlensége viszont hamarosan „kisült”: a tüntetők hamarosan egy széles körben ellenzett beruházás, egy környezetvédelmi okokból kifogásolt tantálüzem környékére vonultak. Az épület a behajigált benzinespalac. kok nyomán perceken belül lángokba borult, s csakhamar teljesen leégett. A kár becslések szerint eléri az 50 millió dollárt. Feszült közhangulat A június végi phuketi incidens csupán egyetlen, ám talán a legfrissebb példa volt arra a meglehetősen feszült közhangulatra, amely az 58 milliós délkelet-ázsiai or. szágot az elmúlt hónapokban jellemzi. Nem simította el igazán a kedélyeket az sem, hogy Prem Tinszulanond kormányfő — majdnem egy esztendővel az alkotmányban jelzett határidő előtt — július 27-re kiírta a parlamenti választásokat. Sőt, a voksolás bejelentése inkább magasabb sebességfokozatba kapcsolta az amúgy sem eseménytelen thaiföldi belpolitikát, csatasorba állítva a tucatnyi párt sok tízezer aktivistáját, a sokhetes kampány megannyi szervezőjét. Ez a néha rejtett, máskor felszínre kerülő feszültség voltaképp tavaly ősz óta éleződött ki a hazánknál körülbelül három és félszer nagyobb távol-keleti államban. Ekkor került sor ugya. nis a legutóbbi, igaz. rekordgyorsasággal elfojtott hata- lomátvétell kísérletre, amely öt halottat és félszáznyi se. besültet követelt. A puccs — bár a viharos, fordulatokban gazdag történelmű Thaiföldön aligha hatott meglepetésként — bizonyos fokig mégis kérdőjele, két hagyott maga után. Nem vált ugyanis világossá a zendülés háttere, ma sem lehet pontosan tudni, kikhez vezettek a kulisszák mögötti szálak, s hogy a nehezedő gadasági állapotok miatti társadalmi elégedetlenség vagy egyszerűen személyi ellentétek álltak az események mögött. „Maratoni periódus” A másik, legtöbbször homályban maradó kérdés a polgári vezetés és a hagyományosan domináló szerepet játszó hadsereg felső körének viszonya. A hatvanas éveinek közepén járó Prem, aki maga is betöltötte a hadügyminiszteri és vezérkari főnöki posztot, valószí. nűleg tökéletesen ismeri a fegyveres erőkön belüli erőviszonyokat és erővonalakat. A szövetségkeresés és a kifinomult kompromisszum, készség egyébként is a thaiföldi politikacsinálás elengedhetetlen kelléke, s a miniszterelnök hatalomra kerülése óta (1980), sokszor bizonyította, hogy kiváló taktikus. E hat év mellesleg szinte „maratoni periódusnak” számít Bangkokban, ahol nemegyszer előfordult, hogy Prem kormányfő elődei, még egy esztendőt sem töltöttek bársonyszékükben. E viszonylag hosszú idő is azt jelzi, hogy Premnek sikerült jobbára harmonikus kapcsolatot kialakítani a kormánypárt különböző csoportjai, a főtiszti kar és a névleges szerepkörénél jóval befolyásosabb, kétségtelenül nép. szerű Bhumibol kirány között. Ez persze nem jelenti azt, hogy a tábornokok közi ne akadna jelenleg is jelöli vagy önjélölt a miniszterelnöki tisztségre, de az tény, hogy a korábbinál nehezebben szegik meg a sajátos thaiföldi „felülről irányított demokrácia” játékszabályait. Kevésbé nyomultak előtérbe a külpolitikai kérdések, pedig a nyugtalan délkelet-ázsiai régió e téren is számos megoldatlan, nemzetközi vetületben is érzékeny gond forrása. Bizonytalan jóslatok Ilyen például Thaiföld és az indokínai szocialista országok viszonya. Bangkok mindeddig azon fővárosok közé tartozott, amelyek el- utasítólag álltak szemben a Phnom Phen és Hanoi által javasolt rendezési elképzelésekkel. sőt a Kínával ki. épített széles kapcsolatrendszer éle is nemegyszer a három délkelet-ázsiai testvér, ország, Vietnam, Laosz és Kambodzsa ellen irányul. Változatlanul thaiföldi területen működnek a Pol Pót .féle fegyveres alakulatok, itt vannak menekülttáboraik, ez hátterük és utánpótlási bázisuk. Nem független Kambodzsától az Egyesült Államokkal kialakult katonai együttműködés sem — emlékezetes, hogy Caspar Weinberger amerikai had. ügyminiszter éppen a „közös érdekek” jegyében né. hány hónappal ezelőtti bangkoki látogatásakor számos konkrét indítványt tett hadianyagraktárak létesítésére. ,-A összkép tehát megle. hetősen bizonytalan, a bélés külpolitikai problémák hatása (Phuket lángjain kívül is hozható példa) nem mindig egyértelmű. Az előjelek mindenesetre Prem Tinszulanond nyeregben maradására utalnak' — ám a szakértők általában tartóz, kodnak a konkrét jóslatoktól. Jól tudják, hogy a thai. földi politikai csatározások, ból bármilyen eredmény születhet; akár az előzetes várakozások ellentéte is ... Szegő Gábor Hitelek és kamatok A szakértők egyelőre csak igen óvatosan nyilatkoznak az egyedülállóan gyors ár. esés kiváltó okairól és várható következményeiről. Korábban több vezető gazda, sági szakember is rendkívül borúlátóan nyilatkozott az amerikai gazdaság kilátásai, ról, s ennek nyomán a részvények értékének alakulásáról — általában ezeket a nyilatkozatokat tartják az eladási hullám közvetlen kiváltó okának. De ide sorolják a megfigyelők azt is, hogy az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága al. kotmányellenesnek mondta ki azt a törvényt, amely az államadósság automatikus csökkentését irányozta elő. A Reagan-kormány kezdettől fogva egyetértett azok. kai a követelésekkel, ame. lyek a költségvetés tetemes hiányát csökkenteni kívánták, hiszen az óriási deficit az államháztartást arra kényszeríti, hogy kötvényeket bocsásson ki, vagyis hiteleket vegyen föl.. A megnövekedett hitelkereslet azonban olyan mértékben felhajthatja a kamatokat a pénzpiacon, hogy a befektetők számára az ipari beruházásoknál előnyösebb, ha bankban tartják a pénzüket. Ennek viszont a gazdaság növekedése látja kárát. Ez év elején az amerikai kongresszus tör. vényt is hozott arról, hogy az Egyesült Államok költségvetését 1991-ig egyensúlyba kell hozni. A Gramm —Rudman. törvény előírása szerint az idén októberben induló 1987-es pénzügyi évben az állami költségvetés hiányát a jelenlegi 200 milliárd dollárról 144 milliárd dollárra kell csökkenteni, 1991-ig pedig lépésről lépésre meg kell szüntetni. Az elnök adóreform-javaslata kezdettől fogva úgy szólt, hogy az adókat nem emelni, hanem csökkenteni kell. Az államháztartás bevételei — így az érvelés — mégis növekedni fognak, hi. szén, ha kisebbek az adókulcsok, nő a beruházási kedv, megélénkül a gazdaság, s a behajtott adók mennyisége nagyobb lesz, mint amennyi az államkincstárba a magasabb adókulcsok alapján befolyhatott volna. Bizonytalanságok Természetesen ott van a „ha”: ha valóban így lesz ... A tőzsde a jelek szerint bi. zonytalan. A legfelsőbb bíróság említett döntése — amely egy hosszú jogi vitának nem a végét, maximum a „közepét” jelenti — a fentebb említett gazdaság, politikai programot kérdőjelezte meg. Érthető, hogy az Egyesült Államok elnöke ilyen körülmények között a legfelsőbb bíróság „áramvo- nalasítására” készül. Csak a jövő mutatja meg, hogy a Burger főbíró helyére lépő Rehnquist főbíró hiánytalanul eleget tesz-e ennek a várakozásnak, s hogy biztosítható-e az elnök utóda idején is a „Reagan nélküli reaganizmus”, vagyis a neo- konzervatív eszmények egyeduralma a kormányzás, ban. Egyelőre nincs válasz e kérdésre — az „utódlás” ügye egyébként is bizonytalan. A republikánus táborban sok minden eldöntetlen: vajon Bush, a folyama, tosság megtestesítője, a papírforma reprezentánsa lesz- e a párt Jelöltje, vagy netán Kemp. avagy Dole szenátor, vagy a nevadai Laxalt szenátor? (ötőle sokan tarta. nak a republikánus táborban: Nevada a legalizált játékkaszinók és a megengedett prostitúció birodalma és feltehető, hogy az állam vezető politikusa változatos politikai pályája során nehezen tudta elkerülni a kapcsolatot az ilyen elemekkel.) Nem kisebb a bizonytalanság a demokrata táborban. A tőzsde és a fegyverkezés Mindenesetre az időközi választások éve — így az idei is — általában az erők és tétek mérlegelésének az esztendeje, a sorok rendezésének időszaka. Várható a külpolitika háttérbe szorulása. Pedig még a New York-i tőzsdén történteket is nehéz elválasztani a külpolitikai eseményektől — elsősorban a fegyverkezési hajszától, amely nem akármilyen szerepet játszik abban, hogy a költségvetési deficit központi kérdéssé vált. Elegendő csak arra emlékeztetni, hogy a törvényhozás a következő esztendőre csaknem 300 milliárd dollárt szavazott meg. egyebek közt 3,4 (három egész négy tized) milliárd dollárt a „csillagháborús'' programra, három milliár- dot új hadászati támadó fegyverekre. Az időszaki választások után kezdődő „igazi” választási harcban nehezen lesz elkerülhető a kérdés: nem lenne-e elégséges egy kicsit kevesebb is? Vajda Péter Srí Lanka, avagy az elveszett paradicsom Három éve, hogy Srí Lanka, az