Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-17 / 167. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 167. szám ARA: 1986. július 17., csütörtök 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Emberi igény... Sokszor ég sok fórumon feltették már azt a kérdést — s nem egyszer parázs vita kerekedett a témáról : vajon megfelelő-e napjainkban a gyakorlat, ahogyan a mezőgazdasági dolgozók kulturálódá- sát, művelődését, elősegítik? A kérdés hát nem újkeletű, méghozzá olyany- nyira, hogy évekre visszamenően tapasztalható: valami nincs rendjén. Mintha ma is vajúdna a dolog. Nézzük csak, próbaképp, milyen formáját lehet fellelni a mezőgazdasági üzemekben, a termelőszövetkezetekben — nemcsak másutt, hanem megyénkben is! Azokban a községekben, ahol van valamilyen népművészeti együttes, még „rózsás” a helyzet. Ilyen esetekben a termelőszövetkezet támogatja a citerazenekart, a pávakört vagy éppen a hosszú évtizedek óta működő férfi népdalkórust. Ám, aki megyejáró ember. tapasztalhatja, hogy ott, ahol nincs különösebb hagyománya a népi kincsek ápolásának, meglehetősen nehéz helyzetbe kerülnek a tsz-ek vezetői, kulturális bizottságai. Jómagam, amikor egy-egy mezőgazdasági üzem, termelőegység _ művelődési életéről faggatóztam, sokszor tanácstalan zavartsá- got észleltem. S még akkor is, amikor a „dokumentumokat” hívták segítségül beszélgető partnereim — az derült ki, hogy azok sem árulnak el többet. Mert a szociális alap mellett a kulturális célokra felhasználható összeg a legtöbbször rerv- dezvényekre — nyugdíjastalálkozó. nőnap — „aprő- zódik fel”. S jó, ha egy-egy színházlátogatás, vagy író— olvasó találkozó szervezésére „futja"... Legutóbb egy olyan termelőszövetkezetben jártam, amely biztos példaképp szolgálhat. Álljon itt a neve: Tiszamente Tsz, Pély. A fiatal elnök elve, hogy önállóan gazdálkodjanak, s ugyanilyen módon érjék el, hogy „kiművelt emberfők” dolgozzanak a mezőgazdaságban. Talán nem érdektelen leírni: rajta kívül még négyen szerezték meg a mezőgazdasági doktor címet, s ami a legfontosabb: nem a bűvös két betű miatt. A továbbképzés mellett az önművelésre is fordítanak erőt. Például, aki akarja, ellesheti a számítógép csínját- bínját, s gyakorolhat is rajta, mikor kedve tartja. Talán nem véletlen, hogy az egyetemisták, főiskolások hozzájuk mennek gyakorlatra ... S a képzésre, a továbbképzésre fordított „fáradság” mit eredményez? Az előnytelen adottságok mellett is számottevő eredményeket érnek el. Nehéz színházlátogatásra invitálni, író—olvasó találkozóra csalogatni az embereket? Csöppet sem. Hiszen a tanulás után, a tudás birtokában ez már emberi igény. Mikes Márta Aláírták a megállapodást Együttműködés Újpest és Heves megye között A fővárosiak nevében Fekete János tanácselnök és dr. Káder Gyula első titkár látja el kézjegyével az okmányt Szerdán délelőtt régi ismerősök, kedves vendégek érkeztek Egerbe, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának székházába. Budapest IV. kerületének vezetői tettek látogatást. Az újpestiekkel szűkebb hazánknak hosz- szú ideje van jó kapcsolata, amely a 60-as években kezdődött, és most újabb öt esztendőre külön együttműködési megállapodás rögzíti e viszony monumentumait. Ez alkalommal került sor az egyezmény ünnepélyes aláírására is. Az MSZMP Budapesti IV Kerületi Bizottságának első titkára, dr. Káder Gyula vezette küldöttséget a megyei pártbizottságon Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára köszöntötte. Az eseményen jelen voltak mindkét terület párt- és tanácsi vezetői. — A ma végleges formába öntött szerződéstől — hangsúlyozta Barta Alajos — elsősorban azt várjuk, hogy élő, eleven kapcsolat jellemezze szinte minden téren közös munkánkat. Ezután rövid tájékoztatást adott megyénk életéről, azokról a gondokról, feladatokról, amelyek jelenleg leginkább foglalkoztatják a közvéleményt. — örülünk, hogy megint találkozhattunk — hangoztatta dr. Káder Gyula. — Olyan programot határoztunk meg, amely vágyunk szerint még közelebb hozza a két országrészt. Külön szólt a fővárosi munkáskerület elmúlt egy évtizedben valóra vált fejlődéséről. Ebben is legfontosabbak a lakásépítésben elért eredmények, amelyek összhangban vannak azzal a ténnyel, hogy Budapesten a IV. az egyetlen olyan kerület, ahol dinamikusan emelkedik a lélekszámú Mindez megszabja a következő évek főbb tennivalóit: utak, egészségügyi létesítmények építését, a közművek bővítését. korszerűsítését. A vállalatok, üzemek, szövetkezetek jelentősen közreműködnek a teendők elvégzésében, igen nagy hagyományai vannak Újpesten például az egy üzem—egy gyermekintézmény kapcsolatnak. Az elképzelések megvalósítása érdekében az elkövetkező esztendőkben 700 millió forinttal gazdálkodhatnak. Az ismertetőket követően került sor az ünnepélyes aktusra: a középtávú — 1986. január 1. és 1990. december 31. között érvényes —, valamint az idei esztendőre szóló együttműködési megállapodást a fővárosiaktól dr. Káder Gyula és Fekete János, a kerület tanácsának elnöke, megyénk képviseletében pedig Barta Alajos és Schmidt Rezső, Heves Megye Tanácsának elnöke látta el kézjegyével. Az egyezményben foglaltakkal kapcsolatban Fekete János és Schmidt Rezső nyilatkozott lapunknak. Mint elmondták, a 60-as években született kezdeményezés hasonló kétoldalú kapcsolatok kialakítására a főváros kerületei és a megyék között, elsősorban azzal a szándékkal, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz hazánk különböző területei. Budapest centenáriumi ünnepségsorozatának volt a része 1973- ban az addig spontán kapcsolat elemeinek rögzítése írásban. Az akkori megállapodás magában foglalta a kereskedelmi ellátásban való rőcsapatok csereüdültetését. Kiemelkedő szerep jutott benne a belföldi turizmus fellendítésének. Az 1980-as évtized első felében valamelyest lanyhult az egymás iránti érdeklődés. Ezért is vált szükségessé most az élénkítés mindenekelőtt a mai igényeket figyelembe véve. A törekvés nemes: napi munka közben, folyamatosan ápolni a kapcsolatokat! Az egyezség éppúgy kiterjed a párt-, az állami és a tömegszervezetek, a mozgalmak tevékenységének összehangolására, a rendszeres tapasztalat- és feladatcserére, a gyermekek és a fiatalok táboroztatására, mint a gazdaságon belül a köny- nyű- és gépipari kooperációkra, termékbörzékre, üzemlátogatásokra, szakmai vetélkedőkre. Külön pontban szerepel a Mikroelektronikai Vállalat, a Bubiv és a Duna Cipőgyár Újpesten levő központi vezetése, valamint azok megyénkben található egységei ne k együ ttműköd ése, illetvé annak erősítése. Szélesíteni kívánják a kereskedelemben az árucsere-kapcsolatokat, továbbá az idegenforgalmi szolgáltatásokat. Javasolják ezen túl sport- és kulturális napok rendezését. Az idei tervek között említésre méltó, hogy megyénk úttörőit Újpesten látják vendégül. Megvizsgálják szűkebb hazánkban kisebb üzemek telepítésének lehetőségét. A Heves Megyei Idegenforgalmi Hivatal ősszel kiállítással, filmbemutatókkal és folklórral jelentkezik a fővárosi kerületben. Ugyancsak a nyárt követő évszakban kerül sor Újpesten a Hetes megyei sport- és kulturális napok megrendezésére. A fővárosi vendégek a délelőtt további részében — Békési Józsefnek, az Egri Városi Tanács általános elnökhelyettesének kalauzolásában — megtekintették megyeszékhelyünk belvárosi részét, majd a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán jártak. Délután Felsö- tárkányban meglátogatták a megyei KISZ-bizottság Hámán Kató Politikai Képzési Központját. Az egész napos program Noszvajon fejeződött be. közös tevékenységet, az uttöMegyénk képviseletében Barta Alajos első titkár és Schmidt Rezső megyei tanácselnök írja alá az együttműködési megállapodást (Fotó: Perl Márton) Kádár János interjúja a Time-nak *• ... Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán fogadta Jason McManust, az amerikai Time magazin vezető szerkesztőjét és interjút adott a lap számára. A találkozón jelen volt Barabás János, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese. Elfogadták a magyar kormányjelentést az Emberi Jogi Bizottságban Genfben, az lEmberj Jogi Bizottság — háromhetes tanácskozási programmal ösz- szehívott ülésszakán — július 14—16-án tanulmányozta és beható, elemző vita után elfogadta a magyar kor. mány részletes jelentését a Polgári és Politíikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya rendelkezéseinek végrehajtásáról Magyarországon, az 1980—85-ös időszakban. Most volt a második alkalom, hogy e témában magyar kormánytájékoztatóval foglalkozott a bizottság; 1980-ban fogadta el a megelőző öt évről készült hasonló jelentésünket. A dokumentum alapvető megállapítása, hogy a Magyar Népköztársaságban az emberi jogok érvényesülése és védelme elengedhetetlen feltétele a szocialista társadalmi rendszer fejlődésének. Alkotmányunk — amely alaptörvénye szocialista jogrendszerünknek is — az állampolgári jogok és kötelezettségek széles körét rögzíti. A magyar társadalomban — miként ez most ismét szóba került Genfben — az emberi jogok érvényesülésének mércéje a társadalmi egyenlőség, a közügyekbe való beleszólás és a részvétel azok intézésében, a teljes foglalkoztatottság, az állampolgároknak a munkájuk, társadalmilag hasznos tevékenységük — nem pedig vagyonuk vagy származásuk — szerinti megítélése. Ebben az irányban fejlődik szocialista jogrendszerünk is, maradéktalanul érvényesítve az emberi jogokról szóló nemzetközi szerződések szellemét, tételes rendelkezéseit. Július 18-án nyílik a Szegedi Ipari Vásár A 110 éves múltú Szegedi Ipari Vásár az idén július 18-án, pénteken nyitja kapuit. Látnivalóit, 550 hazai és külföldi cég termékeit 10 napon át tekinthetik meg az érdeklődők — jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Csikós Ferenc, a városi tanács vfo-titkára, a vásár igazgató tanácsának elnöke. Elmondotta, hogy a kiállítók a vásárok hagyományos területén, a Marx téren kaptak helyet, 34 000 négyzetméteres területen. Nemzetközi jelleget kölcsönöz a vásárnak, hogy — jó részt testvérvárosi kapcsolatok révén — a idén minden korábbinál több külföldi, összesen 186 finn, jugoszláv, lengyel, NSZK-be- H, olasz és szovjet vállalat mutatja be termékeit. Hagyomány már Szeged testvér- városának. Odesszának részvétele. Onnan 61 vállalat cikkeit hozták el a vásárra, s ezek a zárás után a délalföldi áruválasztékot bővítik majd. A finn Turku cégei élelmiszer-, műszer- és elektronikai termékekkel szerepeinek, a lengyel Lodz kiállítói elsősorban textil- és ruházati cikkekkel mutatkoznak be. Először vesz részt a szegedi vásáron az olasz- országi Modena megye 8 vállalata, nyomdai gépekkel, gáz- és elektromos tűzhelyekkel, éttermi és presz- szófelszerelésekkel. A legnagyobb számban a jugoszláv kiállítók vesznek részt ezen a ipari seregszemlén, most 105 vajdasági és más területekről érkezett cég mutatja be terméfcújdonsá- gait. Ami a 331 hazai kiállítót illeti, jelentkezésük elfogadásánál az áruk újdonsága, versenyképessége, a műszaki fejlődés szerepeltek legfőbb feltételként. A vásár idején a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Szabadkai Gazdasági Kamara szakmai napokat rendez a határmenti árucsere és a termelési kooperáció előmozdítására. Új vonása a vásárnak, hogy jelentősen kibővítették a „vásárlók utcáját”, amelyen ezúttal csaknem száz vállalat, szövetkezet és kisiparos árusítja is a termékeit. Az Okisz Labor a Magyar Divatintézettel közösen naponta rendez zenés divatbemutatókat. A vásár területén posta- hivatal működik, amely alkalmi bélyegzőt használ. A MÁV 50 százalékos utazási kedvezményt nyújt a július 27-ig nyitva tartó vásár látogatóinak A vásárigazgatóság a belépődíjak negyedrészét felajánlotta a „Rák ellen az emberért, a holnapért’’ alapítvány javára. Koszorúzás Révay Kálmán sírjánál Születésének 75. évfordulóján, szerdán megkoszorúzták Révay Kálmán vezérőrnagy sírját a Farkasréti temetőben. A kegyelet és a megemlékezés virágait a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének képviselői helyezték el az ellenállási mozgalom egyik kiemelkedő vezetőjének nyughelyénél. ★ Révay Kálmán 1911-ben született, Dunaharasztiban. Haladó 'gondolkodású katonatisztként kapcsolódott be az ellenállási mozgalomba, s lett annak egyik katonai vezetője 1944-ben. A felszabadulás után önként jelentkezett az új demokratikus hadseregbe A Honvédelmi Minisztériumban töltött be felelős tisztségeket, majd ő szervezte meg 1947-ben a Kossuth Katonai Akadémiát, amelynek 1949-ig parancsnoka is volt. 1949—50 között a honvéd páncélos csapatok parancsnokaként dolgozott. Révay Kálmán a törvény- sértő koncepciós perek áldozata lett.
