Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-22 / 171. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. július 22., kedd ESEMÉNYEK, TÖRTÉNETEK, ÉLETUTAK ... (I.) Amiről az egri alcaievek mesélnek Egerben jelenleg több mint másfél száz a száma azoknak az utcáknak és tereknek, amelyek valamely személy nevét viselik. Városunk és megyénk, valamint hazánk históriájának neves egyéniségei mellett a nemzetközi élet kiemelkedő személyiségeinek emlékét őrzi. Mi elsősorban azokra térünk majd ki, akiknek munkásságuk, életútjuk valamilyen formában Egerhez vagy Heves megyéhez is kötődnek. Illendő, hogy a sort Széchenyi Istvánnal, a „legnagyobb magyar”-ral kezdjük, aki a múlt század első felében egy Gyöngyösön eltöltött éjszaka után látogatott el a városba, ahol Lévay Sándor kanonokhoz vitt az útja. Tisztelgett előtte a városi tanács, majd megnézte a várost, elment a várba is, de a Líceum maradt számára a legemlékezetesebb látvány. Nevét a sétálóbelváros leghosszabb utcája viseli. A XIX. századi történelmünk másik nagy alakja Kossuth Lajos ugyancsak megfordult a városban. Először 1821. november 12-én, mint a királyi tábla jurátusa érkezett Egerbe. A honvédsereg tavaszi támadásának harmadik szakaszát meghatározó hadműveleti terv elfogadására 1849. március 30-án másodszor is járt itt. Vukovics Sebő, a szabadságharc utolsó hónapjainak igazságügyminisztere így örökítette meg ezt emlékirataiban: „Sehol Kossuthot oly, az arcokon kisugárzó őszinte örömmel nem üdvözölték, mint e városban. Az érseki palota előtt, hol mindnyájan szállva valánk, este. .. fáklyák mellett zene rendezteték az elnök tiszteletére." Kossuth ekkor jelentette ki beszédében: „Itt nem hirdetni, itt csak tanulni lehet a hazafiságot.” Az a terve azonban, hogy Egerbe költöztesse az országgyűlést, a szabadságharc korai bukása miatt nem valósulhatott meg. A róla elnevezett utcában van a kis- és nagypréposti palota, az egykori vármegyeháza, a ferences templom stb. A reformkorszak kiemelkedő vármegyei politikusairól ugyancsak több utcát elkereszteltek. Közülük is kiemelkedik Keglevich Miklósnak, a „szilvási gróf”-nak — Szegényke, egész úton olyan fájdalmasan szűkölt, mintha csak mondani akart volna valamit — mondja a férj a feleségnek, amikor hazaviszi a kutyát az állatorvostól. A feleség először a kutyára néz, azután a férjre, majd megszólal: — Vailószínűleg azt akarta neked mondani, hogy ő nem a mi kutyánk! — Mondd meg őszintén, Vilma, mit mondtál a férjednek, amikor először mentél fel a szeretőd lakására? — Az igazat... — \Ne hazudj! az alakja. Az ő nevéhez és Puky Miklóséhoz fűződik az 1833. évi Heves vármegyei tisztújítás és követválasztás alkalmával kirobbantott „lázadás”, amely a kormány- párti Pyrker János László pátriárka-érsek-főispán és az általa jelölt követ, valamint a hasonló pártállású megyei nemesek ellen irányult. A megyebeli haladó érzésű nemesség ekkor látta elérkezettnek az időt arra, hogy nyomatékos formában juttassa kifejezésre megvetését a Habsburg-kormányzat és annak hűséges kiszolgálóival szemben. Az öntött olajat a tűzre, hogy Pyrker a kormánypártot támogató követet kívánta elküldeni az Országgyűlésre az ellenzék jelöltjével szemben. A megyegyűlést október 22-re hívták össze, de a két egymással farkasszemet néző tábor hívei már napokkal korábban megszállták az egri vendéglőket, korcsmákat és kortestanyákat. A hangulat akkor lett parázs, amikor nagy kísérettel megérkezett Keglevich Miklós gróf „mozsárdurrogások és muzsikaszó mellett." A két tábor egyre acsarkodóbb hangulatú hívei az Oroszlán, az Arany Szolga és a Fekete Sas vendég- fogadóba vették be magukat. Keglevichék főhadiszállása az egykori Oroszlán vendégfogadóban volt a vármegyeháza mellett, míg a kormánypárté az Ö-Kávé- házban. Az első botrány akkor robbant ki, amikor Keglevich és párthívei — köztük Puky Miklós is — fegyveresen megostromolták az Ö-Kávéházat. A feldühödött urak karddal és furkóssal a kezükben rontottak az ellenpárti főkortestanyára, amelyet teljesen el is pusztítottak. E közben egy berzenkedő nemest úgy a díszes kályhához vágtak, hogy az ott helyben meghalt, a kályha pedig megsemmisült. Ezután az érseki palota és a Líceum körül rendeztek hangos tüntetést, s ez utóbbi valamennyi földszinti ablakát beverték. Puky az érseki rezidencia előtt teli torokból harsogta Pyrker kormánypárti követjelöltjére: „Kállay borjúpásztor, kutya- pecér, és az is huncut, aki Kállayt kiáltja!" és „kardjával feléjék hadarászott". Az Oroszlán vendégfogadóban pedig így énekelt az egész Keglevich-párt: H eti umor ét elején — Nem hazudok, azt mondtam, hogy megyek próbálni .. .-¥■ — Miért nem köszöntél az előbb a tanár néninek? — Most? Szünidőben?-k — Tíz fiú moziba akar menni, de ötöt inem engednek el a szülők. Hány fiú Egy életein egy halálom, Kállay a bitangok), Pátriárkától nem félek, Véle pipát nem cserélek. Kállay a bitangoló, Nem lesz többé parancsoló, Nem parancsol többé a pap. Vagy ha akar lássa mit kap. Az események a választás napján tovább folytatódtak. Keglevichék úgy akarták megakadályozni az ellenfél szóhoz jutását, hogy karddal álltak útjukba a vármegye lépcsőházában. Puky a tanácsteremben összegyűltek előtt a falon függő Pyrker- képet kardjával kivágta keretéből, majd este a kaszinóban tartott bálon, ledobta a terem közepére és cigánymuzsika mellett táncra perdült rajta. Az évekig húzódó per során egy év fogházbüntetésre ítélték, s bár még folyt a fellebbezés, az 1839. január 15-i közgyűlésen Keglevich Miklós, Puky Miklós és Orczy István a börtönbüntetés kitöltésére önként jelentkeztek, s rögtön be is vonultak az egykori vármegyei börtönbe. Az események visszássága, hogy amikor 1840. január 25-én meghozták a végső felmentő ítéletet, Puky már több mint egy esztendőt töltött el a börtönben. Sem Pyrker sem Keglevich nem érte meg az 1848 49-es forradalmat és szabadságharcot, mert mindketten egy évvel korábban meghaltak. A vármegyei ellenzék vezére ekkor Puky Miklós lett, akit 1848. június 2-án másodalispánnak választottak meg. Kossuth bizalmából Heves és Külső- Szolnok kormánybiztosa lett, és ezer fegyverest állított ki a hadsereg számára. A szabadságharc bukása után emigrált, és bejárta Európa nagy részét. Amikor 1867- ben megjelent az amnesztiatörvény csak úgy volt hajlandó visszatérni, hogy nem kellett szavát adnia arra, hogy nem vesz részt politikai megmozdulásokban. A vármegye első alispánja lett 1867. április 28-án, majd a következő évben a 48-as párt helyi elnökévé választották. 1869-ben azonban végleg visszavonult a politikától, és Karácsondon élt birtokán, és ott is temették el. Az egymásból nyíló két utca az Eger—Füzesabony közötti vasúti pálya mentén fekszik Kiss Péter ment moziba? Mondd meg Ferike! — Tíz fiú, tanár úr kérem. ★ — Magának ülőfoglalkozása van? — Ahogy vesszük. Zsoké vagyok. + — Nekem egyáltalán nem tetszett, hogy az a fiú tegnap téged csókolgatott a kapuban. — Nekem se tetszeti, mama, de hát mit csináljak, ha egyszer még ilyen tapasztalatlan! HAZAI TÁJAKON Szanazug Szanazug a neve annak a tájegységnek, ahol egymásba ölelkezik a délebbről érkező Fehér- meg a ' kicsit északabbra kanyargó Fekete-Körös. Igazán nagyszerű látványt nyújt ez a Gyulától alig néhány kilométernyire föllelhető természet- földrajzi érdekesség, ahol egyébként a horgászok pe- cahelyeinek százai és a kornyék lakóinak üdülőházai több utcahosszat megtöltve sorakoznak. Aki valóban elzarándokol erre a különben alig-alig ismert pihenőhelyre, annak tudnia keTl, hogy történelmi vidéken lépdel Ez a tájék ugyanis rendkívül sűrű településrendszert tartott el már ősidők óta — nyilván azért, mert halban igen gazdagok voltak a Körösök. Nagyobb ásatásra először 1933-ban került sor ezen a tájon. Több Árpád-kori falu romjaira bukkantak a régészek, akik éppen e zug — azaz összefolyás — közvetlen közelében egy román kori templom tégláit, faragványait is felszínre hozták. (Az előbbieket bizonyíthatóan a helyszínen égették, míg az utóbbiak anyaga Erdélyből érkezett.) Levéltári kutatásokat folytató szakemberek megállapították, hogy azt a bizonyos templomos falucskát Szánnának hívták a XI. században. Később egy 1232- ből való oklevélben is feltűnt ez a településnév, majd pedig olyan iratok bukkantak elő. amelyek azt bizonyították, hogy Szánná az 1400-as évek elejétől egészen 1566-ig a gyulai váruradalom része — afféle kiszolgálóegysége — volt. 1560-ban például tizenegy jobbágy és ötvenöt úgynevezett „lélek” lakta; ez utóbbiak királyi szolganépekként, halászokként, virrasztókként szolgálták a gyulai vár mindenkori uraságát. Aztán erre a lapos, de gazdag vidékre is elportyá- zott a török. Jött, zsákmányolt, pusztított; 1596-ban már nyoma sem volt Szánnának, s ugyanúgy a földdel vált egyenlővé a többi, kisebb-nagyobb békési falucska is. Az 1600-as évek legvégén is csak romokat említenek a korabeli birtokleírások, amelyek adatait a bécsi udvar kamarai igazgatóságának emberei vetették papírra. Az újratelepítés gondolata azonban mind erőteljesebben foglalkoztatta a kormányzatot — ne feledjük: óriási elnéptelenedett területekről volt szó! — ám ahhoz, hogy a Körösöknek e vidékén az ember újra otthonra lelhessen, feltétlenül meg kellett szabályozni a zabolátlan vizeket. A regulázás első terve meglehetősen későn, csak 1850 táján készült el, ezt is többször átigazíttatták, és csak 1855 után indultak el gátépítő, medermélyítő kubikosok csapatai az átsza bandó területekre. A földmunkások legna gyobb tette a Gyulát Békéssel összekötő, úgynevezett nagycsatorna kimélyítése volt. Ez akkora vállalkozásnak számított, _ hogy 1857. május 27-én még l. Ferenc József is megtekintette. Mondani sem kell, a koronás főt óriási tisztelgéssel fogadták; csupán a föl - sorakozó lovasbandériumnak mintegy tízezer tagja volt.. . A munkálatok az 1850-es évek végére elkészültek. El tűntek a hajdani lápok, mocsarak, így aztán megkezdődhetett az addig kihasználatlan földek feltörése, termővé alakítása. (Ezt a munkát javarészt már a Felvidékről odatelepített szlovák ajkú lakosság vé gezte el.) Maga a Szanazug azonban nem kapta vissza Árpád- kori képét, a falvak tőle távolabb nyújtogatták fel templomtornyaikat. Ez az idilli táj megmaradt olyannak, amilyenné a múlt szá zadi nagy vízszabályozás alakította, tehát halfogásra kiválóan alkalmas, csöndjével máig vonzó pihenőterületnek. A parti erdők karéjában eszményien szép látványt nyújt a két Körösnek — és az ék alakú, a szó átvitt értelmében is ékes- gyönyörű — találkozása A. L A Fekete- és a Fehér-Körös találkozása: a Szanazug / (Németh Ernő felvétele — KS) Eger Város Tanácsa V. B. Munkaerő- szolgálati Iroda ÁLLÁSAJÁNLATAI: 3. Sz. ÉPFU Egri Főnöksége: Eger, Bervai út 2. Felvételre keres egri telephelyre (C-; F—3; F—4; D-kate- góriával) gépjárművezetőt; autó-motorszerelőt; lakatost; érettségizett adminisztrátort; betanított munkást; takarítónőt; udvarost. Bélapátfalvi telephelyre felvesz (B-; C-; D-; F—4. kategóriával) gépjárművezetőt; motorszerelőt; érettségizett adminisztrátort; férfi segédmunkást. Jelentkezés: fenti címen, valamint Bélapátfalva, Kovács Endre fődiszpécsernél. MEZŐGÉP Egri Gyára: Eger, Lenin út 261. Felvesz meo-II-és tanfolyammal minőségi ellenőrt; esztergályost; CNC-esztergályost; hegesztőt; fémfestőt. Ho Si Minh Tanárképző Főiskola: Eger, Szabadság tér 2. Alkalmaz középfokú végzettséggel munkaügyi és pénzügyi előadót; gyors- és gépírókat; szövegszerkesztő (ROSITEXT) Írógép kezelésére gépírónőt. Finomszerelvénygyár: Eger Felvesz gépi forgácsoló szakmunkásokat; 15—16 éves fiatalokat részmunkaidős foglalkoztatásra. KAEV 10. Sz. Gyára: Eger, Kistályai út 6. Felvételre keres többéves számviteli gyakorlattal rendelkező, felsőfokú végzettségű munkaerőt pénzügyi-számviteli csoportvezetői munkakörbe; üzemtechnikust; targonca- vezetőt; női betanított munkásokat; segédmunkásokat. Egri Háziipari Szövetkezet: Eger, Vörösmarty u. 27. Felvesz kötödéjébe gépi kötőket, gépi orsózókat; szabászokat és ketizőket, továbbá varrónőket és mechanikai Wt HC7PPP67Pk ni Mátra ÉLVEGY Egri Fiók: Eger, Lenin út 198. Felvételre keres árukísérői és áruösszeállítói munkára férfi munkaerőket. Heves Megyei ZÖLDÉRT: Eger, Klapka u. 9. Felvételt hirdet felsőfokú végzettséggel (állattenyésztési és takarmányozási szakterületen jártas), főelőadói munkakör betöltésére. Jelentkezés: Eger, Klapka u. 9. Tartósító üzemébe (Eger, Csiky S. u. 14.) felvesz női munkaerőket jó kereseti lehetőséggel, egy műszakos munkarendben. Jelentkezés: a tartósító üzem vezetőjénél. A Szociális Intézetek Központja a Csepel Művek Oktatási Vállalata közreműködésével (Budapest, XXL. Bajáki F. u. 1.) REHABILITÁCIÓS ÁTKÉPZÉST INDÍT. Az átképzés feltételeiről és a szakmák köréről bővebb felvilágosítást, valamint jelentkezési lapot Eger Város Tanácsa V. B. egészségügyi osztályától lehet megkapni. Jelentkezési határidő: 1986. augusztus 15.
