Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-25 / 148. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. június 25., szerda í NEGYVEN ÉV MÉRLEGE Az úttörőmozgalom - a közösségi lét iskolája Társadalmi szervezetek, a felnőttek és gyermekék kö­zösségei az elmúlt napokban emlékeztek meg az úttörő- mozgalom születésének 40. évfordulójáról, felidézve a négy évtized eseményeit. Alig van az országban olyan ember, aki valamilyen for­mában ne került volna kap­csolatba a gyermekmozga­lommal az elmúlt négy év­tizedben. Az első évtized úttörői ma már a társadalom derékha­dát alkotják. Ha megkérdez­zük a szakmunkásokat, ta­nárokat, fegyveres erők tisztjeit, mérnököket, orvo­sokat, művészeket, tudomá­nyos kutatókat, társadalmi szervezetek tisztségviselőit, gyakran válaszolják, hogy az első közösségi megbízatásu­kat. tisztségüket, amely el­indította őket a társadalmi felelősség — kötelesságvál- lalás — útján, éppen az út­törőszervezetben kapták. A társas összejöveteleiken ma is szívesen idézik fel az út­törőélményeket. A gyermek­mozgalom egykori tagjainak egy része szülőként ismét át­éli az úttörő- vagy kisdo­bosavatás előtti órákat, mé­lyen átérzi, megérti azokat a pillanatokat, amikor gyer­meke a ..nagy nap” előtti es­tén izgalmában álmatlanul forog az ágyában. Az elmúlt negyven évben nem volt az országban olyan jelentősebb esemény, amely­ből az úttörők kimaradtak volna. A kék és vörös nyak- kendős gyerekek erejükhöz mérten részt vállaltak min­den fontosabb társadalmi, közösségi feladatunk megol­dásából. Ott találtuk őket a háború sújtotta iskolák rendbehozásánál, gyermek- otthonok, játszóterek. par­kok építésénél. Az úttörők búcsúztatták a tiszti akadé­miákra induló munkás- és parasztfiatalokat. Részt vet­tek az országgyűlési, majd tanácsválasztások előkészí­tésében. ünnepélyessé téte­lében. A középiskolai oktatás bő­vítése idején a munkás- és parasztszülők gyermekeit az úttörőszervezet ösztönözte és készítette elő a továbbtanu­lásra. A kisfalvakban élő gyermekeket az úttörőszer­vezet vezette be a diákott­honi életbe, segített honvá­gyuk leküzdésében. A szak­körök száma az 1951/52-es tanévre *— az úttörőmozga­lom munkája eredménye­ként — csaknem a tízszere­sére emelkedett. Az Ifjú Tu­rista Mozgalom keretében az addig csak szülőhelyük határain belül mozgó gyer­mekek tízezrei ismerkedtek meg hazánk értékeivel, né­pünk kincseivel. A nagy árvizek idején az úttörők munkával szerzett forintjaikkal, otthonaik meg­osztásával siettek a bajba­jutottak segítségére. Egy-egy úttörőcsapat több száz fo­rintot fizetett be az árifíz- károsultak számlájára. Meg­találták a módját a görög szabadságharcosok árvái, a sokat szenvedett koreai, vi­etnami, chilei, kambodzsai, nicaraguai és éhező afrikai gyermektársaik segítésének is. Két stadion, két együttes Ketten a Queenből: John Deacon és Freddie Mercury Magyarországon a Jethro lull és a Queen Júliust a nagy koncertek hónapjának nevezhetjük: másodikén a Jethro Tull lép fel az MTK stadionjában, '27-én pedig a Queen együt­tes ad show-t 70 ezer em­bernek a Népstadionban. A Jethro Tull együttest elsősorban a fuvolás-énekes frontember. Ian Anderson neve fémjelzi. Az 1968 óta működő zenekar többféle stílusból merítve dolgozta ki összetéveszthetetlenül egyéni hangját. Blues, jazz. progresszív rock, kelta nép­zene. klasszikus muzsika for­Ha népgazdaságunk hely­zete erőfeszítéseket követelt, az úttörők képességükhöz, erejükhöz mérten dolgoztak a közösségért. Az ipar nyers­anyagszükségletének kielé­gítését hulladékanyag-gyűj- téssel segítették. Az első traktorokhoz. a hidakhoz sokezer tonna vas- és fém­hulladékkal járultak hozzá a gyermekek. Megyénként évente 2—400 tonna hulla­dékot adtak át hasznosítás­ra. Részt vettek a fásítás­ban, a mezőgazdasági mun­kákban. A mezőgazdaság át­szervezése idején az úttö­rők sok tonna terményt men­tettek meg. Az ellenforradalom viha­rában a gyermekek meg- védték szervezetüket. Igen sok helyen csak néhány na­pig szünetelt az úttörőcsa­patok munkája. A konszoli­dációt követően új erővel, lelkesedéssel láttak munká­hoz. Ápolták a lakóhelyük, a munkásmozgalom, a szo­cialista nemzetek közössége hagyományait. Az országos rendezvények — úttörő-olim­piák, művészeti fesztiválok, találkozók, sok ezer gyer­meknek adtak egész éves. értelmes kulturális és sport- programot. Igen sokan a mindannyiunk által óhaj­tott, mégis rengeteg küzde­lem árán érvényesülő szo­cialista demokrácia meg­nyilvánulásaival. gyakorla­tával is az úttörőközösségek­ben találkoztak először. Nem lennénk igazságosak, ha elhallgatnánk azt a rend­kívüli segítséget, amelyet a párt-, állami, társadalmi szervezetek. intézmények, termelőegységek adtak az eredményes ifjúságmozgal­mi tevékenységhez. A társa­dalom az úttörőmozgalom születésétől kezdve készen állt a segítő kéznyújtásra. A hivatástudattól, felelős­ségérzettől, gyermekszere­tettől vezérelt nevelők, szü­lők — főleg a fiatalok — gyorsan felismerték az út­törőmozgalomban rejlő lehe­tőségeket. A gyermekek fej­lődésével együtt maguk is formálódtak. értékesebbé lettek. Szépen írt erről visz- szaemlékezéseiben egy igaz­gatónő: „Későbbi éveimre: felnőtt véleményalakításom­ra is kihatott az a sok vi­ta, éjszakába nyúló tervez- getés, útkeresés, az igaz és a hamis szétválasztása, a nagy, nemes célokért való lelkesedés tüze, mely ott lobbant fel bennem és kí­sért el sok éven át e szép. de nehéz pályán”. Az úttörőszervezetek tevé­kenységének egyes fejezete­it ma már közgyűjtemények őrzik, kiállítások, kiadvá­nyok elevenítik meg. mu­tatják be. Az elmúlt negy­ven évre visszatekintve, szin­te felbecsülhetetlen az az ér­ték, amit az úttörőközössé­gek, a gyermekek szocialis­ta nevelésében nyújtottak. Nyugodtan mondhatjuk, az úttörőmozgalom — történel­münk legszélesebb gyermek- tömegekre hatást gyakorló mozgalma — rászolgált, hogy születése negyvenedik évfor­dulóján feltárjuk, közkinccsé tegyük és méltassuk történe­tének kiemelkedő eredmé­nyeit. Nádházi Lajos rásaiból táplálkozik az a „sound”, melyet több mint 10 nagylemez őriz. Hogy csak a legjobbnak tartott korongokra utaljunk: az Aqualung, a Thick és a Brick, az A Passion Play, a Too Old to Rock, Too Young to Die, vagy éppen az első, a This Was, melyet Göczey Zsuzsa is leforgat szomba­ton Lemezbörze helyett cí­mű műsorában, a rádióban. Az együttest jó koncertzene­karnak tartják, ami elsősor­ban Ian Anderson szuggesz- tív egyéniségének, szokat­lan ötleteinek köszönhető, így bizonyára nem fognak csalódni azok, akik jövő szerdán kimennek a Hungá­ria körúti pályára. A Queen négy évvel ké­sőbb, 1972-ben alakult, s a kezdeti sikertelenségek után 1974-ben került második nagylemezével az élvonalba Ezt a pozícióját azóta sem vesztette el. amiben a szin­te évről évre megjelenő nagvlemezeknek is szerepe van. A Led Zeppelin támo­gatásával induló, kezdetben progresszív fémzenét játszó együttes stílusát mára ne­héz lenne egyetlen skatu­lyába gyömöszölni. A leg­különbözőbb zenei irányza­tokból merítenek, és ezek elemeiből úgy keverik a Queen-koktélt, ahogy éppen kedvük tartja (vagy üzleti érdekeik diktálják?). A tavalyi Live Aid óta nem léptek színpadra, s most teljesen új műsorral indul­tak turnézni. Népszerűségü­ket mutatja, hogy jobbára csak stadionokban lépnek fel, ám eddig még sehol nem okozott problémát a jegyek eladása. Külön érdekessége lesz a magyarországi fellé­pésnek, hogy a négy zenész (Ffreddie Mercury, Brian May, Roger Taylor, John Deacon) a budapesti arénát szemelte ki a róluk készülő koncertfilm színhelyéül, amit Zsombolyai János rendezésé­ben 15 operatőr rögzít majd, s az egész világon bemutat­nak. A 100 ezer wattos hang- és 800 ezer wattos fénybe­rendezést cipelő 4 kamion egyikében egy 24 csatornás mobil hangstúdió is érkezik. Lehet, hogy koncertalbum is születik a népstadionbeli fel­lépés nyomán . . . ? Ha esik, ha fúj, július utol­só vasárnapján este 10 óra tájban Freddie Mercury be­repül a 3X15X40 méteres színpadra, és kezdetét veszi egy szuperegyüttes szuper- show-ja Budapesten, egy bé­csi és egy cannes-i fellépés között (Koncz) (Fotó: Perl Márton) Az Eger SE „fogadott” fia Blahó Attila 1984-ben fe­jezte be iskolai tanulmányait az egri 212-es Számú Szak­munkásképző Iskolában Ez önmagában nem mond so­kat a 20 éves fiatalemberről, de ha hozzátesszük, hogy az egykori állami gondozott szü­leit nem ismerte, 11 évig a gyermekvárosban élt. és munkát, otthont adott neki az Eger Sportegyesület, ak­kor esete már példa is le­het. Példa azok számára, akik fogódzót keresnek és talál­nak az életben. Mozgékony, sportos, vidám. Nem volt mindig ilyen ki­egyensúlyozott. — Hatvanban láttam meg a napvilágot, szüleim 1966- ban a városi kórházbem „fe­lejtettek'. Állami gondozás­ba kerültem, fogalmam sincs. hogy hányán vagyunk test­vérek. Egyik öcsémet viszont ismerem, az ő sorsa hason­lít az enyémhez. Most szak- rriát tanul az építőknél. — Hogy érezted magad a gyermekváros ban ? — Együvé tartoztunk a srácokkal. Ennek ellenére sokat voltam magányos, hi­ányzott a felnőttek szerete- te. Kárpótlásul József Attila költeményeit bújtam, hiszen ő félárva volt. „Azé a szí­vünk, aki felemeli” — írja a költő. Engem Krecz István­ná csoportvezető-nevelő emelt magához. Jólesett, hogy meg­simogatta az arcom, örültem, ha a közelében lehettem. Sárika nénit gyakran meg­látogatom. talán büszke rám egy kicsit. Attila divatosan és lezse­ren öltözködik. — Ügy érzem magam, mintha az ESE fogadott fia lennék. A trikót az egyesü­lettől kaptam ajándékba, a cipőt Lengyelországban vá­sároltam — mondja felvilla­nyozva. — Hogyan kerültél a sport­körbe? — Évekkel ezelőtt itt őgye- legtem a pálya szélén. Az edzők körül lábatlankod tam. szabad időmben segítettem a raktárakban, rendet raktam az öltözőkben is. Aztán egy napon felvettek szertárosnak. Azóta boldog vagyok. Az utánpótlás csapatának ügy­intézője, a szertárban száz­ezreket érő vagyonra ügye­lek. Gyakran turnézom a csapatokkal, ilyenkor nem­csak drukkolok, hanem vi­gyázok a szerelésekre. En­gem itt megbecsülnek. — Gondoltál már család- alapításra? — Előbb bevonulok ka­tonának, aztán elvégzem az alapfokú sportvezetői tanfo­lyamot. Biztosan találok majd egy szemre való dolgos lányt, aki szeretni fogja a család­ját Mika István DIÁKTEHETSÉGEK Lányok fehérben, feketében Erika és Olga Tagadjuk vagy bevalljuk, de tény: mindannyian vá­gyunk arra, hogy sikert ér­jünk el valamilyen téren, még ha csak egészen aprót is. Ez képességek, szorga­lom és szerencse dolga. Egyeseknek könnyedén si­kerül „feltörni", mások ve- rejtékes munkával, sok ön- gyötrés árán jutnak elisme­réshez. A (szó szerinti) sikerél­mények gyűjtését sem lehet elég korán kezdeni, hiszen a pszichológusok szerint ez jó hatással van a személyi­ség fejlődésére, önbizalmat ad. kezdeményezővé, bátor­rá tesz. Csak aztán meg ne ártson. . . Domán Olgával és Németh Erikával, az egri Dobó Ist­ván Gimnázium tanulóival beszélgetve úgy tűnik, ho'gy ők az első típusba tartoz­nak: semmiképp sem haj­landók bevallani, hogy vé­res verítéket izzadtak „or­szágra szóló” eredményei­kért. . . •k Olga „diák-Oscart” ka­pott nemrég: a diákszínját­szók országos találkozóján kiváló alakításáért külön- dijjal jutalmazták. — Nagyon büszke vagyok erre, még úgy is, hogy né­hány „színitársam” nem tu­dott velem együtt örülni az eredményemnek — mondja, s bájos tekintete egy pillanat­ra elfelhősödik. — Milyen darabbal sze­repeltetek a találkozón? — Szép Ernő Május című egyfelvonásosát mutattuk be Ennek játszottam a női fő­szerepét, egy vidám fiatal lányt, aki a Városligetben lebeszél szándékáról egy ön- gyilkosságra készülő férfit, s közben sok mindent meg­ért maga is. A zsűri szerint ezt az érzelmi átalakulást hatásosan érzékeltettem, ezért ítélték nekem a kü- löndíjat — Milyen mezőnyben si­került ezt az elismerést megszerezni? — Húsz diáktársulat lé­pett színpadra Csurgón há­rom nap alatt. Köztük a szentesi drámai tagozatos gimnazisták, akik hozzánk képest profik, hiszen nap mint nap ezt tanulják. Nem is egészen értettük, mit ke­resnek ott, hiszen nekik in­kább á pesti és a debrece­ni hasonló osztályokkal kel­lene az erejüket összemérni. A jelenlétük mindenesetre kiélezte a küzdelmet, ezért is örülök az elismerésnek, és annak, hogy a színpa­dunk is a díjazottak között volt. — Hogyan készültök fel egy-egy előadásra? — Azt hiszem, a módszer nem sokban különbözik az „igazi” színházakétól: darab­választás. díszlet- és jelmez­tervezés. olvasópróbák, az­tán a színpadi gyakorlás Gál Ildikó és Mays Klára tanárnők vezetésével. Utána nagy izgalmak közepette jö­het a bemutató — mondja Olga. — Es nyomában a díjak és elismerések, ha minden jól megy — teszem hozzá én ★ Erikc, „rokonműfajban" bi­zonyított: az országos Ber­zsenyi Dániel szavalóverse­nyen lett negyedik helyezett, ami nem kis teljesítmény, ha belegondolunk, hogy há­rom egymást követő napon állt a zsűri elé, a képessé­geit bizonyítandó. — Kötelező, illetve sza­badon választott versekkel kellett fölkészülni — emlé­kezik Erika. — Az első ka­tegóriába természetesen Ber­zsenyi versei tartoztak, a másikban XIX. századi köl­tőktől lehetett válogatni. Én végül Arany János Zách Klára című balladáját, il­letve Vörösmarty Csongor és Tündéjéből az Éj monológ­ját mondtam el Berzsenyi Kazinczy Ferenchez című verse mellett. A Zách Klá­rát már tudtam, ugyanis ez­zel indultam tavaly a bal- ladamondó-versenyen. így több időm maradt az Éj monológjára, amit viszont szívszerelemből választot­tam. Kíváncsi voltam, mit szól majd a teljesítményem­hez Káldi Nóra. aki nem sokkal a verseny előtt a Cimbora egyik adásában ép­pen ezt szavalta el. — És? — Valami olyasmit mon­dott összeráncolt homlokkal, hogy a pimaszsággal hatá­ros merészség volt ezt a rendkívül nehéz alkotást vá­lasztani. Igaz, előtte zsűri­tagként a tízből 8 pontot adott.'.. * — Én utoljára úttörőként szavaltam, ez pedig már az idő homályába vész. Kíván­csi lennék ezért, hogyan ké­szül föl egy „igazi” vers­mondó. — Először is sokszor el­olvasom a kiválasztott mű­vet, aztán értelmezem és ehhez keresem a megfelelő hangsúlyokat. Miután ki­alakítottam a „magam ver­sét". meghallgatom lemez­ről. hogyan mondják e^ ugyanezt a hivatásos mű­vészek, s ha találok olyan részt, ahol nekik van iga­zuk, beépítem a produkci­ómba. Egyébként elég lus­ta vagyok, hetente egyszer- kétszer veselkedek neki a verstanulásnak. Dorgál is miatta Mays tanárnő ele­get. . . Talán nem lesz meglepe­tés, ha elárulom, hogy mind­két ifjú hölgy a Színművé­szeti Főiskolára készül. Csak az is ilyen könnyen sikerül­jön. .. Koncz János

Next

/
Oldalképek
Tartalom