egykori Ceylon, amely a világ tudatában sokáig csak egzotikus turistaparadicsomként élt, átkerült ugyanezen tudat másik rekeszébe: abba, amelyben a reménytelen válsággócok raktározódnak. A legújabb colombói jelentések szerint tamil gerillák megöltek 17 szingaléz polgári személyt, akik éppen a zavargások színhelyéről menekültek. Ennek ismertté válása után szingaléz suhan- cok úgy „álltak bosszút”, hogy brutális kegyetlenséggel meggyilkoltak egy tamil családot, amelynek semmi köze nem volt a terrorakcióhoz. Az indiai-óceáni szigetországban a lakosság többségét adó szingalézek és a több hullámban bevándorolt tamilok néznek farkasszemet egymással. Ez utóbbiak a népesség 15—20 százalékát 'teszik ki, és több-kevesebb eltökéltséggel önállóságot követelnek maguknak a sziget jórészt általuk lakott északi és keleti részén. Ez az eltökéltség civilizált formában, mérsékelt igények kíséretében nyilvánul meg a Tamil Egyesült Felszabadítási Front (TULF) esetében. A valaha befolyásos polgári párt azonban, amely egyfajta területi önkormányzattal is beérné, a viszonyok kiéleződése nyomán az események peremére szorult. Tamil részről a főszerepet szélsőséges gerillaszervezetek vették át. amelyek mindenkit árulónak tartanak, aki az igényelt területek el- szakításánál és egy önálló állam megalakításánál kevesebbel is megelégedne. Junius Dzsajevardene, Srí Lanka elnöke, bár maga nem tartozik a szingaléz szélsőségesek közé. ezek nyomására elvetette a másik népcsoport mérsékeltjeinek elképzeléseit, május közepén pedig egyenesen arra utasította a kormányerőket, hogy kezdjenek kiterjedt „tisztogató akciókat” a tamil gerillák el. len. A csapást (amely végül is elakadt a gerillák ellenállásán) gondos előkészületek előzték meg: tavaly a kétségbeejtő gazdasági bajokkal küzdő ország hirtelen nagyot emelt hadi kiadásainak összegén. Csak a hadsereg fegyverzetének korszerűsítésére 350 millió dollárt költöttek. Dzsajevardene „kemény vonalának” hátterében nyilvánvalóan a széles tömegek, re ható, türelmetlen szingo- léz nacionalizmus áll. A két év múlva esedékes választásokon az elnök Egyesült Nemzeti Pártjának legveszedelmesebb ellenfele várha- tóan a Szabadság Párt lesz, amely bár az általános politikai palettán Dzsajevar- denétől balra áll, a tamil kérdésben jobbról, a szingaléz sovinizmust meglovagol, va próbálja előzni vetély- társát. A Dzsajevardene által kiadott hadparancs időzítésé, ben szerepet játszhatott még a tamil szélsőségesek belvi. szálya is: a leghirhedtebb szervezet, a „Felszabadító Tigrisek” tagjai május első felében gyakorlatilag elsöpörtek a színről egy valamivel mérsékeltebb rivális csoportot (csak ennek a „belviszályon belüli belvi- szálynak” körülbelül 250 ha. lálos áldozata volt!), és harci előkészületeket tettek arra, hogy megszerezzék az egyeduralmat a tamil tábor, ban. A colombói kormány feltehetően úgy vélte, hogy könnyebben leszámolhat tamil ellenfeleivel, amíg azok körében belharcok dúlnak. A Srí Lanka-i helyzet el. mérgesedése nehéz helyzet, be hozta Indiát, amely ed. dig közvetíteni próbált a két népcsoport között. Dél-Ázsia leghatalmasabb országában ugyanis csaknem ötvenmillió tamil él, aki természetszerűleg együtt érez Sri Lanka-i vérrokonaival, és ezek te. vőleges — esetleg katonai erővel történő — megsegítésére szeretné rávenni Űj- Delhit. Radzsiv Gandhi kormánya erre nem hajlik, vi. szont aggodalommal figyeli, hogy a tamil ügyből fakadó indiai—Srí Lanka-i ellen, tét egyre inkább India ellenlábasainak — Pakisztánnak és az Egyesült Államoknak — táborába sodorja Colombót. A hely. zetet kihasználva Washing, ton megpróbál támaszpontokat szerezni a szigetországban, ami ellentétes lenne mind a Szovjetunió, mind pedig az azzal szerződéses viszonyban álló India érdekeivel. Szingalézek és tárni, lók, e két távoli, .egzotikus népcsoport viszálya így kapcsolódik a „nagypolitikához”. Kepecs Ferenc A Bélapátfalva és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet értesíti ügyfeleit, hogy a DUPLÁN NYERHET akció sorsolásának nyertes számai a következők: 109 505, 109 819, 109 956, 110 083, 110 195, 110 197, 110 202, 110 240, 110 532, 110 535, 110 576, 110 693, 110 786, 110 801, 110 841, 110 878 és 110 960. A NYEREMÉNYEK 1986. AUGUSZTUS 26-IG VEHETŐK ÁT A TAKARÉKSZÖVETKEZET KÖZPONTJÁBAN.
