Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-15 / 165. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. július 15., kedd S, MAGYARORSZÁG Fedezzük lel kincseinket! Mit gondolnak, milyen eredményt kapnánk, ha egyszer megkérdeznénk az egrieket, ismerik-e a Bükköt? A gyöngyösiek esetében sem igen változna a végső összegezés, ha 'tőlük a Mátra felől érdeklődnénk. Bővítsük ki a kört. Hányán jutottak el hamarabb a határainkon túlra, ifiielőtt itthon széjjelnéz­tek volna? Ne kutassunk most az okok után. Induljunk el egy kis szomszédo­lásra. A Hegyközben nézzünk szét. Ebben a teremben • legújabb gyártmányok láthatók IM „ennyi" az államhatár Szelíd magasságok Ha azt mondom, Sárospa­tak, akikor még szinte min­denki bólint. Igen, igen, is­merős, ha nem is járt ott. de éppen eleget hallott, tud róla. De ha azt mondom. Füzér, Regéc, Boldogkő, va­lószínűleg csak kérdő tekin­tetekkel néznek rám. Pe­dig autóval alig kétórányi az út odáig. A Hegyköz. Nagyon sokat hallottam róla, de valahogy sohasem sikerült a tervem megvalósítani: hol aludjam, ha rám szakad az este. Az­tán . . . Hollóháza. Van ott a SZOT-nak egy kis üdülője a hajdan volt vadászkastély­ban. A helyszínen az is ki­derült, hogy ez a romantikus pihenőhely, jó néhány kilo­méterre esik a porcelángyá­ráról híres-neves település­től. Ma úgy hívják: László- tanya. Az épület környezete csodálatos. Az üdülő dolgo­zói még csodálatosabbak. Ne­kik köszönhetően a pihen­ni vágyó valósággal otthon érezheti magát. Még egy fur­csa apróság teszi érdekessé ezt a helyet: a parkban sé­tálva arra kell ügyelni, hogy az ember véletlenül át ne lépjen Szlovákiába. Sátoraljaújhelytől indul­va az út csendes falvakon át kanyarog a nyolcszázas csúcsok által vigyázott völ­gyekben. Felejthetetlenül kedves tájak váltják egy­mást, valamiféle bensőséges örömet hagyva maguk után emlékül. Vártól várig Mint egy felkiáltójel me­red az ég felé a sziklaorom­ról Füzér vára. Hosszú időn át vonja magára az utazó figyelmét, ahogy a kanyarok után elő-elóbukkan. A várhegy lábánál parko­ló kínálja magát az autós turistának. Innen már egy félórai kapaszkodó a .sas­fészekig”. Az út végig me­redek. de a falak tövénél még a korábbinál is liheg- tetőbb. Ráadásul elfogy az erdei ösvény és a sima szik­lába vágott, a sok haszná­lattól már legömbölyödött. alig érzékelhető lépcsők in­tik óvatosságra perceken át a felfelé igyekvőt. Oldalt lenézni nem tanácsos azok­nak, akik nem bírják a ma­gasságot. A fellegvár keskeny ka­puján át jutunk be a falak közé. Két dolog fogja meg az embert. Az egyik: gyü­mölcsfák sorakoznak a bel­ső udvar aránylag tágas te­rületén, A másik: a restau­rálás szándékának habarcs­ba ágyazott nyomait is fel lehet fedezni. A réseken át felhők ma­gasából látszanak az erdők, a szántóföldek, a község há­zai és az utcán járók. Egyre csak azon gondolko­zom, hogyan szállították fel az élelmet annak idején az itt élőknek? Mert csak úgv ..leugrasztani" két deci tej­fölért a szatócshoz a kis szol­gálót — nem igen lehetett. Vagy a lovag hogyan ju­tott fel szíve hölgyéhez a szépet tenni? De — maga az úrhölgy is hogyan „tipe­gett” fel szatt.yáncipellöive! a sziklahajlaton? Nem furcsa? Évszázadokon át éltek itt emberek olyan körülmények között. hogy ma alig tudjuk magunknak elképzelni. Amikor jó „két arasszal” odább. Boldogkő várából néztem le a völgybe. Füzér után már természetesnek ta­láltam az elém táruló ké­pet. Ilyen könnyű megszok­ni a megszokhatatlannak lát­szó t? Szálló lett Már ismerősként fogadott Boldogkő vára. Az elmúlt évtizedekben többször meg- lihegősödtem a meredélyén. De most sem tudtam közöm­bös maradni, megszokni ezt a szabálytalan alakú épít­ményt. amelynek vaskos fa­laiból évszázadok emlékei sugároznak a mai kíváncsis­kodóra. Itt van a ciszterna, ott a tömlöc, emitt a puskaport őrlő malom. A párkány kö­rüli lyukak azt jelzik, hogy annak idején ezen a sza- kállszárítón vigyázták a muskétás hajdúk a tizedes parancsnoklása alatt a tájat, a lengyel földre vezető ke- reskedőutat. A valamikori palota mint­ha minden történelmi for­dulót átvészelt volna. Falai között, termeiben ma is test­vér emberek tanyáznak, tel­nek el étellel, itallal, huny­ják le álomra a szemüket. Turistaszálló lett a várból. A gondnoknő csak azért pa­naszkodik, hogy az áfész nem itt, hanem a községben akar büfét nyitni. Ugyan. szól­nánk már az érdekükben az itt megszálló modern ván­doroknak. Elmenöben még visszané­zek a büszke falakra, ame­lyek létezéséről III. Endre 1295-ben kiállított oklevele tesz már említést Castrum Boldua néven. Mennyi idő telt el azóta? Mennyi látnivaló Mosolyogva felsóhajtok, ha csak „leltározni” van ked­vem ennek a vidéknek az érdekességeit. Hollóháza. Az évszázados kőedénygyár hányszor kelt új életre? Mostanában por­celánjai hívják fel maguk­ra a figyelmet. Köztük is azok a tálak, égetett képek, amelyek Szász Endre név­aláírását hordozzák. Széphalom: Kazinczy ne­vével ékes, míg Monok Kos­suth szülőhelye. Regéc erő­dítménye a Rákócziak köz­pontja volt, ott nevelkedett hős lelkű anyja védőszárnyai alatt ötéves koráig a magya­rok későbbi vitézlő fejedel­me. Gönc, megyeszékhely is volt egykoron. Prédikátora. Károli Gáspár itt fordította le magyarra a bibliát, ame­lyet a közeli Vizsolyban nyomtatott ki nyolcszáz pél­dányban Mantskovit Bálint vándorló mester. A kézira­tot és a levonatokat a két helység között nem kisebb személyiség hozta-vitte. mint a később nagy hírűvé vált zsoltáros költő. Szenei Mol­nár Albert. Abaújszántó. Itt volt is­kolamester az 1560-as évek­ben az az Ilosvai Selymes Péter, akinek Toldija nyo­mán született meg Arany János remekműve. Ebben a kis városban sokszor meg­fordult Balassi Bálint is. A néphagyomány szerint Árpád fejedelem, amikor er­re járt, így szólott vala: „Ma ád az Úr e tájon sze­rencsét Ondnak." Mád, Tállya, Szerencs, Ond — ma' községek. A természet kincsei A búvá kis völgyekben apró kis falvak végtelen nyugalma varja az oda be­tévedőket. Ezek a kis tele­pülések mintha megőrizték volna a családi békesség örö­meit, az őket körülölelő er­dők végtelen nyugalmát. A statisztikai adatok azt is mutatják, hogy ezen a tá­jon található a legtöbb vár- maradvány, erődített hely és várkastély. Településeinek egy része még az Árpád­korból való. Szinte minden talpalatnyi helyéhez jelen­tős történelmi események fűződnek. Aranybánya és hirés-neves fürdőhely, szőlőskertek és világhírű borok ívelnek át jelképként is a múltból a mába. Jelenünkben pedig jelentős iparj és mezőgazda­sági üzemek, vállalatok mi­nősítik a táj lakóinak szor­galmát, tehetségét és — nem mellékesen — vendégszere­tetét. Legyenek rá kíváncsiak. G. Molnár Ferenc Buda visszavívása 1686-ban Kiállítás a Budapest Történeti Múzeumban H eti umor ét elején —■ Milyen jó arcszined van! Ilyen jó volt a koszt az üdülőben? — Nem, csak mindennap fel kellett fújnom a gumi­matracot. * — Most pedig leugrik a hídról a folyóba! — mond­ja a rendező á színésznek, aki főszerepet játszik a film­ben. — De nem tudok úszni! — Nem baj! Ez már az utolsó jelenet! ★ — Színesen eladnék egy bundát. — És van rá vevőd? — Van. — Akkor add el. — De honnan vegyem a bundát? * Jaroslav úr kiküldetésből visszatérve a hálószobában egy idegen férfit talál a szekrényben. A férfi felta­lálja .magát: — Remek . . . Sikerült meg­találnia ... ! Most pedig én leszek a hunyó . .. Buda visszafoglalása, mondhatjuk, Bécs ostromával kezdődött. A Habsburg-biro- dalom és a keresztény Nyu­gat 1541 óta tűrte, hogy Ma­gyarország büszke fővárosá­nak tornyain lófarkas lobogó lengjen. Hisz ez végül is jórészt a magyarok baja volt. De amikor 1683-ban Kara Musztafa seregei kis híján megvalósították a tö" rök politika nagy célját, és majdhogynem elfoglalták Bécset, akkor igen hamar létrejött a Szen-t Liga. a tö­rök birodalom végvidékét jelentő országunk felszaba­dítására. És. tegyük hozzá. mindez azután történt, hogy a magyarok jelentős része a török uralmat a kisebbik rossznak kezdte tartani. Budavár visszavivásának előzményei közé tartozik a Thököly-felkelés is: az ost­romban jelentős szerepet játszó Petneházy Dávid például a Habsburg-ellenes mozgalom főtitsztje volt, s akkor állt Lipót császár mel­lé, amikor a török politika cserbenhagyta Thökölyt. Buda visszavívása termé­szetesen jeles napja törté­nelmünknek, de ugyanakkor fölöttébb összetett esemény. Egyrészt azért. mert. hogy úgy mondjam, nem nekünk foglalták vissza Budát, és nem is miattunk: a magya­rokat épp hogy csak odaen­gedték meghalni a Liga Lotiharingiai Károly és Bá- deni Lajos vezette seregei mellé. Benczúr Gyula híres képén az akkori hadvezérek és főtisztek m'indenike meg­található, azok is, akik ké­sőbb Rákóczi hívei lettek (Bottyán János), és az is. aki főként a későbbi harcok­ban tűnt ki (Sávolyai Jenő). Két olyan katona, aki 1703 után könnyen szembekerül­hetett volna egymással, ha a híres Prinz Eugent nem a franciák frontjára küldi a parancs; ő ugyanis mint a magyarországi harcok szak­értője, először Rákóczi el­len kívánt indulni ... A Budát ostromlók közül so­kan alig két évtized múl­tán, egymás ellen fordították a fegyvert. Másrészt, ne fe­lejtsük el, hogy Buda visz- sza vívása egyben a város pusztulását js jelentette. Számos, a török uralom ide­jén elhanyagolt, de azért meglevő középkori műem­lékünk ekkor semmisült meg. A Benczúr képén szin­tén látható költő-katona, Koháry István írta annak idején egy levelében, hogy „azföilső város, azon szerint Mátyás király vára is éppen mint elromlott és össze­égett”. A sereg német, olasz, spanyol tagjait ez nem na­gyon érdekelte, inkább a szabad rablásból adódó elő­nyökkel, a polgári lakosság irtásával és fogságba hurco- lásával törődtek. Mai történelemszem'éle­tünk bonyolultabban látja a dolgokat, mint az 1936-os, amelyet Ohmann Béla szár­nyas-keresztes angyala tük­röz; a Bécsi kapu mellett Buda visszavivói hősök vol­tak, de nem angyalok. Vi­szont a történelmi kérdé­sek kibogozása nem az év­fordulókra emlékező kiállí­tások feladata. Épp ezért a negyven köz- és magángyűjtemény anya­gából válogató Bánikutj Im­re és számos társa igen he­lyesen tette, hogy a törté­nelmi esemény bemutatása köré egy nagy ívű művelő­déstörténeti körképet épí­tett fel. Amit a Budavári Palota déli szárnyában lá­tunk, annak a „Magyaror­szág a XVII—XVIII. század­ban” címet is adhatnánk. Festmények és metszetek, céhládák és pecsétek, tér­képek és emlékérmek tükrö­zik a barokk világ szemlé­letmódját, meg — több-ke­vesebb pontossággá,! — a város és a vár történetét. És természetesen látha­tunk fegyvereket is. magya­rokat. törököket egyaránt, még sisakká alakított főpapi kalapot is. Elgondolkodtató, mennyi leleményt, szerkesz­tő és díszítő fantáziát fek­tettek készítőik egy-egy markolatvédő kidolgozásá­ba vagy egy pisztoly nyelé­nek gyöngyház-ornamenti­kájába. A formatervezett ra­kéták korában, szinte jól- csak elandalodni a régi szép időkön, amikor még kézmű­ves eszközökkel gyilkolta egymást az emberiség. Székely András Szulejmán nagyvezér elhagyja Magyarországot 1686. no­vemberében (korabeli röplap, ismeretlen német mestertől — rézkarc) (Hauer Lajos reprodukciója — KS) Eger Város Tanácsa V.B. Munkaerő-szolgálati Iroda állásajánlatai: EPtlLETKARBANTARTŐ SZÖVETKEZET: Eger, Csákány u. 11. Felvételre keres kőműves és villanyszerelő szakmunkásokat (Füzesabony, Besenyőtelek, Dormánd, Tenk községekből munkásszállítást biztosit). VILATI EGRI GYARA: Eger. Faiskola u. 9. Felvesz (elsőfokú végzettséggel rendelkező szerkesztő- mérnököt; gyártmány technológust; rendszerszervezőt és elemzőt; lakatos és esztergályos szakmunkásokat; gépíró adminisztrátort, valamint festő üzemi betanított csiszolómunkásokat. FELSŐ-MAGYARORSZÁGI VENDÉGLÁTÓ VALLALAT: Eger, Lenin út 55. Felsőtárkányi és egri konyhára felvételre keres szakácsot, valamint konyhalányokat. Központjába elszámoltatót és energetikust. BORSOD MEGYEI TEJIPARI VÁLLALAT: Eger, Sas út 60. Egri üzemébe felvételre keres szakközépiskolai végzett­séggel kereskedelmi előadót; közgazdasági szakközépiskolai végzettséggel elszámoltatót, adatrögzítőt; érettségivel raktárost, laboránst; felvesz továbbá üzemi segédmunkást, termékleszedőt, raktári rakodót és géplakatost. Jelentkezés: Eger, Sas út 60. sz. alatt. EGER VAROS TANÁCSA V.B. Műszaki Osztálya pályázatot hirdet MÉLYÉPÍTÉSI FŐELŐADÓI munkakör betöltésére. A pályázat feltétele: — felsőfokú szakirányú végzettség, — legalább 3 éves szakmai gyakorlat, — erkölcsi feddhetetlenség. Fizetés a 11 1983. (XII. 17.) ABMH. sz. rendelet előírásai szerint. A pályázatokat Eger Város Tanácsa V.B, Műszaki Osztályára kérjük benyújtani. Jelentkezési határidő: 1986. augusztus 15.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom