Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-14 / 139. szám

10. NÉPÚJSÁG, 1986. június 14., szombat Az állattan az élővilág nagyszámú faj és egyedeit magába foglaló állatvilág vizsgálatával foglalko­zik. Történetét tekintve napjainkig nagyon sok újdonságot tártak fel ezzel összefüggésben a ku­tatók. Sokféle rejtélyt fejtettek meg az állatok szervezetéről, azok működéséről, az állatvilág és a környezet kapcsolatáról. Mai összeállításunkban elsősorban az állattan iránt érdeklődők figyelmét kívánjuk felkelteni néhány érdekességgel. Hogyan dorombol a macska? A macska dorombolását a belső gégeizmok működése idézi elő. Megállapították, hogy másodpercenként 20— 30-szor igen szabályosan vál­takozva elektromos hullámok futnak végig a gégeizmo­kon. Az izmok elektromos potenciaváltozásakor záró­dik a gégefedő, és emiatt a mögötte levő térben meg­növekszik a légnyomás. Az izom ellazulásakor a gége­fedő kinyílik, a tüdő felől jövő feltorlódott levegő sza­badon kiáramlik, és ilyen­kor keletkezik a doromboló hang. De vajon mi szabá­lyozza a gégeizmok ilyen működését ? A dorombolás idegrend­szeri szabályozásra vonatko­zóan két feltevés született. Az első szerint a gégefőben levő érzőideg-végződések ér­zékelik a nyomásváltozáso­kat. és azok hatására inge-' rület keletkezik bennük. Az ingerület meghatározott idegrostokon keresztül a központi idegrendszerbe jut, és a kapott információ ha­tására az ott levő szabályo­zó központ hozza működés­be izmait. A másik feltevés szerint a gégefő érzőideg- végződéseinek nincs szere­pük a dorombolás szabályo­zásában, a központi ideg- rendszer tőlük függetlenül idézi elő az izmok szabályo­san váltakozó összehúzódá­sát és elernyedését. A kutatók a vizsgálatok során átvágták azokat az idegrostokat, amelyek* a gé­gefőből a központi idegrend­szerbe vezetik az ingerüle­tet, de sértetlenül hagyták a központi idegrendszerből a gégefőbe vezető rostokat. A dorombolás nem szűnt meg. jóllehet az agy nem kapott információt a gégefő felől. Ellenben amikor az agyból a gége felé vezető rostokat vágták át, a dorombolás megszűnt. Ebből arra kö­vetkeztetnek. hogy a második elképzelés felel meg a va­lóságnak: a dorombolás ki­zárólag a központi ideg- rendszer szabályosan válta­kozó ingerületének a hatása alatt áll. fl cápák haszna A jól emészthető és egész­séges cápahús eddig kelle­metlen szaga miatt nem ke­rült rá az étlapokra. Most sikerült szagtalanítani. s így „jobb hírű” halak he­lyett is fogyasztják, filézve is. A cápáknak minden por. cikája hasznosítható. Bőré­ből kézitáskát. bőröndöt, vízálló cipőt és csizmát ké­szítenek. A májából kivont olajat festékek és lakkok, padlóbevonatok és vízálló textíliák gyártására, a gu­miiparban pedig a vulkani- záláshoz használják, sőt a szappan- és margaringyár­tásban szintén hasznosít­ják. Alkalmazzák a bőr cserzésére,, az acélgyártásban pedig *a fém szilárdságának növelésében van jelentősé­ge. A cápaolajban sok az A- és B-vitamin, ezért a marha­takarmánynak és a baromfi­tápnak ugyancsak adalék­anyaga. A cápauszony zse­latinszerű része fölöttébb táplálóvá teszi a cápauszony- levest. A cápa belsőségeiből számos gyógyszeralapanya­got készítenek. Ami a cá­pából ezek után még meg­marad az hallisztként (állat­táplálékul) és műtrágyaként hasznosul. A cápafogból meg láncot és más dísztárgyakat készítenek. Védett ragadozó madarunk Az egerészölyv A Bükk hegységben az év minden szakában megfigyel­hetők a különféle madárfa­jok, amelyeket a gerinces állatok legváltozatosabb cso­portját alkotják. A ragado­zó madarak közül az egyik leggyakoribb, legközismer­tebb faj az egerészölyv (Bu- teo buteo). Színe igen változatos, le­het egészen világos, de a ná­lunk gyakoribb példányokra jellemző a hát sötétbarna színe, a mell sárgásfehér foltokkal tarkított, a farok a szárnyhoz viszonyítva rö­vid. Hossza 46—55 centi. Re­püléséről könnyen felismer­hető, mert a vércséhez ha­sonlóan „szitál”, majd to­Természeti érték a Hajdúságban Üjabb természeti értéke­ket helyezett védelem alá a Hajdú-Bihar Megyei Kör­nyezet- és Természetvédel­mi Bizottság. Közülük a legjelentősebb a Berettyóújfalu és Mezö- peterd határában lévő 524 hektáros bihari legelő. Az itteni száraz szikesen és löszfoltokon kialakult nö­vénytársulások megegyez­nek vagy nagyon hasonlí­tanak a Hortobágy növény­zetéhez. A fészkelő és átvo­nuló madárfajok közül gya­kori a térségben a nádi­poszáta, a riádisármány, a sárgabillegető, a goda és a cankó. A környező vidékről bejár a túzok, s fészkelőhe­lyei vannak itt a hantma­dárnak és a búbosbankának. Védelmet kapott a hajdú­böszörményi határban egy 16 hektáros gyertyános töl­gyes és Hajdúdorogon egy 160 évesre becsült hatalmas, szép formájú kocsányos tölgy, amelynek a magas­sága huszonnégy, törzsének körmérete pedig 240 centi­méter.' Ugyancsak védettnek nyilvánítottak egy kocsányos tölgyet a Sárrét szélén, a nagyrábéi határban. Ez a fa a szakemberek szerint mintegy kétszázötven éves, egészséges törzse 430 centi­méter kerületű, szabályos koronája pedig húsz méter magasra nyúlik. A rovarok táplálása Az utóbbi időikig megol­datlan volt a növényi ned­vekkel táplálkozó rovarok laboratóriumi tenyésztése. A legfőbb nehézséget az Okozta, hogy a rovarok csak a friss növények nedvdús szöveteit szívogatják, így mesterséges körülmények kö­zött nem tudták folyamato­san ellátni őket táplálékkal. A laboratóriumi tenyésztést sürgette az a körülmény, hogy ezek között számos gazdasági kártevő faj fordul elő (levéltetvek, pajzstetvek, levélatkák stb.), amelyek bio­lógiájának pontos ismerete rendkívül fontos lenne. Az elmúlt években sikerült olyan mesterséges tápfolya­dékot összeállítani, mely aminosavakat, vitaminokat, szénhidrátokat, lipideket és szervetlen vegyületeket tar­talmaz meghatározott arány­ban. Most már csak azt kel. lett megoldani, hogyan „tá­lalják’’ a tápfolyadékot a rovaroknak. Ezek_ a szívó szájszervekkel rendelkező rovarok ugyanis edényből nem tudnak táplálkozni,‘mert természetes körülményeik kö­zött a növényen kapaszkod­va, lógva szívják fel a ned­véket, mégpedig úgy, hogy előbb szájszervűkkel átszúr­ják a növény kemény bőrszö­vetét. Számos próbálkozás után megszületett a megfelelő módszer. A tápfolyadékot egy poliizobutilénböl és poli­etilénből álló kettős hártya közé zárják, és ezt a „zacs­kóba zárt” folyadékot a ro­varketrec tetejére helyezik. A szipókás rovarok alulról tehát függő testhelyzetben — keresztülszúrják a hártyát, és így szívják fel a táplá­lékot. Ezzel a módszerrel pontosan meg lehet állapíta­ni a tápanyagoknak a rova­rok fejlődésére gyakorolt hatását. Némely poloskafaj­nak már 8—10 nemzedékét is felnevelték mesterséges táplálással, így lehetőség nyí­lott a különféle rovarirtó, szerek kipróbálására. A módszer továbbfejlesz­tett változata szerint a táp­folyadékot kollodium-hártya- burdkba helyezik. Ez külö­nösen azoknak a szipókás rovaroknak az esetében elő­nyös, amelyek a növények vírusbetegségeit terjesztik. A laboratóriumi tenyésztés lehetővé teszi, hogy a víru­sokat mesterségesen bejut­tassák a rovarba, és így a fertőzési módokat, ameilyek- nek az ismerete a növény- védelem szempontjából fon­tos. tanulmányozhassák. Akupunktúra lovakon Az akupunktúra, a tűszú- rásos gyógyítás több ezer éves múltra tekinthet vissza. Az orvosok mellett mind több állatorvos foglalkozik és gyógyít ezzel az ősi kínai eljárással Európában is. Egyes országokban lovakon is alkalmazzák a tűszúrásos gyógymódot. Az akupuniktú- rás gyógykezelés eredmé­nyeiről pillanatnyilag eltér­nek a vélemények. Kisegítő terápiás célokra az állator­voslásban alkalmazható az akupunktúra. A lovak gyó­gyításánál az akupunktúrás fájdalomcsillapítás jön elő­térbe a gyógyszeres kezelés helyett vagy kiegészítése, ként. Más bajokat is gyó­gyítani lehet ezzel a módszerrel, de a csánk- és patabetegségek általában nem kezelhetők tű?7-Úrásos módszerrel. Vizaradar A viza, amelytől a legtöbb kaviár nyerhető, radarra em­lékeztet- műszerrel tájéko­zódik a vízben, főleg sötét­ben. Szovjet kutatók felfog­ták ennek a halfajnak a hangját, s kiderült, hogy ezek különösen kis rezgés- számúak. Míg a delfin tájékozódása hasonló, mint az ember ál­tal fejlesztett radarkészülék, egyelőre nem tudni, vajon vaK-e párhuzam a viza be. rendezése és az emberi tech­nika között. Még nem sike­rült megállapítani, hogy a vi­za mely szervével fogja fel a visszaverődött hanghullá­mokat. vább kering a levegőben A mezőgazdasági területekkel, rétekkel, legelőkkel határos erdőkben fészkel, mivel va­dászterületét a földművelés alatt álló területek képezik. Fészkét elég magasra, kö­rülbelül 10—15 méterre a nagy fák törzse mellé épí­ti faágakból, melyet mohá­val. száraz fűvel bélel ki. Tojásainak száma 2—5, melyekből a fiókák körülbe­lül 3CT napi kotlás után kel­nek ki," 35—38 napos ko­rukban hagyják el a fész­ket. Mint a neve is mutat­ja. főleg müveit területeken élő rágcsálókkal, főleg poc­kokkal és egerekkel táplál­kozik. melyekből naponta 15—20-at is elfogyaszt. Né­ha madarakat, hüllőket, ro­varokat is zsákmányol., de a dögöt sem veti meg Előfordulása nálunk állan­dó, de ‘télen nagyobb terü­letekre is elkóborol. Mivel zsákmányát lesből fogja el, így kiemelkedő, magasabb pontokon szívesen tartózko­dik. Védett, hasznos madár, eszmei értéke: 1000 forint. Dr. Bartos László Elektronikus tehenész Közismert, hogy milyen nagy szerepe van a szarvasmar­ha-tenyésztésben és -tartásban 9z etetésnek. Ha az állat kevesebbet kap, csökken a tejhozama, de az sem használ, ha túletetik, már csak azért sem, mert ebben az esetben a tej önköltsége nagymértékben emelkedik. A mezőgazdaság termelékenységéhez az is hozzá tartozik, hogy az állatgon­dozásban minél kevesebb embert alkalmazzanak, magyarán mondva eggyel sem többet, mint amennyi feltétlenül szük­séges! Márpedig ha az istállóban csak kevesen dolgoznak, akkor a takarmányt nagyobb adagokban kell kihelyezni, hi­szen többszöri adagolás fokozza a munkaszükségletet. Ezen a nehézségen igyek­szik segíteni az úgynevezett programozott szarvasmarha- etetés. amellyel biztosítható az egyedi etetés, és az. hogy a szarvasmarha pontosan annyi élelemhez jusson, mint amennyire szüksége van. E rendszerben a teljes napi takarmánymennyiség egyszerre helyezhető ki, de a kis központi számítógép — amelybe minden egyes tehén fejadagja bejegyezhe­tő — ezt négy részben adagol­ja, s pontosan jegyzi, hogy a négy negyedben az állat megette-e a kihelyezett ta­karmánymennyiséget. Ad­dig az állat új élelemhez nem jut. amíg a régit meg nem ette. de akkor sem kap újat, ha a 6 óra — vagy más beállított időmennyiség — még nem telt el. Persze az „elektronikus tehenész” ára nem olcsó, de a költsé­gei hamar megtérülnek, egyrészt a korábbinál ki­kisebb bérköltségből. De a kis- számítógépnek még marad kapacitása más feladatok elvégzésére is. hiszen az adagolás feladata semmi esetre sem köti le a teljes kapacitását. Képünkön a programozott etetésre fogott állatok kö­zül látunk néhányat, nya­kukon a távadatjelző egy­séggel, amely megfelelő in­formációkat továbbít a számítógépbe. r/ Az ÉGSZI Heves Megyei Kirendeltsége jó kereseti lehetőséggel FELVÉTELRE KERES közgazdász, rendszerszervező mérnök, programozó matematikus Egerben, vagy környékén állandó lakással rendelkező munkatársakat. Az önálló munkavégzést és a szakmai továbbfejlődés lehetőségeit biztosítjuk. Jelentkezni lehet részletes önéletrajzzal levélben az alábbi címre: ÉGSZI „Szinva” Leányvállalat Heves Megyei Kirendeltsége 3301 EGER, pf. 123. A kiválasztott munkatársakat személyes megbeszélés céljából értesítjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom