Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-24 / 173. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. július 24., csütörtök SZOVJETUNIÓ Teherautó óriások A Zsogyinói Autógyárban elkezdték a 100 tonnás BELAZ—75211-es típusú billenős tehergépkocsi sorozatgyártását. E hatalmas jármű rakterében három vasúti kocsira való érc (ér el. Még a hatalmas Kirovec is játékautónak tűnik e mellett az óriás mellett. A 180-asok első darabjai a Jakutugol Termeié si Egyesülés bányáiban állnak munkába. A képen: a 180-asok a szerelőműhelyben A Zsogyinói Autógyárban e hatalmas gépek mellett gyártanak még 110 tonnásakat is. A képen: a 110-esek szerelőcsarnokában (Fotók: TASZSZ — APN — KS) A Belorusz Tudományos Akadémia elektronikai intézete olyan súlymérő rendszert dolgozott ki, amely ellenőrzi a nagy teherbírású billenőskocsik (75 tonna felett) terhelhetőségét. A berendezést a zsogyinói gyárban készült valamennyi BELAZ vezetőfülkéjében elhelyezik A Luckwitzban rendezett hagyományos ifjúsági ünnepen Thomas Gerdesnek fejőként is meg kellett állnia a helyét NDK Thomas, mesternek készül Az NDK egyes vidékein hűen ápoljak az évszázados népi hagyományokat. Ezek közé tartozik Thüringiában a híres weimari hagymavásár, vagy a Harz-hegység- ben, a lövészünnepélyek. A mecklenburgi falvakban, köztük Luckwitzíban évente megrendezik a falusi ifjúság ünnepét, a Landjungfestet. Itt a község újdonsült lakóinak különböző „próbákat” kell kiáltniok, hogy felvegyék őket a falu közösségébe. A 18 éves juhászfiú, Thomas Gerde s számára például a fejesi verseny volt az utolsó ilyen „vizsga” Luckwitzban. Thomas szemmel láthatóan élvezi az ünnepélyes pillanatot, amikor felveszik a falu polgárai közé. A fiú a szomszéd faluból jött Luckwitzba: itt szeretné megszerezni mesterlevelét. Munkájában két, vele egykorú juhászbojtárlány segíti: Petra és Susanne. Az utóbbi egyben — Thomas felesége is ... Thomas nem idegen a faluban, hiszen tíz évig ide járt iskolába, ismeri az embereket, a tájat. A falut a soharbowi tsz földjei fogják közre. Thomas tehát jól érzi magát, de hogy találja meg itt a helyét a városból jött két lány? Petra Schmidt éppen kerékpárján érkezik a legelőre. Több mint kétszázötven bárány van a gondjaira bízva. Munkájában egy nagy francia juhászkutya segíti. Petra a megye- székhelyen, Schwerinöen nőtt fel. Azért jött falura — mondja —, mert nagyon szereti az állatokat. A fiatal- asszonyt, Susanne Strosst a férje, Thomas hozta ide Neuclosterfoől, a Schwerin megyéi kisvárosból. Az épülő „pásztorok háza” egyik lakása már elkészült, ezt az ifjú pár kapta. Már be is költöztek új otthonukba. Az asszony éppen takarít: a szobafestők nyomait igyekszik eltüntetni. Susanne boldog: legmerészebb álmaiban sem gondoldol'ta. hogy ilyen szép, tágas lakásban fog lakni. A kertben zöldelő fű: nemsokára saját állataik fogják legelni. S a kis darab háztáji föld is vonzotta a fiatalokat. A tsz-tagok nemrég döntöttek úgy, hogy ismét foglalkoznak birkatartással. Pirkadatkor, amikor a Nap sugarai kezdik felszívn-j a ködöt, kolompszóra és bir kabégetésre ébred a falu. A nyáj élén Petra halad, egy távoli karámba viszi a jószágokat. Egyelőre ott lesznek, de a juhászlány szerint hamarosan szabad mezőn legelhetnek majd. .Mert a legeltetéssel fizetődik ki igazán a birkatartás” — mondja. Szavait megerősíti Kur* Niedrich tsz-elnök is. A tsz-elnök nagy gondot fordít az újonnan érkezett fiatalokra: a munkaszerződés megkötésekor minden pályakezdő, aki legalább öt évig a tsz-nél kíván maradni, a kezdet megköny- nyítésére nagyobb összegű, egyszeri juttatást kap a szövetkezettől. Szobát mindenkinek biztosítanak, aki pedig családot alapít és házat akar építeni, újabb tetemes támogatást kap. Thomas nem a hallgatag juhász típusa. Szeret beszélgetni, szerinte ebből sokat tanulhat az ember. A szülei termelőszövetkezeti tagok a szomszéd faluban. Szereti a természetet, az állatokat: megtalálta helyét. Nagy buzgalommal készül a mestervizsgájára. Reméli, hogy jó eredménnyel zárul a következő ellési időszak, s minél több báránnyal szaporodik a gondjaira bízott állomány. Boldogan vállalja a falu polgára, a tsz-tag jogait és kötelességeit. g- I. Susanne, Thomas és Petra a gondjaikra bízott jószággal (Fotók: NDK — Heinz Dargelis felvételei — KS) ROMÁNIA Brassó megye bemutatkozik CSEHSZLOVÁKIA Egy vendéglátó ház Brassó városa Európa szerte ismert több mint 600 éves gyönyörű gótikus Fekete-templomáról. Idegen- forgalma igen jelentős: a város szép fekvése, ápolt műemlékei, a vele szomszédos üdülőhely, Pojána sípályái évente egymillió turistát vonzanak. Brassó a hasonló nevű megye székhelye. A megyében 700 ezer ember él, e népesség 73 százaléka 9 város lakója. Brassó nemcsak idegenforgalmi központ — mondja Maria Cehük, a megyei tanács elnökhelyettese —, hanem jelentős ipari város is. Minden száz lakosból 40—45-öt az ipari üzemek foglalkoztatnak. Brassó nevezetes teherautó- és traktorgyáráról, itt állítják elő a román traktorok zömét. Fontos ágazat még a golyóscsapágy- és a kerékpárgyártás, a vegyipar, de szinte minden iparág megtalálható a városban. Tavaly a megye ipara 65 milliárd, a mezőgazdaság pedig 3 milliárd lej értékű árut termelt. A megye lakosságának csak 6 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. Szép eredményeiket értek el a búr. gonyatermelésfoen (30 tonna hektáromként), valamint a cukorrépa-termelésben (26 tonna hektáronként). Külön „iparág” a turizmus. Az utóbbi két évtizedben gyors fejlődésnek indult a szálláshelyeik, vendéglátó egységek építése. Brassóban öt egyetemi fakultás működik, faipari kar például csak itt található az egész országban. A tanév idején 9 ezer egyetemista és főiskolás teremt fiatalos han. gulatot ä városban. Jól szervezett a megye- székhely egészségügyi ellátása, az általános oktatás (150 ezer diák tanul a 10 osztályos iskolákban), a művelődésügy, az ipari szakmunkásképzés. A nagyobb üzemeknek saját ipari iskolájuk van. Brassó 9 múzeummal. 3 színházzal, önálló írócsoporttal és 4 újsággal büszkélkedhet. Egy magyar és egy német hetilap jelenik meg a városban, hiszen a megye — s főleg a város — lakosságának 9 százaléka magyar, s 4 százaléka német. A két nemzetiségnek külön iskolája van Brassóban. A kovásznai magyar és a szebeni német színház rendszeresen vendégszerepei a városban. A művelődési házakban a román mellett magyar és német hagyományőrző együttesek működnek. A megye és a város vezető testületéiben számarányuknak megfelelően vannak képviselve a nem. zetiségek, közölték a Buda- press munkatársával. Maria Cebuk megyei tanácselnök-helyettes szerint a közeljövő fontos feladata: a mezőgazdasági önellátás megszervezése, a lakossági szolgáltatások fejlesztése, a környezetvédelem, a lakásépítés, a munkafegyelem javítása és az ipari átképzés megteremtése. Jelenleg 92 ezer lakás van a városban, de az építés üteme nem lassul. Vidékről még sokan szeretnének beköltözni a városba. de erre most nincs lehetőség. A zsúfoltság elkerülése érdekében a Brassóban való letelepedést egyelőre nem engedélyezik. Ma már nincs is város vagy nagyobb község Csehszlovákiában, ahol a kultúrának ne lenne saját hajléka. Az egyik legfiatalabb ilyen létesítmény a besztercebányai művelődési ház. Létrejöttében és üzemeltetésében elsősorban a város legnagyobb iparvállalata, a Számítástechnikai Üzemek szerzett érdemeket. Ez persze nem azt jelenti, hogy ez a modern kultúrpalota csupán a vállalat négyezer alkalmazottját szolgálja. Bár a városnak több kulturális létesítménye van (operaháza, több hangversenyterme, mozija, múzeuma és kiállítási terme), az új kulturális központ mindenkit megörvendeztetett. Látogatják óvodás és iskolás gyerekek, de a felnőttek is, a legidősebb lakosoknak pedig saját helyiségük van; itt működik a nyugdíjasok klubja. A látogatók művészeti tevékenységéről, művelődéséről és jó szórakozásáról a művelődési otthon százötven belső és külső munkatársa gondoskodik. Elsősorban a gyermekekre és az ifjúságra fordítanak kiemelt figyelmet. A legkisebbek gyermeki fantáziájukat a mozgáskultúrái, zenei vagy képzőművészeti szakkörökben engedhetik szabadjára A ház munkaprogramjait és terveit főleg a látogatók igényei diktálják. Így például tudományos-fantasztikus szakkörök is létesültek. A mozgáskultúra klubja iránt oly nagy volt az érdeklődés, különösen a lányok és asz- szonyok körében, hogy a gyakorlatokra már a ház hatalmas esztrádterme is kevésnek bizonyult, s így ki kellett bővíteni azt a szomszédos iskolák tornatermével. Klubhelyiségek, a legkorszerűbb technika, a könyvtárak, a színiház- és esztrád- terem áll a vendégek szolgálatára; itt mindenki nyitott ajtókat talál. Gabriele Chmeliková A kamaraszínház pódiuma most a gyermek népművészeti együttesé Népszerűek a folklór programok ... ... de a modern táncok is (Fotók: ORBIS — KS — Jozeí Janovec és Igor Svítok felvételei)
