Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-14 / 139. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1986. június 14., szombat Az állattan az élővilág nagyszámú faj és egyedeit magába foglaló állatvilág vizsgálatával foglalkozik. Történetét tekintve napjainkig nagyon sok újdonságot tártak fel ezzel összefüggésben a kutatók. Sokféle rejtélyt fejtettek meg az állatok szervezetéről, azok működéséről, az állatvilág és a környezet kapcsolatáról. Mai összeállításunkban elsősorban az állattan iránt érdeklődők figyelmét kívánjuk felkelteni néhány érdekességgel. Hogyan dorombol a macska? A macska dorombolását a belső gégeizmok működése idézi elő. Megállapították, hogy másodpercenként 20— 30-szor igen szabályosan váltakozva elektromos hullámok futnak végig a gégeizmokon. Az izmok elektromos potenciaváltozásakor záródik a gégefedő, és emiatt a mögötte levő térben megnövekszik a légnyomás. Az izom ellazulásakor a gégefedő kinyílik, a tüdő felől jövő feltorlódott levegő szabadon kiáramlik, és ilyenkor keletkezik a doromboló hang. De vajon mi szabályozza a gégeizmok ilyen működését ? A dorombolás idegrendszeri szabályozásra vonatkozóan két feltevés született. Az első szerint a gégefőben levő érzőideg-végződések érzékelik a nyomásváltozásokat. és azok hatására inge-' rület keletkezik bennük. Az ingerület meghatározott idegrostokon keresztül a központi idegrendszerbe jut, és a kapott információ hatására az ott levő szabályozó központ hozza működésbe izmait. A másik feltevés szerint a gégefő érzőideg- végződéseinek nincs szerepük a dorombolás szabályozásában, a központi ideg- rendszer tőlük függetlenül idézi elő az izmok szabályosan váltakozó összehúzódását és elernyedését. A kutatók a vizsgálatok során átvágták azokat az idegrostokat, amelyek* a gégefőből a központi idegrendszerbe vezetik az ingerületet, de sértetlenül hagyták a központi idegrendszerből a gégefőbe vezető rostokat. A dorombolás nem szűnt meg. jóllehet az agy nem kapott információt a gégefő felől. Ellenben amikor az agyból a gége felé vezető rostokat vágták át, a dorombolás megszűnt. Ebből arra következtetnek. hogy a második elképzelés felel meg a valóságnak: a dorombolás kizárólag a központi ideg- rendszer szabályosan váltakozó ingerületének a hatása alatt áll. fl cápák haszna A jól emészthető és egészséges cápahús eddig kellemetlen szaga miatt nem került rá az étlapokra. Most sikerült szagtalanítani. s így „jobb hírű” halak helyett is fogyasztják, filézve is. A cápáknak minden por. cikája hasznosítható. Bőréből kézitáskát. bőröndöt, vízálló cipőt és csizmát készítenek. A májából kivont olajat festékek és lakkok, padlóbevonatok és vízálló textíliák gyártására, a gumiiparban pedig a vulkani- záláshoz használják, sőt a szappan- és margaringyártásban szintén hasznosítják. Alkalmazzák a bőr cserzésére,, az acélgyártásban pedig *a fém szilárdságának növelésében van jelentősége. A cápaolajban sok az A- és B-vitamin, ezért a marhatakarmánynak és a baromfitápnak ugyancsak adalékanyaga. A cápauszony zselatinszerű része fölöttébb táplálóvá teszi a cápauszony- levest. A cápa belsőségeiből számos gyógyszeralapanyagot készítenek. Ami a cápából ezek után még megmarad az hallisztként (állattáplálékul) és műtrágyaként hasznosul. A cápafogból meg láncot és más dísztárgyakat készítenek. Védett ragadozó madarunk Az egerészölyv A Bükk hegységben az év minden szakában megfigyelhetők a különféle madárfajok, amelyeket a gerinces állatok legváltozatosabb csoportját alkotják. A ragadozó madarak közül az egyik leggyakoribb, legközismertebb faj az egerészölyv (Bu- teo buteo). Színe igen változatos, lehet egészen világos, de a nálunk gyakoribb példányokra jellemző a hát sötétbarna színe, a mell sárgásfehér foltokkal tarkított, a farok a szárnyhoz viszonyítva rövid. Hossza 46—55 centi. Repüléséről könnyen felismerhető, mert a vércséhez hasonlóan „szitál”, majd toTermészeti érték a Hajdúságban Üjabb természeti értékeket helyezett védelem alá a Hajdú-Bihar Megyei Környezet- és Természetvédelmi Bizottság. Közülük a legjelentősebb a Berettyóújfalu és Mezö- peterd határában lévő 524 hektáros bihari legelő. Az itteni száraz szikesen és löszfoltokon kialakult növénytársulások megegyeznek vagy nagyon hasonlítanak a Hortobágy növényzetéhez. A fészkelő és átvonuló madárfajok közül gyakori a térségben a nádiposzáta, a riádisármány, a sárgabillegető, a goda és a cankó. A környező vidékről bejár a túzok, s fészkelőhelyei vannak itt a hantmadárnak és a búbosbankának. Védelmet kapott a hajdúböszörményi határban egy 16 hektáros gyertyános tölgyes és Hajdúdorogon egy 160 évesre becsült hatalmas, szép formájú kocsányos tölgy, amelynek a magassága huszonnégy, törzsének körmérete pedig 240 centiméter.' Ugyancsak védettnek nyilvánítottak egy kocsányos tölgyet a Sárrét szélén, a nagyrábéi határban. Ez a fa a szakemberek szerint mintegy kétszázötven éves, egészséges törzse 430 centiméter kerületű, szabályos koronája pedig húsz méter magasra nyúlik. A rovarok táplálása Az utóbbi időikig megoldatlan volt a növényi nedvekkel táplálkozó rovarok laboratóriumi tenyésztése. A legfőbb nehézséget az Okozta, hogy a rovarok csak a friss növények nedvdús szöveteit szívogatják, így mesterséges körülmények között nem tudták folyamatosan ellátni őket táplálékkal. A laboratóriumi tenyésztést sürgette az a körülmény, hogy ezek között számos gazdasági kártevő faj fordul elő (levéltetvek, pajzstetvek, levélatkák stb.), amelyek biológiájának pontos ismerete rendkívül fontos lenne. Az elmúlt években sikerült olyan mesterséges tápfolyadékot összeállítani, mely aminosavakat, vitaminokat, szénhidrátokat, lipideket és szervetlen vegyületeket tartalmaz meghatározott arányban. Most már csak azt kel. lett megoldani, hogyan „tálalják’’ a tápfolyadékot a rovaroknak. Ezek_ a szívó szájszervekkel rendelkező rovarok ugyanis edényből nem tudnak táplálkozni,‘mert természetes körülményeik között a növényen kapaszkodva, lógva szívják fel a nedvéket, mégpedig úgy, hogy előbb szájszervűkkel átszúrják a növény kemény bőrszövetét. Számos próbálkozás után megszületett a megfelelő módszer. A tápfolyadékot egy poliizobutilénböl és polietilénből álló kettős hártya közé zárják, és ezt a „zacskóba zárt” folyadékot a rovarketrec tetejére helyezik. A szipókás rovarok alulról tehát függő testhelyzetben — keresztülszúrják a hártyát, és így szívják fel a táplálékot. Ezzel a módszerrel pontosan meg lehet állapítani a tápanyagoknak a rovarok fejlődésére gyakorolt hatását. Némely poloskafajnak már 8—10 nemzedékét is felnevelték mesterséges táplálással, így lehetőség nyílott a különféle rovarirtó, szerek kipróbálására. A módszer továbbfejlesztett változata szerint a tápfolyadékot kollodium-hártya- burdkba helyezik. Ez különösen azoknak a szipókás rovaroknak az esetében előnyös, amelyek a növények vírusbetegségeit terjesztik. A laboratóriumi tenyésztés lehetővé teszi, hogy a vírusokat mesterségesen bejuttassák a rovarba, és így a fertőzési módokat, ameilyek- nek az ismerete a növény- védelem szempontjából fontos. tanulmányozhassák. Akupunktúra lovakon Az akupunktúra, a tűszú- rásos gyógyítás több ezer éves múltra tekinthet vissza. Az orvosok mellett mind több állatorvos foglalkozik és gyógyít ezzel az ősi kínai eljárással Európában is. Egyes országokban lovakon is alkalmazzák a tűszúrásos gyógymódot. Az akupuniktú- rás gyógykezelés eredményeiről pillanatnyilag eltérnek a vélemények. Kisegítő terápiás célokra az állatorvoslásban alkalmazható az akupunktúra. A lovak gyógyításánál az akupunktúrás fájdalomcsillapítás jön előtérbe a gyógyszeres kezelés