Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-12 / 137. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. június 12., csütörtök 3 Befejeződött a budapesti tanácskozás (Folytatás a 2. oldalról) csökkentését Európában fokozatosan. egyeztetett időpontokban, a katonai egyensúly mind alacsonyabb szintjén javasolják végrehajtani, anélkül, hogy bármely fél biztonságát megsértenék. A csökkentésre kerülő csapatokkal együtt leszerelnék azok fegyverzeteit és felszerelését, beleértve a nukleáris eszközöket. Első lépésként egyszeri kölcsönös csökkentést javasolnak oly módon, hogy egy-két év alatt a szemben álló katonai-politikai szövetséghez tartozó államok csapatainak létszáma mindkét részről 100—150 ezer fővel csökkenjen. Nagy jelentőségű ezen belül a harcászati csapásmérő légierő csökkentése. ^Rögtön ezután a Varsói Szerződés tagállamai — az Észak-Atlanti Szövetség országainak hasonló készsége esetén — készek további jelentős csökkentésre, amelyek eredményeként a 90-es évek elejére mindkét szövetség szárazföldi csapatai és harcászati csapásmérő lágiereje a jelenlegi szinthez képest körülbelül 25 százalékkal csökkenne. Egy ilyen csökkentés mindkét oldalon több mint félmillió főt érintene. A két szövetség fegyveres erőinek és fegyverzetének jelentős mértékű csökkentése lehetővé tenné az összes többi európai állam bekapcsolódását is e folyamatba. A csökkentendő fegyverzetet és felszerelést az egyeztetett eljárások szerint kell megsemmisíteni vagy nemzeti területeken tárolni. Az atomtölteket meg kell semmisíteni. A haditechnikai eszközök bizonyos fajtáit — megállapodás szerint — békés célokra lehetne felhasználni. A fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet megfelelő csökkentésének eredményeként felszabaduló eszközöket nem szabadna új fegyverfajták létrehozására vagy más katonai célokra fordítani; ezeknek a gazdasági és a társadalmi fejlődést kellene szolgálniuk. A fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről szóló megállapodást aláíró államok kötelezettséget vállalnának, hogy a csökkentés övezetének határain kívül nem növelik szárazföldi-erőiket és harcászati csapásmérő légierejüket. o A Varsói Szerződés tagállamai a fegyveres erők ás a hagyományos fegyverzet csökkentésének olyan rendjét javasolják kidolgozni, amelynek során csökkenne a váratlan támadás veszélye, és amely hozzájárulna az európai katonai-hadászati stabilitás megszilárdításához. Ennek érdekében azt javasolják, hogy már a folyamat kezdetekor állapodjanak meg a két európai katonai-politikai szövetség harcászati csapásmérő légierejének jelentős csökkentéséről. valamint a kát szövetség érintkezési vonala mentén lévő csapataik összpontosításának mérsékléséről. * Megállapodás szükséges a nagy hadgyakorlatok számának és méreteinek korlátozásáról, részletesebb információk kicseréléséről, a hadgyakorlatok idejére más térségekből Európába átcsoportosított erők és eszközök mennyiségéről, valamint egyéb, kölcsönös bizalomerősítő intézkedésekről. Elősegítené a bizalom erősítését és az európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséhez kedvezőbb feltételek megteremtését olyan intézkedések végrehajtása, mint az atom- ás vegyifegyver-mentes övezetek létrehozása a földrészen, a két katonai szövetség katonai tevékenységének fokozatos mérséklése, s a tagállamaik közötti együttműködés kialakítása a fegyverzetkorlátozás és leszerelés kérdéseiben. e A fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentése megbízható és hatékony ellenőrzés mellett valósulna meg. nemzeti technikai eszközök és nemzetközi eljárások alkalmazásával, beleértve a helyszíni ellenőrzést is. A felek megfelelő formákat alkalmaznának a kölcsönös bizalom erősítését szolgáló, a megállapodásokkal összhangban megvalósuló intézkedések ellenőrzésére. Az ellenőrzésre nemzetközi konzultatív bizottságot hoznak létre a NATO és a Varsói Szerződés, valamint az érdekelt más. semleges és el nem kötelezett, európai államok képviselőinek részvételével. A nagy vasúti csomópontokon, repülőtereken és kikötőkben a nemzetközi konzultatív bizottság képviselőinek részvételével ellenőrző pontokat létesítenének. o Az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentésével kapcsolatos jelen javaslatok konkrét vita tárgyát képezhetnék az európai bizalomerősítő, biztonsági és leszerelési konferencia második szakaszában. Ugyanakkor — abból kiindulva, hogy halaszthatatlanul intézkedéseket kell j hozni az európai katonai szembenállás szintjének csökkentésére — a Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik: ezeknek a javaslatoknak a megvizsgálását haladéktalanul meg lehetne kezdeni. Ebből a célból lehetségesnek tartják egy külön fórum összehívását az európai államok, az Egyesült Államok és Kanada részvételével. Készek arra is, hogy további európai államok bevonásával — a tárgyalási felhatalmazás megfelelő megváltoztatásával — kibővítsék a bécsi közép-európai kölcsönös haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások kereteit. Síkraszállnak a stockholmi konferencia első szakaszának sikeres befejezéséért. o El kell oszlatni az évek során felhalmozódott kölcsönös gyanakvást és bizalmatlanságot, behatóan meg kell ismerni egymás gondjait e kérdéssel kapcsolatban is. Európa és az egész világ biztonsága érdekében a katonai szövetségek katonai koncepcióinak és doktrínáinak védelmi jellegűek- nek kell lenniük. A Varsói Szerződés tagállamai teljes felelősséggel kijelentik, hogy soha, semmilyen körülmények között, egyetlen európai vagy a világ más térségében lévő állam ellen sem kezdeményeznek harci cselekményeket, ha őket sem éri agresszió. A tagállamok ugyanezen békés szándékoktól vezérelve tették meg javaslatukat a két katonai szövetség egyidejű feloszlatására. Szövetségük védelmi jellegét hangoztatják a NATO tagállamai is. Ezért nem lehet akadálya a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet kölcsönös, jelentős csökkentésének Európában. ★ A Varsói Szerződés tagállamai, amikor ezt a felhívást előterjesztik, semmilyen előzetes feltételt sem támasztanak a benne foglalt javaslatok tárgyilagos megvitatásának megkezdésével szemben. Készek alkotó szellemben megvizsgálni a NATO tagállamai, a semleges és el nem kötelezett, a többi európai állam által előterjesztett más. ezzel kapcsolatos javaslatokat is. Nemzetközi sajtókonferencia A Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületénék budaipesti üléséről nemzetközi sajtókonferenciát tartottak szerdán a Hilton szállóbeli sajtóközpontban. A tájékoztatón a hazai és a külföldi sajtó munkatársainak kérdéseire Vlagyimir Petrovsz- kij szovjet és Ivan Canev bolgár külügyminiszterhelyettes, Barabás János, az MSZMP KB osztályvezetőhelyettese és Nyikolaj Cser- vov vezérezredes, a Szovjetunió fegyveres erői vezérkarának csoportfőnöke válaszolt. A tanácskozáson az európai hagyományos fegyverzet és fegyveres erők csökkentéséről elfogadott félhívás jelentőségét méltatva Vlagyimir Petrovszkij kijelentette: a Politikai Tanácskozó Testület rendkívül fontos programot terjesztett a NATO- tagállamök minden európai országok elé. A felhívás az egyre veszélyesebbé váló, tömegpusztító tulajdonságaikat tekintve ma már a nukleáris fegyverekhez közelítő hagyományos fegyverzet csökkentésére szólít. A javaslatot katonai szempontból elemezve Cser- vov vezérezredes felhívta a figyelmet arra: a csökkentési program messzemenően figyelembe veszi azt a tényt, hogy mind az Egyesült Államok, mind pedig a Szovjetunió képes gyorsan átdobni csapatait az európai kontinensre. A VSZ tagállamai ezért javasolják, hogy a csökkentés hatálya alá eső csapatokat ne csak kivonják, hanem oszlassák is fel, felszerelésüket pedig kölcsönös megállapodás alapján semmisítsék meg. Ivan Ganiev bolgár külügyminiszter-helyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az , új javaslat is szervesen beépül a szocialista országoknak az egyetemes biztonság megteremtését szolgáló programjába. Barabás János, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese egy kérdésre válaszolva arról fejtette ki véleményét, mit várnak a VSZ országai a helsinki záróokmányt aláíró országok bécsi konferenciájától. Hangsúlyozta, hogy szocialista, aktív, kezdeményező tevékenységet kívánnak folytatni a tanácskozáson. A helsinki konferencia óta kiszélesedett az európai államok kapcsolat- rendszere. Ez is azt tükrözi, hogy az európai államok egyre inkább felismerik érdekközösségüket, egymásra utaltságukat. A helsinki folyamat töhát a megtorpanások, némely esetben a visszaesések ellenére is működik, kiállta az idő próbáját. Azt várják — mondotta — hogy sikerül előbbre lépni földrészünk biztonságának megszilárdításában és a gazdasági együttműködés elmélyítésében és az emberi kapcsolatok terén egyaránt. Befejeződött a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülése. A képen: a tanácskozás után a delegációvezetők (balról jobbra) Todor Zsivkov, Nicolae Ceausescu, Gustáv Husák, Mihail Gorbacsov, Kádár János, Wojciech Jaruzelski és Erich Honecker (MTI-fotó, Kovács Attila felv., Népújság-telefotó — KS) Elutaztak a tagállamok delegáciii Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára — aki a Magyar Szocialista Munkáséért Központi Bizottsága meghívására baráti látogatásra érkezett vasárnap hazánkba, majd a szovjet delegáció vezetőjeként részt vett a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé ülésén — szerdán felesége. Raisza Gorbacsova társaságában elutazott Budapestről. Mihail Gorbacsov és a kíséretében lévő személyiségek — közöttük Vagyim Medvegyev, az SZKP Központi Bizottságának titkára — búcsúztatására megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és felesége, Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Radies Katalin, a Központi Bizottság osztályvezetője, valamint Rajnai Sándor, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete. Ott volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Eljött a repülőtérre a budapesti szovjet nagykövetség több diplomatája és az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka is. A Ferihegy I. repülőtér betonjára magyar pajtások szaladtak, s virágcsokrokkal kedveskedtek a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetőjének és feleségének. Ezután a szovjet vendégek és a búcsúztatásukra megjelent magyar közéleti személyiségek szívélyesen elköszöntek egymástól. Kádár Jánós és Mihail Gorbacsov forró öleléssel, kézszorítással búcsúzott el egymástól, majd néhány perc múlva elindult Moszkva felé az IL—62-es repülőgép, fedélzetén Mihail Gorbacsovval és a kíséretében lévő személyiségekkel. A délutáni órákban elutaztak Budapestről a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén részt vett további delegációk is. Elsőként emelkedett a magasba a különgép a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége küldöttségének tagjaival, köztük Andrej Gromikóval, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökével és Nyikolaj Rizskov- val, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, miniszterelnökkel. Elutazott a magyar fővárosból a Bolgár Népköztársaság delegációja — amelyet Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, az Államtanács elnöke vezetett —, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttsége — amelynek vezetője Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök volt —, a Lengyel Népköz- társaság küldöttsége — vezetője Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke volt —, a Német Demokratikus Köztársaság delegációja — Erich Honecker- rel, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkárával, az Államtanács elnökével az élén — és a Román Szocialista Köztársaság küldöttsége, amelyet Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, köztársasági elnök vezetett. Ugyancsak szerdán délután utazott el Budapestről Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka. A küldöttségek búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kádár János, az MSZMP főtitkára, L osonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, Sarlós István, a Politikai Bizottság tagjai; Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Várkonyi Péter külügyminiszter és Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter, a Központi Bizottság tagjai. ★ Szerdán este visszatért Moszkvába Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására baráti látogatást tett Magyarországon, majd a szovjet küldöttséget vezette a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének budapesti ülésén. A szovjet küldöttség tagjai voltak: Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Eduard Sevard- nadze, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter és Szer- gej Szokolov, a Szovjetunió marsallja, az SZKP KB PB póttagja, honvédelmi miniszter. Egymás között Hogyan lehetne hatékonyabb a saját munkánk? Miként végezhetnénk jobban; közös dolgunk? Hogyan biztosíthatnánk a nyugodt, békés jövőt? Ilyen, és ezekhez hasonló kérdésiek foglalkoztatják mostanában az embert. S ezek voltak azok a kérdések is, amelyek a legfelsőbb szintű szovjet— magyar megbeszélések középpontjában álltak. Akik nyomon követték Mihail Gorba- csovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárának látogatását, észlelhették, hogy milyen szívélyes légkörben zajlottak a tárgyalások, az azokat kiegészítő programok. Sokan személyesen is tapasztalhatták ezt Budapesten a Csepeli Szerszámgépgyárban, csakúgy mint a Hősök terén vagy a belvárosban. A látogatás lehetőséget adott arra, hogy számot adjunk hazánk eredményeiről, gondjairól, hogy megismerjük a Szovjetunió sikereit, problémáit, hogy áttekintsük az MSZMP és az SZKP kongresz- szusa óta végzett munkát, a kétoldalú kapcsolatainkat és továbbfejlesztésük lehetőségeit. Mihail Gorbacsov és Kádár János megállapította, hogy egységünk szilárd és megbonthatatlan, közös elvekre épül, alapvető érdekeink és távlati céljaink egybeesnek. A csepeli gyárban elmondott beszédükből kitűnt, hogy a szovjet és a magyar emberek előtt hasonló feladatok állnak. A szocializmus lehetőségéit kell jobban kihasználni ahhoz, hogy minldennapi életünk jobb legyen, hogy társadalmi rendszerünk tekintélyét, vonzerejét növeljük. Olyan korban élünk, amikor az alkotó útkeresés elengedhetetlen. Csak így válthatjuk valóra saját és közös céljainkat. A megbeszéléseken természetesen szó volt a nemzetközi helyzetről is. Kádár János pártunk és népünk nevében támogatásáról biztosította az SZKP XXVIII. kongresszusán elfogadott szovjet külpolitikai irányvonalat, azt a kezdeményező konstruktív magatartást, amellyel a Szovjetunió a világ égető problémáihoz, azok megoldásához viszonyul. Mihail Gorbacsov is elismerően szólt Magyarország aktív nemzetközi tevékenységéről. összefoglalva a magyar—szovjet megbeszélésekről elmondhatjuk, hogy igazolták várakozásainkat. Az első perctől rendkívül meleg, baráti légkörben zajlottak, jól szolgálták a két ország, a két párt, a szocialista közösség, az emberiség érdekeit. Közvetlen emberi módon zajlottak ezek a megbeszélések, úgy, ahogy az igaz barátok közt szokás.
