Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-25 / 148. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. június 25., szerda í NEGYVEN ÉV MÉRLEGE Az úttörőmozgalom - a közösségi lét iskolája Társadalmi szervezetek, a felnőttek és gyermekék közösségei az elmúlt napokban emlékeztek meg az úttörő- mozgalom születésének 40. évfordulójáról, felidézve a négy évtized eseményeit. Alig van az országban olyan ember, aki valamilyen formában ne került volna kapcsolatba a gyermekmozgalommal az elmúlt négy évtizedben. Az első évtized úttörői ma már a társadalom derékhadát alkotják. Ha megkérdezzük a szakmunkásokat, tanárokat, fegyveres erők tisztjeit, mérnököket, orvosokat, művészeket, tudományos kutatókat, társadalmi szervezetek tisztségviselőit, gyakran válaszolják, hogy az első közösségi megbízatásukat. tisztségüket, amely elindította őket a társadalmi felelősség — kötelesságvál- lalás — útján, éppen az úttörőszervezetben kapták. A társas összejöveteleiken ma is szívesen idézik fel az úttörőélményeket. A gyermekmozgalom egykori tagjainak egy része szülőként ismét átéli az úttörő- vagy kisdobosavatás előtti órákat, mélyen átérzi, megérti azokat a pillanatokat, amikor gyermeke a ..nagy nap” előtti estén izgalmában álmatlanul forog az ágyában. Az elmúlt negyven évben nem volt az országban olyan jelentősebb esemény, amelyből az úttörők kimaradtak volna. A kék és vörös nyak- kendős gyerekek erejükhöz mérten részt vállaltak minden fontosabb társadalmi, közösségi feladatunk megoldásából. Ott találtuk őket a háború sújtotta iskolák rendbehozásánál, gyermek- otthonok, játszóterek. parkok építésénél. Az úttörők búcsúztatták a tiszti akadémiákra induló munkás- és parasztfiatalokat. Részt vettek az országgyűlési, majd tanácsválasztások előkészítésében. ünnepélyessé tételében. A középiskolai oktatás bővítése idején a munkás- és parasztszülők gyermekeit az úttörőszervezet ösztönözte és készítette elő a továbbtanulásra. A kisfalvakban élő gyermekeket az úttörőszervezet vezette be a diákotthoni életbe, segített honvágyuk leküzdésében. A szakkörök száma az 1951/52-es tanévre *— az úttörőmozgalom munkája eredményeként — csaknem a tízszeresére emelkedett. Az Ifjú Turista Mozgalom keretében az addig csak szülőhelyük határain belül mozgó gyermekek tízezrei ismerkedtek meg hazánk értékeivel, népünk kincseivel. A nagy árvizek idején az úttörők munkával szerzett forintjaikkal, otthonaik megosztásával siettek a bajbajutottak segítségére. Egy-egy úttörőcsapat több száz forintot fizetett be az árifíz- károsultak számlájára. Megtalálták a módját a görög szabadságharcosok árvái, a sokat szenvedett koreai, vietnami, chilei, kambodzsai, nicaraguai és éhező afrikai gyermektársaik segítésének is. Két stadion, két együttes Ketten a Queenből: John Deacon és Freddie Mercury Magyarországon a Jethro lull és a Queen Júliust a nagy koncertek hónapjának nevezhetjük: másodikén a Jethro Tull lép fel az MTK stadionjában, '27-én pedig a Queen együttes ad show-t 70 ezer embernek a Népstadionban. A Jethro Tull együttest elsősorban a fuvolás-énekes frontember. Ian Anderson neve fémjelzi. Az 1968 óta működő zenekar többféle stílusból merítve dolgozta ki összetéveszthetetlenül egyéni hangját. Blues, jazz. progresszív rock, kelta népzene. klasszikus muzsika forHa népgazdaságunk helyzete erőfeszítéseket követelt, az úttörők képességükhöz, erejükhöz mérten dolgoztak a közösségért. Az ipar nyersanyagszükségletének kielégítését hulladékanyag-gyűj- téssel segítették. Az első traktorokhoz. a hidakhoz sokezer tonna vas- és fémhulladékkal járultak hozzá a gyermekek. Megyénként évente 2—400 tonna hulladékot adtak át hasznosításra. Részt vettek a fásításban, a mezőgazdasági munkákban. A mezőgazdaság átszervezése idején az úttörők sok tonna terményt mentettek meg. Az ellenforradalom viharában a gyermekek meg- védték szervezetüket. Igen sok helyen csak néhány napig szünetelt az úttörőcsapatok munkája. A konszolidációt követően új erővel, lelkesedéssel láttak munkához. Ápolták a lakóhelyük, a munkásmozgalom, a szocialista nemzetek közössége hagyományait. Az országos rendezvények — úttörő-olimpiák, művészeti fesztiválok, találkozók, sok ezer gyermeknek adtak egész éves. értelmes kulturális és sport- programot. Igen sokan a mindannyiunk által óhajtott, mégis rengeteg küzdelem árán érvényesülő szocialista demokrácia megnyilvánulásaival. gyakorlatával is az úttörőközösségekben találkoztak először. Nem lennénk igazságosak, ha elhallgatnánk azt a rendkívüli segítséget, amelyet a párt-, állami, társadalmi szervezetek. intézmények, termelőegységek adtak az eredményes ifjúságmozgalmi tevékenységhez. A társadalom az úttörőmozgalom születésétől kezdve készen állt a segítő kéznyújtásra. A hivatástudattól, felelősségérzettől, gyermekszeretettől vezérelt nevelők, szülők — főleg a fiatalok — gyorsan felismerték az úttörőmozgalomban rejlő lehetőségeket. A gyermekek fejlődésével együtt maguk is formálódtak. értékesebbé lettek. Szépen írt erről visz- szaemlékezéseiben egy igazgatónő: „Későbbi éveimre: felnőtt véleményalakításomra is kihatott az a sok vita, éjszakába nyúló tervez- getés, útkeresés, az igaz és a hamis szétválasztása, a nagy, nemes célokért való lelkesedés tüze, mely ott lobbant fel bennem és kísért el sok éven át e szép. de nehéz pályán”. Az úttörőszervezetek tevékenységének egyes fejezeteit ma már közgyűjtemények őrzik, kiállítások, kiadványok elevenítik meg. mutatják be. Az elmúlt negyven évre visszatekintve, szinte felbecsülhetetlen az az érték, amit az úttörőközösségek, a gyermekek szocialista nevelésében nyújtottak. Nyugodtan mondhatjuk, az úttörőmozgalom — történelmünk legszélesebb gyermek- tömegekre hatást gyakorló mozgalma — rászolgált, hogy születése negyvenedik évfordulóján feltárjuk, közkinccsé tegyük és méltassuk történetének kiemelkedő eredményeit. Nádházi Lajos rásaiból táplálkozik az a „sound”, melyet több mint 10 nagylemez őriz. Hogy csak a legjobbnak tartott korongokra utaljunk: az Aqualung, a Thick és a Brick, az A Passion Play, a Too Old to Rock, Too Young to Die, vagy éppen az első, a This Was, melyet Göczey Zsuzsa is leforgat szombaton Lemezbörze helyett című műsorában, a rádióban. Az együttest jó koncertzenekarnak tartják, ami elsősorban Ian Anderson szuggesz- tív egyéniségének, szokatlan ötleteinek köszönhető, így bizonyára nem fognak csalódni azok, akik jövő szerdán kimennek a Hungária körúti pályára. A Queen négy évvel később, 1972-ben alakult, s a kezdeti sikertelenségek után 1974-ben került második nagylemezével az élvonalba Ezt a pozícióját azóta sem vesztette el. amiben a szinte évről évre megjelenő nagvlemezeknek is szerepe van. A Led Zeppelin támogatásával induló, kezdetben progresszív fémzenét játszó együttes stílusát mára nehéz lenne egyetlen skatulyába gyömöszölni. A legkülönbözőbb zenei irányzatokból merítenek, és ezek elemeiből úgy keverik a Queen-koktélt, ahogy éppen kedvük tartja (vagy üzleti érdekeik diktálják?). A tavalyi Live Aid óta nem léptek színpadra, s most teljesen új műsorral indultak turnézni. Népszerűségüket mutatja, hogy jobbára csak stadionokban lépnek fel, ám eddig még sehol nem okozott problémát a jegyek eladása. Külön érdekessége lesz a magyarországi fellépésnek, hogy a négy zenész (Ffreddie Mercury, Brian May, Roger Taylor, John Deacon) a budapesti arénát szemelte ki a róluk készülő koncertfilm színhelyéül, amit Zsombolyai János rendezésében 15 operatőr rögzít majd, s az egész világon bemutatnak. A 100 ezer wattos hang- és 800 ezer wattos fényberendezést cipelő 4 kamion egyikében egy 24 csatornás mobil hangstúdió is érkezik. Lehet, hogy koncertalbum is születik a népstadionbeli fellépés nyomán . . . ? Ha esik, ha fúj, július utolsó vasárnapján este 10 óra tájban Freddie Mercury berepül a 3X15X40 méteres színpadra, és kezdetét veszi egy szuperegyüttes szuper- show-ja Budapesten, egy bécsi és egy cannes-i fellépés között (Koncz) (Fotó: Perl Márton) Az Eger SE „fogadott” fia Blahó Attila 1984-ben fejezte be iskolai tanulmányait az egri 212-es Számú Szakmunkásképző Iskolában Ez önmagában nem mond sokat a 20 éves fiatalemberről, de ha hozzátesszük, hogy az egykori állami gondozott szüleit nem ismerte, 11 évig a gyermekvárosban élt. és munkát, otthont adott neki az Eger Sportegyesület, akkor esete már példa is lehet. Példa azok számára, akik fogódzót keresnek és találnak az életben. Mozgékony, sportos, vidám. Nem volt mindig ilyen kiegyensúlyozott. — Hatvanban láttam meg a napvilágot, szüleim 1966- ban a városi kórházbem „felejtettek'. Állami gondozásba kerültem, fogalmam sincs. hogy hányán vagyunk testvérek. Egyik öcsémet viszont ismerem, az ő sorsa hasonlít az enyémhez. Most szak- rriát tanul az építőknél. — Hogy érezted magad a gyermekváros ban ? — Együvé tartoztunk a srácokkal. Ennek ellenére sokat voltam magányos, hiányzott a felnőttek szerete- te. Kárpótlásul József Attila költeményeit bújtam, hiszen ő félárva volt. „Azé a szívünk, aki felemeli” — írja a költő. Engem Krecz Istvánná csoportvezető-nevelő emelt magához. Jólesett, hogy megsimogatta az arcom, örültem, ha a közelében lehettem. Sárika nénit gyakran meglátogatom. talán büszke rám egy kicsit. Attila divatosan és lezseren öltözködik. — Ügy érzem magam, mintha az ESE fogadott fia lennék. A trikót az egyesülettől kaptam ajándékba, a cipőt Lengyelországban vásároltam — mondja felvillanyozva. — Hogyan kerültél a sportkörbe? — Évekkel ezelőtt itt őgye- legtem a pálya szélén. Az edzők körül lábatlankod tam. szabad időmben segítettem a raktárakban, rendet raktam az öltözőkben is. Aztán egy napon felvettek szertárosnak. Azóta boldog vagyok. Az utánpótlás csapatának ügyintézője, a szertárban százezreket érő vagyonra ügyelek. Gyakran turnézom a csapatokkal, ilyenkor nemcsak drukkolok, hanem vigyázok a szerelésekre. Engem itt megbecsülnek. — Gondoltál már család- alapításra? — Előbb bevonulok katonának, aztán elvégzem az alapfokú sportvezetői tanfolyamot. Biztosan találok majd egy szemre való dolgos lányt, aki szeretni fogja a családját Mika István DIÁKTEHETSÉGEK Lányok fehérben, feketében Erika és Olga Tagadjuk vagy bevalljuk, de tény: mindannyian vágyunk arra, hogy sikert érjünk el valamilyen téren, még ha csak egészen aprót is. Ez képességek, szorgalom és szerencse dolga. Egyeseknek könnyedén sikerül „feltörni", mások ve- rejtékes munkával, sok ön- gyötrés árán jutnak elismeréshez. A (szó szerinti) sikerélmények gyűjtését sem lehet elég korán kezdeni, hiszen a pszichológusok szerint ez jó hatással van a személyiség fejlődésére, önbizalmat ad. kezdeményezővé, bátorrá tesz. Csak aztán meg ne ártson. . . Domán Olgával és Németh Erikával, az egri Dobó István Gimnázium tanulóival beszélgetve úgy tűnik, ho'gy ők az első típusba tartoznak: semmiképp sem hajlandók bevallani, hogy véres verítéket izzadtak „országra szóló” eredményeikért. . . •k Olga „diák-Oscart” kapott nemrég: a diákszínjátszók országos találkozóján kiváló alakításáért külön- dijjal jutalmazták. — Nagyon büszke vagyok erre, még úgy is, hogy néhány „színitársam” nem tudott velem együtt örülni az eredményemnek — mondja, s bájos tekintete egy pillanatra elfelhősödik. — Milyen darabbal szerepeltetek a találkozón? — Szép Ernő Május című egyfelvonásosát mutattuk be Ennek játszottam a női főszerepét, egy vidám fiatal lányt, aki a Városligetben lebeszél szándékáról egy ön- gyilkosságra készülő férfit, s közben sok mindent megért maga is. A zsűri szerint ezt az érzelmi átalakulást hatásosan érzékeltettem, ezért ítélték nekem a kü- löndíjat — Milyen mezőnyben sikerült ezt az elismerést megszerezni? — Húsz diáktársulat lépett színpadra Csurgón három nap alatt. Köztük a szentesi drámai tagozatos gimnazisták, akik hozzánk képest profik, hiszen nap mint nap ezt tanulják. Nem is egészen értettük, mit keresnek ott, hiszen nekik inkább á pesti és a debreceni hasonló osztályokkal kellene az erejüket összemérni. A jelenlétük mindenesetre kiélezte a küzdelmet, ezért is örülök az elismerésnek, és annak, hogy a színpadunk is a díjazottak között volt. — Hogyan készültök fel egy-egy előadásra? — Azt hiszem, a módszer nem sokban különbözik az „igazi” színházakétól: darabválasztás. díszlet- és jelmeztervezés. olvasópróbák, aztán a színpadi gyakorlás Gál Ildikó és Mays Klára tanárnők vezetésével. Utána nagy izgalmak közepette jöhet a bemutató — mondja Olga. — Es nyomában a díjak és elismerések, ha minden jól megy — teszem hozzá én ★ Erikc, „rokonműfajban" bizonyított: az országos Berzsenyi Dániel szavalóversenyen lett negyedik helyezett, ami nem kis teljesítmény, ha belegondolunk, hogy három egymást követő napon állt a zsűri elé, a képességeit bizonyítandó. — Kötelező, illetve szabadon választott versekkel kellett fölkészülni — emlékezik Erika. — Az első kategóriába természetesen Berzsenyi versei tartoztak, a másikban XIX. századi költőktől lehetett válogatni. Én végül Arany János Zách Klára című balladáját, illetve Vörösmarty Csongor és Tündéjéből az Éj monológját mondtam el Berzsenyi Kazinczy Ferenchez című verse mellett. A Zách Klárát már tudtam, ugyanis ezzel indultam tavaly a bal- ladamondó-versenyen. így több időm maradt az Éj monológjára, amit viszont szívszerelemből választottam. Kíváncsi voltam, mit szól majd a teljesítményemhez Káldi Nóra. aki nem sokkal a verseny előtt a Cimbora egyik adásában éppen ezt szavalta el. — És? — Valami olyasmit mondott összeráncolt homlokkal, hogy a pimaszsággal határos merészség volt ezt a rendkívül nehéz alkotást választani. Igaz, előtte zsűritagként a tízből 8 pontot adott.'.. * — Én utoljára úttörőként szavaltam, ez pedig már az idő homályába vész. Kíváncsi lennék ezért, hogyan készül föl egy „igazi” versmondó. — Először is sokszor elolvasom a kiválasztott művet, aztán értelmezem és ehhez keresem a megfelelő hangsúlyokat. Miután kialakítottam a „magam versét". meghallgatom lemezről. hogyan mondják e^ ugyanezt a hivatásos művészek, s ha találok olyan részt, ahol nekik van igazuk, beépítem a produkciómba. Egyébként elég lusta vagyok, hetente egyszer- kétszer veselkedek neki a verstanulásnak. Dorgál is miatta Mays tanárnő eleget. . . Talán nem lesz meglepetés, ha elárulom, hogy mindkét ifjú hölgy a Színművészeti Főiskolára készül. Csak az is ilyen könnyen sikerüljön. .. Koncz János