Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-10 / 135. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. június 10., kedd 3. f Magyaros vendéglátás Nagyon meg kell becsülni manapság a külföldi turistát, vendéget. Végtére is idegenforgalmi bevételeink és nyereségeink jókora hányadát adják annak a pénznek, amelyből az ország gazdálkodhat. E bevételek nélkülözhetetlenek a külkereskedelmi egyensúly megőrzéséhez, a kiutazó turizmus lehetőségeinek fejlesztéséhez. De hát ezt nélkülem is tudja mindenki. És bizonyára azt is, hogy mintegy húsz év alatt az igen-igen szerény magyarországi turizmus hovatovább felnőtté vált, ha ott nem is tart, ahol a nagy idegenforgalmi hagyományokkal rendelkező országok. Ezen idő alatt nyolcszorosára emelkedett a hazánkat hosszabb-rövidebb időre meglátogatók száma. A vendégek ittlétéből tavaly 383 millió rubel és valamivel több mint 285 millió dollár folyt be az államkasszába. Az idegenforgalom szakemberei — év eleji terveik szerint — turistából és pénzből is többet remélnek, mint tavaly. Várakozásukat igazolták is az év első három hónapjának adatai, mind a szocialista, mind pedig a nyugati országokból ugrásszerűen növekedett ugyanis az érdeklődés hazánk iránt. A korábban reálisnak hitt tervek megvalósítását most ennek ellenére veszély fenyegeti. Számos külföldi turistacsoport ugyanis elállt utazási szándékától, vagy éppen azt kérte a magyar partnerektől, hogy később dönthessen róla: akar-e jönni vagy nem. Ezúttal a gyakorlatban is tapasztalhatjuk, hogy az idegenforgalom a külkereskedelemnél is érzékenyebben reagál a politikai változásokra. Eddig sem tankönyvből kiolvasott axióma volt számunkra ez az egyszerű •összefüggés, hiszen a magyar idegenforgalom fejlődése csak részben volt köszönhető hazai erőfeszítéseknek, abban jókora szerep jutott a hatvanas években megkezdődött politikai enyhülésnek és más tényezőknek. Érzékeny szeizmográf tehát az idegenforgalom, amely most számos tényező együttes hatására kedvezőtlen irányba mozdult el. Az okok egyikeként tarthatjuk számon a nemzetközi terrorizmus idegenforgalomra gyakorolt hátráltató hatását. Egy svájci biztosítótársaság szerint tavaly imintegy nyolcszáz merériy- letet jegyeztek fel. s eZek közül minden negyediket amerikai állampolgárok ellen követtek el. Tárgyünk szempontjából ennek azért van jelentősége, mert a jelek szerint elsősorban az amerikai turistacsoportok távolmaradásával kell számolni ezen a nyáron. Hiába van nálunk a nyugati országodhoz képest szilárd közbiztonság, arra aligha számíthatunk, hogy kizárólag magyarországi céllal át- ránduljanak az öreg földrészre az észak-amerikaiak. Vonzó programokat Befolyásolhatja idei idegenforgalmi mérlegünket a dollár viszonylagos gyengülése is a nemzetközi pénzpiacon. A hozzánk hosszú évek óta nagy tömegben érkező nyugatnémet turisták •közüli ugyanis sokan köny- nyen lehet, hogy ezúttal más helyszint választanak majd a nyaralásra. A dolognak az a végtelenül egyszerű magyarázata, hogy' erősödő pénzükkel könnyebben válogathatnak majd a kínálatból. Tegyük hozzá, hogy az idegenforgalom gazdái jó néhány országban máris erőteljes akcióba kezdtek, hogy pótolni tudják az amerikai turisták elmaradásával támadó űrt, s így kétszeresen is számítanak Európa nagy utazóira, a nyugatnémetekre. Bár most, e cikk írásakor nyugalom honol ausztriai határátkelőhelyeinken, a korábbi hetek túloldali eseményei szintén nem használtak a turistaáramlásnak. Június‘van már, de „menet közben” is ajánlatos volna az idegenforgalmi tervek teljesítésének elősegítésére újra és újra átgondolni a teendőket. Mert az egyértelmű, hogy az év első negyedében a múlt év- hasonló időszakához képest tapasztalt 25 százalékos — a bevételeket tekintve ennél is nagyobb arányú — emelkedés nem folytatódik automatikusan. Ráadásul nálunk az összes beutazások fele a két nyári hónapra esik. így aztán jókora változásokat érhet még meg az eddigi statisztika. Nem kétséges, hogy különösen nagy a jelentőségük ezúttal azoknak a rendezvényeknek, amelyekre, kis túlzással, odafigyel a yilág. Jó néhány ilyen esemény van, volt és lesz az idén hazánkban. mint például a különféle orvosi kongresszusok, a kempingtalálkozó, a Forma 1-es verseny, a nemzetközi jogásztanácskozás. Lehet mosolyogni rajta, hogy hazánk nemrégiben teherautók terepversenyének adott helyet, de azért ne menjünk el amellett a .tény mellett, hogy ez az esemény hozzávetőlegesen ezer holland, osztrák és NSZK-beli vendéget csábított ide. Tévedéseink Igen, alighanem mielőbb érdemes volna felülvizsgálni gyakran tapasztalható nehézségeinket az élet ap- róbb-nagyobb dolgaiban. Azt a nézetünket például, hogy ami nálunk nincs, nem szokás, az csakis nevetséges lehet. Eközben szívesen adományozunk önmagunknak állandó jelzőket, feltéve persze, ha azok ránk nézve kedvezőek. Ezek egyike, hogy szíves vendéglátók vagyunk, olyannyira kedvesek, előzékenyek, hogy az már magyaros. Egymás közt szólva ez valami nagyon nagy dolog, mint Örkény Istvánnál a „magyarni”, ami az író jóslata szerint előbb- utóbb bekerül majd a világ összes nyelvébe, mint afféle minden örömök és kedvező helyzetek helyettesítésére alkalmas fogalom. Ez persze tréfa. Komolyra fordítva a szót. nem kétlem, hogy azt a bizonyos magyaros vendéglátást sűrűn emlegetők is el tudnának képzelni a magyarosnál is magyarosabb vendéglátást. Jobbat, praktikusabbat, vonzóbbat — ha úgy tetszik. Mert van mit javítani. Ékre utal, hogy alig néhány év alatt 19-ről 15 dollárra csökkent a hozzánk látogató nyugati vendégek napi költekezése. Pedig időközben a szállás, az étkezés, a program drágább lett. A visszaesésnek regiment oka lehet, közöttük bizonyára nem lebecsülendő, hogy a kínálat nem mindenütt tartott lépést az igényekkel. Magyarázni sem szükséges, hogy egy új út, a jobb telefonálási lehetőségek éppúgy növelhetik országunk idegenforgalmi vonzerejét, akárcsak a határátkelőhelyeken dolgozók rugalmas ügyintézése, vendéglőseink szakértelme, kereskedőink udvariassága. Tulajdonképpen számos beruházás elősegítheti idegenforgalmunkat. Az utóbbi években emelt négy-, ötcsillagos szállodáink. a Budapest Sportcsarnok. a Budapesti Kongresz- szusi Központ, a Balaton- menti erőfeszítések, hogy uszodák épüljenek, s hogy javuljon a tó vízminősége, az üdülőhelyek új sportpályái, az Erzsébet-híd melletti Lidó és nagyon sok más létesítmény nyilvánvalóan vendégmarasztaló hatású. Az idegenforgalom szakemberei mindinkább •felismerik, hogy nem elég idecsábítani a vendégeket, vonzó programokat is kell kínálni nekik, hogy legyen mire költeniük a pénzüket. Sokak dolga A magyar konyháról mondták nemrégiben külföldi idegenforgalmi szakemberek, hogy tapasztalatuk szerint egyre kevésbé vonzó az idegenek körében. Kissé merev és nem alkalmazkodik a másutt gyorsabban változó ízléshez. Véleményük szerint a vendéglők színvonala között óriási a különbség, de még a legrangosabbaknál is él az a helytelen szokás, hogy előbb az italospincér jelenik meg. s csak aztán az. akinél ételt lehet rendelni. Holott a helyes az volna, ha ételhez kínálna a pincér hozzá való italt. A mind töhb helyen kapható hamburgerek és hot- dogok pedig egyenesen kritikán aluliak a külföldi vélemények szerint. És sajnos, igazuk van. A Belkereskedelmi Minisztériumnak volt rá gondja, hogy felhívást tegyen közzé a Forma I-es reklámokról, azok védelméről. Kívánatos volna e védelmet, legalább minőségi követelmény formájában más területekre, cikkekre is kiterjeszteni. A mai helyzet — úgy tűnik — sokféle intézkedést követel alapos, de gyors mérlegelés után. Hosszú távon mindenképpen nagyobb figyelmet érdemel a gyógy- idegenforgalom, amelynek résztvevői — a nemzetközi tapasztalatok is ezt erősítik meg — hosszabb időt töltenek el egy-egy helyen, és többet is költenek, mint a többiek, ráadásul általuk megnyújtható a kurta kéthónapos szezon: Hajlanék arra is, hogy a hazai turizmus fejlesztésére is buzdítsak, hiszen ez is a devizatakarékosság egyik formája lehet. Ha azonban több és többet költő külföldieket akarunk, el kell fogadnunk, hogy ők a vendégek, mi pedig — valamennyien és nem rossz értelemben — alkalmazottak vagyunk. A szálló portása éppúgy, mint a vendéglős, a fogathajtó éppúgy, mint az idgenvezető, a közlekedési rendőr pedig ugyanúgy, akárcsak az utca embere. Egytől egyig udvarias vendéglátók. F. Gy. Megújítási törekvések — Mi azonos a miénkkel, mi nem? — Kevesebbet keresnek a bíróknál Moszkvai ügyvédek — hazai szakember szemével Összehasonlító jog. E tudományág segíti a szakembereket, hogy a különböző államok paragrafusait, igazságszolgáltatási gyakorlatát — azonosságok és eltérések feltárásával — mélyebben is megértsék. E témával nemigen foglalkozók persze, ritkán jutnak el addig, hogy bepillanthassanak például egy baráti ország jogi hétköznapjaiba. A kivételes alkalmak egyike, amikor szakmabeli hoz haza külföldi útjáról érdeklődésre számot tartó információkat. Május második felében Szovjetunió fővárosában, Moszkvában járt ügyvédi delegáció. Tapasztalataikról beszélgettünk az Országos Ügyvédi Tanács elnöke, dr. Kárpáti László vezette küldöttség megyénkben tagjával. Az OÜT háromtagú láto- gatócsoportjában kapott helyet dr. Eisenbacher István, a Heves Megyei Ügyvédi Kamara elnöke is. — Ilyen formában először utaztak Moszkvába a magyar ügyvédek képviselői — tájékoztatott elöljáróban — Meghívóink nem titkolt célja volt, hogy megismerkedjenek a mi szervezeti felépítésünkkel, munkánk sajátos vonásaival, elnézhessék a velünk kapcsolatos rendelkezéseket, a csak nálunk érvényes belső szabályzatokat. S mindennek mi az oka? Az SZKP XXVII. kongresszusának határozatában is szerepel: a szocialista demokratizmus szélesítése érdekében erősíteni kívánják az igazságszolgáltatás apparátusát, ezen belül az ügyvédi szervezetet. — A négynapos tapasztalatcsere alkalmat nyújtott a szovjet kollégák (munkájának megismerésére is. Melyek a főbb hasonlóságok, illetve különbségek? — Több szákmai megbeszélést folytattunk rendkívül szívélyes vendéglátóinkkal, a Moszkvai Ügyvédi i Az a bizonyos kisördög... Az a bizonyős kisördög ritkán incselkedik velünk. Ám ha mégis megteszi, fintoraival szemben kiszolgáltatottak vagyunk. Így történt ez a tegnapi számunkban, a népi ellenőrökről megjelent cikkem esetében is. A kézirat négy oldalát az a bizonyos kisördög — amely gyanítom, a tVfundial képében jelent meg — valakinek a kezében összekeverte, A gondolatok logikai Sorrendje ettől „bukfencet vetett”, az Írás arányai, eredeti mondandója megváltozott. Mit tehet az újságíró? A riportalanyok és az olvasók megértését kéri a nyomda ördöge helyett, amely ezúttal tréfát űzött velünk, bár mi nem vagyunk vétkesek ... Jámbor Ildikó Tanács tagjaival. Voszkre- szenszki j elnök jóvoltából meglátogattunk két munka- közösséget is, melyeket ott Konzultatív Irodáknak hívnak. Kulturált helyiségekben minden feltétel adott a félfogadáshoz. önkormányzatuk azonban más, miint a miénk. Nem saját maguk gazdálkodnak, hanem a tanácstól bérlik a helyet, az biztosítja a technikai felszerelést. Az irodák a területi ügyvédi tanácsok irányítása alatt dolgoznák, utóbbiak szakmai felügyeletét pedig a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium látja el. A szovjet fővárosban és körzetében összesen ezren segítik az ügyfeleket. — Tehát Szovjetunióban sem lesz minden jogvégzettből védő... — Ez is eltér az itthoni gyakorlattól. Kétesztendei jogászkodás után bárki jelentkezhet. Vizsgáznia nem kell. Hat hónapot tölt el jelöltként. Nálunk ez két év. Szákvizsga sincs előírva neki, mint Magyarországon, de három éven át egy tapasztalt kolléga felügy eli a munkáját. — Az sem mellékes, miben kamatoztatja szaktudását. — Többségében büntető ügyekben járnak el, főképp a közlekedéssel kapcsolatosakban. Érdekes, hogy a kirendelt védő munkadíját miniszteri rendelet alapján a bíróság állapítja meg minden esetben, s azt az iroda hajtja be az elítélttől. Ennek tarifája egyébként általában megegyezik a megbízásos ügyek díjtételével. Polgári perben kevésszer vesznek részt, leginkább munkaügyi viták elintézésében, lakással kapcsolatos perekben. Elvétve akad örökösödési eljárás bíróság előtt. A válásokat — ellentétben a hazai szabályokkal — állam- igazgatási úton rendezik. Az •is sajátosság ott, hogy a nagyobb üzemeket kivéve az intézményekben, gazdálkodó szerveknél nincsenek jogtanácsosok. Ezeket a teendőket ugyancsak ügyvédek végzik. A moszkvai 21. számú .irodáiban lévők látják el például a televízió, a rádió, az írószövetség, a pravoszláv egyház képviseletét. — Szóba ikerült a díjazás. Hogyan alakul a jövedelmük? — Az ottani átlagtól kétségtelenül magasabb, de maximált. Háromszázharminc rubelnél több nem lehet. Az ennél nagyobb ösz- szegeket az irodák befizetik a területi tanácsuknak. Ugyanakkor mindazok a szociális juttatások megilletik őket, mint más dolgozókat. Táppénzre, nyugdíjra jogosultak, s 24 nap fizetett szabadság jár nekik. De nem szabad elfelejteni: jövedelmük kisebb, mint a bíróké! — A tárgyalótermi pulpitusok „gazdáiról” szerzett benyomások? — A Moszkvai Kerületi Bíróságra is ellátogattunk. Tőlünk idegen módon, a Szovjetunióban a kerület dolgozói választják a nép bírákat öt évre a 25 éven felüli jogvégzettek közül. Fél évtized után van az újraválasztás. Ha nem végezte köz- megelégedésre a munkáját a bíró. nézhet valami más jogi foglalkozás után. Akárcsak nálunk, a moszkvaiaknak is gondjuk a pálya elnőiesedése, no és az iszonyú túlterheltség. Átlag heti negyven üggyel kell foglalkozniuk. — A túlzott elfoglaltság akkor a védőkre is igaz ... — Nos, éppen ez az egyik fő indítéka szovjet barátaink érdeklődésének, tájékozódásának. Létszámemeléssel, ösztönzőbb bérezéssel, pontosabban díjazással, új jogszabályok megalkotásával igyekeznek tartalmasabbá, hatékonyabbá tenni qz ügyvédi tevékenységet. Eddig ugyanis a rengeteg eset miatt bizony kevés idő jutott egy-egynek az alapos elemzésére . 1. Javítási törekvéseik jelenleg az előkészítés időszakában vannak. Ezért is fogadták szívesen ■meghívásunkat az októberben Budapesten rendezendő nemzetközi szimpozionra. amelyen a szocialista országok ügyvédi karainak képviselői vesznek majd részt. Szalay Zoltán Az élelmiszer-ellenőrzések tapasztalatai A kereskedelmi felügyelőségek az ország kilenc megyéjében, összesen 400 üzletben, 42 magánkiskereskedőnél, 13 kisiparosnál és több termelőszövetkezetben megvizsgálták: milyen minőségben gyártják, illetve forgalmazzák a kisszervezeteknél előállított élelmiszer- ipari termékeket, elsősorban száraztésztákat, savanyúságokat, ostyákat. A savanyúságok, édesipari termékek minőségében lényegesen kevesebb hibát tapasztaltak az ellenőrök Ezeknél a termékeknél is gyakori hiányosság azonban — akárcsak a száraztésztáknál —, hogy az élelmiszertörvény előírásainak ellenére sem tájékozhatják a fogyasztókat a gyártási időről és a szavatosság lejártának dátumáról. Öntöznek ••• ... a Nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezetben. A Tesse- dik Sámuel szocialista brigád tagjai, Mészáros Benjámin és munkatársai éjjel-nappal váltott műszakban juttatják a vizet a kukorica- és a málnaföldekre (Fotó: Szabó Sándor)
