Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-24 / 173. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1986. július 24., csütörtök Genscher az Egyesült Államokba utazott A Moszkvából kedden ha­zatért Hans-Dietrich Gen­scher nyugatnémet külügy­miniszter szerdáin rövid lá- to gatás na Washingtonba uta­zott, hogy tájékoztassa ame­rikai kollégáját, Shultzot kedden befejeződött szov­jetunióbeli tárgyalásairól. Előzőleg a kormány ülé­sén számolt be moszkvai út­járól, s külön is felkereste Köhl kancellárt. A bonni bejelentés szerint Genscher washingtoni vil­lámlátogatását arra is fel akarja használni, hogy át­adja és megmagyarázza azt Háromszázmillió tévénéző „jelenlétében” mondta ki a boldogító „igen”-t Sarah Ferguson kisasszony és Albert herceg, II. Erzsébet királynő második fia, szer­dán délben a Westminster - apátságban. a nyugatnémet állásfoglalást, amely Bonn véleményét tartalmazza a Reagan elnök által a szovjet leszerelési ja­vaslatokra Gorbacsov fő­titkárnak adandó válasz ter­vezetével kapcsolatban. Az NSZK szorgalmazza, hogy válaszában Reagan fokozot­tan vegye figyelembe az európai hagyományos fegy­verek csökkentésének a szovjet javaslatokban nagy teret kapott kérdését. A moszkvai tárgyalásokról von Braunmühl, a nyugatnémet külügyminisztérium politi­kai igazgatója szerdán Pá­A királyi esküvő kápráza­tos pompája, s a tömegtá­jékoztatási eszközök jóvol­tából hetek óta közszájon forgó mesés romantikája a brit szigetek lakosságának többségével — legalábbis er­rizst és Londont informál­ta. A moszkvai tárgyalásokat és a műszaki-tudományos együttműködési megállapo­dás aláírását értékelve az NSZK sajtója egyöntetűen kifejezi azt a véleményét, hogy ismét körvonalazód­nak a kétoldalú kapcsolatok további fejlődésének távla­tai, noha a szovjet fél vál­tozatlanul hangot adott fenntartásainak az ÍíSZK- beli rakétatelepítések és az SDI-ben való nyugatnémet közreműködés kapcsán. re a 24 órára — elfeledtette napi gondjait. A királyi esküvő alkal­mából szinte példátlan biz­tonsági intézkedéseket fo­ganatosítottak. A forgalom elől már kedden éjfélkor lezárt negyedben az előző két napon 4—6 óránként tűzszerészek ellenőrizték a postaládákat, az utcai és forgalmi lámpák műszerdo­bozait, majd páncélszalag­gal pecsételték le őket. A háztetőkön szerdára virra­dóra mesterlövészek fog­lalták el állásaikat. Magá­ban a Westminster-apátság- ban robbanóanyagok kiszag- lálására szakosított kutyák vizslattak a padsorok kö­zött, sőt az oltár és a pul­pitus alatt is. Szerdán reggel a rádió és a televízió arról is infor­mált, hogy az ifjú pár elé­gedett a nászajándékokkal. Csupán egyetlen tárgyat hiányolnak: senki sem kül­dött frizsidert. Ez egyelőre nem okoz gondot, mert a fiatalok „szigorúan titkos” azori-szigeti nászútjukról visszatérve ideiglenesen a szülőkhöz költöznek — a Buckingham-palotába. Hu Jao-pang nyilatkozata Táj van kérdésében az Egyesült Államok nem ba­rátságos Kínával szemben, s ha hosszabb időn át ba­rátságtalan marad, Kína ezt nem fogja eltűrni — je­lentette ki Hu Jao-pang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának fő­titkára a hongkongi Far Eastern Economic Review című- hetilapnak adott nyi­latkozatában. Hu Jao-pang kifejtette, hogy Kína elégedetlen azzal, ahogyan az Egyesült Álla­mok keze.li az 1982-ben ki­adott kínai—amerikai közös közleményt, amely egyebek között Tajvan- kérdésével is foglalkozott. Mint a főtitkár mondotta, az a benyomása, hogy az amerikai kormány­ban és kongresszusban egye­sek bábuként akarják hasz­nálni Tajvant annak érde­kében, hogy teljes fordulatot érjenek el Kína kül- és bel­politikájában, azaz az Egye­sült Államok hűséges szö­vetségesévé változtassák Kí­nát. Ha ezek a csoportok felülkerekednek az amerikai vezetésben, a helyzet nagyon veszélyessé válhat. Kína is­mételten kinyilvánította, hogy nem lesz az Egyesült Államok szövetségese. Kína barátja és nem szövetségese kíván lenni az Egyesült Államoknak. A kínai pártvezető erőtel­jesen elmarasztalta az ame­rikai kormányt, amiért az egyrészt nem csökkenti a megígért ütemben a Tajvan­ra irányuló fegyverszállítá­sokat, másrészt olyan kor­szerű haditechnológiát ad el Tajvannak, amely elősegíti a sziget fegyverellátottsági szintjének emelését. Hercegi esküvő. Nagy pompával ülték meg Londonban Al­bert herceg, a királynő másodszüiött fia, és Sarah Ferguson esküvőjét (Népújság-telefotó: AP — MTI — KS) Háromszázmillió tévénéző jelenlétében Királyi esküvő Moszkva és Európa „Forró európai nyarunk van, de semmiképpen sem tikkaszt ez a hőség, leg­alábbis ami bennünket il­let, s úgy vélem ez euró­pai partnereinkre is vonat­kozik: a francia és brit ve­zetéssel nemrég befejeződött megbeszéléseinken új, s rendkívül figyelemre méltó hajtásokat fedeztünk fel. a politikai gondolkodásban. Ezek bizonyítják annak meg­értését, hogy mi, európai or­szágok, képesek vagyunk közösen cselekedni a bizalom és a kölcsönös megértés lég­körének kialakítása érdeké­ben a kontinensen." Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter ezekkel a szavak­kal vonta meg a szovjet dip­lomácia most befejeződött „európai nagyhetének” mér­legét azon a díszebéden, amelyet Hans-Dietrich Gen­scher nyugatnémet alkancel. lár, külügyminiszter tisztele­tére adott. Moszkvai értékelés szerint az alkancellár kedden befe­jeződött látogatása is e fon­tos politikai folyamat részét képezi: mind Gorbacsov, mind Sevardnadze kiemelte, hogy a párbeszéd folytatása, Genscher — összesen kilenc órán át tartó — mélyreható megbeszélései túlmennek egy szokványos látogatás ke. rétéin. A szovjet külpolitika meg­különböztetett jelentőséget tulajdonít Európának, hi­szen a nukleáris és a hagyo­mányos fegyverek sűrűsége itt hússzorosa a világátlag­nak, itt öltötte a legveszé­lyesebb mértéket a katonai szembenállás szintje a két világrendszer között, s a tör­ténelem tanulságai is a mi­előbbi rendezést, az enyhülé­si folyamat továbbvitelét sürgetik. A nyugat-európai zene­kar elsöhegedűseinek nevez­te az Izvesztyija kommentár­jában Franciaországot. Nagy- Britanniát és az NSZK-t. A párbeszéd fenntartása, illet­ve kiszélesítése ezekkel az európai országokkal pedig azt jelentené, hogy a 70- es évek végén bekövetkezett megtorpanás után ismét az együttműködés kerekedne fe­lül az európai kapcsolatok­ban. A szovjet—nyugatnémet kapcsolatok története ter­mészetesen sokkal összetet­tebb, mint a másik két or­szág esetében, a második vi­lágháború eseményei még most is kísértenek. Az NSZK ugyanakkor a Szovjetunió legjelentősebb tőkés gazda­sági partnere. A két ország árucsere-forgalma a tavalyi enyhe visszaesés után az idei első negyedéviben újabb len­dületet kapott, s a gazdasá­gi kapcsolatok továbbfejlesz­tését szolgálja a Moszkvá­ban most aláirt tudományos, műszaki keretszerződés, a mezőgazdaság, az egészség­ügy. és az atomenergetika biztonsága terén előirányzott együttműködés. A hét elején megtartott nyílt és őszinte légkörű szov­jet-nyugatnémet tárgyalá­sokon mindkét fél azokat a közös pontokat kereste egy­más politikájában, amelyek alapot biztosíthatnak a két­oldalú együttműködés fej­lesztéséhez. a politikai pár­beszéd lényeges kiszélesíté­séhez. Egyetértés mutatko­zott meg egyebek között abban, hogy meg kell őriz­ni a leszerelési kérdésekben eddig elért eredményeket, a SALT-megállapodásokat, il­letve be kell tartani a raké- taelhárító-rendszerekről kö­tött szerződés előírásait. Moszkva és Bonn is a vegyi fegyvereket betiltó nemzet­közi konvenció mielőbbi ki­dolgozását sürgette, s osztot­ták azt a nézetet is, hogy eredményesen kell befejez­ni a stockholmi értekezletet, illetőleg biztosítani kell a bécsi fórum sikerét is. Ugyanakkor hitet tettek a moszkvai szerződés elveinek betartása mellett. Természetes azonban, hogy bizonyos problémakö­rökben ellentétes nézeteket vallanak a két ország veze­tői. Genscher változatlanul az amerikai „közbülső meg­oldást” szorgalmazta a nuk­leáris fegyverek, a közép­hatótávolságú rakéták kér. désében. Szovjet részről vi­szont nyíltan kijelentették, hogy Bonn gyakorlati poli­tikája a leszerelés, a bizton, ság és a fegyverkezési haj­sza kérdéseiben egyáltalán nem- áll összhangban béke­nyilatkozataival. A Szovjet­unió egyáltalán nem nézi jó szemmel, hogy az NSZK részt vesz az amerikai űr­fegyverkezési programban — hangsúlyozták Moszkvában, s utaltak arra, hogy ez a bonni politika kifejezetten fékezi a haladást a hadásza­ti fegyverzetről folytatott tárgyalásokon. A szovjet külpolitikának nem célja, hogy az Egye­sült Államok európai szö­vetségeseit „leválassza”, hi­szen — amint azt a tárgya­lásokon is hangsúlyozták — e szálak megszakadása sú­lyos következményekkel iár. na az egész nemzetközi hely­zetre nézve, az egyensúly megbomlásához vezetne. Az európai helyzet rendezése azonban nem tűr halasztást, olyan biztonsági rendszert kell kialakítani a kontinen­sen, amely mindinkább po­litikai, gazdasági, jogi és er­kölcsi garanciákra épül. A Szovjetunó és az NSZK is felelősséget visel azért, hogy az európai népek olyan kö­zös otthonná változtassák a kontinenst, amely hadszíntér helyett az enyhülés földré­sze lenne. Genscher moszkvai látoga­tása természetesen nem je­lentett, nem jelenthetett gyö­keres fordulatot az európai kapcsolatokban, de a párbe­széd folytatásáról, a gyako­ribb külügyminiszteri meg­beszélésekről itt született megállapodások mind a szov­jet—nyugatnémet, mind pe­dig az összeurópai együtt­működésben tapasztalható kedvező változás folytatásá­nak irányába mutatnak. Tamássy Sándor —( Külpolitikai kommentárunk Diplomáciai bomba IFRÄN NEVE MEG a politikai eseményekkel be­hatóbban foglalkozók körében is meglehetősen’ is­meretlenül hangzott a legutóbbi napokig, most azon­ban annál gyakrabban szerepel a hírügynökségi je­lentések között. E marokkói településen van II. Hasz- szán nyári rezidenciája, ahol a király meglepetés­számba menő tárgyalásait folytatta Simon Peresz izraeli miniszterelnökkel. Lehet, hogy ez a meglepe­tés kifejezés nem is találó igazán, akadtak ugyanis sajtóorgánumok, amelyek például egyenesen „diplo­máciai bombát” emlegettek az izraeli politikus láto­gatása kapcsán, hozzátéve, hogy a vizit nyomán szin­te „felborultak” a közel-keleti kártyák, s új erőviszo­nyokkal, talán az eddiginél is bonyolultabb kapcso­latrendszerrel kell számolni a világ e hagyományo­san neuralgikus térségében. Meglehet, ez az értékelés kissé túlzó, annyi viszont bizonyos, hogy Peresz utazása váratlan esemény volt s felkészületlenül érte az arab világ szinte minden tagját. Az is kétségtelen, hogy az ifráni megbeszélé­sek a lehető legellentétesebb reagálásokat váltották ki — annak ellenére, hogy a tárgyalások tartalmá­ról, tehát érdemi részletekről szinte semmi nem szivárgott ki. Ám a látogatás ténye önmagában is elegendő volt ahhoz, hogy tovább polarizálja az amúgy is megosztott arab országokat. Míg Egyiptom például nyilatkozatban üdvözölte a marokkói—izrae­li kapcsolatfelvételt, addig Algéria, Dél-Jemen, Lí­bia és Libanon különböző vezetői határozottan bí­rálták Hasszán király lépését. Szíria még tovább ment; azonnali hatállyal megszakította kapcsolatait az észak-afrikai királysággal és felszólította a ma­rokkói diplomatákat, hogy hagyják el az országot Más megfigyelők ugyanakkor figyelmeztetnek: a váratlan időzítés ellenére az uralkodó diplomáciai húzása nem volt teljesen előzmény nélküli. Emléke­zetes például az a szerep, amelyet Marokkó a Camp David-i békeegyezmény létrehozásában vállalt, s az a diplomáciai tevékenység is, amelyet az ország azó­ta kifejtett Izrael, egyes arab körök és az Egyesült Államok közti közvetítésben. Most tehát inkább a tárgyalások nyíltsága okozhatott megdöbbenést a radikálisabb arab államok csoportjában. A VIZIT KÖVETKEZMÉNYEIT egyelőre korai len­ne felmérni. Izraelben hangsúlyozzák: Peresz nem vitt magával semmiféle új béketervet, a találkozótól nem várható olyan áttörés, mint amilyen Szadat el­nök egykori jeruzsálemi útja után történt. Annyi azonban valószínű, hogy az eszmecserét Tel Avivbán Peresz diplomáciai sikereként könyvelik el, s így az sem elképzelhetetlen, hogy hosszabb távú kihatása lesz az Izraelben ősszel esedékes kormányfőváltásra, a tervezett Peresz—Samir helycserére is. Szegő Gábor Gyorslista 5 732 997 j 79 337 549 i 82 012 277 g i 82 309 469 h 5 745 380 j 79 312 783 f 82 037 043 82 321 852 j 5 757 763 j 79 349 932 f 82 049 426 j 82 346 618 j 5 819-678 i 79 362 315 j 82 061 809 j 82 359 001 e 5 807 295 j 79 374 698 g 82 086 575 d 82 371 384 i 5 832 061 i 79 399 464 h 82 098-958 d 82 383 767 j 5 856 827 j 79 411 847 f. 82 111 341 h 82 408 533 h 5 856 827 j 79-436 613 d 82 123 724 j 82 433 299 j 5 893 976 j 79 461 379 e 82 136 107 j 82 470 448 g 5 931 125 j 79 473 762 g 82 185 639 f 82 482 831 g 5 955 891 i 79 486 145 g 82 198 022 i 82 495 214 f 5 980 657 e 79 498 528 i 82-210 405 f 82 519 980 h 76 452 310 g 79 510 911 i 82 222 788 i 82 532 363 h 4 KG 79 523 294 j 82 247 554 i 82 544 746 j 1 o “öli g 79 535 677 f 82 259 937 g 82 557 129 f 76 501 842 i 79-548 060 j 82 284 703 j 82 581 895 d 76 563 757 j 79 560 443 j 82 297 086 f 82 594 278 i A Füzesabonyi Állami Gazdaság HÚSÜZEMI SEGÉDMUNKÁSOKAT KERES, teljes és részmunkaidős foglalkoztatásra. Jelentkezni lehet a húsüzemvezetőnél. Nyeremény jegyzék az 1986. július 22-én, megtartott júliusi Tv-lottó jutalomsorsolásról, melyen a Tv-lottó szelvények és a júliusi előfizetéses lottószelvények vettek részt a) Vásárlási utalvány (2000 Ft); b) Zastawa 55 GTL tí­pusú személygépkocsira szó­ló utalvány; c) Polski Fiat 126 típusú személygépkocsi­ra szóló ut.; d) Szerencse­utalvány (30 000 Ft); e Vá­sárlási utalvány (10 000 Ft); f) Vásárlási utalvány (9000 Ft); g) Vásárlási utalvány (7000 Ft); h) Vásárlási utal­vány (5000 Ft); i) Vásárlási utalvány (4000 Ft); j) Vá­sárlási utalvány (3000 Ft). A nyertes szelvényeket 1986. augusztus 15-ig kell a Totó-Lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest, V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom