Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-03 / 155. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. július 3., csütörtök 3. a Nimm kerekasztala Természetvédelem—turizmus —közlekedés a Blikkben Hogyan lehel megoldani megnyugtatóan a Bükki Nemzeti Park védelmét anélkül, hogy teljesen kitiltsák a hátizsákos és bakancsos tu­ristákat? Hogyan juthatunk fél, illetve el a közkedvelt turistahelyekre akkor, amikor rö­vid határidőn belül megszűnik az egyéni autós- forgalom? All-e rendelkezésünkre elegendő tö­megközlekedési eszköz? Miért vannak lassú .kipusztulásra” ítélve a kisvasutak? Mivel várják az idegenforgalom szakemberei az oda­látogatókat? Lesznek-e vonzó programok, siké- rül-e az elvárásokat összeegyeztetni az előttünk álló ötéves terv anyagi lehetőségeivel? Erre és még sok hasonló kérdésre kerestük a választ, amikor vendégeinket, a Népújság szerkesztőségébe invitáltuk beszélgetésre. Igaz. az elmúlt években külön-külön mindegyik kér­dés szerepelt már lapunk hasábjain, de tekin­tettel az idegenforgalmi szezonra és a közép­távú tervidőszak fejlesztéseire, szerettük volna csokorba szedni az illetékes szakemberek vé­leményét. A legsürgetőbben megoldást kívánó gond — elsősorban Egerben és környékén — a tömeg- közlekedés megoldása, llgy tűnik, ennek az akadálynak az elhárítása társadalmi összefo­gást igényel. Kerékasztalunkhoz hívtuk a KtSZ- szervezet illetékesét is. aki sajnos, nem jelent meg. Pedig a Felsőtárkányban lévő létesítmé­nyük ezt indokolttá tenné így a szimbolikus kerekasztal körül végül is helyet foglalt: V Szabó Ferenc a Bükki Nemzeti Park igazga­tóhelyettese. Lippav Ferenc, a Mefag erdei vasúti szakfelügyelője. Felbinger István, a volt feisötárkányi kisvasút nyugdíjas vonalfőnöke Sándor András, a BNP Baráti Körének titká­ra. iró. szerkesztő. Kriston Lászlóné. a MÁV Tours egri irodavezetője. Csollány Géza. a He­ves Megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetőle. Balogh Sándor, a Mebih munkatársa, főmér­nök és Vécsei Jenő. a feisötárkányi kisvasút jelenlegi üzemvezetője Farkas Imre. az egri városi tanács műszaki osztályvezetője. Csollány Géza Sándor András Lapunk munkatársa Soós Tamás V. Sz. F.: — Elkészült a BNP 30 évre szóló regioná­lis terve. Készen állunk a társadalmi vitájára is. Tud­nunk kell, a nemzeti park­nak csak az egyik feladata a természeti értékek bemu­tatása. S ez a sorban nálunk a harmadik. Évente másfél millió ember keresi fel te­rületünket. Legforgalmasab­bak a hétvégék, ilyenkor 62 —63 ezren is megfordulnak. Ezért nem mellékes kérdés az odaszállításuk, illetve a látnivalókhoz történő eljut­tatásuk. A hegység két leg­forgalmasabb oldala a Szo­lajka és a Garadna völgye. Itt 34 ezer főre van szállás­hely, míg a Bükk peremén kétezerre. De egyáltalán nem szükséges, hogy a nemzeti park területét kereskedelmi szálláshelyek hálózzák be. Elsőrendű érdek: a fokozot­tan védett részek háborítat­lanságának biztosítása. En­nek szellemében Felsötár- kányban. Miskolcon és Má- lyinkán létesül majd egy-egy fogadókapu és -központ. Ezek lesznek az idegenfor­galom természetvédő pontjai, amelyek megadják a szük­séges tájékoztatást. többek között az erdei etikettre vo­natkozóan. Kétszázötven-há­romszáz személy részére eze­ken a helyeken a Herman Ottó-emlékpark melletti Csa- nyik-völgy mintájára, sáto­rozásra is mód nyílik majd. Miskolc felől autóbusz, Eger­ből pedig vasút is vezet er­re a területre. A legnagyobb kérdés: a nem gyalogosok hogyan közelítsék meg a Bükk belső területeit. Ebből adódik az is, hogy részünk­ről a legtámogatottabb a gyalogos turizmus. S a túrá­zókat 160 kilométer „zöld or­szágút" várja. Ez a mozga­lom 50 éves múltra tekint vissza, a természetbarátkörök kezdték meg. S. A.: — Mi elsősorban a nemzeti park baráti köre vagyunk s nem a turizmusé. Meg kell találnunk azt az optimumot, mekkora az a tömeg, amelyet az erdő a védett területek károsodása nélkül elbír. Nem értünk egyet abban, hogy a Bala­tonról a Bükkbe tereljék a forgalmat, örömmel hallot­tunk viszont arról, hogy az a,cél: a fennsík alatt legyen a kirándulók bázisa, hiszen meg kell különböztetnünk egymástól az alkalmi kiruc- canókat és a sportból, szen­vedélyből kirándulókat. Ogy kell egyeztetni a különböző érdekeket, hogy a 600 mé­teres felszínen kell kialakí­tani a csomópontokat. Itt legyenek az erdei tornapá­lyák, labdázó-, pihenőhelyek. L. F.: — Az Erfaterv ter­ve elkészült 1978-ban. Ki­mondottan a bakancsos tu­ristáknak volt kedvező. E szerint a szilvásváradi kis­vasút végállomásától az Is­pán-nyakra egy libegő vitte volna föl a turistákat. On­nan háromszáz méterre épült volna fel a hatvanas évek­ben megszüntetett fennsíki kisvonat mellékszárnya. Ez bonyolította volna le a for­galmat. Ogy tervezték, hogy libegő—kisvasút—libegő át­szállással, két óra alatt be lehetett volna utazni a sza­kaszt. Am ebből semmi sem lett. Számunkra érthetetlen indokok alapján. A jelenle­gi pénzügyi helyzetet figye­lembe véve. egyet tehetünk: a meglevő vonalakat és köz­lekedési eszközöket üzemké­pes állapotban tartjuk. Meg­valósult a Szalajka-völgyi er­dei vasút teljes rekonstruk­ciója. de igen fájó pontunk a BNP nyugati kapuja: Fel- sőtárkány és vidékének a közlekedése. F. — Az idén hetven­négy éves a kisvasút. Nagy­részt teher- és munkásszál­lítással tartotta fönn magát. Jómagam 36 évig vezettem. Tóth Gyula szakfelügyelővel. A mélypont először 64-ben jelentkezett, amikor az ás­ványbánya lemondta a szál­lításokat. Kerestük a meg­oldást, s ekkor jött a gon­dolat: meghosszabbítani a sínpárokat, az egri északi la­kótelepig. Csebokszáriig. Az akkori dotációk alapján ez volt a legkézenfekvőbb. El is készült a tervrajz is. A Mefag házi kivitelezésében. akkor két-három millióból megoldható lett volna. De az 1968-as új mechanizmus a keskeny nyomtávú vasutakat háttérbe szorította. Kútba esett ez a terv is. Napjaink­ban újra felvetődött az öt­let. de ugyanehhez a mun­kához most 40—50 millió kel­lene. A jelenlegi. Felsőtár- kány—Stimecz-ház közötti közlekedés kényszermegoldás. Épp, hogy a lángot tartja ébren. K. L.-né: — Terveink vol­tak az együttműködésre. De az iroda igazgatója nem tar­totta a területet elég vonzó­nak. Nem bízott idegenfor­galmi vonzerejében. Pillanat­nyilag tárgyalások folynak a Mefag-gal annak érdekében, hogy viszonylag kedvezmé­nyes áron megvásárolhassuk a MÁV tulajdonában levő. s a felújításhoz elengedhetet­lenül szükséges keskeny nyomtávú síneket. V. J.: — Csak a felújítás menthet meg minket. A je­lenlegi pálya igen rossz. Nagy a felelősség, nincs meg a kellő támogatás, nagyobb összefogásra. társadalmi munkára volna szükség. Hi­szen ez már régen nem csak az erdészet asztalára tarto­zik. Igaz. van tűrés, de csak egy mértékig. Ha idén túl­lépjük a félmilliós vesztesé­get. végképp le kell állnunk. Igyekszünk vendégvonzó kör­nyéket, szabadtéri tantermet, tanösvényeket kialakítani. S. A.: — A baráti kör már a 70-es évek végén javasol­ta. alakuljon egy konzorcium a bükki közlekedés megol­dására. Ehhez kellenének a költségvetési intézmények tá­mogatásai is. Esetleg szóba jöhet a sportra előirányzott összeg is, hiszen nem csak a labdasportok számítanak, igen fontos a tömegsport, a turisztika is. L. F.: — Mi többször kér­tük a városi-megyei KISZ. úttörőszövetség társadalmi- munka-segítségét. Hiába. Anyagilag az OKTH. MÉM, a BNP és a Mebib segített rajtunk. Tizenhárom millió jött össze. Az idén nem ked­vezett az időjárás, és késtek a szabadtéri munkálatok emiatt, de ezt pótoljuk. El­készült a menetrendünk, de kérjük ezentúl is a MÁV- tours megértését, segítését, elsősorban a sínek és a vas-. úti szerelvények felújításá­hoz. V. Sz. F.: — Tény és való, a legideálisabb a vasúti köz­lekedés lenne. A legjobb ál­lapotban a szilvásváradi sza­kasz van. Ennek elkészült a 2,5 kilométeres fejlesztési ter­ve. Viszont ebben az ötéves tervben aligha van lehetősé­ge. Felújításra szorul a Ga­radna-völgy—Farkasgödör közötti szakasz. Ám úgy tű­nik, a fennsíki vasút meg­javítása is lekerül a napi­rendi pontról. A három kis­vasút összesen százmilliót igényelne. A tervezők, látván ezt, hosszabb távú libegők helyett rövidebbeket tervez­nek. A Szalajka-völgyi erdei vasút oldalszárnyát a tófalu­si. hajdan működő sikló al­építményére rakják, e sze­rint Száraz-völgyig mehetne a közúti forgalom. Garadná- tól Létrásig működne a rö- videbb felvonó, egyes irány: L étrás—Jánoskát—Bánkút— Bányahegy. 2-es irány: Sikló —Hór-völgye és vissza. F. /.. — Visszakanyarodva a kisvasúthoz: tudtunk a Csebokszáriig közlekedő ter­vének elkészültéről és jónak is tartjuk. De a gazdasági problémák megakadályozták a kivitelezést. Eddig azok ál­doztak. akik hittek létjogo­sultságában. Sajnos olyan terv nem készült, ami a beruhá­zási összeg megtérülését biz­tosította volna. Csak arról hallottunk, hogy mindig vesz­teséggel kell számolni. Véle­ményem szerint a beruházás­ra még össze lehetne hozni a pénzt, de olyan tervet még nem hallottunk, amelyik nye­reséget is kalkulált volna. Haszonelvű korunkban ez elengedhetetlen Ha a komoly szándék a realitással páro­sul. foglalkozunk a nyomvo­nal kiépítésével. Mi. mint hatóság, eddig a pályasza­kaszt nem adtuk ki sem köz­műnek. sem más intézmény­nek. Az idén viszont életbe lépett egy olyan építési sza­bályzat. amely kimondja, hogy meddig lehet tilalmat tartani. Ha belátható időn belül nem oldódik meg. akkor sajnos nem tarthatjuk a Felnémet—Csebokszári vasúti szakaszt sem. Cs. G.. — Lehet, hogy fur­csán hangzik egy idegenfor­galmi szakember szájából, de nem szabad megengedni, hogy a Bükk tönkremenjen. Kell fejlesztenünk az idegen­forgalmat. de nem minden áron. A fogadó-, illetve a szálláshely-kapacitás bővíté­sében megvan az idegenfor­galmi hivatal múltbeli ta­pasztalata. Elsősorban mind a négy évszakban kivánjuk működtetni létesítményein­ket Egerben. Szilvásváradon téliesitjük a kempinget és fo. lyik a síkföküti turistaház rekonstrukciója is. Szívesen tervezünk közös kisvasúti programot. A következő programfüzetünkbe a csök­kentett távon közlekedő fel- sötárkányit is bevesszük. Az­zal sem értek egyet, még a jövőben sem. hogy össze- gyűjtsük az utasokat és au­tóbusszal közlekedjünk a fennsíkon. Hisz a jövő nem­zedéknek is kell az ózon és a tiszta víz. Hátha eljut odá­ig a technika, hogy villany működtetésű motorral, nyi- -toft panoráqiakocsival jár­hatjuk be ezt a távot. De szerintem jobban kell támo­gatni a vasutat, s jómagam személy szerint, kimondot­tan pártolom azt az elkép­zelést, hogy Egerben, a kem­ping környékén legyen a megállóhelye. A forgalmat garantálnánk a tábor kétezer emberéből. Azt tartom, él­vezzük a természetet, de ne okozzunk kárt. A fennsíki felvonó még a szezonalitást is meghosszabbítaná. S visz- szatérve a kisvasúira, mi el­sősorban az üzemeltetésben nyújtanánk segítséget. Meg­hirdetnénk programjaink kö­zött. s nem elhanyagolható a diákturizmus sem, résztvevői kimondottan élveznék a he­gyi vonatozást. B. S.: — Ejtsünk szót a hegyvidék más körzetéről is. A Mebib az elmúlt 10—15 évben a rendelkezésére álló pénzből képletesen szólva, a föld alá ruházott be. Hiszen alapvető hiányosságok mutat­koztak a közművesítés terén. Azt hiszem, fölösleges hang­súlyoznom, különösen a karsztvíz miatt, milyen ége­tő szükség volt rá. örülünk annak, hogy elkészült a re­gionális terv, s azt valljuk: ami ott megfogalmazódott, azt valósítjuk meg. Évek óta vajúdó gond a Cserépfalu— Hór-völgye rész. Ide a déli irányból, Mezőkövesd, Hor­tobágy felől jövő idegenfor­galmi folyosót „fognánk" meg. Viszont ez szigorúan védett rész. A közlekedés a bükkzsérci közúton át. Fel- sőtárkányig és Lillafüredig. Ám a téli alpesi sportoknak a természeti adottságok igen kiválóak a Bán-patak völ­gyén. Szeretnénk itt egy síparadicsomot kialakítani. Ügy, hogy az egyéni kirán­dulóforgalmat teljesen ki- rekesztjük. 75 millió áll ren­delkezésünkre a keleti fel- járóútra. Mi azt tartjuk, hogy a nagyobb tömeg el­sősorban Miskolc felől érke­zik, hisz a Bükk-fennsík a város harmadik külterülete. Ha kialakítanánk a Bán-pa­tak völgyében a kiránduló­bázist, ez tehermentesítené a Szalajka-völgyet. Ahonnét ülőszékes felvonó is szállít­hatná a sportolni vágyókat. L. F.: — Talán már unal­mas. hogy mindig a maga­mét fújom, de az sem mel­lékes kérdés, hogy az Eger környékiek milyen hasznát látnák a tárkányi kisvasúi­nak. S szó esett itt a gaz­daságosságról. Számításaink szerint az 50 milliós beru­házás 200 ezer utas esetén, tíz év alatt térülne meg. Hadd mondjak egy példát a Börzsönyben is gazdaságos­sági gondok voltak a kis­vasúnál. Ott a tanács vette kezébe a dolgot, ők egyez­tetik a feladatokat az ide­genforgalmi hivatallal, az in­tézőbizottságokkal. tizenhat állami szervből egy társulást hoztak létre. S én jómagam, azt kérem a MÁV-tourstól. hogy ne pénzzel, hanem ked­vezményes pótalkatrészekkel és anyagokkal álljon segít­ségünkre. Még nem va­gyunk túl a huszonnegyedik órán, ezért kérjük Eger kö­zösségét a csatlakozásra. Hisz a probléma nevetséges. de ki kell mondani, csak Eger­ben tűnik megoldhatatlan­nak. S. A.: — Érdekes helyzet alakult ki. különböző cent­rumok jöttek létre. Az eg­riek a nyugati kapu kör­nyékének fejlesztését szor­galmazzák, a Mebib-nek a Bán-patak völgye, a Bálvá­nyos rendkívül csábító lehe­tőség. A BNP a tófalusi völgyből rövid felvonókat kíván építeni a fennsíkig. A miskolciak pedig a bánkúti térség megnyugtató fejlesz­tését szorgalmazzák. Szük­séges tehát a súlypontozás. Népújság: — A jelenlegi beszélgetés korántsem hiva­tott arra. hogy döntéseket hozzon. Sokkal inkább fel­adata az érdeklődés felkel­tése és a tájékoztatás. Bíz­zunk benne, a sok szép és komoly gondolat mind meg­valósul. de lehetőleg holnap, mert holnapután már dupla energia és dupla költség kell mindehhez. S hogy ez ígv igaz. arra a közelmúlt adta a legbiztosabb, s legmegmá- síthatatlanabb bizonyítékot. Köszönjük a beszélgetést! Felbinger István Lippav Ferenc Balogh Sándor Kriston lyászlóné n Farkas Imre V. Szabó Ferenc Versei Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom