Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-25 / 174. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. július 25., péntek 3. helyszíni riport mesterszállásról „Csöves Csillagváros” Az előregyártott, fából készült kis házikókból, az úgynevezett aldzsekókból álló sajátos települést éj­szaka nagy fényerejű lámpák világítják meg: így va­lóságos csillagvárosként tündököl a Nagykunság ró­nájára telepedő puha sötétségben. A falubeliek a Mátraaljai Szénbányák Ecsédi Külfejtéses üzemének Mesterszállási Építésvezetőségét, hetven munkás ide­iglenes szálláshelyét illetik ezzel a névvel. A Heves megyeiek ugyanis az itteni földgázmező kiaknázásá­ban a kutaknak az országos hálózathoz kapcsolásában vállaltak feladatot. — Ez a beruházás közel 26 kilométer tízcolos gerinc­vezeték és több mint húsz kilométer úgynevezett kút­bekötő megépítését jelenti. Ez utóbbi két szálból, a gáz szállítására szolgáló és a szén-dioxid visszajuttatását lehetővé tevő vezetékekből áll — ad Sári Gábor épí­tésvezető áttekintő képet a munkák nagyságáról. — Je­lenleg 58 fő és 23 gép dol­gozik a területen. Az össz­költségek megközelítik a 80 millió forintot. — Mikor kapták ezt a megbízást? — Ma már az a gyakorlat, hogy a megrendelők verseny- tárgyalást hirdetnek, ame­lyik cég előnyösebb ajánla­tot tesz, azé az üzlet. 1985 decemberében költöztünk ide, és a körlet kialakítása után, hamarosan már kibővített létszámban folytathattuk az építkezést. — A csővezetékeket építő magyar vállalatokhoz vi­szonyítva milyen helyzetben van a szénbányának ez a Vállalkozása? — Akik már régebben kezdték ezt a tevékenységet, sokkal jobb háttérnél ren­delkeznek. Korszerű japán és amerikai gépeik is van­nak. Ezzel szemben példá­ul a mi felső iforgóvázas kotróinknak — amelyek pót­lása milliós nagyságrendű összegbe kerülne — már több éve csak száz forint eszmei értéke van! Sajnos, más eszközeink sem a leg­korszerűbbek. Mindezzel együtt hatékonyabban és jobb minőségben dolgozunk, mint a nagy hagyományok­kal rendelkező konkurens cégek. Technikai hátrányun­kat lelkiismeretes munkával igyekszünk pótolni. Ennek aiz egyik legfontosabb biz­tosítéka a szigorúan minő­séghez és mennyiséghez kö­tött bérezés. A rövid tájékozódás után az építésvezető tanácsára te­repjáróba szállónk — a Vol­ga ugyanis nem mindenütt tudna átúsatatni a sár tenge­ren. Első állomásunk az öcsödi úti vonalépítkezés. — Hány ember dolgozik jelenleg Ht? — kérdezzük Kurják Győző gépmestertől. — Nagy átmérőjű gerinc­vezetéket fektettünk, ezért öt gépet és nyolc munkást kellett mozgósítanunk. — Milyen sajátos gór,dók adódnak egy ilyen munka­helyen? — Egyrészt a természeti tényezők sokkal inkább be­folyásolják a teljesítményün­ket, mint egy meghatározott telephelyen dolgozó üzemét. Gyorsan kell alkalmazkod­ni az időjáráshoz, a változó terep- és talajviszonyokhoz. Ezért nagyon sok múlik a szervezésen! Nálunk túlbiz­tosítás nincs. A helyi gon­dokon átcsoportosításokkal kell úrrá lennünk. Más­részt óhatatlanul adódnak személyes problémák is, hi­szen kilenc-tíz napig egyhu­zamban távol vagyunk a csa­ládtól, szeretteinktől. Ter­mészetesen, aki megérdemli, annak rendkívüli esetekben szabadságot adunk, vagy más módon igyekszünk segíteni. Pálnok Józisef egy S—22- es kotrógép irányítója, hosz- szú idő után elment, majd néhány éve ismét visszatért ehhez a vállalathoz. — Reggel 6-tól este 6-ig ülni a fülkében és rúgni a pedált, kemény dolog! Ezért a munkáért szerintem ke­vés a 260 forintos műszak­bér. — Miért jött akikor mégis vissza? — Előzőleg már lehúztam az ecsédiekkel 17 évet. Itt vannak a régi kotrós haver­jaim, meg nem panaszkodha- tom a főnökeimre sem. Ezenkívül a dekádrendszer (általában 10 nap munka, 5 nap pihenő) nekem jobban tetszik mint a folyamatos műszak. Még a védőszemüveg alatt is meggyűlik az izzadtság ilyen melegben, jólesik a csővégek megtisztítása után levennie az arcáról Veres Józsefnek is. Öt arról kér­deztük, segíti-e közösség ki­alakulását ez a típusú mun­kabeosztás? — Itt hosszú ideig együtt vagyunk éjjel-nappal. Az egymásrautaltságból adó­dik, hogy meg kell szok­nunk egymás rigolyáit. De azért, ha az ember lehúzza a 12 órát idekint, már nem túl sok mindenre marad energiája. Az UAZ könnyedén fut a földutakorr, de átküzdi ma­gát a sáros szakaszokon is Üjabb munkahelyekre ér­kezünk. Az egyik kút bekö­tővezetéke kukorica- és bú­zatáblákat szel át. A kény­szerűen letaposott sáv a te­hető legkeskenyebb mind­össze egy gépszélesságnyi. Ludrik Károly a hegesz­téshez készíti elő a csövek végeit. Nyírkátán lakik csa­ládjával onnan jár a terü­letre a dekádok kezdésekor. — Mikor kezdődik a hon­vágy egy-egy kiutazást kö­vetően? — Hogy hány nap telik el ? Egy! Már az első után hiányoznak az otthoniak. Tovább haladva hamaro­san elérjük a (Martfű II. gyűjtőállomást. Itt dolgozik Papp Z.iigmond, aki az egyik legjobb hegesztő hírében áll. — Harmadosztályú minő­sítésem van. Ennél jobbat csak automata géppel lőhet elérni. (Minden varratból bi­zonyos százalékot megrönt­geneznek. Ha megfelelőnek találják, prémium jár érte. Ha a megengedettnél több hiba van, -akkor még a mű- szákbért is csökkenthetik akár ötödével is! — Mi indokolja ezt a szi­gorú ellenőrzést? — Gázvezetéket építünk, ezek nagy nyomásnak van­nak kitéve. A rossz munka szivárgást, sőt még nagyobb bajt is okozhat. Ezért van minden hegesztőnek számmal is jelzett monogramja. Ez alapján még tíz-tizenöt év múlva is meg tudják álla­pítani, hogy ki rontott. — Mióta van ennél a vál­lalatnál? — Már tizennégy eszten­deje. Megszoktam az itteni körülményeket: szabadban dolgozni sokszor nagyon ne­héz, de ha jó idő van, nem cserélném el egy poros mű­helyért. Hatalmas Dutra traktoron érkezik meg Kiss József épí­tésvezető-helyettes, mert vannak olyan területek, aho­vá még a terepjáró sem mindig jut el. A szigetelő­berendezéssel van probléma, ezért kellett idejönnie. — Ha bármiféle gond van, a vezetőknek ott a helye. De milyen mindennapos tenni­valókat kell elvégeznie? — A hónap első napján átfogó, részletes eligazítást tartunk. Beosztjuk a munkát személy szerint, majd bal­eseti oktatás következik. A dekád többi reggelén is van egy rövid megbeszélés, hi­szen az embereket mindig a feladatoknak megfelelően kell csoportosítani. Egy ilyen építkezésen nagyon sok min­den a szervezésen múlik! Ezenkívül nekünk kell gon­doskodni az eső elleni védő- helyről, télen a melegedőről. Figyelemmel kell kísérnünk az ebéd kiszállítását, hogy mindenki időben megkapja, Papp Zsigmond hegesztő Munka közben a hidraulikus kotrógép és még hosszan sorolhatnám. — Az úgynevezett aldzse­kókból épült lakóhelyünk rendbentartása, az emberek szociális ügyeinek intézése is természetszerűleg a vezetés feladata. Gyakran fordulnak hozzánk -magánjellegű prob­lémákkal is. Attól, hogy be­teg a feleség, már elfogyott a szabadság, egészen addig, hogy pénzzavarba kerültek, és a közös segélyalapunk kölcsönét kérik. Ez utóbbiba mindenki fizetéskor bead egy bizonyos összeget. Ez­után kamatot nem kap, de szükség esetén kölcsönre jo­gosult. A Nap már jóval túl ju­tott a delelőn, amikor vala­mennyi munkahely végigjá­rása után visszaérkeztünk a szállásra. A magnetofon ka­zettáit is csaknem teljesen megtöltötte a számtalan, né­hány órája fölvett beszélge­tés. De Kovács Imrét, aki gondnok és raktáros egy­személyiben, még leültettem a mikrofon mellé: — A dolgozók munka után bevásárolnak, aztán a tisz­tálkodás és a fürdés követ­kezik. Mindezeknek, s egy­általán a lakásnak, a félig- meddig tábori életnek a fel­tételeit elsősorban nekem kell biztosítanom. Rám tar­tozik az üzemanyag, a szer­számok és a védőruhák ki­adása is. Van, aki ezeket már este elkéri. — Mit csinálnak a szabad­idejükben az emberek? — Este általában tévét néznek vagy bemennek a fa. luiba szórakozni. A sportok közül a labdarúgás és az asztalitenisz a legnépsze­rűbb. A TIT segítségével né­hányszor már előadásokat js szerveztünk. — Milyen a kapcsolatuk a mesterszállásiakkal? — Minden alkalommal, amikor új helyre telepü­lünk, fölkeressük a helyi rendőrséget és a tanácsot. Ezen a hivatalos szálon kí­vül persze hamarosan új is­meretségek is születnek, s focimeccsekre is sor kerül. Rendszeresen végzünk tár­sadalmi munkát, és kocsit adunk a gyerekek kirándu­lásához. Kölcsönösen segít­jük egymást a termelőszö­vetkezettel is. Mindezek bizonyára nagy­ban hozzásegítik őket ah­hoz, hogy a messzi tájakon is otthon érezhessék magu­kat... Kép és szöveg: Móró István Üsztatás I. Az elkészült csőtag behelyezése a talajvízzel telt árokba VendégmarasztalŐ... — de a gépnek mennie kell A drézseléssel a csövek végeit tisztítják meg: képünkön Veres József dolgozik ezzel a kis géppel Dsztatás II. Kurják Győzőt is '..behelyezték" ugyanebbe az árokba, A két vezetékrész ősz ' szelllesztésében kel lett segédkeznie

Next

/
Oldalképek
Tartalom