Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-13 / 138. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1986. június 13., péntek Egy cím, s ami mögötte van Vezető pedagógusok megyénkben Sokszor írtak és ez­után is bőven vetnek pa­pírra az iskola válságá­ról szóló elemzéseket. Va­lóban: ez az intézmény nincs, s még nagyon so­káig nem is lesz nyugvó­ponton. Szinte egyetlen más szervezet sem tük­rözi jobban kicsiben a társadalom ellentmondá­sait, mint ez. Hiszen itt voltaképpen sűrítetten kell átadni a környező világ lényegét, s ebben az esszenciában bizony az is benne van, ami éllent- mondás, gond és nyűg. Alakuló, fejlődő életünk visszásságai és szépségei kiélezetten bukkannak fel a katedra körül. Az egyenlősdi, a bizonyta­lan értékítélet, a bátortalan tejlesítménymegítélés bi­zony még megszokott jelen­sége mindennapjainknak. A kibékítő középszer, az egy­formaság felé mutatnak sok­szor a folyamatok. Még azok is, akik elvben elfogadják a végzett munka szerinti meg­becsülést, olykor másként vélekednek, ha történetesen őket éri valamilyen vélt mél­tánytalanság. A példamutató munkáért Ezek a tünetek bizony megtalálhatók az iskolákban is. Olykor az érdemjegyek, a diákok megítélése terén sincs minden rendben, de magában a tantestületben, a pedagógusok egymás közöt­ti viszonyában, teljesítmé­nyük mérésében is akad­nak ellentmondások. Míg más értelmiségi pályákon nem kell mozdulni ahhoz, hogy emelkedjen valakinek a presztízse — a mérnök­ből lehet főmérnök, az or­vosból főorvos — addig a kiemelkedő tanári munkát sokáig semmilyen módon nem lehetett fémjelezni. Csu­pán 1984 óta létezik a ve­zető pedagógusi cím, amely a munka fokmérője lehet. Azzal vetettünk számot Lövet Gyulával, a megyei tanács művelődési osztályá­nak vezetőjével, hogy sző­kébb hazánkban hogyan él­tek ezzel az új formával. — Más szakmákban ter­mészetes volt az, ami pe­dagógusok körében még új­donságnak számít — kezdi az összegzést. — Nem a cím. a dicsőség miatt örülnek a nevelők ennek az új lehe­tőségnek — bár ez is szá­mít —, hanem azért mert azok, akik az átlagnál többet végeznek ezentúl anyagi és erkölcsi elismerés­ben részesülhetnek. Azelőtt az előbbrejutás csak úgy volt elképzelhető, ha valaki szakfelügyelői vagy igazga­tói helyre pályázott, elsza­kadt addigi munkakörétől. Talán mondanom sem kell, hogy ilyen ellentmondások­kal járt ez, nem biztos, hogy megfelelt az új területen, meg aztán sokat veszített a tantestület is. — Azért azelőtt is létez­tek bizonyos elismerések, így például a kitüntetések. Mennyiben más ez a cím? Vigyázva az értékére — Valóban nem ez az egyetlen esély. Újdonsága­ként azt emelném ki, hogy nem „föntről” döntenek, ha­nem az iskolavezetés ítéli meg, hogy kit tisztel meg ezzel a címmel. Az igazgató és helyettesei, a párttitkár, a szakszervezeti bizalmi és a tanári KISZ-alapszervezet titkára határoz a kérdésben. Ebben már az érvényesül, ami az oktatáspolitika táv­lati célja: az intézmények önállósága. — Mi alapján kaphatja a pedagógus ezt az előlépte­tést? — Azok kerülhetnek eb­be a kategóriába, akik leg­alább tíz éve dolgoznak pe­dagógusként, példamutatóan tevékenykednek, s megfelel­nek a rendeletben előírt fel­tételeknek. Ez utóbbiak nem túl lényegesek. Leginkább arra kellett vigyáznunk, hogy ne veszítse el értékét ez az új besorolás, nehogy nyak­ló nélkül osztogassák. En­nek fennállt a veszélye, mi­vel a tantestületek számára esetleg bérkérdésekben kapó­ra jön, ha sok vezető peda­gógus van soraiban. — Megmagyarázná, hogy miért? — Ha valakit előbbre so­rolnak, magasabb lesz a „tói­(DtOot Jent1) ig” kategóriája, s ezért ele­ve alacsonyabb a fizetése. Így az iskola bérellátási szintje rosszabb, ami indo­kul szolgálhat a magasabb fejlesztési összeg kiharcolá­sára. — Mégis, milyen mérték­ben terjedt el nálunk ennek az újdonságnak a felhasz­nálása? — Megyénkben inkább ke­vesebbszer éltek vele, mint jogos lenne. Adataim sze­rint 1985 végéig negyvenné­gyen kapták meg a címet. De a kezdet kezdetén va­gyunk. A városi művelődé­si osztályok vezetőit meg­kértük, hogy jobban szor­galmazzák a kinevezéseket. Az eredmények hatóköre — Szűkebb hazánkban mi jár ezzel az előrelépéssel? — Felhívtuk a figyelmet rá, hogy lehetőleg a mini­mális 200 forint béremelést adják meg az erkölcsi elis­merés mellett. Többnyire az 1984-es bérrendezés terem­tett lehetőséget a differen­ciálásra. — Milyen segítséget adhat megyénk oktatáspolitikájá­nak a vezető pedagógusok köre? — Nyilvánvalóan ösztönöz­ni szeretnénk őket, hogy tovább folytassák áldozatos tevékenységüket. Jó volna, ha közzétennék nyomtatás­ban is tapasztalataikat, a pedagógiai intézeten keresz­tül eljuttathatnák gondola­taikat szélesebb kör számá­ra. Bemutatótanításaik is például szolgálhatnának. Az lenne a kívánatos, ha ható­körük túlterjedne szűkebb környezetükön a többi is­kolára, esetleg a környék községeire. Gábor László Magyar festőként Bécsben Az Ausztriában élő, mun­kálkodó Borsodi Ferenc hatvani kiállítása igen vál­tozatos témavilággal fogad­ja a látogatót. Ehhez igazo­dik a megjelenítés módjá­nak. a kifejezés eszköztárá­nak a sokfélesége is. A Vá­rakozó, az öregasszony rea­lisztikus, monökróm je­gyekkel idézi meg a múltba süllyedt paraszti társadalom kemény sorsát, a monu­mentálisabb Történelem tr’p- tichonként 1514 tragéd:áját hozza közel a ma emberé­hez, már színesebben, ma­gas feszültséget sugárzón, ám mindhárom tablóján csu­pán néhány alakiba sűrítve a súlyos tragédiát* Vagy ott a földszinti aktsorozat, amely a vonallal, a színnel való játék bravó rkászségét igazolja az ötvenhez köze­ledő művész esetében, aki negyedszázados munkássá­gáról először vall szülőha­zájában. Hogy milyen Auszt­riában, még közelebbről Bécsben magyar festőnek tenni? Eljut odáig, hogy fél kontinensein idézzék, is­merjék művészetét? Barcsaytól Baumerig — Semmivel sem köny- nyebb. mint bárhol a vi­lágon, ha az ember elhiva­tottságot érez a műfaj iránt, s tud tűrni. Mindennel meg kell küzdenie. A képzés, a kibontakozás útvesztőivel éppen úgy, mint később az élismertetésért, ami már eg­zisztenciális biztonságot, sza­badabb alkotó lehetőséget teremt az embernek — hall­juk a tárlatnyitást követő szavakat. — Nekem két nlagy szerencsém volt, amíg eljuthattam a nyugat-euró­pai kiállítótermekbe. Vá­sárhelyen, ahol születtem, kisdiákként és Galyasi Mik­lós múzeumigazgató gyámo- lítását élvezve, olyan mes­terek közelsége csiholta ben­nem a szikrát, mint a gya­korta ott vendégeskedő Bar- csay Jenő, Medgyessy Fe­renc. Bécsben, a Képzőmű­vészeti Akadémia mesteris­koláján Eduard Baumer pro­fesszor óriási kultúrája, franciás könnyedsége ol­tott belém másféle hatású szérumot. És lehet, hogy meglepő, de például a diplo­mamunkámként elkönyvel­hető történelmi triptichon ötlete is tőle származik! Ta­nítványaiban élt ez az em­Borsodi Ferenc: Kodály bér. Mindent tudott róluk és sorsukról, hazájukról. Így mindig képes volt moz­gatni bennük, így bennem is olyan rugókat, amelyek előre lendítették. Tisztelet a szülőföldnek A festő Borsodi Ferenc élete ingázás országhatáro­kon át, mert ahogyan mond­ja: szüksége van a friss ha­tásokra, az újszerű jelen­ségekre. amelyek hol Párizs­ban, Stockholmban, hol Amszterdamban vagy' Ham­burgban érik. Az érzelmi szálak viszont eltéphetetle- niül szülőföldjéhez fűzik. Az ott élő, egykori iskalatár- sákhoz, barátokhoz, legerő­sebben persze immár nyolc­vanon felül járó szüleihez. A most országszerte lebonyo­lított kiállítás-sorozat is ne­kik szólt! Vásárhely, Sze­ged, Miskolc, Debrecen, Hat­van múzeumai, galériái a bizonyossággal igyekeztek megajándékozni őket. És niegyed század termése érett művészeként mutatja fel óit, s olyasféle örömet lop az anyai, apai. baráti szívekbe, ami reá is visszasugároz. ■Borsodi egyébként családos ember. Két fia közül a na­gyobb a főiskola felé ka­csint, s édesapja nyomába szeretne lépni. Nem óvja ettől, de nem is lovalja kü­lönösebben. Ő maga sem szerette volna, ha kívülről avatkoznak pályaválasztásá­ba. Borsodi-galéria / ' Festőnk bécsi műterme a Naschmarktra néz, annak pezsgő, eleven piaci sürgé­sét látja napról napra. Ami megragadó, s szerinte a mozgás, a tennivágyás kény­szerét erősíti fel az ember­ben, a művészben. — Munkáim zömmel még­sem ott születnek, hanem Bécstől százhúsz kilométerre. Wolfsbachban, ahol megvet­tem a kis parasztfalu ven­dégfogadóját, s idővel a ma- gam képére formáltam. Hat­száz négyzetmétert kitevő szobái pedig ma már nem csaik otthont, alkotási lehető­séget nyújtanak, hanem ál­landó kiállítást is rendeztem .bennük, s azt bárki megnéz­heti. Mondanom sem kell, ele­inte afféle kasza-kapa kerü­lőt, idegenkedve, gyanakvás­sal fogadott Wolfsbach! De, amikor látták az emberek, hogy magam is keményen a renováláson dolgozom, majd eléjük tártam festészetem summáját, teljesen megvál­toztak. Most bárhol a világ­iban ' kiállításom nyílik, s látnák a televízióban, leg­közelebb már kaját diadaluk­ként ünnepük az eseményt. Üj optikával Ha Itthon jár. nem mu­lasztja el a legfontosabb ki­állításokat. Különösen azok érdeklik, akikkel egykorú, vagy akik ifjúi éveiben köz­vetlen hatással voltak rá. — .Ma már nem a régi optikával látom őket, első­sorban az alföldiekre gon­dolván, s ebből fakad az a meglátásom, hegy némelyik nagy ígéret megrekedt indu­lása szintjén. Vallom, hogy a művésznek, ha korát és a környező világot akarja tükrözni alkotásaiban, lé­pést kell tartania a bennük végbemenő változásokkal. Ellenkező esetben a folyto­nos önismétlés elviselhetet­len monotóniához vezet bár­ki munkásságában. És az ilyenektől elfordulnak azok is, akik korábban ünnepel­ték őket. Persze nem fel­tétlen formai átöltözködásek- re apellálok, sokkal inkább a művész és a világ egymás­hoz való viszonyából ere­dő konfliktusok megfogal­mazására, értelmezésére, amelyen tetten érhető a múló idő és benne az em­ber. M. Gy 40 ÉVE TÖRTÉNT Károlyi Mihály látogatása Heves megyében 194-6-ban ii í. Károlyi Mihály és felesége 1946. május 8-án negyed- százados emigráció után visszatért Magyarországra. Érkezésének híre különösen a Szociáldemokrata Párt megyei lapjában nagy vissz- hai^got váltott ki. Az új­ság május 5-i számában hírt adott arról, hogy Károlyi Mihály és felesége május 8- án érkezik Budapestre és 9- én pedig a Nemzetgyűlés­ben fogadják őket. A Káro­lyi Mihály fogadtatása cí­mű híranyag több puszta információnál. Benne a kö­vetkezőket olvashatjuk: , Az új Magyarország — amely­nek területén nincsenek töb­bé nagybirtokok — szere­tettel várja a földosztó Ká­rolyit. A harmadik magyar köztársaság népe történe­tének nagy alakjai közé számítja az októberi köztár­saság makulátlan tiszta, meg nem alkuvó harcos elnökét. A magyar nép tudja, hogy mivel tartozik annak a fér­finek és feleségének, akik az ő szabadságukért .küz­döttek és akiket az ő ellen­ségei hajszoltak, rágalmaz­tak, üldöztek negyedszáza­don át. A Szociáldemokrata Párt .több mint három évtizede hűséges fegyvertársát. Ká­rolyi Mihályt külön öröm­mel és büszkeséggel várja és köszönti a nagy férfit, élet- és küzdőtársával, feleségével együtt. Nagy történelmi igaz­ságtalanság fejeződik be azon a napon, amikor Ká­rolyi visszatér hazájába, amelynek szabadságáért mindenét feláldozta.” Károlyi Mihály és felesé­ge Budapestre érkezéséről, a fogadtatásról a lap május -1.2-i számában adott tudósí­tást.57 Az újság e száma kö­zölte szerkesztőjének, Ló- ránd Imrének58 vezércikkét Károlyi Mihályiról, amely­ben méltatta a volt elnök .történelmi jelentőségét, s utalt Heves megyei kapcso­latára is. ,^Heves megye né­pe büszke rá, hogy Károlyi Mihály itt Kápolnán kezd­te el a legnagyobb történel­mi cselekedetet, a föld­osztást saját földjén.” Károlyi Mihály néhány héttel hazajövetele után vi­dékre is ellátogatott. Ez a tény a hevesiekben is re­ményt ébresztett a volt el­nök megyei látogatására. Er­ről az Igazság május 19-i számában közölt híranyag­ban olvashatunk először: „.. .a közeljövőben el fog látogatni (tudniillik Káro­lyi Mihály) abba a megyébe, áho.l elkezdte a legnagyobb és legigazibb tettét, a földosztást.”61 Minden bi­zonnyal a várható látogatás­sal kapcsolatos, hogy Ko- lacskovszky Lajos, a megye tudós történetírója a Szo­ciáldemokrata Párt május 14-i pártnapján nagy sikerű előadást tartott Károlyiról. A vármegyei törvényható­sági bizottság május 15-i ülésén Gazdag Ervin, a Ma­gyar Kommunista Párt kép­viseletében a tagok „osz- .tatlan éljenzése mellett em­lékezett meg Károlyi Mi- hályról és javaslatot tett, hogy a kápolnai földosztót a törvényhatóság táviratilag üdvözölje.” Indítványét egy­hangúlag elfogadták. A Szociáldemokrata Párt egri szervezete május 16-án rendkívüli Károlyi emlék- pártnapot tartott, ahonnan a következő szövegű távira­tot küldték Károlyi Mihály­nak: „Az SZDP Egri szer­vezete rendkívüli Károlyi emlékpártnapja alkalmából szeretettel köszönti várme­gyénk első nagy földosztó­ját.” Károlyi válaszként kül­dött köszönőlevele így hang­zik: „Szívből köszönöm He­ves megye Szociáldemokra­ta Pártjánlak, hogy meleg fogadtatásban részesített. .Nagy elégtétel számomra, bogy a dolgozók nem felej­tettek el és hűek marad­tak a progresszív eszmék­hez.” A felsorakoztatott ■ adatok­ból kitűnik, hogy Károlyi személye körül a legnagyobb propagandát a pártok kö­zül a Szociáldemokrata Párt fejtette ki Heves megyé­ben is. Ennék oka — mint arra Hajdú Tibor helyesen rámutatott — az volt: ,;mert ez a párt állt leg­inkább a történelmi 1918— 19-es kontinuitás alapján, nem mindig előnyére...” A várva várt látogatásra június 13-án és 14-én ke­rült sor. Károlyi felesége kí­séretében érkezett népes küldöttséggel. A pártok kö­zül a legtöbben az SZDP vezetői közül kísérték el. Vele jött Szeder Ferenc. Mónus Illésné, Faragó Lász­ló, Szamay és Büch.ler. ■ Az MKP részéről Rosta László és Kállai Gyula volt a kül­döttségben. A Kisgazda Párt ibalszámyának tagjai kö­zül eljött Katona Jenő, Oltványi Imre és Guláosy György. A küldöttségben a Nemzeti Parasztpárt is kép­viseltette magát. A Károlyi házaspár kíséretében ott volt baráti körének több .tagja. Így Hatvány Lajos- né, Bölöni György és Ha­vas Endre, Károlyi titkára is. (Folytatjuk) Szecskó Károly A Heves Megyei Kórház és Rendelőintézet orvosi könyvtára negyedszázados múltra tekint vissza. Az egészségügyben dol­gozók munkáját segíti az itt található csaknem 20 ezer kö­tetnyi dokumentumanyag s a hozzávetőlegesen 200 hazai és külföldi szakfolyóirat. Képünkön' Korsós Lászlóné könyvtár- vezető ' Budai Évának nyújt segítséget a folyóiratokkal (Fotó: Szabó Sándor) Könyvek a gyógyítás szolgálatában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom