Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-24 / 147. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. június 24., kedd HAZAI TÁJAKON Ráckeve műemlékei KARDOSÁN, FEGYVERESEN A szatmári béke 275. évfordulója A kismajtényi fegyverletétel (korabeli rajz) A volt Savoyai-kastély bejárata 1440-ből fennmaradt oklevelek tanúsága szerint Ráckevét I. Ulászló alapította, ide telepítve le a törökök által a Szerém megyei Kévéről elűzött rácokat Innen származik a helység neve is. A XVI. századból származó adatok szerint a község lakosságának többségét már magyarok alkották, így válhatott a helység a reformáció egyik központjává. Az 1657-es tűzvésztől, a törököktől, a német—lengyel katonaságtól sokat szenvedett Ráckeve birtokosa 1698-tól Savoyai Jenő lett, aki a mezőváros fellendítésén fáradozott, és kőházak építését rendelte el. 1702-ben kastélya, 1701—11 között a jegyzői ház, 1722- ben a város felsőháza, 1724 —25 között pedig a Bálvá- nyosi vendégfogadó készült ei. A XVIII. századtól németek is költöztek Rác- kevére. a három nemzet (magyar, rác, német) felváltva szerepelt bíróként és esküdtként. A XVIII. század elejére, amikor L. F, Rosenfeld átfogó térképe elkészült (1728) Ráckevéról, a helységnek már rendezett, városias jellege volt. Ez a lendületes fejlődés a XIX. században elakadt, így századunkban Ráckeve községként szerepelt egészen a közelmúltig. (Jelenleg nagyközség.) Savoyai Jenő tábornok 1698- ban 85 000 forintért megvette Csepel-szigetet Heiss- ler Donát tábornoktól. A kastély az uradalom központjában 1702-ben Johann Lucas Hildebrandt tervei alapján épült fel. A ráckevei kastély a nagy osztrák építész első hiteles műve. későbbi alkotásai közül a bécsi Belvedert és a féltoronyi Harrach-kastélyt lehet stílusban hozzákapcsolni. A H eti umor ét elején — Maga nem látja, hogy ez az utca egyirányú? — De igen, biztos úr... de nem is megyek két irányban! ★ A miniszternek felteszik a kérdést: milyen tulajdonságokat becsül leginkább egy politikai személyiségben. — A kötelességtudatot és a jó felfogóképességet! — Mit ért kötelességtudaton? — Mindig teljesíteni kell az ígéreteit. Savoyai-kastély alaprajza a franciaországi Vaux-le-Vi- comte-kastélyhoz hasonló, de itáliai hatások (Borromini. Palladio) is felfedezhetők rajta. A ráckevei kastély földszintes épülete a nyaralókastélyok típusába tartozik. A XVIII. század elején Magyarországon ritkán előforduló típus ez, minthogy a magyar főúri kastélyok építésénél ebben az időben még a védelmi szempontokat is figyelembe kellett venni. A kastély belső dekorációját Giuseppe Fachinetti olasz díszítőfestő és Santino Bus- si szobrász és stukkátor végezte. Sajnos a belső dekorációból nem sok maradt meg, csupán a kápolna oldalfalán került elő csekély maradvány a freskóból. A kastély építésénél palléros- kodott Mayerhoffer Ádám. 1819-ben klasszicista stílusban megújították a kastély kupoláját és a tetőzetét. A XIX. század folyamán a kastélyt gazdasági célokra használták. A kastélyt a közelmúltban helyreállították. és Építészeti Alkotóházzá átalakították dr. Rados Jenő. egyetemi tanár tervei alapján. Nevezetes ráckevei látnivaló a görögkeleti szerb templom. A barokk tégla- kerítéssel körülvett (1768- ban készült) egyhajós, sok- szögzáródású későgótikus templomot 1787-ben építették a rácok a Boldogasszony tiszteletére. A XVI. század elején a templom déli oldalához csatlakozva két gótikus és reneszánsz részletekkel díszített kápolnát emeltek. A nyugati Szt. Kozma és Damján, a keleti kis szentélyű kápolnát pedig Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték. Ekkor épült a külön álló torony is, amelynek alsó szintjét 1758-ban két copf stílű emelettel megmagasították. A későgótikus hálóbolto- zatú templombelsőt és a szabálytalan hálóboltozatú kápolnák belső falait bibliai szentek, Krisztus és Mária életéből vett jeleneteket ábrázoló festés borítja, amely mai formájában 1765-ből és 1771-ből származik. A templom eredetileg a középkorban is festett volt, amelynek részletei helyenként előbukkannak a boltozaton. A templomnak nagyon gazdag barokk fa berendezése van (ikonosztáz, énekesszékek, püspöki szék, Mária- trónus ikontartó állványok, úrkoporsó, ajtószárny a Kozma és Damján kápolnában), valamint értékes reneszánsz és barokk kő emlékei (gyertyatartók, 5 sírlap). S. E. — Es jó felfogóképességen? — Soha nem szabad ígéreteket tennie... ★ — Vádlott, maga nem elégedett meg azzal, hogy kölcsönkért 100 koronát a panaszostól, hanem még el is lopta a pénztárcáját! — Nem volt mibe tennem a száz koronát. . . ★ — Arra kérlek — mondja a beteg feleség a férjének —, ha valami történne velem, adj a nevemben a szegényeknek ezer dollárt... — Adok én szívesen, akár kétezret is! Karolyi Sándor kuruc generális „Nagy Bercsényi Miklós sírdogál magába’ Elfogyott szegénynek minden katonája ... " — zokogták a tárogatók, töröksípok, mert Rákóczi kurucainak csillaga 1710-ben lehanyatlóban volt. Éhínség, pestis, háború tizedelt immáron nyolcadik esztendeje. (Az 1710. január 22-i romhányi ütközetben ugyan derekasan kitettek magukért, megfutamították a labancot. Sorra estek el a várak, erősségek- 1710 végére a Rákóczinak engedelmeskedő terület öt vármegyére — Szat- márra, Szabolcsra, Ugocsá- ra, Ungra és Máramarosra — zsugorodott. Arra a részre, ahonnan 1703-ban elindult a szabadságharc. A fejedelem belátta, hogy a kimerült, lerongyolódott nemzet külföldi segítség nélkül már nem bírhatja sokáig. A fegyvernyugvás felé az első lépést mégsem Rákóczi, hanem a császári hadak 1710 őszén kinevezett új főparancsnoka, gróf Pálffy János horvát bán és generális tette meg azzal, hogy 1710. november 17-én, Pestről levelet írt báró Károlyi Sándornak, II. Rákóczi Fierenc bizalmasának, és a kuruc hadak parancsnokának, amelyben teljes kegyelmet ígért neki, ha visszatér a koronás király hűségére. Károlyi meglepődött, msrt tudta, hogy a bécsi udvar, ha közbocsánatot hirdetne, abból Rákóczit, Bercsényit és őt kizárná. A levél vételekor épp a fejedelemhez készült, akinek megmutatta az átcsábító írást. Rákóczival megállapodtak, hogy udvariasan válaszol, de a magyar rendek szövetségének tett esküjére hivatkozva elutasítja az ajánlatot. A kapcsolat fonalát azonban Rákóczi tanácsosnak tartotta tovább szőni, ezért elküldte Komáromy György debreceni bírót és bihari alispánt Pálffyhoz. Részletes utasításának az volt a lényege, hogy készítsen elő egy ünnepélyesen megkötendő békét. Komáromy kétszer tárgyalt Pálffyval, aki azt tanácsolta, hogy a fejedelem és Károlyi forduljanak a királyihoz, I. Józsefhez, akitől teljes kegyelmet kaphatnának, A király időközben — 1710. december 22-én —formálisan is felhatalmazta Pálffyt, hogy Károlyival megalkudjon, s biztosítsa számára birtokait és rangját- Károlyi, amikor kézhez vette Pálffy meghívását, azonnal Munkácsra sietett, hogy fejedelmével megtanácskozza a dolgot. Rákóczi épp Lengyelországban volt, s csak báró Sennyey Istvánt, és báró Vay Ádámot találta ott. akik biztatták, hogy menjen, hiszen fel van hatalmazva a tárgyalásra. Biztatásukra tehát felkereste Pálffyit Debrecenben. Itt azon fáradozott, hogy kieszközölje Rákóczi és Pálffy személyes találkozását, amit sikerült is elérnie. Az emlékezetes találkozás Vay Ádám kastélyában, 1711. január 31-én történt. Pálffy tábornagyot, aki közben teljhatalmat kapott a tárgyalásra, egy tábornok, egy ezredes és 200 dragonyos kísérte. A fejedelem, Károlyi, Vay Ádám udvari marsall. és ugyancsak 200 svéd dragonyos kíséretében érkezett a ma is álló várkastélyba. Rákóczi is, Pálffy is a kastélyban laktak, és sokáig értekeztek egymással négyszemközt. Pálffyék a fejedelemnél ebédeltek, aki poharat emelt az uralkodó egészségére. Ezután Rákóczi ismét visszavonult Pálffyval, s éjfélig tárgyaltak. Másnap folytatták az eszmecserét. Megállapodtak abban, hogy a fejedelem, mint a szövetkezett rendek — a konföderáció — vezetője, hajlandó lesz a békéről tárgyalni, s a fegyverszünetet február 15-ig meghosszabbították, Rákóczi pedig levélben fordul a királyhoz. Csakhogy közben híre kelt annak, hogy az orosz cár, I. (Nagy) Péter lengyel- országi körútra készül, s Rákóczi szívében felizzott a remény: sikerűi a cárt megnyernie ügyének, s katonai segítséget kap tőle- Még- sincsen tehát szüksége a nemzetnek egy megalázó békére. A Saiánkra sebtében összehívott értekezlet február 12-én — a fejedelem reményeket keltő beszéde után — felhatalmazta Rákóczit, hogy az orosz segítség megszerzésére átmenjen Lengyelhonba. Helyettese és az összes hadak főparancsnoka pedig Károlyi lett, akinek meghagyta a fejedelem, hogy folytassa a tárgyalásokat. Rákóczi tehát útra kelt. 1711. február 21-én, a Ve- reckei-szorosból kelt levelében ,;kedves hazám boldogulásának munkáját” ismét Károlyira bízta, maga meg azzal a reménnyel indult tovább: „... aratáskor többed magammal térek vissza, mint amennyivel most kimegyek, sőt hamarább is ... ” II. Rákóczi Ferenc ekkor látta utoljára hazáját. Bízott a külföldi segítségben. Az otthon maradt Károlyi viszont reálisabban mérte fel a helyzetet- Belátta, hogy a harcot folytatni lehetetlen, s csak a békás kiegyezés mentheti meg a magyarságot a végpusztulástól. Hajlott a megegyezésre, mert rá- kén.yszerítették a viszonyok. Itt maradt egyedül az elégedetlenkedő, megfogyatkozott hadakkal, amelyeknek a zsoldjáról, élelmezéséről semmiféle intézkedés sem történt. S a katonák már nem akartak tovább harcolni. Károlyi ebben a környezetben másként ítélte meg a helyzetet, mint a lengyel földön levő Rákóczi. De ekkor is vele, általa kívánta a békekötést. Pállfy ismételten hívta értekezletre, de a fejedelem tudta nélkül Károlyi még márciusban sem akart vele tárgyalni. Végül is Sennyey és Vay ismételt unszolására találkozott újból Pálffyval, aki nagyon megrökönyödött azon, hogy Rákóczi, áld eddig hajlott a béketárgyalások folytatására, külföldön van, s ott a harc folytatásához gyűjt támogatást. Mindkét főparancsnok visszás helyzetbe került. Pálffy azért, mert ő biztatta fel a királyt az alkudozásra, Károlyi pedig azért, mert időközben Rákóczi — az orosz segítségben vakon bízva — a harc továbbfolytatását akarta. Pálffy tehát közölte Károlyival, hogy nem hagyja magát tovább bolondítani, a kurucok csak az időt húzzák', ezért teljes erővel folytatni fogja a háborút, hacsak Károlyi legalább saját személyére nézve nem vállal kötelezettséget arra, hogy visz- szatér a király hűségére. Károlyi Sándor tehát március 14-én — titokban — hűséget fogadott I. Józsefnek, hogy őszinte kibékülési szándékáról így adjon biztosítékot, s további 12 napi fegyverszünetet kapjon, hogy ezalatt visszahozhassa Rákóczit. Azonnal kiutazott érte, ám Rákóczi nem tért vissza, s Károlyit több levélben is eltiltotta a béketárgyalások folytatásától- Károlyi azonban ekkor már nem állt meg. A katona reálisan fölmérte a helyzetet. Pálffy 52 000 emberével mindössze 7—8000 kurucot tudott szembeállítani, továbbá még talán 25— 30 000 katonát a különböző várakból. Nyolc esztendő dicső felkelésének végül is az általános kimerültség és békevágy vetett véget. Ez adott Károlyinak erőt, hogy a tárgyalások halogatását követelő Rákóczival szakítson, és a békét saját felelősségére valósítsa meg. A hadseregnek és a környező uraknak április utolsó napjaiban Szat- máron tartott értekezlete némi javítások után elfogadta a végleges békeszöveget, amelyet a szövetkezett rendek és a király képviselői április 30-án írtak alá (az okirat április 29-én kelt) Szatmárban és Nagykárolyban. A békeszerződés 10 pontból áll, főbb rendelkezései a következők: Rákóczi, ha három héten belül leteszi a hűségesküt, a várak kivételével visszakapja birtokait. Ugyanez vonatkozik híveire. A vallási törvények érvényben maradnak. Rákóczi híveinek özvegyei és árvái is visszakapják birtokaikat. Általános közkegyelem. Magyarország és Erdély szabadságjogait a király megtartja, a jászok, kunok és a hajdúvárosok kiváltságai érvényben maradnak. A rendek a sérelmeket törvényes úton terjesszék a király elé. A külföldi katonák, akik Rákóczi zászlaja alatt harcoltak, szabadon hazatérhetnek, kivéve, akik a császártól álltak át. Ezeknek vissza kell térniük a császár szolgálatába, de nem lesznek megbüntetve Ha Rákóczi nem tér haza, vagy nem teszi le a hűségesküt, ez nem lesz akadálya a békeszerződés hatályba lépésének. „A fegyver letételének ígéretét pedig nem kell úgy érteni, mintha valaki nem viselhetne fegyvert, hanem, hogy ne kövessen el ellenségeskedést.” A béke tehát nem volt szégyenletes. A tárgyalások alatt, április 17-én váratlanul meghalt a király, de az alkudozások kimenetelét ez már nem befolyásolta, már csak azért sem, mert a hír csak az okmány aláírása után ért Szatmárra. Másnap, május 1-én Károlyi Sándor a főtisztekkel és az egész sereggel — 12 000 emberrel — kivonult a kismajtényi mezőre, ahol Pálffyval találkozott. Lobogó zászlók alatt, talpig fegyverben állt a kurucság, annyi csata megtépázott népe. Ezután Károlyi üdvözlő beszédet intézett Pállfyhoz, azután a tisztikarral együtt letette a hűségesküt. Megszólalt a katonazenekar, leadták a tisztelgő díszlövéseket, majd hálaadó istentiszteletet tartottak. Ezután előléptek a zászlótartók, és a földbeszúrták a sereg 149 zászlóját, a legénység letette a tisztek kezébe a hűségesküt, s mindenki megkapta az elbocsátó levelét. Ezt követően, kardosán, fegyveresen (!) „kiki a maga hazájába vette útját”. Dr. Csonkaréti Károly Eger Város Tanácsa V. B. Munkaerőszolgálati Iroda állásajánlatai: Epiiletkarbantartó Szövetkezet: Eger, Csákány u. 11. Felvesz kőműves szakmunkásokat (Füzesabony, Besenyő- telek, Dormánd, Tenk községekből munkásszállítást biztosít). Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat: Eger< Sas út 94. Azonnali belépéssel felvételre keres szobafestő-mázoló, tapétázó szakmunkásokat. Jelentkezni lehet a fenti címen a szakipari Építésvezetőségen. Egri Háziipari Szövetkezet: Eger, Vörösmarty u. 27. Közgazdasági érettségivel rendelkező pályakezdő fiatalokat keres ügyviteli munkakörre. Felvesz továbbá varrónőket; kötőgépműszerészt (mechanikai műszerészt). AMFORA OVERT Vállalat: Eger, Cifrakapu tér 24. Felvételt hirdet áruszállítói és targoncavezetői munkakörökben. Jelentkezés: a fenti címen. KAEV 10. Sz. Gyára: Kistályai út 6. Felvesz üzemtechnikust; gyors- és gépírót; targoncavezetőt; segédmunkásokat és női munkaerőt betanított munkára. Jelentkezés: a fenti címen. Ipari vállalat középvezetőt keres Eger és környéki építési munkák irányítására. Jelentkezni lehet levélben: Eger, pos- tafiók 206. FIGYELEM! Irodánknál az alábbi új szolgáltatások vehetők igénybe: — korrepetálás — nyelvtanítás — gyermekfelügyelet — beteggondozás — úszásoktatás. A lakossági igény bejelentése az irodánál (Dobó tér 2.) személyesen történhet, hétfőtől péntekig 8—12 óráig. Minden héten szerdán 16 órától 18 óráig díjtalan munkajogi tanácsadást biztosítunk. Videós álláshirdetésünk munkanapokon 9 órától 12 óráig tekinthető meg az iroda Dobó térre néző ablakában. (