helyett vagy kiegészítése, ként. Más bajokat is gyógyítani lehet ezzel a módszerrel, de a csánk- és patabetegségek általában nem kezelhetők tű?7-Úrásos módszerrel. Vizaradar A viza, amelytől a legtöbb kaviár nyerhető, radarra emlékeztet- műszerrel tájékozódik a vízben, főleg sötétben. Szovjet kutatók felfogták ennek a halfajnak a hangját, s kiderült, hogy ezek különösen kis rezgés- számúak. Míg a delfin tájékozódása hasonló, mint az ember által fejlesztett radarkészülék, egyelőre nem tudni, vajon vaK-e párhuzam a viza be. rendezése és az emberi technika között. Még nem sikerült megállapítani, hogy a viza mely szervével fogja fel a visszaverődött hanghullámokat. vább kering a levegőben A mezőgazdasági területekkel, rétekkel, legelőkkel határos erdőkben fészkel, mivel vadászterületét a földművelés alatt álló területek képezik. Fészkét elég magasra, körülbelül 10—15 méterre a nagy fák törzse mellé építi faágakból, melyet mohával. száraz fűvel bélel ki. Tojásainak száma 2—5, melyekből a fiókák körülbelül 3CT napi kotlás után kelnek ki," 35—38 napos korukban hagyják el a fészket. Mint a neve is mutatja. főleg müveit területeken élő rágcsálókkal, főleg pockokkal és egerekkel táplálkozik. melyekből naponta 15—20-at is elfogyaszt. Néha madarakat, hüllőket, rovarokat is zsákmányol., de a dögöt sem veti meg Előfordulása nálunk állandó, de ‘télen nagyobb területekre is elkóborol. Mivel zsákmányát lesből fogja el, így kiemelkedő, magasabb pontokon szívesen tartózkodik. Védett, hasznos madár, eszmei értéke: 1000 forint. Dr. Bartos László Elektronikus tehenész Közismert, hogy milyen nagy szerepe van a szarvasmarha-tenyésztésben és -tartásban 9z etetésnek. Ha az állat kevesebbet kap, csökken a tejhozama, de az sem használ, ha túletetik, már csak azért sem, mert ebben az esetben a tej önköltsége nagymértékben emelkedik. A mezőgazdaság termelékenységéhez az is hozzá tartozik, hogy az állatgondozásban minél kevesebb embert alkalmazzanak, magyarán mondva eggyel sem többet, mint amennyi feltétlenül szükséges! Márpedig ha az istállóban csak kevesen dolgoznak, akkor a takarmányt nagyobb adagokban kell kihelyezni, hiszen többszöri adagolás fokozza a munkaszükségletet. Ezen a nehézségen igyekszik segíteni az úgynevezett programozott szarvasmarha- etetés. amellyel biztosítható az egyedi etetés, és az. hogy a szarvasmarha pontosan annyi élelemhez jusson, mint amennyire szüksége van. E rendszerben a teljes napi takarmánymennyiség egyszerre helyezhető ki, de a kis központi számítógép — amelybe minden egyes tehén fejadagja bejegyezhető — ezt négy részben adagolja, s pontosan jegyzi, hogy a négy negyedben az állat megette-e a kihelyezett takarmánymennyiséget. Addig az állat új élelemhez nem jut. amíg a régit meg nem ette. de akkor sem kap újat, ha a 6 óra — vagy más beállított időmennyiség — még nem telt el. Persze az „elektronikus tehenész” ára nem olcsó, de a költségei hamar megtérülnek, egyrészt a korábbinál kikisebb bérköltségből. De a kis- számítógépnek még marad kapacitása más feladatok elvégzésére is. hiszen az adagolás feladata semmi esetre sem köti le a teljes kapacitását. Képünkön a programozott etetésre fogott állatok közül látunk néhányat, nyakukon a távadatjelző egységgel, amely megfelelő információkat továbbít a számítógépbe. r/ Az ÉGSZI Heves Megyei Kirendeltsége jó kereseti lehetőséggel FELVÉTELRE KERES közgazdász, rendszerszervező mérnök, programozó matematikus Egerben, vagy környékén állandó lakással rendelkező munkatársakat. Az önálló munkavégzést és a szakmai továbbfejlődés lehetőségeit biztosítjuk. Jelentkezni lehet részletes önéletrajzzal levélben az alábbi címre: ÉGSZI „Szinva” Leányvállalat Heves Megyei Kirendeltsége 3301 EGER, pf. 123. A kiválasztott munkatársakat személyes megbeszélés céljából értesítjük.
