Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-09 / 134. szám
4. ■ í 7 ; 1 i|j[t j 3 NÉPÚJSÁG, 1986. június 9., hétfő Egy hét...-------------------A K ÉPERNYŐ ELŐTT _________J A futball ürügyén Szerencsére adottságaink, képességeink, neveltetésünk következtében sokfélék vagyunk, s többek között ettől válik ezerarcúvá, varázslatossá a világ. Milliók vonzódnak — s ez épp olyan természetes, mint a régészet iránti rajongás, vagy a kak- ■tuszgyűjtés szenvedélye — a futballhoz, s lelkes látogatói a stadionoknak meg- győződéses hívei csapatuknak. Nem tartozom közéjük. untat a labdajáték valamennyi formája, mégis megértem passziójukat. Arra azonban nem vállalkoznék, hogy ezt a szépszámú réteget lélektanilag analizáljam. s keressem bennük azokat a közös vonásokat, amelyek meghatározzák tetteiket. Pepecseljenek ezzel — ha nincs más dolguk— a pszichológusok, akik közül mindig csak a legnagyobbakat tartottam valamire. Kerekes Imre azonban velük kelt versenyre, s tévéjátékká átdolgozott színdarabjában lélekrajzukat óhajtotta produkálni. Elismerem, tisztelem jó szándékát, produkcióját azonban aligha dicsérhetem, mivél gondolatilag és formailag egyaránt hibáztatható. Olyannyira, hogy a Szurkolókat még a kétségkívül felkészült, tudatos és tehetséges Málna?/ Levente közreműködése, átdolgozói és rendezői rutinja se mentette meg az egyértelmű sikertelenségtől. Bernát László dramaturgi buzgól'kodását kár is említem, hiszen igyekvése legfeljebb kudarcot szült, s nem csodákat. Nem eredeti, hanem kölcsönvett az alapötlet is. Egy külföldi szállodai szobában találkozik a kupadöntőre érkező két hazai drukker. Először a főéiről beszélgetnek, majd kiderül — s ez az, ami egyáltalán nem. törvény- szerű, nem igaz —, hogy drukkolási lázuk tulajdonképpen pótcselekvés, ennek fokozásával akarják felejteni különböző okok miatt kátyúba jutott életüket. Eddig a nem jellemző sztori, amely hatvanöt percig vizsgáztatta türelmünket. Valljuk be: nem szereztünk jeles érdemjegyet, mivel unatkoztunk, mérgelődtünk, s egyre reménytelenebbé lestük — sajnos hiába! — a figyelmet felkeltő talpraesett ötleteket. Miután minderről le kellett mondanunk, kizárólag a kiváló színészek — Szilágyi Tibor és Avar István — küzdelmének drukkoltunk. Ök ugyanis nem adták fel a harcot. Megpróbáltak ízt, színt, karaktert teremteni az általuk ábrázolt figurák számára. Olykor sziszifuszinak tűnő „csak- azértisük” mégis meghozta a maga gyümölcsét. Szurkoltunk nekik, s ök legalább megérdemelték. .. Pécsi István Meccset nézni... — Furcsa szokásaitok vannak nektek. Földieknek. ..! — vonta föl mind a hat szemöldökét ZX—23, a Marslakó. — Te is ide vagy szögezve ez elé a különös dohoz elé. miközben vendéget kaptál a világűrből; ■s végre kapcsolatba kerülhetnél más civilizációkkal! — Lehet, hogy igazad van — hajtottam félre szelíden azt a három zöld csápját, amely' a képernyő elé lógott —. de miért pont a futball-vüágbajnokság idején kellett érkezned? — Ez a másik, amit nem értek — hullámzott dühösen a sarokban újdonsült barátom —, képes vagy éjt nappallá téve gubbasztani a fotelban, s meredten nézni azt a sajátos szertartást, melynek során 22 izzadó embertársad vadul üldöz egy aprócska gömböt. Néha elérik, s akkor képesek egymásnak rontani a birtoklásáért. Be kell. hogy vall- jam őszintén: az egészet valahogy ném értem. Miért nem kap mindegyikük egy- egy gurigát, hogy aztán ne vesszenek össze rajta? Meg aztán így többször juthatna a hálóba az a „bigyó”, mert úgy látom, rendkívül örültök az ilyesminek. — Ne fecsegj már annyit — legyintettem le —. mert nem tudom követni az eseményeket, megzavarsz a szurkolásban! — Nem mondhatnám, hogy bármit is láthatnál — gesztikulált zöldes csápjaival ZX—23 —, mert csupán valami írásfélét látok kiírva, bizonyára valami varázsmondat ehhez a rítushoz: ,,A hiba a közvetítővcnal- ban van.” Mondd csak. ez mit jelent? — Tudod, a Föld túlsó oldaláról érkezik a kép és a hang. Néha elromlik ez, néha meg amaz: nem köny- nyü dolog a közvetítés. — Ügy tudom, sok gonddal küzd a ti világotok. Emberek milliói éheznek, fegyverek arzenálját gyűjtögetitek környezetetek egyre szennyezettebb. Ti meg ilyen botorságokkal szórakoztok, sok százmillióan valami eszelős játékot figyeltek, ahelyett, hogy a világszervezetetek üléseinek menetét figyelnétek kigúvadt szemmel. — Jó, jó... hallgass már! Nem látod, hogy újra kezdődik, visszajött a vonal? Persze, biztosan igazad van. De nézd meg azt a közép- csatárt. hogy mi mindent tud. — Nézem, mézem. De mondd csak, mire jó az ő tudása? Kin segít, mit ér, ha képes arra. hogy azi a bőrmicsodát ügyesen tudja vezetgetni? Vagy talán valami esővarázslás nálatok ez a féktelen rohangászás? Biztosan az, mivel mióta ezt a fura dolgot nézed, kint állandóan zuhog. Igaz, láttam valami könyvet a polcodon ilyen címmel: Esőisten siratja Mexikót. De miért pont nálatok? — Na jó, ezt hagyjuk! Az a bizonyos Esőisten biztos látta a szovjet—magyar meccset, s sürgősen fö- Vémk röppent velünk búsulni. . — Ez számomra az újabb rejtély. Mióta itt vagyok, nemzeti történelmetek egyik legnagyobb tragédiájaként emlegetitek ezt a vereséget. Pedig ez csak játék, nem? Vagy mégis igazam volna? Valamilyen különleges sámánkodás, varázslat? — Ilyenek vagyunk és kész! Ha tanulmányoztad történelmünket, biztos tüdőd. hogy minden kis jó, vagy rossz azonnal szélsőséges érzelmeket vált ki belőlünk. — No, persze! Itt az alkalom a híres sírva-vigadás- ra — mondta gúnyosan ZX—23. — De másról miért nem lehet mostanában beszélgetni veled, mint a fociról? — Góóólü! — ugrottam ki a fotelből, barátom őszinte megdöbbenésére. Hajnali fél kettő volt. Vagy éjszakai ? Mindenesetre váratlan látogatóm semmivé lett, s az összes vízióm közül csak a televízióm maradt meg. ZX—23 visszarepült a Marsra, s határidőnaplójára ráírta: Kapcsolatfelvétel a futball-világbajnokság után. Majd megcsóválja a fejét és a marsi központi stadionban feszülten szurkolva figyelte, hogy csápjaikká! át tudnak-e hajítani eg, marék kavicsot a versenyzők egy magas falon. Gábor László Mező Lászlóné kardiológiai asszisztens kerékpár ergometriás Tornatermi gyakorlatok Potsayné Beszteri Zsuzsa terheléses vizsgálatot végez gyógytornász vezetésével, (Fotó: Perl Márton) A szívbetegek teljes gyógyulásáért A bővülő és színvonalában javuló orvosi ellátás ellenére világszerte — így hazánkban is — drámai módon megnőtt a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a belőlük eredő halálozás mértéke. A betegségcsoporton belül az érelmeszesedéses szívbaj előfordulása a leggyakoribb. Ha figyelembe vesszük, hogy a kórkép egyre gyakrabban érinti a középkorú és fiatal munkaképes korcsoportokat is, érthető, hogy a beteget érintő vonatkozásai mellett komoly egészség- ügyi, gazdasági és társadalmi kihatásai is vannak. A szív- és érrendszeri betegségek gyógyításáról, a súlyos következmények csökkentésének lehetőségeiről dr. Szalóky Pállal, a Heves Megyei Kórház 1. számú belgyógyászati osztály vezető főorvosával beszélgettünk. Többek között arra voltunk kíváncsiak, milyen előrelépést jelentett a megye szívbetegeinek ellátásában, az infarktusból lábadozók rehabilitálásában az osztályán 1985-tben létrehozott kardiológiai rehabilitációs részleg. — Az egészségügy részéről mindent megteszünk, hogy csökkentsük a betegség súlyos következményeit —, szögezte le a főorvos. — Három ponton avatkozhatunk be eredményesen. A kiváltó okok — rizikótényezők — szintjének csökkentésével, kiküszöbölésével megelőzhetjük a kórképet. Ma már hazánkban is egyre nagyobb súlyt helyeznek erre. A szívbetegségek okai közül a magas vérnyomást, az elhízást, a mozgásszegény életmódot, a dohányzást, a stressz-szituációkat emelném ki. Ezekért nagyon sokszor a beteg is felelős. — Gyakran hangoztatjuk, hogy a helyes életmóddal megelőzhetők a bajok ... — Ez valóban így van, ám azt tapasztaljuk, hogy az emberek nagyon keveset tesznek ennek érdekében. Lényeges momentum az is, hogy időben felismerjük a betegséget, s megfelelően kezeljük a betegeket, a heveny katasztrófaállapotba kerülteket (szívinfarktus) korszerűen ellássuk. A harmadik lehetőség a betegség kimenetele, a betegek életkilátásai javítása érdekében a szívbetegek orvosi és foglalkozási rehabilitációja. — Ez egy tudatos tevékenység, amellyel a beteg számára az optimális orvosi, élettani, pszichológiai, szociális helyzetet, foglalkozási lehetőséget biztosítunk és fenn1 tar tjük — fűzte tovább a szót az osztályvezető főorvos. Hozzátette azt is: a szívbetegek rehabilitációja terén hazánkban nagyon sok a pótolnivaló. Eddig elsősorban a mozgásszervi betegek rehabilitációjára fordítottak gondot és lényegesen h* A terhelés is segít a teljes felépülésben kevesebbet foglalkoztak a szív- és érrendszeri betegekkel. Ebből adódott, hogy az utóbbiak közül sokan váltak rokkanttá, ami mind az egyén, mind a társadalom számára hátrányos következményekkel járt. Egészségügyi kormányzatunk célul tűzte, hogy minden heveny szívinfarktuson átesett beteget állapota szerint megfelelő szintig rehabilitálják. Éppen ennek érdekében alakulnak ki a rehabilitációs osztályok, centrumok hálózatai, ahol biztosítottak a szükséges körülmények, a speciálisan képzett szakemberek. Az egri kórházban az elmúlt évben kezdte meg munkáját egy 16 ágyas kardiológiai részleg az 1. számú belgyógyászati osztályon Itt a hagyományos egészségügyi szakellátást biztosító személyzet mellett speciálisan képzett gyógytornász, pszichológus, orvos irányítja és végzi a heveny szívinfarktuson átesett betegek teljes gyógyítását. Az osztályrészen jól felszerelt gyógytornatermet alakítottak ki, a szív terhelhetőségének megítéléséhez megfelelő gépek, berendezések állnak rendelkezésre. — Elértük, hogy az egri kórház felvevő területéről heveny szívinfarktussal kórházba került betegeket az első perctől egységes elvek szerint kezeljük, a betegség kezdetétől számított 2— 3 hónapot jelent az intenzív osztályrész, illetve a szub- intenzív részlegen töltött időszak. A betegek az infarktus kialákulása utáni 3—4 hét alatt kerülnek a rehabilitációs osztályrészre és 3—6 hetet töltenek itt. Ez idő alatt nagyrészüket sikerül olyan állapotba hozni, hogy számukra a legmegfelelőbb helyet foglalhassák el a közösségi életben és a társadalomban. A főorvos elmondta azt is, hogy a 16 rehabilitációs ágy az egész megye infarktuson átesett betegeinek nem elégséges. Ha ki akarják terjeszteni az egységes ellátást, nagyobb ágylétszámú osztály létrehozása válik szükségessé. Azonban igaz az is, hogy így ezeket a betegeket nem kell Balatonfüredre küldeni, s így megóvják őket az utazás kényelmetlenségétől; amellett tehermentesítik a balatonfüredi szanatóriumot is. (m) ANEKDOTAKINCSTÁR Új magyar anekdoták 1962-ben jelent meg Békés István Űj magyar anekdota- kincs című kötete, amely a századfordulótól a felszabadulásig eltelt időszak érdekes, jellegzetes, csáttanós hazai kis- történeteinek sokaságát tartalmazza. A mű tulajdonképpen — a szerző szerint is — Tóth Béla nevezetes Magyar anekdotakincsének a folytatása. Tematikai sokrétűségével, megújult tartalmával, feldolgozási módszerével e nagy hagyományú, szórakoztató és népszerű irodalmi műfaj egyik leggazdagabb kötete, amely eddig századunkban napvilágot látott. Sárosy Andor, a behemót termetű énekes-színész, a kedves bormegissza a húszas évek végén a Teréz körúti Színpad tagja volt. Sárosy nem ivott sokat, de a kevés is megártott neki. Ezért vezette be Nagy Endre, a színház művészeti vezetője a lehelőpróbát. A színházba érkezéskor Sárosynak rá kellett lehelnie Nagy Endrére. Egy ilyen próba után a színész feltűnő vidáman dülöngélt be az öltözőbe. — Volt fejmosás? — kérdezték a kollégák. — Á! — legyintett Sárosy. — Ma becsaptam a direktort. Visszafelé leheltem! ★ Rózsahegyi Kálmán, a népszerű színész egy alkalommal nagyon türelmetlen volt . délelőtti próbán. — Gyorsan díszítsenek, a mindenségit! — hajtotta a díszletezőket. — Ne húzzák az időt! Az ember délután játszik, este játszik, ideje sincs, hogy éljen... A direktor hallotta Rózsahegyi kifakadását, így hát megkérdezte: — Te, Rózsi, mit játszol te ma délután? — Alsóst, ferblit, tarokkot, ahogy jön. .. ★ Gyulai Pál, a neves kritikus zordonan őrködött családja erkölcsein is. — Nem tetszik nekem ez a te kimaradozó életmódod, Gyuszi — korholta a fiát. — De apa, te is voltál fiatal !... — Voltam, voltam, de én legfeljebb ha egyszer-kétszer maradtam ki hetenként. — Egyszer-kétszer? ... Kevés az, apa... — Jó, akkor kimaradoztam háromszor-négyszer.. . mondjuk, ötször-hatszor... Kimaradoztam hétszernyolcszor... De nem mindennap, ahogy te teszed! Eötvös Károly kávéházi asztalánánál a nyaralásról folyik a szó, A tervezgetők egyike Ostendébe igyekszik eljutni, egy másik a Bódeni- tó szépségét dicséri, egy harmadik pedig Abbáziába készül. Eötvös, a Balaton szerelmese mordul egyet, és megszólal: — Lárifári! Aki jól akar fürdőzni, az menjen a Balaton mellé! Az egyik asztaltárs gúnyosan kérdi: — Károlykám, fürödtél te már a Balatonban? — Fürdött a manó! Nem vagyok én bivaly, hogy po- csétába bújjak... ! ★ Karinthy Frigyes második feleségével, dr. Böhm Arankával vásárolni ment egy üzletbe. A hírére és népszerűségére kissé hiú író mi-, után kiválasztotta a portékát, így szólt a kereskedőhöz: — Tessék, itt a pénz, az árut küldje, kérem, haza! — Hova haza? — A lakásomra, Verpeléti út 2. — De kihez, kérem. — Hozzám. Karinthy Frigyes író vagyok. A boltos arca felderült. Hátrasiet az irodába a feleségéhez: — Nézd már, fiam, ki van itt? A Böhm Aranka férje! ★ Dollinger Gyula sebészprofesszor klinikájának demonstrációs termében súlyos operációt végzett. A medikusok visszafojtott lélegzettel figyelték a műtétet. Csak az első padban ült egy fiatalúr, aki fittyet hányva mindenre, képeslapot olvasott. Aztán amikor az utolsó oldalt is végignézte, ásított egyet, és félrerakta az újságot. A professzor megszólalt: — Még tizenöt percünk van hátra. Asszisztens úr, kérem, adjon annak az úrnak egy másik újságot! ★ Báron Jónást, a híres sebészt sérvpanaszokkal kereste fel egy vagyonos úriember. fiy vizsgálat végén komor arccal kérdi a professzort: — Tessék mondani, nem lehetne az operációt kivételesen részletfizetésre elvégezni? Ugyanis az utóbbi időben sok veszteség ért anyagilag. — Miért ne lehetne? — kérdez vissza Báron. — Fizetheti három részletben is Az első részlet után bemosakszom, a második után felnyitom a hasát, s ha kifizette a harmadik részletet is — akkor megoperálom.. . K. Gy. M.
