Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-03 / 155. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 155. szám ARA: 1986. Július 3., csütörtök 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Forintok Gazdasági életünknek az utóbbi esztendőkben vég­bemenő fejlődése, változá­sa — természetszerűleg — egyfajta szemléletbeli mó­dosulást is okozott. A kü­lönféle jelenségeket, ténye­ket igyekszünk hidegen, ra­cionálisan mérlegelni, dön­téseinket pedig anyagi szempontok szerint meg­hozni. Tévedés lenne azt hinni, hogy a piaci viszo­nyoknak ez az eluralkodá­sa csupán a vállalatoknál, az üzemeknél, egyszóval a termelési egységeknél fi­gyelhető meg. Nem. mert a géemkák. a kisvállalko­zások, a szerződéses üzle­tek. a másodállások —t s ki tudja még, mi minden más — az otthonok falai között, az emberek nagy többségének körében is a „pénz beszél..., ” kezdetű jelszó, s az ehhez kapcso­lódó gondolkodásmód prio­ritását segítik elő. Félreértés ne essék! Eszemben sincs az ellen ágálni, hogy a piaci me­chanizmus — s annak va­lamennyi velejárója — egy­re nagyobb teret kap gaz­daságunkban. Balgaság len­ne ilyesmivel előhozakodni, ■mert mindnyájan tudjuk, hogy e fent említett ténye­zők hiánya, pontosabban ezek szerepének elhanya­golása milyen sokáig aka­dálya volt előrehaladásunk­nak. Naivnak sem szeret­nék látszani, így aztán el­mondom. hogy avval is tisztában vagyok, hogy az emberek cselekedeteit — bizony már jó ideje — az érdekeik — s ezek közül is kivált az anyagi érde­kek — motiválják, mozgat­ják. Csakhogy, nem árt megtalálni a megfelelő arányokat, s megtartani a kellő mértéket! Igen. mert — sajnos — mostanság a kedvezőtlen jeleknek sem vagyunk hí­ján. S ami a legszomo­rúbb: ezek a negatívumok nemcsak a felnőtt generá­ciót érintik, hanem a fia­talokat is. Hadd említsek egy-két példát! Főiskolai csoporttársak „mentek öl­re” azért, mert X. vagy Y. 50 forinttal több szociális segélyt, illetve ösztöndíjat kapott. Egy általános is­kola végzős diákjai — szin­te kivétel nélkül — a vár­ható kereset nagyságával indokolták továbbtanulá­si. pályaválasztási szándé­kaikat. Sőt, ahogyan nem­régiben hallottam egy pe­dagógus ismerősömtől, nem egy nebuló csak pénzért hajlandó korrepetálni gyen­gébb képességű osztály­társát. Nos. lehet, hogy az esetek még nem tipiku­sak ... De nagyon-nagyon kell vigyáznunk, nehogy azzá válhassanak! Nem kell álszenteskedni gyermekeink előtt. Nem kell őket egy festett, ha­mis világba vezetni azáltal, hogy úgy csinálunk, mint­ha a forintok mennyisége minket teljesen hidegen hagyna. De mindezek mel­lett is meg kell mutatni nekik, éreztetni kell ve­lük, hogy vágyainkat, tö­rekvéseinket, érzelmein­ket, emberi kapcsolatain­kat nem rendelhetjük alá pusztán a pénznek. Már csak azért sem. nőért az ezzel óhatatlanul együttjá­ró veszteség sokszorta na­gyobb lenne, mint amit még meg lehet fizetni. Bár­milyen köteg bankóval is... Sárhegyi István Faluvégi Lajos „üztmvlziten” Egerben A tanácsi munka és az idegenforgalom A Takeh számítógéptermében (Fotó: Köhidi Imre) Rangos vendége volt tegnap délután Egernek. A várhoz közeli Komp. lex Szolgáltató Intézmény működés közbeni bemuta­tóját megtekintette Falu­végi Lajos miniszterelnök­helyettes. Schmidt Rezső, Heves Megye Tanácsá­nak elnöke kíséretében érkezett az új épület­együtteshez a miniszter­elnök-helyettes, akit a Heves Megyei Tanácsi Költségvetési Elszámoló Hivatal tárgyalótermében külön is köszöntötték. Az eseményen részt vett Né­meth László, az egri vá­rosi pártbizottság első titkára, dr. Varjú Vilmos, az Egri Városi Tanács el­nöke és Kürtösi Károly, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztá­lyának vezetője is. Bevezetőjében Bágyi Im­re, a megyei tanács elnök- helyettese utalt rá, hogy ked­vező döntés született akkor, amikor a 2500 négyzetméter alapterületű épületben ke­rült elhelyezésre a tanácsi költségvetési elszámoló hi­vatal és a Várkapu étterem. Jól szolgálják a közintéz­ményi feladatok ellátását, s emellett az idegenforgal­mi, ezen belül is a diák- és ifjúsági turizmus igényei­nek színvonalas kielégíté­sét, a munkahelyi és gyer­mekétkeztetést. Felhívta a vendégek figyelmét a kivi­telező, a Heves Megyei Ta­nácsi Építőipari- Vállalat dicséretes munkájára, s el­ismeréssel illette a tervező­ket is. A létesítmény be­mutatása előtt a megyei ve­zetés nevében köszönetét mondott Faluvégi Lajos­nak, valamint a Pénzügy­minisztérium és intézmé­nyei jelenlévő vezetőinek és munkatársainak a sok­oldalú támogatásért. A munkaprogram folyta­tásaként Kismolnár Anna, a Takeh vezetője előbb történeti áttekintést adott a hivatal tevékenységével összefüggésben. Elhangzott egyebek között, hogy 1970- ben az illetmény-hivatal 35 fővel kezdte meg működé­sét. A hetvenes évek vége felé már előtérbe került a Bágyi Imre ismertette a tanácsi intézmény rendeltetését, távolabbi céljait a Minisztertanács elnökhelyettesével számítógépek alkalmazása. A mostani apparátus 129 fős, s elvégzi a tanácsok és in­tézményei dolgozóinak a bérelszámolással, a társada­lombiztosítási ellátással ösz- szefüggő számfejtési, folyó­sítási és adatszolgáltatási teendőit. Itt történik a ta­nácsok és az általuk irányí­tott gazdálkodó szervezetek fejlesztésének, költségveté­sének könyvelése, a lakos­sági adó nyilvántartása, feldolgozása is. A hallott ismeretek gya­korlati nyomon követésére, a modern feldolgozórend­szerrel felszerelt intézmény megtekintésére ezt követően került sor. Faluvégi Lajos nagy érdeklődéssel figyelte a számítógépteremben folyó -munkát (az adatfeldolgozás egy nagy, két kisebb telje­sítményű számítógépen, va­lamint számos személyi szá­mítógépen történik): a mi­niszterelnök-helyettes tájé­koztatásakor már korábban megjegyezték, hogy a Ta- k éhtől azt várják: legyen igazi gazdája, szervezője a megye 88 tanácsát, 440 intézményét kiszolgáló szá­mítógépes informatikai rendszerek kifejlesztésének és működésének. A kétszin­tes épületben volt alkalma a vendégeknek bepillantást nyerni az Oktatóterembe és az irodahelyiségekbe is. A gyorsan pergő ese­mények újabb állomása az épülethez szervesen illesz­kedő Várkapu étterem meg­tekintése volt: Mécs Imre igazgató tájékoztatójában hangsúlyozta, hogy a Pano­ráma Vendéglátó Vállalat több mint száz egysége kö­zül ez a legújabb. Mától már a fogyasztó nagyközön­ség rendelkezésére áll, helyet kapott benne egy gyorsbüfé, III. osztályú ár- kínálattal önkiszolgáló rész, valamint a II. osztályú ét­terem, s még különtermük is van. Egyszerre 290 ven­dég fogadására, színvonalas kiszolgálására tudnak vál­lalkozni. A majdani törzs- közönség az Egerbe látoga­tó belföldi és külföldi tu­risták tömegéből, a környe­ző munkahelyek dolgozói­ból, a főiskolai hallgatókból tevődhet össze, hiszen a munkahelyi és diákétkez­tetésben is szerepet vállal­nak. Faluvégi Lajos kíváncsian megkérdezte: „Milyen for­galomra számítanak?” A választ Fitala Endre üzlet- igazgató adta meg — aki egyben a szomszédos Uni­cornis Szálló és a Buttler Turistaszálló vezetője is — „1986-ra, a hátralévő fél év­re 6 millió forintot tervez­tünk." A miniiszterelnök- helyettessel az élen a kí­séretében lévő vendégek megszemlélték a hangula­tos teraszt, s bekukkantot­tak a konyhába is. A látogatást befejezve, a bemutató végeztével Falu- végi Lajos visszautazott Bu­dapestre. Budavári Sándor Marjai József hazaérkezett Moszkvából Befejeződtek a magyar—szovjet gazdasági tárgyalások A Magyar—Szovjet Gaz­dasági és Műszaki-Tudomá­nyos Együttműködési Kor­mányközi Bizottság 35. ülés­szaka szerdán Moszkvában befejezte munkáját. Az ülésszakon részt vevő tárgya­lóküldöttségeket Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Alekszej Antonov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese. a bizottság társel­nökei vezették. Az ülésszak munkájában részt vettek a központi irányító szervek ve­zető munkatársai, szovjet nagyvállalatok vezetői. A magyar—szovjet gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködés 1985 tavaszán kormányfői szinten aláírt, 2000-ig szóló fő irányainak végrehajtásával kapcsolatos feladatok keretében befeje­ződött az ágazati alprogra- mok alapvető célkitűzéseinek egyeztetése. Hat ágazat együttműködésének iránya­it szabták meg, és aláírták az erről szóló megállapodá­sokat. Ezek: az állattenyész­tési és takarmánytermelési gépek gyártása, a könnyű-, élelmiszeripari és ház­tartási gépgyártás, a nehéz­ipari és szállítási gépek gyártása, a rádióelektronikai ipar, a kőolajfeldolgozó és petrolkémiai ipar és a szén­bányászat. Aláírtak továbbá két szako­sítási és kooperációs meg­állapodást az élelmiszeripari gépek és berendezések gyár­tásáról valamint a lakk- és festékipari termékek gyár­tástechnológiáinak kifejlesz­téséről, az ezekhez szükséges gépek és berendezések gyár­tásáról. 1990-ig meghosszabbí­tották a kölcsönösen szállí­tott gépek, berendezések és műszerek műszaki kiszolgá­lását szabályozó egyezményt. Az ülésszakon megvizsgálták az 1986. évi magyar—szov­jet külkereskedelmi árucse­re-forgalom alakulását. A bizottság ülésszakán hal magyar és hat szovjet ipari vállalat, valamint egy-egy mezőgazdasági üzem számolt be közvetlen együttműködé­sük alakulásáról. A jelenlegi szakaszban tizenkét közös vállalat létrehozásának fel­tételeit vizsgálják. A bizottság ülésszakának idején Marjai József tárgya­lásokat folytatott a magyar- szovjet közös vállalatok lét­rehozásának és működésé­nek feltételeit szabályozó kormányközi megállapodás előkészítéséről. Az ülésszakon a bizottság intézkedéseket határozót! ■meg a kölcsönösen szállított termékek műszaki színvona­lának emelésére. Az ülésszakon elért meg­állapodásokról, az egyeztetett teendőkről Marjai József és Alekszej Antonov szerdán Moszkvában jegyzőkönyvet írt alá. Marjai József szerdán ha­zaérkezett Moszkvából. A LEMP X. kongresszusának alkalmából A magyar pártdelegáciA látogatása Wojciech laruzelskinél Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, szerdán fogad­ta a LEMP X. kongresszu­sán részt vevő magyar párt- küldöttséget, amelyet Grósz Károly, az MSZMP PB tag­ja. a budapesti pártbizottság első titkára vezet. A szívé­lyes légkörű, baráti találko­zón Grósz Károly tolmácsol­ta a magyar kommunisták őszinte jókívánságait, test­véri üdvözletét és sok sikert kívánt a LEMP X. kong­resszusának további munká­jához, határozatainak ered­ményes végrehajtásához. ★ „A gazdasági reform ed­digi eredményei nem felel­nek meg a várakozásaink­nak, a gazdaság nem halad energikus léptekkel a ha­tékonyság felé” — jelentette ki a LEMP vasárnap óta fo­lyó X. kongresszusán Mie- czyslaw Rakowski KB-tag, a parlament alelnöke. az 1981- ben meghirdetett mélyreha. tó politikai és gazdasági re­formok egyik legismertebb szószólója. A referátumot tá­mogatva, sürgette, hogy mi­előbb indítsák el a reformok második szakaszát. A reformmal, a következő ötéves tervvel foglalkozó bi­zottságban is arra a követ­keztetésre jutottak a küldöt­tek élénk, kritikus és na­gyon konkrét vita után, hogy szükség van a reform má­sodik szakaszára. A delegá­tusok csaknem kivétel nél­kül bírálták a reform beve­zetésének lassúságát, az ed­digi eredményeket. Kifogá­solják, hogy kezdenek elsza­porodni a reform szellemétől idegen felső előírások, uta­sítások, amelyek olyan félel­met keltenek a munkások­ban, hogy kezd visszatérni az elavult központi elosztá- sos, utasításos irányítási rendszer. Egy felszólaló sze­rint, most az a kérdés: a párt meg tudja-e majd győzni az embereket, hogy a reform folytatása az egyetlen el­fogadható megoldás. Több bizottságban is szóba került a rossz gazdasági szervezés, az adminisztráció elburján­zása. A hozzászólók támo­gatták a referátumnak azt a javaslatát, hogy végezzenek nagyszabású káder-felülvizs­gálatot, csökkentsék a stá­tusokat, számolják fel a fö­lösleges beosztásokat. Az ország gazdasági fejlő­désének gyorsítása újító szel­lemet követel a propagan­dában is — hangsúlyozták az ideológiai és propaganda- munkával foglalkozó bizott­ságban. — El kell vetni a megmerevedett propaganda­formákat, küzdeni kell a konzervativizmus ellen, to­vább kell növelni ,a hozzá­férhető információ mennyi­ségét. A társadalom politikai­lag érett és állandóan gyors, objektív tájékoztatást vár — mondották a hozzászólók, s kiemelték, hogy ha az em­berek több információt kap­nak, akkor nagyobb felelős­séget éreznek az ország dol­gaiért is. Ugyanitt arra is rámutattak, hogy a szocia­lizmus ellenségei társadal­milag már nagyrészt elszi­getelődtek, kompromittálód­tak, de ideológiailag még nincsenek szétzúzva. Ra­kowski a plenáris ülésen így fogalmazott: „Lengyelország­ban még mindig folyik a küzdelem azért, hogy ki be­folyásolhassa a következő években az emberek gondol­kodását”. Lengyelországban az ate­ista világnézet mellett ha­gyományosan erős pozíciói vannak a vallásos ideológiá­nak. Az ifjúság helyzetéről tanácskozó bizottságban sür­gették is, hogy eredménye­sebben szánjanak szembe az erőszakos papokkal, akik semmilyen eszköztől sem riadnak vissza, hogy lejá­rassák a fiatalok szemében a szocialista államot. A felszólalások, hozzászó­lások teljes témakörét felso­rolni is nehéz. Csupán a bi­zottságok száma 14 volt, ezekben körülbelül 300-an szólaltak fel. •ár A Lengyel Egyesült Mun­káspárt X. kongresszusának utolsó előtti napján, szerdán, egész napos plenáris ta­nácskozás után a késő esti órákban került sor a párt vezető testületéinek megvá­lasztására. A választás ered­ményéről ma tájékoztatják a közvéleményt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom