Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-27 / 150. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1986. június 27., péntek Ax Országgyűlés nyári ülésszakáról (Folytatás az 1. oldalról) A hozzászólások sorában Novak Béla Pest megyei képviselő, az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának tagja, a törvényjavaslat bizottsági előadója az Országgyűlés bizottságai nevében elfogadásra ajánlotta a törvényjavaslatot. Vida Miklós. aki szintén budapesti képviselő, a Fővárosi Gázművek műszaki igazgatója, majd megyénk képviselője. Zsidei Istvánná, a Mátravi- déki Fémművek diszpécsere következett. ZSIDEI ISTVÁNNÉ: Megszüntetni Recsken a bizonytalanságot! Tanulságos volt számomra és felkészülésemet elősegítette a zárszámadási témakörök szó szerinti jegyzőkönyveinek áttekintése 1945-től napjainkig. A konkrét hozzászólás tényét végül is az döntötte el, hogy elképzeltem. lehet-e egy-két újszerűnek tűnő gondolatom. A múlt év költségvetésének benyújtásáról az a véleményem, hogy a számvetéssel. értékeléssel, a tényhelyzet megismerésével vált számomra teljessé a kép. A végrehajtás igazolásával a terv realitását megtalálni, s ahol eltérés mutatkozott, az okokat megismerni azért szükséges, mert ezáltal tudok felkészülni az újra, a változásra. A zárszámadás jelentőségét tehát én abban látom, hogy elénk tárva a múltat, a folytatást, a változások igényét, szükségességét, már magában hordozza, előrevetíti Ilyen indíttatással ajánlom a gazdaságilag is nagyon nehéz 1985-ös költségvetésünk végrehajtásának törvénybe iktatását, a tanácsok 1981—85. évi pénzügyi tervének végrehajtását értékelő jelentés elfogadását. Tisztelt Országgyűlés! Heves megye 5. számú választókerületének vagyok országgyűlési képviselője, ahol 17 településen több mint 24 ezer ember megtisztelő bizalmát élvezem. A bizalom mellé a feladatok is adottak, olyan választókerületben, ahol országunk fejlődése. eredményei, feladatai és lehetőségei visszatükröződnek. Azt az utat, amelyet megtettünk, a tények bemutatásával kívánom költség- vetésünkhöz csatolni. A költségvetést alapjaiban meghatározó bevételi forrást a vállalatok gazdálkodása eredményezi. Ha eredményes gazdálkodásról szólhatok, akkor munkaadómat, a siroki Mátravidéki Fémműveket, a hazai fémcsomagolóesz- köz-gyártás bázisvállalafát mutatom be. Képviselőnőnk felszólalásának ebben a részében rész. letesen tárgyalta a Fémművek kezdeti korszakától napjainkig történő fejlődését, az új füzesabonyi gyár létrehozásának szükségességét, bemutatta az 52-es alapítástól történt életszínvonalemelkedést. Ezt követően szólt a Mátra és a Bükk térségében gazdálkodó termelő- szövetkezetek munkájáról, nem hallgatva el azt sem, hogy a kedvezőtlen termőhelyi adottságok miatt ezen a területen kisebb hatékonysággal járultak hozzá az országos eredményekhez. Ezek után így folytatta: — Űjab- ban viszont tapasztalom, hogy a tények alapos megismerését nélkülözve, az elmondottak ellenére hajlamosak vagyunk jelenlegi nehézségeink közben elért eredményeinket lebecsülni. Pedig megítélésüknél a múlt. a jelen és az elérni kívánt jövőképnek együttesen kellene megjelennie.. Ugyanis a különbség, a régmúlt és a jelen között óriási. Mégpedig azért, mert megfelelő költségvetési vonzattal olyan kiemelt társadalompolitikai célokat teljesítettünk, amelyek eredményeként választókerületemben is nagy fejlődés figyelhető meg. Tisztelt képviselőtársaim! Gyakran ér az a jogos bírálat bennünket, hogy választókerületünk elsődleges érdekeiért szólunk és nem országos jelentőségű javaslatokat, felvetéseket teszünk Meggyőződésem, hogy a következő javaslat országos jelentőségét kevesen vitathatják. Tényként fogalmazom meg a napi gondokkal való küzdést, miközben nagy lehetőségek kihasználatlanok. A mi nagy felismert lehetőségünk: Recsk. A recski ércelőfordulás, amelyet az ország közvéleménye hírből már ismer, de amelyről e Házban a felfedezések óta eltelt másfél évtized alatt igen kevés szó esett. Nem vagyok bányász, mégis a Recsken folyó feltáró, újabban állagmegóvó munkát közelebbről ismerem. Emiatt választópolgáraimmal is szembe kell néznem, ök azon túl, hogy ismerik a múltat, nehezen fogadják a jelen döntését, és bizonytalanok a jövőt illetően. Megértem, hogy az ország gazdasági helyzetének ismeretében nekem személy szerint is vállalnom kell a VII. ötéves terv ipari koncepciójának véglegesítése alkalmával elhatározott állagmegóvás tényét. Be kell látnom, hogy nem lehet megoldás megalapozatlan felültervezéssel már az elhatározás pillanatában teljesíthetetlen célokat kitűzni. Most mégis tisztelettel kérem a kormányt, az Ipari Minisztériumot, hogy az állandóan változó, előre ki nem számítható, meglepő fordulatokban is bővelkedő korunkban mindazt, amit e kérdéskörben tenni lehet, illetve el lehet dönteni, azt ne halogassuk. Meg kell keItthon kell Elöljáróban rámutatott: az elmúlt év végén egyúttal egy ötéves időszakot is lezártunk, s ez módot ad arra, hogy az Országgyűlés szélesebb kitekintésben foglalkozzék gazdasági helyzetünkkel, teendőinkkel. — A nemzetközi munka- megosztásba való sokrétű és egész gazdaságunkat átható beépülésünk nélkülözhetetlen tényezője létünknek és fejlődésünknek — mondta. — Számunkra továbbra is megresni a módját annak, hogy a jelenlegi improduktív állag- megóvás helyett folyamatos fejlesztéssel, szakaszos, lépcsőzetes bővítéssel miként lehetnie előbbre jutni ebben a fontos kérdésben és a jelenlegi bizonytalanságot megszüntetni. Visszatérően felmerüli és értesülésem szerint is több jellegű érdeklődés volt és van, hogy a nemzetközi munkamegosztás keretében, nemzetközi együttműködés, illetve sokirányú európai együttműködés formájában találjuk meg a kiutat. Hallottam arról is, hogy a fémárak kedvezőtlen alakulása nem teszi vonzóvá ezt a témát. Annak is utánanéztem, hogy nagyobb távlatokban kell gondolkodnunk a fémek esetében, különösein, ha olyan tömegben és koncentrációban jelentkezik, mint Recsken. Figyelemre méltó az importpót'ó, minden piacon értékesíthető, színes, ritka és nemesfémek meglétének ténye is, a nem kevés kénhordozó mellett. Kérem, és javas'om, hogy most, amikor a VII. ötéves terv keretében keressük a gyorsabb fejlődés lehetőségeit, amikor remélhetőleg a KGST-n belül a szocialista országokkal való együttműködés új formái kerülnek előtérbe, amikor a sokirányú együttműködési lehetőségek teremtődnek, akkor a kormány és az Ipari Minisztérium ezt a lehetőséget komolyan mérlegelje és mind a népgazdaság, mind a társadalom számára elfogadható döntést hozzon. Én akarom hinni, hogy a föld alatt gyökerező recski fejlődésnek, a föld felett is látható nyomai lesznek és megérhetem azt, hogy Recsk megvalósult lehetőség, jól fizető befektetés lesz. Azt a lépést, amit ehhez ma kell meglépni, feltétlenül szükséges megtenni, mert a közünk volt hozzá, részünk volt benne tényt fel kell vállalnunk az utánunk jövő nemzedékek előtt is. Megyénk képviselője után kapott szót Tóth György Szolnok megyei, valamint Polgárdi József, Pest megyei képviselő. Ezt követően Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. negoMaRi határozó helyünk és szerepünk a szocialista integrációban. A szocialista országok pártjaival és kormányaival közös az a törekvésünk, hogy a rendelkezésünkre álló lehetőségek maximális kihasználásával meggyorsítsuk országaink gazda- sági-itársadalmi fejlődését. Felzárkózzunk a világ élen járó tudományos-műszaki színvonalához és ezen az alapon minőségi változást érÜtban az ülésterembe jünk el népeink anyagi és szellemi felemelkedésében. Ez a stratégia irányvonal — amelyet a legfelső szintű gazdasági értekezlet, valamint pártjaink kongresszusai erősítettek meg —, napjainkban már széles körű konkrét intézkedések kidolgozásáig jutott el. Az egyre gyorsuló ütemű munka, a belső teendők mellett és azokkal szoros összhangban kiterjed egész együttműködési mechanizmusunk korszerűsítésére, hatékonyabbá tételére, az együttműködés kulcsfontosságú területein előttünk álló feladatok közös megoldására. Ezt a célt szolgálja a KGST tudományosműszaki haladásának 2000-ig szóló komplex programja is. Hazánk legközvetlenebb érdeke ennek az új stratéjobban szervezett munkával, a vevő, a piac által támasztott követelmények szigorú érvényesítésével, felelős gazdálkodással. Minden ezen dől el. Marjai József a gazdálkodásunkról, a továbbhaladásról szólva elmondta, hogy eltekint a romló feltételek szokásos felsorolásától, mindattól, ami a piac változásai vagy akár időjárás miatt bekövetkezett. E hatások kiegyenlítéséért határozott 'tevékenységre van szükség, a fő követelmények teljesítésével, a folyamatok átgondolt irányításával mindezt ellensúlyozni tudjuk. Az önök elé terjesztett költségvetés és a pénzügy- miniszteri expozé gazdálkodásunk tükre — folytatta. — Számadás és nagyon szigorú figyelmeztetés mindnyájunk számára. Figyelmeztetés és emlékeztető arra: olyan és nem rövid ideig tartó korszakban élünk, amely az egész társadalomtól tartós, folyamatosan növekvő erőfeszítéseket kíván. Enél- kül lehetetlen a magasabb fejlettségi szintre való átlépés, egyidejűleg a lépéstartás. az időközben rendkívül felgyorsult technikai forradalommal és a termelés ezzel összekapcsolódó szerkezeti és összetételbeli változásaival. Ehhez egész társadalmi rendszerünket, ezen belül gazdaságunkat, termelési viszonyainkat tovább kell fejlesztenünk, a reformot tovább kell vinnünk. Elmondta azt is. hogy az 1986. évi népgazdasági terv csak részben vette figyelembe az elmúlt évi gazdálkodás jellemzőit, elsősorban azért, — s erről önkritikusan szólt —, mert az elmúlt év során rendre olyan optimista prognózisokat fogadtunk el, amelyeket az élet nem igazolt. Hangsúlyozta, hogy mindenki számára és mindenkor egyformán kedvező feltételeket teremtő terv és szabályozás nem létezik. Programjaink reálisak, megvalósíthatóak, de a célokban szigorúbb rangsorolást, a megvalósítás folyamatában pedig az eszközök határozott összpontosítását követelik meg. S éppen ez az. amiben nem vagyunk elég következetesek, ami arra figyelmeztet, hogy mind a tervezésben, mind a gazdaságirányítás egészében nagyobb rugalmasságra, a reálfolyamatok pontosabb számbavételére és fokozott gyakorlatiasságra van szükség. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese giának az eredményes meg- vailósítása. Pártunk és kormányunk maximális mértékben támogatja a célkitűzéseket és minden lehetőségünket felhasználva részt veszünk a közös munkában. A szocialista közösség országaival folytatandó iyen együttműködés növekvő mértékbein segíthet többletforrásokat létrehozni népgazdaságunk fejlődéséhez, és egyben szilárdabb pozíciókat biztosít a világgazdaság más részeivel való kölcsönösen előnyös együttműködéshez. E folyamat megvalósulása mindenekelőtt a magyar- szovjet együttműködésben kezdődött meg. A munkának új lendületet adott a legutóbbi budapesti, legfelsőbb szintű találkozó. Az érvényes ötéves megállapodás felett már létrejött bővítésen túl további jelentős bővítésről folynak a megbeszélések. jjzoros és gazdag munkaprogrammal rendelkezünk az együttműködés fejlettebb formáinak kiépítése, közös vállalatok, közvetlen vállalatközi kapcsolatok létesítése terén. Külgazdasági kapcsolatainkban elsőrendű követelmény, hogy növeljük versenyképes, nyereségesen értékesíthető áruink meny- nyiségét, javítsuk a minőséget; pontosan, igény, szerződés szerint szállítsunk. Ezt itthon kell megoldani a mainál intelligensebb, találékonyabb, fegyelmezettebb és HoRvédelmíiRk szilárd elvi alapokon gyngszik Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter beszámolója elején elmondta, hogy megtisztelő feladatnak érzi, amikor a kormány megbízásából beszámol a tíz évvel ezelőtt megalkotott, s elfogadott honvédelmi törvény végrehajtásáról, s annak fontosabb tapasztalatairól. — Egy évtized kellő alapot adott arra — hangoztatta —, hogy — még egy ilyen nagy fontosságú állami, társadalmi feladat tekintetében is — megalapozott következtetésekre jussunk. Szeretném hangsúlyozni, hogy nincs semmilyen rendkívüli oka annak, hogy e kérdés ma napirendre került. Ismeretes azonban, hogy már huzamosabb ideje tartósan olyan nemzetközi viszonyok között élünk, amelyek indokolttá tették és teszik, hogy a honvédelem fejlesztésére és megfelelő színvonalon tartására államunk megkülönböztetett figyelmet fordítson. Ezt követően a miniszter arról beszélt, hogy ma arról adhat számot, hogy honvédelmünk jelentősen fejlődött, s megfelelő színvonalon áll. Ennek a legfőbb forrása pedig az, hogy hazánkban a szocialista társadalom építése népünk legszélesebb rétegeinek összefogásával, a (Folytatás a 3. oldalon) Ülésezik az Országgyűlés nyári ülésszaka (Fotó: Perl Márton) A szünetben: Barta Alajos és Faluvégi Lajos
